Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

PESI MEGYEI tÄ/rfop 1969. NOVEMBER 10., HÉTFŐ A CENTROPRESS ESTI HELYZETKÉPE Tito a szovjet flottáról Washington ideges - Az NDK az NSZK új kormányáról Algériában Bumedien el­nökkel találkozott, elutazása előtti sajtóértekezletén pedig a közel-keleti helyzet rosszabbo­dása fölötti sajnálkozását fe­jezte ki Tito elnök. Hozzáfűz­te: a szovjet flotta azért érke­zett a Földközi-tenger vi­zeire, hogy segítséget nyújtson az igazságos ügyért harcoló arab nép­nek. Eközben Kairóban 13 arab or­szág külügyminisztereinek, hadügyminisztereinek és ve­zérkari főnökének részvételé­vel ülésezik az arab védelmi tanács. Az ülés felszólalói a többi között megállapították, hogy Washington egyfelől éket akar verni az arab államok közé, másfelől nem segíti elő poziti­ven a Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti rendezést célzó 1967. november 22-i határoza­tát, mert teljes mértékben és leplezetlen elfogultsággal az izraeli oldalt segíti. A védelmi tanács üléséről szóló záróköz­lemény közreadását hétfőre várják, kairói jelentések el­képzelhetőnek tartják, hogy az tartalmazni fog egy állásfog­lalást az arab csúcsértekezlet összehívása ügyében. Ugyanakkor, amikor az Egyesült 'Államok a közel-ke­leti helyzet politikai rendezése egyik fő akadályának bizonyul, nem változtat agresszív vietna­mi politikáján sem. Pedig nap­ról napra nő azoknak az ame­rikaiaknak a száma, akik el­lenzik a háborút, és a második ímora tóriumnapon — most már napokon, november 13-án, 14- én és 15-én — ez a jelek szerint még nagyobb erővel jut majd kifejezésre, mint az első moratóriumnapon, október 15- én megnyilvánult. Ideges is a hivatalos Washington, smár előre bejelentette, hogy a Fe­hér Ház előtti tüntetést nem engedélyezi. Egy látszólag apró hír különösen sokatmondó magyarázatát adja annak, hogy valójában kiknek érdeke a vietnami háború folytatása, kik befolyásolják ilyen nega­tívan a Pentagont és a Fehér Házat, a közvélemény nyo­mása ellenére? A kis hír így szól: egy dallasi multimillio­mos 600 ezer dollárt fordít a kormány politikáját (tehát: a vietnami háborút) támogató hirdetések közzétételére va­lamennyi nagyobb amerikai lapban. Persze: a dallasi és a többi multimilliomos a pén­zével azt is eléri, hogy sem ők maguk, sem családtagjaik nem kerülnek veszélyes hely­zetbe, nem kell szemben ézni- ök a vietnami dzsungelhábo­rúval. Csak messziről, tízezer mérföldnyi távolságból figye­lik, ahogy az egyszerű ameri­kai katonák pusztulnak — s közben azt is figyelik, miként gyarapodnak növekvő hadi- szállításaik révén. Érdekes és részletes kom­mentárban foglalkozott az NDK vezető lapja, a Neues Deutschland az új nyugatné­met kormánnyal. Elemzi a Brandt—Scheel vezetés eddigi megnyilvánulásainak pozitív és negatív oldalait. A lap konklúziója: az új kormány megítélése végső soron attól függ majd, hogy kül- és bel­politikájával a monopóliu­mok, vagy a dolgozók érdeke­it fogja-e szolgálni. APOLLO 12 Megkezdődött a visszafelé számlálás A Kennedy-fokon létesített rakétakísérleti telepen már folynak a november 14-én raj­toló Apollo 12. űrhajó útjának előkészületei. Pénteken meg­kezdődött az úgynevezett visz- szafelé számlálás, vagyis az űr­berendezések utolsó ellenőrző vizsgálata. Eredetileg ennek a műveletnek csak szombaton hajnali 1 órakor kellett volna kezdődnie, de az űrprogram igazgatója, Walter Kapryan, úgy döntött, hogy 31 órával előbbre hozza „a countdown”-t. Ez azonban nem változtat az űrhajó startjának időpontján: változatlanul november 14-én, magyar idő szerint 17.22 órára van kitűzve az újabb Holdra szálló amerikai űrhajó indulá­sának időpontja. Ezzel az űr­hajóval Charles Conrad, Alan Bean és Richard Gordon űr­hajósok bizonyos változtatá­sokkal megismétlik az Apollo 11. útját. / Houstonban adatokat tettek közzé az Apollo 12. előrelátha­tó költségeiről. Ezek szerint a második, Holdra szálló ameri­kai űrhajó útja 375 millió dol­lárba kerül. A költségek leg­tetemesebb részét, összesen 185 millió dollárt, az óriási Satur- nus 5. rakéta megépítése és üzemeltetése teszi ki. A „Yan­kee Clipper’’ nevet viselő pa­rancsnoki űrkabin, amelyben az űrhajósok a Holdig eljut­nak, 55 millió dollárba kerül majd. Körülbelüí40 millió dol­lárt költenek az „Intrepid”- nek nevezett holdkomp meg­építésére és üzemeltetésére. Ez a szerkezet juttatja,el a Hold felszínére Conrad és Bean űr­hajósokat. Végül körülbelül 70 millió dollárral növelik a költ­ségeket az űrprogram irányítá­sára, az űrhajó útjának köve­tésére és az űrhajósok felkuta­tására szolgáló rendszerek. CSAK RÖVIDEN MEGNYÍLT a világűr első meghódítója, Jurij Gagarin nevét viselő park Brestber., Franciaország egyik legna­gyobb kikötővárosában. MORO olasz külügyminisz­ter betegsége miatt december elejére halasztották az európai gazdasági közösség tervezett csúcsértekezletét. ÁLLAMCSINYKISÉRLETET lepleztek le Brazaville-Kongó- ban. További anyagi támogatás (Folytatás az 1. oldalról.) niszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, továbbá a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Miniszté- nium több vezető munkatársa. Jelen volt Haong Luong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövete és Le Huu Van, a Dél-viet­nami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Az aláírás után Fehér Lajos és Le Thanh Nghi beszédet mondott. K. I. Provalov kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.) séül, végleges hazatérése al­kalmából a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje 1. foko­zata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyúj­totta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Csémi Károly altábornagy, a vezér­kar főnöke, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. B. P. Iva­nov altábornagy, az ideiglene­sen Magyarországon állomáso­zó szovjet csapatok parancsno­ka, I. V. Tutarinov vezérezre­des, a Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erői főparancs­nokának képviselője, P. M. Petrenko altábornagy, az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviselője és V. K. Gvozd altábornagy, a szovjet nagykövetség katonai és légügyi attaséja. Téglaszerelvény a tüzes alagútban (Folytatás az 1. oldalról.) valóra válnak, port nemigen találni az üvegfalú óriáster­mekben. Ventillátorok táplál­ják a tüzet, szívják el a gázt, gumiszalagok segítenek a ra­kodásban, Minden úgy törté­nik, hogy végre eltöröltessék a hagyományos téglagyárak átka a sok leütött kéz, az embereket verejtékeztető, még forró, régi kemence, ahonnan gyorsan kell kicipelní a készet és behordani helyére a nyer­set ... . Néhány nap múlva sor ke­rül a üzembehelyezési el­járásra. Ez nem más, mint minder nekelőtt a bankemberek szem­léje, hogy minden úgy tör­tént-e, ahogyan elhatározták, s az valósult-e meg, amire a pénzt adták. Ugyancsak né­hány nap, talán a hét vége vagy a jövő hét eleje hozza meg a második alagútkemence indításának ünnepélyes per­cét is. Ha minden jól megy, még karácsony előtt felavat­ják az ország legújabb, leg­modernebb automatizált tég­lagyárát Törökbálinton. T. Gy. Káprázatos díszszemle (Folytatás az 1. oldalról.) nyitotta meg. A gépesített egységek bemutatóját a ha­gyományokhoz híven a Kali- nyinről elnevezett tamanyi gépesített lövészgárda-hadosz- tály terepjárói és kétéltű pán­célozott szállító járművei nyi­tották meg. Ezután követke­zett a rakéták felvonulása. 45 percig tartó hagyomá­nyos katonai parádé után megkezdődött a moszkvai dol­gozók lenyűgöző vidámságot és derűlátást sugárzó felvo­nulása. Az ünnepi demonstrá­ció nyitányaként fiatal spor­tolók vették birtokukba a Vö­rös teret. A négyszáz fehér- blúzos, kéknadrágos sportoló mindegyike vörös zászlót tar­tott. A tér közepén tűzpiros kör alakult, s középpontjából hatalmas léggömb szállt az ég felé. A léggömbön zászló, raj­ta Leninnek, a proletariátus vezérének portréja. Dörgő taps reszkettette meg a levegőt, amikor motorke­rékpáron narancsszínű ruhás „kozmonauták" robogtak el a nézőközönség előtt. Szállt az üdvözlet a nagyszerű Szojuz kötelékrepülés hősei: Sonyin, Kubászov, Filipcsenko, Vol- kov^Gorbatko, Satalov és Je- liszejev felé, akik számos űr­hajós társukkal együtt a tri­bünön foglaltak helyet. A sportolók szemgyönyör­ködtető látványos bemutatói után léptek a Vörös térre, a szovjet főváros 29 kerületének képviselői. Az ünneplő moszk­vaiak a szovjet köztársaságok lobogói mellett, ott vitték a testvéri szocialista országok — köztük hazánk — zászlóit is. A katonai díszszemlét és a moszkvai dolgozók felvonulá­sát követően a Szovjetunió kormánya a Kreml kongresz- szusi palotájában fogadást adott a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 52. évfor­dulója alkalmából, A fogadá­son ott voltak az SZKP. és a szovjet állam vezetői, a Szov­jetunió magasrangú külföldi vendégei, a polgárháború és az intervenciós harcok vete­ránjai, űrhajósok, közéleti személyiségek. Este az ünnepi fényárban úszó Moszkvában tűzijáték köszöntötte a jubileumot. A népünnepélyek hagyományos színhelyein, a szovjet főváros színes lámpafűzérekkel és lampionokkal feldíszített te­rein és parkjaiban a csípős hideg és a hó ellenére sok százezren táncolva, énekelve, vidáman szórakozva ünnepel­ték az évfordulót. ★ Budapesten a melengető ősz végi napsugár pénteken az ut­cára csalta az embereket, s így több ezer nézője volt álla­mi ünnepeink hagyományos látnivalójának, a Kossuth La­jos téri ünnepélyes őrségvál­tásnak. F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete pén­tek délután — a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából — beszédet mondott a magyar rádióban, illetve a televízió­ban. Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 52. év­fordulója alkalmából pénte­ken este fogadást adott a Szovjetunió nagykövetségén. A meleg baráti légkörben le­zajlott fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. Ott voltak Biszku Béla, Fehér Lajos, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, llku Pál és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai. Meg­jelent a fogadáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, az Elnö­ki Tanácsnak és a kormány­nak számos tagja, politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk sok más vezető szemé­lyisége. Részt vett az ünnepi fogadáson a Budapesten akk­reditált diplomáciai képvi­seletek több vezetője és tag­ja is. November 7-e, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 52. évfordulója tiszteletére kát napon át lengett a Par­lament előtt, a Kossuth Lajos téren a Magyar Népköztár­saság állami zászlaja. Szom­baton délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással került sor a zászló levonására. ttűüW 0312133®: A gyűrű bezárul (7.) A Cement- és Mészművek Váci Gyára FELVESZ építőanyagipari technikumoí végzet} vagy érettségizel! fiatalokat molnár, lletve égetői nunkakörbe. 'emel! bérezés. 1ENTKEZNI LEHET 1 gyár munkaügyi csoportjánál 7-től 15 óráig. Hitler a Dunántúlon fenye­getővé vált helyzet ellensúlyo­zására elhatározta, hogy a Ba­laton és a Velencei-tó között élesen délkeleti irányban csa­pást mér a „Margit-állás”-t elért szovjet csapatokra Ter­vének, melyhez három páncé­los hadosztályt és más erőket szándékozott felhasználói, a „Késői szüret” fedőnevet adta, s december 11-én elrendelte annak végrehajtását. Friess- ner vezérezredes azonban a rossz utakra és az esőzésektől felázott terep járhatatlansá- gára hivatkozva, halasztást kért a fagy beálltáig. Hitler makacsul ragaszkodott tervé­hez és december 17-én ismét a támadás haladéktalan meg­kezdését követelte. Friessner tovább aggályoskodott, s sze­mélyesen' akarta meggyőzni führerét, ezért másnap a fő­hadiszállásra repült. Míg Hitler és Friessner vi­tatkoztak, a szovjet csapatok befejezték Budapest teljes kö- rülzárására irányuló előkészü­leteiket. December 20-án reg­gel északról és délről megin­dult a támadás, amely végér­vényesen levette a napirend­ről Hitler „Késői szüret”-ét s egy hét alatt áttörhetetlen gyűrűt vont a Budapesten re­kedt német—magyar csapatok köré. A 2. ukrán front 6. gárda harckocsi és 7. gárda hadsere­ge Ipolyság térségéből támadt Esztergom felé. Megállításuk­ra Hitler elrendelte a „Késői szüret”-re tartalékolt három páncélos hadosztály bevetését, és ellenük irányította a Szent László hadosztályt is. Az Ipoly és a Garam között he­ves küzdelem bontakozott ki. A szovjet csapatok több napig tartó véres harcban szétver­ték az 57. német páncélos had­testet, melynek rendezetlen visszavonulását a Szent László hadosztálynak kellett fedeznie. December 26-án a 7. gárda hadsereg egységei Esztergom­tól északra elérték a Dunát. A 3. ukrán front szintén tel­jesítette feladatát. Tolbuhin marsall parancsára a Dunán korábban Ercsinél átkelt 46. hadseregnek a Velencei-tó és a Duna között, a 4. gárda had­seregnek pedig a Balaton és a Velencei-tó között kellett át­törnie a „Margit-állás”-t, s ki­fejleszteni a támadást Eszter­gom felé. A „Margit-állás” ezen a sza­kaszán három védőövet foglalt magában és 20—35 kilométer mélységben volt kiépítve. A fővédőövet gyalogság szállta meg, a páncélos csapatok a második és harmadik védő­övben összpontosultak. Bele­tartoztak a védelmi rendszer­be a lakott helységek is, ame­lyeket szintén előkészítettek a tartós védelemre. Különös gonddal erősítették meg Szé­kesfehérvárt, melyet Budapest kulcsának tekintettek. Friess- nemek ez volt a véleménye: „Ha az ellenségnek sikerül a székesfehérvári magaslatokat elfoglalnia, akkor a főváros érett gyümölcsként hullik az ölébe.” A „Margit-állás”-t a 271. gránátos hadosztály, az 1. ma­gyar lovashadosztály két ezre- de, a 20. és 23. magyar gya­logos hadosztály maradványai, az 1. és 23. páncélos, valamint a 153. tábori kiképző hadosz­tály meg egy géppuskás zász­lóalj szállta meg. Hadsereg­tartalékként Vértesacsa körze­tében csoportosult a 8. páncé­los hadosztály. December 21-re a szovjet csapatok áttörték a „Margit­állás” fővédőövét. Tolbuhin marsall ekkor harcba vetette a 7. és 2. gépesített hadtes­tet, hogy megkönnyítse a má­sodik védőöv áttörését. De az erősen felázott talajon, a né­met páncélos csapatok heves rohamainak elhárítása közben a szovjet gyorscsoportok nem tudták megelőzni a gyalog­ságot, hanem annak vonalá­ban harcoltak. . így a táma­dás nem haladt a kívánt gyor­sasággal. Az ellenség azonban sorsát nem kerülhette el. A 4. gárda hadsereg csapatai december 22- én Polgárdinál megtörték az 1. és 23. páncélos hadosz­tály elkeseredett ellenállását, majd három irányból átka­rolták Székesfehérvárt. Hit­ler engedélyezte, hogy az erő­sítésül küldött 4. lovas dan­dárt bevessék a város védel­mére, ám ez sem segített a helyzeten. Székesfehérvárt ádáz utcai harcban december 23- án reggel 9 órakor felsza­badította a 21. gárda lövész­hadtest. Másnap a 46. hadsereg sáv­jában támadó 2. gárda gépe­sített hadtest áttört a budai hegyeken és kijutott a IIű- vösvölgybe, élei pedig kora délután a János Kórháznál tűntek fel. Megjelenésük óriá­si riadalmat keltett a ' bu­dapesti német—magyar pa­rancsnokságon. A pesti híd­főből Budára csoportosították át a 8. SS lovas hadosztályt és sebtében összeszedett harc­csoportokkal együtt bevetet­ték a szovjet harckocsik el­len. December 24-én a 18. harc­kocsihadtest, amely szintén a 46. hadsereg sávjában tört előre, kiverte a németeket Bicskéről, két nap múlva pe­dig Esztergomnál elérte a Dunát. Ezzel bezárult a belső gyűrű Budapest körül. Székesfehérvár felszabadu­lása után jelentősen meggyor­sult a 4. gárdahadsereg elő­nyomulása is. Annak ellené­re, hogy a német csapatok el­lenállásának hevessége sem­mit sem ! csökkent, egymás után verték ki őket a véde­lemre berendezett helységek­ből. A német hadvezetést erő­sen nyugtalanította a hely­zet alakulása. Friessner ve­zérezredes súlyos szemrehá­nyást kapott, amiért „egy olyan páncélos armadával, amely a keleti arcvonalon még sehol sem gyűlt össze”, nem volt képes a szovjet csa­patokat megállítani. A ■ szemrehányás semmit sem változtathatott azon, ami múlhatatlanul bekövetkezett. A 4. gárda hadsereg csapa­tai december 25-én felsza­badították Zámolyt, majd két nap múlva Tatabányát is megtisztították az •ellenségtől, 28-án pedig Neszmélynél el­érték a Dunát. Ezzel a belső gyűrűtől nyugatra 30—45 ki­lométerre egy küllő gyűrűt is létrehoztak á főváros vé­dőserege körül. Budapest körülzárása két hónapig tartó súlyos harcok jelentős eredménye volt. Ez idő alatt a szovjet csapatok hazánk területének nagy ré­szét felszabadították a német megszállás alól. Következik: A „Konrád-terv” csődje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents