Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
,1969. NOVEMBER 7., PÉNTEK PEST HEGYEI t A népszámlálás krónikája MESÉLEK... Megadóztatott kapuk József korszerűsített Mit hoz 1970? Néhány hét múlva — január 1 és 10 között — népszámlálá- , si biztosok keresik fel Magyar-- ország valamennyi lakosát, hogy összeírják személyi és ia- kásadatait. A népesség egy negyedére kiterjedően — minden negyedik számlálókörzetben — tüzetesebben érdeklődnek majd a számlálóbiztosok — többségükben pedagógusok — a családtagok vagy akár egyedülállók élet- és munkakörülményeiről, szakképzettségéről, foglalkozásáról, lakáshelyzetéről. A mélyebbre hatoló adatgyűjtéshez a statisztikai matematika segítségével választják ki a körzeteket. Egy füst alatt Az újkori magyar népszámlálások sorozata 1869-ben, tehát éppen száz esztendeje kezdődött. Ezt megelőzően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapvetően különböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása érdekében, hanem adózási vagy katonai célra készültek, és nem is terjedtek ki mindenkire. az adatokat decentralizáltan összesítették, és a feldolgozás is meglehetősen kezdetleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsága. Ezentúl nem külön férfi és női számlálólapon, hanem csupán egy külön kérdés keretében tudakolták az összeírtak nemét. Az 1910-es összeírás összefüggött a helységnevek törvényi szabályozásával. Korábban ugyanis 826 olyan helynév volí az országban, amelyet több község is viselt, az is gyakori volt, hogy más néven ismerték hivatalosan a helységet, mint ahogy a község lakói nevezték. Ez a bizonytalanság nem kevés zavart okozott a közigazgatásban. A következő népszámlálásnak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950. december 31-én kellett volna lezajlania. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek.végén rendezett népszámlálásokat kérik, de ez a helyi adottságok miatt olykor egy-egy évet eltolódik.) Az első népgazdasági terv az összeírás előbbrehozását tette kívánatossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földreform nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítette a foglalkozási kérdések körét, és első ízben dolgozta fel a család- és háztartási statisztikát. Az 1960-as népszámlálás újításai közé tartozott á lakosság 1 százalékára vonatkozó úgynevezett reprezentatív felmérés, továbbá az, hogy a feldolgozást gépekkel bonyolították le. Mit hoz az 1970-es népszámlálás? Ezt valamennyien érdeklődéssel várhatjuk. Takács Lajos, az alsógödi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezet párttitkára „Ver- giliusként vezet múltba és jelenbe, mutat alkotást és gyenge erőfeszítést, mérlegel eseményeket, embereket. „... A napokban lesz húszéves a termelőszövetkezetünk ... emberi életkorban ez a virágzás, a felnőtté válás időpontja ... ugye mi, idősebbek is nagy kívánságként mondjuk: „Ha még egyszer húszéves lehetnék”... Hát ez a mi tsz-ünk is húszesztendős ... És mégis többet ért meg, mint egy öregember. Tapasztaltabb, jóban, rosszban otthonosabb, ugyanakkor fiatal ... Sokszor elgondolkodom azon az egyszerű, banális igazságon: egy csepp vízben benne van a tenger ... Nos, a mi tsz-ünk életében, munkájában, sikereiben és balsikereiben is benne van az egész tsz-mozgalmunk. Miért?... A körhyezet, az emberek helyzete, a főváros közelsége és sok más, egyéb tényező, indító erő befolyásolNy. A. Leszállt a kék madár Budakeszin Károly Róbert idejében például a 'jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágyporta elvileg egy jobbágy családnak felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megtelepült családok csak egy kaput építettek, s az összeírás nyomán kivetett adót megosztották maguk között. Miután a kincstár jövedelme így. megapadt, a kémények ösz- szeírására került sor; a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. Az egy füst alatt élők lettek az adóalanyok. 15694>en a zsellérek, a szénégetők és a bányászok is ösz- szeírásba kerültek," hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szolgáló ösz- szeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A XVIII. században kezdődött meg egyházkormányzati célokból a népesség átfogóbb vizsgálata. Az egyház ismerni akarta a hatalma, „gondozása” alatt élő népesség számát. E század utolsó évtizedeiben készült egyházi ösz- szeírások már nemcsak vallási adatokat tartalmaznak, hanru a lajstromba vettek nemét, családi állapotát, foglalkozását is feljegyezték. A nemesek is megszórni áltatnak II. József mint felvilágosult uralkodó nem nélkülözhetett átfogó statisztikai adatokat. Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlálás gyakorlati célja az újqncállítás és az adókivetés jobb megszervezése volt. eredményességét tekintve rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Eddig az összeírásik ugyanis az ország lakóinak száma nem volt ismeretes. A II. József-fé- le népszámlálás azonban a nemesekre, minden rendű, rangú lakosra kiterjedt, még a foglalkozási megoszlást is feltárta. Az első ilyen modern jellegű népszámlálás fényénél elindulhatott az államigazgatás fejlődése, a földrajz- és történettudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyengesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A II. József-féle és az 1369-es első hivatalos nép- számlálás közötti időben az egész lakosságra kiterjedő ösz- szeírás nem volt. Egyenjogúság az összeírásnál Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervezték, lajstromosan végezték az adatfelvételt; folyamatosan írták fel az adatszolgáltatók nevét, nemét, születési évét, -vallását, családi állapotát, keresetét, foglalkozási viszonyát, szülőhelyét, de például a nemzetiségi hovatar'.ozás kimaradt az összeírásból. Miután ezeket Tegnapi lapszámunkban, mint arról már beszámoltunk, november 5-én Budakeszin ünnepélyes aktus keretében 36 eladdig barlangban lakó családnak átadták az új lakásuk kulcsát. Most szeretnénk bemutatni az új házakat, lakásokat és röviden azt a bárom embert, akiket az újságíró lehet, hogy szubjektív módon, a bolgodiság kék madara elejtőinek, a házak első számú építőinek tart. Mindezzel semmit sem von le a többiek, a többi építők érdeméből. Legalábbis ilyen szándékunk nincs, hiszen a tegnapi lapszámunkban bőven idéztük dr. Foki Lászlónak, a budai járási tanács elnökének ünnepi beszédét és Foki elvtárs tiszta szívből mondott köszönetét, dicsérte meg név szerint azokat az emebreket, akik az új lakások építésén buzgól- kodtak. Novák Béla, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára, aki az egész akciót elindította és aki májusban csak egyedül hitt a lakások novemberi átadásában. Rakusz József, a töki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, akire ez a hit átszállt Novák Béláról és építőbrigád- .iát kivezényelte Budakeszire. Foto: Gábor Varga Lajos építőbrigád vezető, aki eszét, szívét és verejtékét keverte be az építőelemekbe, hogy jobban kössenek, hogy tovább tartsanak, hogy emberi meleget leheljenek a házak falai. ja egy közösség életét, munkájának eredményességét, a lehetőségeket...” .......Felvillan előttem, látom magam mögött a képet, amint....majd az ünnepség u tán az alapító tagok kiballagnak az elnöki emelvényhez átvenni megérdemelt jutalmukat, kitartásukért... Hárman „kiváló dolgozók” lesznek és fejenként 1500 forintot kapnak, hatan alapítási jutalomként 1000—1000 forintot. Talán nem veszik rossz néven, akik majd ezt az írást, jobban mondva az én hangos gondolkodásomról készült jegyzetet olvassák, hogy először az alapítókról beszéltem. Kicsit önző módon utána meg a szövetkezet kommunistáiról emlékeznék meg: 52 párttag szervezi, irányítja, fogja össze azt a több, mint 600 embert, aki itt keresi kenyerét ... Mi ezt a kommunista magot el-el ültetjük (már meg ne haragudjanak az ünnepélyesebb stílusért) s abból új és új erők kelnek életre ... Nemrég vettünk fel két új tagot, Hinkó Jánost és Heszterényi Györgyöt. A KISZ ajánlja őket... most Albert Pál esztergályost... ,.. „Ha az én szemerabeni jelentőség ranglétráján haladok tovább, akkor ezek után, az emberek tanulási kedvét említeném... Sokmindenre voltunk korábban büszkék, amire talán nem kellett volna, de ez szép, tiszta öröm: tsz-tagságunk és dolgozóink 40 százaléka tanul. Marxista középiskolákban (ugye ilyenről nemigen hallott a megyében, de még az országban sem), már az első beszámolók folynak. Húszán járnak ide, s ugyancsak ennyien a közgazdasági alapismeretek körére. Tizenegy időszerű kérdések tanfolyama működik .'.i lünk magukat, a kispályás labdarúgó-bajnokság, a sakk- versenyek és lövészversenyek sok embert vonzanak... „Hát Lajos, leheit tsz-ben is ilyeneket csinálni?” ... öreg, megtört arcú parasztember kérdezte ezt tőlem, esett az eső, a villanyoszlop mellett álltunk. „Lehet” — válaszok tam, s közben arra gondoltam, lehetett 25 embernek az NDK- ba menni, tanulmányi útra, vagy 100 embernek a Balatonra, a kibérelt üdülőbe?... Hol, mikor tartozott ez a paraszti élethez? ... A brigádok megtervezik az utakat, a tsz fizeti az útiköltséget!... Hol, mikor kérdezte meg a paraszt- fiútól a szmokingos pincér: „Uram, a konyak mellé jégkockát is parancsol?”... „Átsüssük jobban a marhaszeletet, vagy inkáb így parancsolja?” — mint az egyik előkelő étteremben megtörtént? ... „Itt a nagy igyekezetben a beruházásokkal jóval előbbre szaladt a gazdasági vezetés, mint kellett volna, mint arra pénzügyi fedezet és lehetőség kínálkozott... Aztán tavaly 5 millió mérleghiány lett, vagyis veszteség... A tagság keresetéből 20 százalékot nem tudtunk kifizetni ... És még most is 10 százalék visszavan... Arcpirítóan könnyelmű dolog volt ez... Be kell vallanunk... hagytuk a könyvelést szétzilálódni... így igaz!... De a roppant termelő erő, amit ez a tagság hozott létre, kirántotta a szekeret... Az 5 milliót már visszafizettük, s idén a zárszámadáson 10 millió forint tiszta nyereség lesz... Húsz év?!... Hej, de sok és milyen kevés idő!... Húsz év alatt a tsz vagyona 1 millió 193 ezer forintról 43 millió 334 ezer forintra nőtt. Ebben az évben a tsz bruttó bevétele eléri a 60 millió forintot A tagság évi részesedése 1512 forintról 17 500 forintra ugrott fel... Megépülőben van a 300-as tehenészeti telep, korszerű, gépesített... a virág- és zöld- ségkert eszet...” ...„Miért rakom a gazdasági eredményeket ezek mögé? ... Szubjektív dolog ez, sokszor elfeledjük: a gazdaság is csak az emberekért működhet, s hozhat valódi hasznot, értéket... Így is folytatom ... Tizenhat szocialista brigádunk van, s bármennyire szigorúan tárgyilagos akarok lenni, nagyszerű érzés ilyen számokat mondani: ... A Pataki László hétszeres szocialista brigád árubevételi tervét eddig 124 százalékra, a Blaskó Lajos vezette kétszeres szocialista brigád a teljes évi tervének már 79 százalékát teljesítette... Pataki Lajosékról, a „Dobó Katalin” brigádról is szerénytelenség nélkül csak a legjobbakat mondhatom. A „Haladás” brigád a tervezett 723 ezer forint nyereségterv helyett már 778 ezret hozott, a „Lendület” forgácsolóbrigád 115 százalékot, az öntőbrigád 121-et teljesített... Mondjam még el, hogy az aratást, házi versenyben 18 nap alatt „megettük”, szántóversenyünknek annyi nézője volt, mint egy labdarúgó-mérkőzésnek? ... A szocialista brigádok részére szellemi vetélkedőt tartunk, és ebbe már a járás is benevezett? Említsem, hogy a tsz-szövetség még ezen határokon túl is ki szeretné szélesíteni ezt a kezdeményezésünket? ...” N ... „Gyorsan vág az ember : agya, egyik témáról a másik- j ra.., legyünk igazságosak magunkhoz: a traktoros szó- j cialista brigád tagjai összeve- J rekedtek, beittak, méltatlanná j váltak a címre... székeket törtek össze, egymás ruháját I szétszaggatták ... Még tavaly volt... ebben az évben be sem neveztek a versenybe, de jobban sajnálják, mint a kutya, amelyik kilencet kölke- zik... A fiatalok jól érzik ná... „Gondok, bosszúságok?... Van bőven! Négy éve készül a vízkdemelő mű, az öntözőrendszer, s 8 millióba kerül... több száz holdat lehetne öntözni, ha a konstrukció jó lenne... A Dunából a 12 méteres kútba azonban az istennek se akar folyni a víz... szégyenszemre átszivattyúztuk... A drága berendezés vacak... gumiszőnyeg is van benne, ki is pingálták ... külsőleg gyönyörű, csak éppen nem működik. Az öntözőmű ügye megjárta már a legfelső fórumokat, már csali a hágai nemzetközi bíróság előtt nem volt __minden hiába!... Nál unk sokszor az emberek túlságosan nyugodtak, „Nem az én pénzem úszik benne” ... ... „Elégedettek-e az embereink? ... Ha őszintén akarok felelni, nem! Pedig: tavaly létrehoztuk az üzemi konyhát, 170-en étkezhetnek ... Fürdőket, öltözőket építettünk. A KISZ-lakásépítési akcióba 12- en neveztek be... a tsz potom áron, négyszögölenként 18 forintért adott telket, a házakat az építőbrigád készíti... a tsz dolgozói egyre több házat építenek, szépen berendezik, tv- je már mindenkinek van, autókat is vesznek egyesek...” — És ön? Félbeszakítom a mesét és a nyugtalanul gesztikuláló párttitkárra, Takács Lajosnéra nézek. — Nekem három fiam van, az a kocsi! — nevet. Megállunk a major közepén, ahonnan jól látni az épületeket, a víztornyot, s távolból az őszi napsütésben megcsillanó üvegházakat. — Húsz év — mondja a titkár és nem folytatja. — Bizony, húsz év! Szüts Dénes
