Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

6 1969. NOVEMBER 10., HÉTFŐ „Eredményeinkre büszkék vagyunk...” Kettős évfordulót ünnepeltek Abonyban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. és a község felszabadulásának 25. évfor­dulóiára nagygyűlésen emlé­keztek Abonyban. A művelő­dési ház zsúfolásig megtelt színháztermében a magyar és szovjet himnuszok elhangzá­sa után az MSZMP községi bizottsága, a községi tanács és a Hazafias Népfront községi bizottsága nevében Győré Pál köszöntötte a résztvevőket. Külön üdvözölte a megjelent veteránokat, a szovjet vendé­geket, dr. Szabó Mátét, a köz­ség első kommunista főjegy­zőjét, Nagy Béla bírót, Zelei Istvánt, az első rendőrpa­rancsnokot, dr. Pálosi Mik­lóst, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának ve­zetőjét, Huszka János alezre­dest, Varga i Ferencet, a járási pártbizottság titkárát, dr. Ben- csik Mihályt, a járási tanács elnökét és Győré Sándor or­szággyűlési képviselőt. A köszöntő szavak után a jelenlevők egyperces felállás­sal adóiztak a község felszaba­dításában elesett katonák em­lékének, majd Gyigor József, a községi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelen­tőségét, majd a község felsza­badulásának történetére em­lékezett. A község - 25 éves fejlődésé­ről a többi között elmondta, hogy a négy termelőszövetke­zetének 1968 végén 109 millió forint volt a közös vagyona. Nőtt a tagság jövedelme is. Ma már egy termelőszövetke­zeti tag napi átlagkeresete el­éri a száz forintot. Jelenleg 3500 embernek van Abony­ban munkalehetősége. Erre és a többi eredményre büszkék a község lakói. A nagygyűlés után az iro­dalmi színpad ' mutatta be műsorát. Csimpi, Zsiga, Béla és Bara Szombaton dél­előtt sok aggódó telefonáló érdek­lődött és kapott megnyugtató vá­laszt az Állatkert­től, hogy a hideg esőzés ellenére sem marad el, csak I módosul a közönség előtt be­mutatandó állat­vizsga program­ja. Csupán a sza­badtéri „jelenete­ket” iktatták ki a műsorból. A majomházban Csimpi, a nagy csimpánz, a pál­maházban Zsiga, a leguán óriásgyík és Béla, a perty- meg, az oroszlán- házban pedig Ba­ra, az 1,2 mázsás hímoroszlán tett bizonyságot azok­ról a tudnivalók­ról, amelyeket az emberhez szok­tató tanfolyamon szerzett és ame­lyért egy héttel ezelőtt kapott ki­tűnő bizonyít­ványt oktatóitól és a közönségtől. Csimpi csim­pánz kitörő öröm­mel, • ugrálással üdvözölte tanító­ját, dr. Szederjei Ákos állatkerti fő­igazgatót, s baráti felszólítására be­mutatta ujj-szá- molási tudomá­nyát. A kíváncsi látogatók tolako­dását sem hárítot­ta el, elfogadta a simogatást, akár­csak a pálmaház­ban Zsiga, a le­guán és Béla, a petymeg. Az oroszlánházban szelíd macska­ként, úgyszólván dorombolva fo­gadta a simoga­tást ápolójától Bara, az oroszlán. Az Állatkert nem a cirkusszal kíván vetélkedni tanfolyamaival és vizsgáival. A vad­állatok ösztönös menekülési inge­rét, a sarokba szo­rított ragadozók kétségbeesett tá­madási ösztönét kívánja megvál­toztatni a szokta­tó edzésekkel. A félénkség és a vadság leküzdésé­nek mérséklése ugyanis lehetővé teszi, hogy az ál­lat a ketrecben is jól érezze magát, ne tekintse kihí­vásnak, fenyege­tésnek a látogatók tömegét. Az ott­honos körülmé­nyek megteremté­sét segítik azzal is, hogy társhoz, baráthoz juttatják az állatokat. így például az orr­szarvú kitűnően érzi magát a ka­meruni törpe kecske társaságá­ban. A kellemes közérzetű, szelíd vadak a látoga­tóknak is , több örömet szereznek, de az se mellékes, hogy szelídségük révén kereskedel­mi és csereérté­kük megkétszere­ződik. BEMUTATKOZOM, A NEVEM: Ismerjen meq! Meqlátja: a fokhaqymakrém GAZDASÁGOS. NEM ÉRZŐDIK MEG A KÉZÉN. KÉNYELMES. MINDIG HASZNÁLATRA KÉSZ. FOKHAGYMAKRÉM INGYENES, HATHÓNAPOS ’ építőipari felmérő és számlázó technikusképző tanfolyamot indítunk Jelentkezhetnek érettségizett, lehetőleg a katonai időt letöltött fiatalok. A tanfolyam idején havonta t 1200 FT ÖSZTÖNDÍJAT FIZETÜNK. Kedvezményes térítés ellenében étkezés, vidékieknek szállás is van. 1 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. I A tanfolyam 1970. január 5-én kezdődik, j Jelentkezési határidő: j 1969. NOVEMBER 30. I Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek I részletes tájékoztatót. Bocs megyei Állami Építőipari Vállalat KECSKEMÉT, Klapka utca 34. Az ország na£y részén még dúltak a harcok, amikor az MKP Központi Vezetősége 1944 novemberében életre hív­ta a Szikra Könyvkiadót — az, első marxista politikai kiadót. November 7-től 1945. január 25-ig, 80 napig tartott a Szikra szegedi működése. Megjelen­tetett 30 művet, köztük Lenin életrajzát. Aztán Budapestre költözött. — Amikor 45 áprilisában beléptem a Szikrához, a Hon­véd utcában, 2 szobából állt a kiadó, — meséli dr. Székely Andor né. — Mindössze hár­man alkottuk a kiadó gárdá­ját. Seres Géza, Csillag Vera (Bálint György özvegye), és magam. Nem volt tüzelőnk, jóformán íróasztalunk se. Én is mindenes voltam — admi­nisztráltam, lektoráltam, gé­peltem Nagy Lajosnak, akkor j kezdtem oroszul tanulni. Az; első munkámra jól emlék­szem; Lenin: Az imperializ­mus című művének korrektú­ráját olvastuk. (Székelyné most is a klasszikusok szer­kesztőségén dolgozik, öt nyelv­ből fordít.) Megkezdték a marxizmus klasszikusainak magyar nyel­vű kiadását — már 1945-ben 6 ilyen mű került az olvasók­hoz. De megjelentettek szép- irodalmat, természettudomá­nyos műveket; Nagy Lajos, Déry Tibor, Lukács György, Gorkij köteteket. A mostani igazgató-helyet­tes, Méth Sándor is » „hőskorban'’, 1949 január elsején került a kiadóhoz, mint terjesztő. — Sokan akkor, itt tanultuk meg, milyennek is kell lennie a kiadói szakembernek. A Szikra olyan iskola volt, ahon­nan a legjobb kiadói káderek kerültek ki. És ott, akkor szü­letett meg a szocialista könyv­terjesztés, amikor a könyvek „elmentek” a munkásokhoz, a munkapadokhoz. — 1950-ben államosították a könyvkereskedéseket. Szep­temberben a Szikra Kiadóról is leválasztották a Szikra Könyv- és Propagandaanyag Terjesztő Vállalatot — akkor lettem a terjesztőnél igazgató- helyettes. — Az én felvételi papíro­mon az állt: korrektor — veszi át a siót Nyirő József, aki most a szépirodalmi szerkesz­tőséget vezeti. De már altkor, alig 21 évesen szerkesztettem, fordítottam. Megindítottuk \ a Sztálin művei sorozatot, kiad­tuk a Tőkét, Leni?:-sorozaton dolgoztam. Nagy értékű mű­veket és brosúrákat tettünk az asztalra. 1 hét alatt produkál­tunk füzeteket — éjjel, haj­nalban is dolgoztunk. A politikai—tudományos könyvkiadás Czóbel Ernő nevéhez fűződik. 1948-ban jött Magyarországra Moszkvából, ahol a Marx- Engels—Lenin Intézet egyik vezetőjeként megszervezte a Marx és Engels műveinek szö­veg-kritikai kiadását. — Tőle tanultuk meg, hogy kell szerkeszteni! — mondják. — Rendkívüli ember volt. Tudós kommunista — véleke­dik Nyirő József — Legna­gyobb emberi élményem a vele való találkozás. Székelyné megtoldja: Czó- beltól tanultuk mindannyian, hogyan kell tudományosan dolgozni egy-egy könyvön. S mindenre volt ideje, figyelme. Czóbel Ernő vetette fel el­sőként azt is, mit lehetne ten­ni nyelvművelés terén. A ki­adónál nyelvművélő tanfolya­mokat szervezett, nyelvhelyes­ségi kézikönyvet szerkesztett — házi használatra. Miközben megalapozta a klasszikusok kiadását, szerkesztőket, fordí­tókat nevelt. Nyíró József mondja: — Az első Szfálin-kötetet 2 hónap alatt fordítottam — s odaadtam Czóbel Ernőnek egy húsvét előtti napon. Haza se ment, s az ünnep után hi­vatott. Hosszasan dicsért, az­tán megkérdezte, nem gondo­lom, itt — és itt ez a termi­nológia helyesebb lenne. Vé­leményemet kérte. Húsvét alatt valósággal átírta a kéz­iratot. De mindezt baráti­am.. Tamás Aladár, az egykori igazgató neve is szóba kerül, ö szervezte meg a könyvbarát mozgalmat, a Japán kávéház­ban a könyvklubot. Külföldi I kapcsolatai a könyvkiadásnak I is hasznára váltak. Akkor ad­ták ki Anna Seghers, Aragon, Egon Ervin Kisch és mások műveit. 1951-ben „tisztázódott” a Szikra profilja. Akkor már felmerült az igény — a ma­gyar politikai irodalom meg­teremtésére. Vass Henrikkel az éler; megalakult a kiadó magyar osztálya. Vígh Vilmosné is ennek az osztálynak volt szerkesztője — ő mondja el, hogy az első évben csak 4 brosúrát sike­rült kiadniuk magyar szer­zőktől. Később aztán egyre több politikai, társadalmi, közgazdasági kérdéssel fog­lalkozó művet jelentették meg. Teltek az évek, sokasodták a kiadványok. 1956 után ismét egyesült a kiadó a terjesztéssel. S a ki­adó Kossuth nevét vette fel. — Az is „hőskor” volt — folytatja Víghné — az 56 utá­ni — amikor, hogy pénzt sze­rezzünk, Tarzant és Hirsch- lert adtunk ki. S terjesztőink akkor vitték Lenint és az el­lenforradalmat magyarázó brosúrákat, amikor ez még közel sem volt egyszerű ... A mai kiadványokról is érdemes szólni. Arról, hogy a 25 év alatt kiadtak 5620 könyvet 126 millió példány­ban. Hogy csak az idén 256 mű, 9 millió példányszámban jelenik meg. Egyebek közt a Kommunista Kiáltvány tizen­nyolcadik kiadása. Jövő évi tervekben szerepel Marx. és Engels levelezése, folytatják a Lenin összes művei sorozatot, a Lenin-évfordulóra váloga­tott írásaiból jelentetnek meg köteteket. Filozófiai, esztéti­kai, történelmi, a munkás- mozgalom történetével foglal­kozó könyveket, közgazdasági pártépítési tanulmányokat, népszerű időszaki kiadványo­kat terveznek. — Szép feladatunk, méltó könyvekkel köszönteni fel- szabadulásunk 25. évforduló­ját — mondja az igazgató­helyettes. — Tervünkben 15 kötet szerepel ilyen témában. Albumok, visszaemlékezések, szépirodalmi és történelmi írások, megjelentetjük a 25 év politikai 'plakátjait is egy kötetben. Víghné is a jubileumi ki­adványon dolgozik: — Az elmúlt negyedszázad történetét képekkel illusztráló albumon 1890 olyan képet gyűjtöttünk össze, amely hí­ven adja vissza az elmúlt évek történetét, történelmét. A kiadó megalakulásának 25. évfordulóján emléktáblát lepleztek le Szegeden, . ünnepi megemlékezéseket tartottak és gazdag anyagú kiállítást nyi­tottak a Szikra és a Kossuth kiadványaiból a Magyar Nem­zeti Galériában. K. M. Üdülés — számokkal Most töltötte be huszadik esztendejét a kedvezményes szakszervezeti üdültetés. A két évtized eredményei lenyűgöző számokban jelentkeznek. 1949- ban, aZ első esátendőbén, 85 ezer felnőtt dolgozót juttatott kellemes pihenéshez a SZOT, azóta pedig évről évre egyre többen kaptak beutalót a kü­lönböző típusú üdülőkbe. Közben megszervezték a speciális gyermeküdültetést is. A két évtized alatt összesen. 4,5 millió beutalót osztott ki a SZOT a szakszervezeti közpon­tokon keresztül. 1950-ben 124 ezer, tíz évvel utóbb 211 ezer, 1965-ben több mint 242 ezer, az idén pedig kereken 300 ezer vendége volt a szakszervezeti üdülőtelepeknek. Különösen örvendetes, hogy ezen belül, a gyermekek szárma még gyor­sabban nőtt. Az 1955. évi 23 ezerrel szemben az idén már 60 ezer kis beutalt élvezte az üdülést. ratikus Köztársaságba, Olasz­országba, Romániába, Svájcba és a Szovjetunióba. „Százéves“ a magyar libamá j A írancia és a magyar üz­leti kapcsolatok érdekes do­kumentumát őrzik a TERIM- PEX Külkereskedelmi Vál­lalatnál. 1870-ben írta a meg­rendelőlevelet egy francia cég, libamájat rendelt Pá­rizsban működő konzervgyára számára. Üzlethálózata kiter­jedt más országokra is, Becs­be, Pozsonyba szállította a magyar libamájból készült termékeit. A világpiacon, azóta előkelő rangot kapott ez a kedvelt csemege. Most, a szezon indu­lásával — az őszi hónapokban egészen december végéig —, csaknem 150 tonna szállítás sát tervezik külföldre, 100 év*, vei ezelőtt jeges kosárban na­pokig tartott az út, amíg rendeltetési helyére jutott, most 24 óra alatt szállítják a helyszínre a friss libamájat, Világszerte foglalkoztatja a. hozzáértőket, lehet-e a máj nagyságát a liba tömési idő­szaka alatt serkenteni? Sok- féle kísérletet folytattak eb­ből a célból, de nem találtak elfogadható megoldást, mini ahogy nem használt a ráol­vasás sem, amiben nagy-; anyáink hittelt, és ha kraj­cárt tömtek az állatba, alt­kor sem lett nagyobb a má­ja... A legeredményesebb, ha csak kukoricával tömik a li- bát. Minden egyéb serkentő Hatású szer nélkül, kb. hat hé, tig tartó, napi két-háromszo, ros tömés után érik el azt a? állapotot, hogy érett, ízéi ben, színében különleges mái jat nyerjenek. A legideálisabb a 40—60 dekás máj, a kurió­zumok között két kilogram­mosra is emlékeznek, ezt mú­zeumban őrzik. A magyar libamáj fő vásár­lói svájci, nyugatnémet, oszt­rák, belga cégek, nyugatnémet és francia konzervgyárak. JUBILÁL A SKODA Háromnegyed évszázados j jubileumát ünnepli Európa [ egyik legnagyobb autógyára, a j csehszlovákiai Skoda-Művek. | 1905-ben hagyta el a gyár kapuját az Osztrák—Magyar Monarchiában gyártott első automobil, egy kétüléses, két- hengeres motorral. A nemrég megnyitott kiállításon meg­elevenedett a múlt: a látoga­tók hosszasan elidőztek az 1908-ban készült „Voituretto” (jobb oldalt), az 1913-as „Lsutvíj daulet”-modelleknél és bor- társaiknál (1. kép). Mlada Boleslav mai gyár­óriása az elmúlt fél évtizedben 400 ezer Skoda 1000 és 1109 MB-típüsú, korszerű, világ­szerte közkedvelt kocsit gyár­tott. A terv: néhány esztendő» belül évi 180 000 autót gyár­tani. A legújabb modell: í Skoda „S 100” (2. kép). Az utóbbi két évtizedben különböző üdülésfajták alakul­tak ki. A felnőttek ma már 14 napos egyéni, házastársi és családos, illetve ugyanilyen időtartamú gyógyüdülést, 21 napos szanatóriumi és 7 napos budapesti kultúrüdülést, vala­mint 6—12 napos külföldi ki­rándulásokat, részben hajóki­rándulásokat szerveznek. A különleges gyermekprogramok keretében a nagy többség 14 napos nyári üdülésen, a rá­szorulók viszont 23 napos ta­vaszi, illetve őszi gyógyüdülte- tésen vesznek részt. Az utób- I biak szakképzett pedagógusok vezetésével iskolai tanulmá­nyaikat is folytatják. Mivel az üdülések átlagos időtartama 14 napnak vehető, 20 év alatt a 4,5 millió beutalt kereken 63 millió napot töltött szakszerve­zeti üdülőkben. Mindezt természetesen ha­talmas anyagi erőfeszítések tet­ték lehetővé. Sok száz millió forintot költöttek csupán új üdülők építésére és a meglevők korszerűsítésére, bővítésére. Jelenleg az egész éven át mű­ködő üdülőkben 8 ezer, a nyá­ri főidényben fogadóképes üdülőkben pedig 21 250 beutal­tat tudnak egyidejűleg ellátni. Most épül a budapesti Rózsa­dombon, továbbá Gyulán, Sop­ronban, Siófokon és Széplakon egy-egy új üdülő, illetve üdü­lőrészleg. Külföldi üdüléseket a SZOT 12 országba szervez: Ausztriába, Belgiumba, Bulgá­riába, Csehszlovákiába, Jugo­szláviába, Lengyelországba, Mongóliába, a Német Demok­A Kossuth Kiadó huszonöt éve

Next

/
Thumbnails
Contents