Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

Ma délelőtt: Koszorúzás a Lenin-szobomál A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójá­nak tiszteletére ma délelőtt fél 11-kor koszorúzási ünnep­ség lesz a Lenin-szobornál. ALBERTIRSÁN Kultárhózaf avrafinnk Albertirsa ma ünnepli a köz­ség felszabadulásának évfor­dulóját. Ma adják át a felújí­tott kultúrházat is, amely kor­szerűsítve és megszépülve méltó párja a néhány éve épí­tett községi könyvtárnak. Aranyíokozat Lelkiismeretes, jó munká­jáért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta a november 7-i ünnep­ségek és városunk felszabadu­lásának évfordulója' alkalmá­ból Szeleczki Mihály, a Ceglé­di Állami Gazdaság párttitká­ra. Holnap: LABDARÚGÓ­MÉRKŐZÉS Holnap délután fél kettőkor a bedet futballpályán MNK labdarúgó kupamérkőzést tart a Ceglédi MEDOSZ és az Al- bertirsai Törekvés csapata. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM 1969. NOVEMBER 7., PÉNTEK Bővül c hálózat jövőre megszűnik a vízién]? Tisztítják a tornyot — Kmbaniar.oU medernek, kifolyók A Víz- és Csatornamű Vál­lalat ceglédi kirendeltségének tervei között szerepel — a többi között —, hogy négy éven belül mintegy 28 kilomé­teres szakaszon bővítik, illet­ve felújítják a vízhálózatot. A már folyamatban levő munkákról a kirendeltség ve­zetője a következőket mondot­ta: — Jól haladunk a munká­val, ebben az évben tizenkét utcát kapcsoltunk be a vízvezeték-hálózatba. Ebből a Török Ignác, a Deák és a Kinizsi utcában van még egy kevés munka. Ha az ut­cák lakói az elmúlt napokhoz hasonlóan végzik a társadal­mi munkában elvállalt árok­ásást. ez a rész is napokon be­lül elkészül. — Nagyobb feladataink közé tartozik a hét mély­fúrású kúttal rendelkező új vízmű telep végleges beállítása. Két kutat már ebben az év­ben üzemeltettünk, a hátra­levő öt kutat március közepén kapcsoljuk be. A feltételek biztosítva vannak, mindössze a kábelek hiányoznak még. A Zsebbe vágó esetek két új kút is javított a város vízellátásának problémáján, a jövő év elején üzembe helyezendő új vízműtelep végleg orvosolja a régi panaszokat. , A felsorolt munkákkal pár­huzamosan folyik a víztorony szokásos, évi tisztítása, a me­dencék és közkifolyók karban­tartása. Ebben az évben mint­egy 7 ezer méter elavult cső­hálózatot cserélnek ki kor­szerű vas- és etemitcsövekré. (csat—) — Ha adsz egy sárgát, kapsz tő­lem cirmosát meg pirosat. És eset­leg zöldet. — Meg pöndö- rödőt. — Meg azt is. — És nem mon­dasz meg az óvó néninek, hogy Levelezők meghúztam a ha­jadat! Napfény a park­ban. Óvodások gyűjtögetik a hul­lott falevelet. All a vásár, bere. a csere­óvatlan pillanatban ma­gam is felemelek egy szép rézszínű platánlevelet. For­gatom, gyönyör­ködöm benne. Tényleg, vajon velem most ki cserélne? Bizony, már ki cserél­ne? ... —esk— Édesség mellé: kedvesség CSAK EGY KIS MOSOLY : Megszoktuk már: a Rákóczi úti kis édességboltban mindig rend, tisztaság, mosolygós el­adók, és újabban igen jó kávé fogadja a vásárlókat. Amolyan kis szentélye ez a kávézóknak, és kellemes állomása a vevők­nek, akik ide térnek be a min­dennapi édességadag beszer­zésére. Nem okoz gondot a névnapi vagy születésnapi ajándék. Süllős Illésnél, a bolt veze­tőjét kérdeztük: ­— Mi a titka az üzlet nagy népszerűségének? Szerény mosoly, csodálkozó tekintet volt a válasz. Hát igen. Nekik mi sem természe­tesebb: udvariasság, tisztaság. Ez a velejárója az üzleti ki­szolgálásnak. Csak amikor az áruválasztékról tudakozód­tunk, lett bőbeszédű a bolt­vezető. — Szerencsénkre gazdag a választék és mindig friss áru áll a vásárlók rendelkezésére — mondta — és vég nélkül so­rolta az újdonságokat. Úgy hírlik, január 1-től egy­két üzletben bevezetik a „mo­soly-csekket”. Az eladó, ha mosolyog, a vevő az ajtónál kapott mo­solycsekket szabad akaratá­ból odacsúsztatja a pultra. Az elé az eladó elé, aki a leg­szebben mosolyog a vevőre. Ha ezt bevezetik ebben a boltban is, úgy gondolom, jó nagy ládikó kell a cédulák be­fogadására ... (cs.) Megbüntették a ruhátlan munkást Jogsi1- nélkül _ Büzbírság — Szomorkás hangulat /A jó barátság ára. K. M. Zetor-vezető jó kollegiális vi­szonyban volt Gy. F. rakodó­munkással. Annyira, hogy a hozzá beosztott, vezetői jogo­sítvánnyal nem rendelkező Gy. F.-nek még a Zetor kor­mánykerekét is átadta néha- néha. Addig jár a korsó a kút­ra , illetve addig, vezetgette a négykerekű' járművet Gjr. F., míg égyszér az árokban kötött ki. A Zetor felborult. Anyagi kár: 4200 forint. A pénzbünte­tés fejenként 500—500 forint. „Szagos” utca. Hiába nyílt a verbéna a Déli út lakóinak udvarán, ültetőik nem élvez­hették jó illatát. B. I.-né — annak ellenére, hogy nem volt engedélye a városi tanács egészségügyi osztályától — mindennap kiült udvarára sertés és egyéb állatok belé­nek tisztítására. A „bűzös” tevékenységnek az utcában lakók feljelentése vetett vé­get. 300 forint pénzbírságot fi­zetett. Fölösleges munkaruha. H. K. ceglédi lakos, a fővárosi EL- ZETT gyár munkása, munká­ra jelentkezésének első napján új munkaruhát kapott. Más­nap már áruba is bocsátotta a ruhát, amelyért 470 forintot kapott — majd egy csekket a szabálysértési hatóságtól; 300 forint pénzbírság megfizetésé­ről szóló felszólítás kíséreté­ben. Rosszul végződő mulatság. Rí. L. ceglédi lakos ittas álla­potban járta végig az italbol­tokat. Amikor már nem akar­ták kiszolgálni, megromlott a hangulata: belekötött minden- [ kibe, aki az útjába került. Az | igazoltató rendőrt sem .kímél­te. Hatósági személy megsér­tése miatt 300 forintra büntet­ték. A járás felszabadulásának története SZABAD AZ EGESZ JÁRÁS NOVEMBER G-ÁN reggel Dánszentmiklós—Csetneki sző­lőkből egy nagyobb szovjet egység — többnyire lovasok — h ‘ zódott Pilis irányába. A menetelő oszlopokat a We- kerle major körüli ligetekből német páncélosok'lepték meg. Rövid küzdelem után a szov­jet egység visszavonult, ha­lottaikat magukkal vitték. Az ütközet kát fiatal szovjet hősi halottja ma' is a felső-dán- szentmiklósi iskola virágos­kertjében pihen. November 5-én reggelre megjelent az első szovjet jár­őr Ceglédbercel déli határré- szén, később a tüzérség is fel­vonult a Budapest—Cegléd közötti vasútvonaltól délre. A vasút magas töltését német utóvédek szállták meg, gép­puskaállásokból figyelték a déli határt, bent a községben harckocsik cirkáltak. Űgv látszott, mintha hosszú véde­lemre rendezkedtek volna be. pedig este az u'óvédek felad­ták a vasúti tö’tés jól k!épí­tett állásait, a sötétség és a harckocsik védelme alatt a falu fölötti dombok mögé hú­zódtak. 6-án virradat után felszabadult a község, két irányból jöttek a szovjet csa­patok: Cegléd felől és délről, az egykori irsai József-puszta felől. ALBERTIRSA déli területe — a Budapest—Cegléd kö­zötti vasútvonaltól délre eső ligetes rész — már november 4-én délelőtt felszabadult. Ezen a területen a szovjet gyülekezéseket. felvonuláso­kat. mozdulatokat a falu fö­lötti dombról a német tüzér­ség hatásos tűz alatt tartotta. Ezek a dolinái német ütegek súlyos veszteségeket okoztak, hiszen biztos célokat kaptak a 220-as vasúti őrházban levő német megfigyelőtől. Hetedikére virradóra a né­metek eltávoztak a község­ből. északra mentek az erdő­vel födött dombok közé. 8—9 óráig néhány motorizált gép­puskás utóvéd tartotta a vas­úti töltést és a Ceglédbercel felé elterülő sík terepet, 10 órára ezek is eltávoztak. Csend borult a falura, úgy látszott, hogy a háború végleg elment, a község felszabadult. Azonban 11 óra tájban az Öregszőlők térségében egy századnyi SS-katona meglepe­tésszerű támadást intézett a lakosokkal barátkozó szovjet harcosak ellen. A támadást német rohamlövegek és tü­zérség is támogatta, a déli órákban az egész falu fölött tartott az ütközet. Az egyre sűrűbben érkező szovjet csa­patok a délutáni órákra űzték el a támadóikat. A harc után nyolc német és három szovjet halott maradt az ütközet he­lyén. NOVEMBER 7-ÉN a ceglé­di járás utolsó községe is fel­szabadult. Járásunk területe a második világháború had­műveleti területeihez viszo­nyítva egy porszem, a hét nap egy pillantásnyi idő. Mégis, ebben a parányi tér­ben és időben benne van a háború minden szenvedése és borzalma. Pataki Ferenc (Folytatjuk) Könnyű és hajlékony Cegléd felszabadulásának évfordulójára munkaverseny indult még a tavasszal a ceg­lédi Cipőipari Vállalatnál. A termelési tanácskozáson ho­zott határozatot megvalósítot­ták, és továbbra is megtesz­nek mindent, hogy az eddigi­nél még jobb kivitelezésű gyerekcipők kerüljenek ki a kezükből. Szorgalmazzák a választék bővítését, kísérleteket folytat­nak könnyű és hajlékony gyermek lábbelik gyártására. Eves tervüket termelési szin­ten egy százalékkal akarják emelni. Lei»gyei földön liógoly óznak A ceglédi Szakmunkásképző Intézet tanulóit igen izgalmas kérdés foglalkoztatja egy idő óta: hová menjenek kirándul­ni? A legutóbbi osztályfőnöki órákon egyöntetű szavazással döntöttek. Lengyelországba mennek a téli szünidőben, megismerkednek azzal a vi­dékkel, amelyet még csak tan­könyveik, képeslapok és film alapján ismernek. Sok-sok él­ményt várnak az osztály kül­földi kirándulásától. — A Cegléd felszabadulása évfordulóját ünnepelte című tudósítást tegnapi számunk­ban Szabó Alfréd készítette. Óvodát alapoznak Ünnepélyes alapkőletétel Abonyban Ez lesz a legkorszerűbb Detrei Sándor elhelyezi az alapító oklevelet.-a... Abony felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett ünne­pi programsorozat egyik je­lentős eseményé zajlott le no­vember 2-án. A Bethlen utca 9. szám alatt földbe helyezték a község új, 75 férőhelyes óvodájának alapkövét, vala­mint az alapító oklevelet. Az ünnepségen megjelentek dr. Csicsay Iván, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese és Detrei Sándor, a járási tanács vb-elnökhelyettese, valamint a község vezetői. A megjelente­ket Szűcs László, a községi ta­nács vb-elnöke köszöntötte, majd Detrei Sándor mondott beszédet. Beszédében megemlékezett a művelődésnek és az iskolák­nak közvelenül a háború utá­ni helyzetéről, emlékeztetett azokra a szegényes körülmé­nyekre, amelyek közt a felsza­badult Magyarországon az ok­tatás megkezdődött. 1945 előtt a járás területén összesen há­rom községben volt óvoda, most viszont négy község ki­vételével valamennyiben nap­közi otthonos óvoda van. — Abony e tekintetben so­kat fejlődött — mondta —, de a meglevő férőhelyek száma még mindig kevés. Ezért, hogy a gondokon tovább lehessen enyhíteni, szüksége van a köz­ségnek egy új, modern óvodá­ra, amely egyben a járás leg­korszerűbb óvodája lesz. Álla­mi támogatással épül és építé­sét 1970-ban kezdik meg. A beszéd után Szűcs László felolvasta az alapító oklevél szövegét. Irta és fényképezte: Gyuráki Megnyílt a sportcsarnok NEMZETKÖZI BIRKÓZÓ VERSENY Évekkel ezelőtt már meg­született a gondolat: Cegléd­nek szüksége lenne sportcsar­nokra. A nyári versenyekre nem tudják megfelelően elő­készíteni a sportolókat: a CVSE együttese a téli hóna­pokban mindig teremhiánnyal küszködött. A vasutasszak­szervezet .elnöksége támogatá­sával a klub megvásárolta az egykori zsinagóga épületét, hogy sportcentrummá alakítsa j. át. Tegnap délután öt ’órakor adták át rendeltetésének, A | sportcsarnok lelátóiról hatszáz 1 néző nézheti a mérkőzéseket, a további fejlesztés után pedig 900 embert tud befogadni a csarnok. A sportolók számára megfelelő öltözőket, zuhanyo­zókat rendeztek be. Remél­hető, hogy hamarosan a sport­életben is észre lehet venni, milyen hasznos ez az intéz­mény. Talán hozzásegít, hogy új Gál Józsefek, Csordás Mi- hályők, Szondy Györgyök öregbítsék a ceglédi sport hír­nevét. Az ünnepség után a Zentai Vasutas—Ceglédi VSE birkó­zói mérték össze erejüket. „Az iskolarádió műsora következik” Heti húsz perc — Szerda, tizenegy óra. A köz- gazdasági szakközépiskolában megszólal a csengő. A diákok a helyükön maradnak, csend­ben figyelnek. A hangszóróból felhangzik a szignál, majd a bemondó hangja: „Az iskola­rádió műsora következik!” Az iskolarádió tervét már a nyáron kidolgozták, és feladat­ként jelölték meg beillesztését a KISZ-akcióprogramba. He­tenként egyszer jelentkezik húszperces adásával a rádió. A szerkesztő bizottság meghatá­rozta a műsorok célját: figye­lemmel kísérni az iskolai élet minden mozzanatát, állandó tájékoztatás az ifjúsági szerve­zet feladatairól, munkájáról és természetesen a szórakoztatás. Elhangzott már a nyolcadik adás is. A diákmunkatársak értékelték az eddig közvetített 160 perces műsoridőt. A taná­rok. diákok megszerették az is­kolarádiót. Tartalmilag válto­zatos a program. Foglalkoztak a honvédelmi nap eseményei­vel, a KlSZ-vezetőségválasz- tással, az új típusú tanulószo­Kedvenc lemezein bával, a negyedikesek felké­szülésével az érettségire. Egyik műsorukban kerestek választ arra a fontos kérdésre: ho­gyan lehetne megvalósítani a ceglédi középiskolák szorosabb együttműködését. Népszerű a „Kedvenc leme­zem” című sorozat. Tanárok, diákok állnak egy-egy alka-. lommal a mikrofon előtt, és kívánságukra felcsendül ked­venc zeneszámuk. Állandó ro­vat a sport és a humor. Műfajilag is sokszínű az adás: tudósítás, riport, jegyzet hangzik el. Sok munkát jelent a heti 20 perces összeállítás. Az állandó munkatársak (Gyürki-Kis Éva, Farkas László, Jagodics Má­ria, Juhász Erzsébet, Török Sarolta, Malik Mária, Bartos Zoltán) már szombaton meg­beszélik az anyagot. Hétfőn ál­lítják össze véglegesen a mű­sort, kedd délután van a felvé­tel. És szerdán ismét felhangzik a szignál. <—yer) CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK SZIKRA kombinált szekrény eladó, sötét színű. Citromház, I. em. 21. Szüret utca 73. számú ház eladó. Azonnal beköltözhető. Hálószobabútor eladó, igényesnek megfelel Mikes utca 2. alatt. Eladó jó Karban -levő férfi SINGER varró­gép és szabóaszta1. Bajcsy-Zsilínszky út 41. alatt. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAPBAN'

Next

/
Thumbnails
Contents