Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

fi PIS! MCCVE» 1969. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK CEGLÉD FELSZABADULÁSA A Graz—Balaton csatorna terve ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPEL TE Huszonöt évvel ezelőtt, no­vember 4-én szabadult fel Ceg­léd. Kedden zászlódíszbe öltö­zött a város. Lobogók, transz­parensek, virágok köszöntöt­ték az évfordulót. Délután öt­kor, abban az órában, amikor negyed százada az utolsó fa­siszta elhagyta a várost', az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői megkoszorúzták a szovjet és román hősök emlékművét, és virágot helyeztek a közös sírra. Este fél 6-kor zsúfolt nézőtér előtt kezdődött meg a Kossuth Művelődési Központban az ünngpi pártbizottsági és ta­nácsülés. A jubileumi est dísz­elnökségében helyet foglalt a megyei pártbizottság képvise­letében Szilágyi János ezredes, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Babinszki Károly, az MSZMP Ceglédi Bizottságának titkára, Kürti András, a városi tanács vb-elnöke, Lakatos Béla vezérőrnagy, szovjet vendégek, veteránok, Nagykőrös város vezetői és Cegléd gazdasági, politikai és kulturális életének képviselői. Kürti András vb-elnök kö­szöntője és megnyitója után Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára emelke­dett szólásra, ötvenkét éve, no­vember 7-én új korszak kö­szöntött az emberiség történe­tére — mondotta. — Megkez­dődött a társadalomnak az az igaz korszaka, amelyet Marx, Engels és Lenin zseniálisan lá­tott előre. A pétervári mun­kásság győzelme nélkül a ma­gyar nép sem szabadulhatott volna fel az elnyomás alól. A szónok ezután a Szovjetunió politikai, történelmi szerepé­ről, kimagasló termelési ered­ményeiről szólt', majd hazánk felszabadulásának jelentőségét méltatta. 1944 borongós no­vemberi napjaiban — folytatta Babinszki Károly — a szov­jet hadsereg ágyúinak dörgése és a dörejek közeledése jelez­te, hogy városunk lakossága számára nemsokára befejező­dik a régi rend, új élet kezdőd­het. Véres tűzharc után no­vember 4-én délután felszaba­dult a város. Az ünnepi szónok ezután a ceglédi kommunisták helytál­lásáról, az újjáépítés sikereiről szólt, majd vázolta az elmúlt 25 év jelentős eredményeit. Beszélt a város iparának fej­lődéséről, a mezőgazdaság eredményeiről, a kulturális in­tézmények, az egészségügyi szervek fontos tevékenységé­ről. Az új létesítmények kö­zött büszkén említette a kór­házat, a sportcsarnokot és a zeneiskolát, de utalt a tenni­valókra is. Városunk felszaba­dulását úgy ünnepelhetjük a legméltóbban — mondta a pártbizottság titkára —, ha az eddiginél is odaadóbban fára­dozunk felvirágoztatásán. Be­fejezésül a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátsá­gát; hazánk és a város szorgal­mas népét köszöntötte. A beszéd után a szovjet had­sereg egy tisztje tolmácsolta a szovjet nép testvéri üdvözletét és jókívánatait Cegléd lakói­nak. Felszólalása után a város üzemei nagy taps kíséretében adták át ajándékaikat a szov­jet vendégeknek. Az ünnepi pártbizottsági és tanácsülés határozatot fogadott el, amely kegyelettel emléke­zik azokra a hősökre, akik 25 évvel ezelőtt a legdrágábbat, az életüket áldozták á város felszabadulásáért. A határozat megbecsüléssel és szeretettel adózik azoknak, akik a fel- szabadulás után és azóta is önzetlenül tevékenykednek Cegléd felvirágoztatásán. A A Ferenc­városi Ház­betonoző-elemgyártó, vasbetonszerelő szak­munkásokat, férfi, női BETANÍTOTT és segéd­munkásokat. KIEMELT BÉREZÉS. 44 órás munkahét. gyárba minden második szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk. fel­Utazási hozzájárulást térítünk. £ veszünk JELENTKEZÉS személyesen: 43. $z. ÁÉV 2. sz. HÁZGYÁRA BP. IX. GYÁL! ÜT 37. (13, 51-es villamossal.) határozati javaslatot az ülés részvevői egyhangúlag elfogad­ták. Babinszki Károly és Kürti András a felszabadulás ne­gyedszázados évfordulója al­kalmából 22 személynek adta át a pártbizottság és a tanács díszes emléklapját a város köz­életében kifejtett kiemelkedő tevékenységükért. Ekkor vette át Zsadony Miklós 57 veterán nevében a városi tanács em­lékplakettjét 50 évvel ezelőtti érdemeikért. Az ünnepség kultúrműsorral ért véget. Este a pártbizottság és a ta­nács vezetői fógadást adtak az elmúlt 25 évben jelentős poli­tikai és társadalmi tevékeny­séget kifejtő közéleti szemé­lyek tiszteletére. Abony ugyancsak kedden ünnepelte felszabadulása év­fordulóját. Az úttörők ünnepé­lyes csapatgyűlést tartottak a Barátság parkban, amelyen Győré Pál községi tanácstitkár mondott beszédet. Időközben megérkezett a. törteli úttörők stafétája, és az abonyi úttörők indultak tovább a stafétabottal Tápiószelére. Délután a kisdo­bosok ünnepeltek a művelődési otthon udvarán. — Eszes — Vízügyi és idegenforgalmi szakemberek, valamint levél­tári kutatók kisebb kötetre való anyagot gyűjtöttek össze a Balatonhoz fűződő közigaz­gatási és vízgazdálkodási in­tézkedésekről, tervekről. Be­hatóan megvizsgálták néhány osztrák — elsősorban a bécsi — levéltár ezzel kapcsolatos anyagát is. A régi jegyzőkönyvek, je­lentések és térképek arról val­lanak, hogy édes vizű tavunk sok gondot okozott a hadá­szatban. Kiderült, hogy • már Galerius császár fog­lalkozott a Balaton szabá­lyozásával. Zsilipeket építtetett a tóhoz, •azzal a céllal, hogy a környék­beli mocsarakat kiszárítsa és a barbár csapatok búvóhelyeit megszüntesse. Galerius zsilipje azonban csakhamar tönkrement és emiatt kellett a törököknek is tengelyen hajóhadat szállítani a 'Balatonhoz, mert Dunántúl nagy részét a kiterjedt mo­csárvilágban nem tudták el­lenőrzésük alatt tartani. A dokumentumok tanúsága szerint a monarchia idején nemcsak a mocsárvilág, ha­nem a tó nagy részének lecsa- polását is tervezték. A bécsi levéltárban megtalálható Mi- koviny Sámuelnek, az 1730-as évek idején készített térképe, amely az első tanulmánynak tekinthető a Balaton tervezett lecsapolásához. Az volt az el­képzelés, hogy a Balaton mint­egy 500 négyzetkilométernyi kiszárított területén gabonát termelnek. A gabonát víziúton kíván­ták az osztrák birodalom kereskedelmi központjába szállítani, ezért foglalkoztak a graz- balatoni hajózható csatorna tervével. Azonban a dunántúli egyházi és főnemesi uradal­makat nagy hátránnyal súj­totta volna a terv, mert a jól jövedelmező vízimalmok tu­catjait kellett volna lebontani. Az uradalmak ezért mindent megtettek az elképzelések meghiúsítására. A nagy huzar vona végül is a Sió és a Sárvíz rendezése után megszűnt, majd 1863-ban a siófoki zsilip felavatása után csaknem 600 négyzetkilométeres területen végleges keretet kapott a Ba­laton. Őzbak-mérleg Kiemelkedő eredményeket hozott a most véget ért őzbak- vadászati idény. Az országos trófeabíráló bizottság elé be­küldött agancsok arról tanús­kodnak, hogy az állomány minősége tovább javult: a tavalyi 224-gyel szemben idén már 292 trófea érdemelt ki valamilyen érmet. Közöttük a Szajol környékén elej­tett őzbak trófeája a vi­lágranglista második he­lyére került. A szezonban egyébként ösz- szesen 64 arany-, 106 ezüst­ös 122 bronzérmes trófea ju­talmazta a vadászok fárado­zásáét. A szakemberek szériát a ki­emelkedő eredmény jórészt annak köszönhető, hogy egyre inkább érezteti ha­tását a vadállomány mi­nőségének javítására ho­zott korábbi rendelet. Ennek értelmében a kifejlő­dés előtt, korán elejtett őz­bakok után a vadásztatók nem kapják meg a bérkilövés díját; ilyen esetekben a MA­VAD az esedékes összeget a vadgazdálkodás fejlesztési alapjába utalja át. Vajon go­lyóra érett-e a vad, és az állat kilövésére csak ebben az esetben adnak engedélyt. JÁVÁN, Szumátrán és a Kis Szunda szigeteken az el­múlt hónapokban több millió kákuszpálma esett a növény­pestis áldozatául. ' Hetvenöt éves a Keleti Háromnegyed évszázaddal ezelőtt, születésekor egyik méltátója, ismert műtörténész ezeket írta róla: „Legnehe­zebb volt és legjobban sike­rült a főhomlokzat megoldá­sa. Az a pont ugyanis, ahova az új pályaudvar főbejárata került, a tőváros egyik leg­szebb távlatú pontja, szinte a Dunától már látni lehet ka­puzatát.” Budapest főpályaudvara előtt, a. 75. születésnapját idén ünneplő Keleti előtt, híd épül, átível majd a Ba­ross téren, hisz kinőtte már a világvárosi forgalom a régi ruháját. (Sok vita is volt az építkezésről: szabad-e a Ke­leti előtt hidat építeni?) A nyolcvanas években már napirenden volt az új pályaudvar építésének kérdé­se. Addig a vasúti -személy- forgalom a mai Józsefvárosi, akkor úgynevezett Losonci indóházból indult. Zsúfolt volt már ez az indóház, a Magyar Államvasutak is olyan „impozáns, kényelmes” pályaudvart akart építtetni, mint amilyent az Osztrák Vasúttársaság épített. Ugyan­is ez volt: a Nyugati pálya­udvar. Az 1881~es esztendő a hely­keresés éve volt. Hol legyen? Csakis a város szívében, akár az „Osztrák pályaudvar”. A Kerepesi út és a Csömöri út elágazása közti térséget tar­tották legalkalmasabbnak. Százház-nak hívták akkor ezt a területet. 1881-ben az omnibusz társaságnak voltak itt az istállói. Az omnibuszo- sokkal könnyű volt megegyez­ni: csőd előtt álltak. Tehát 1882-ben kezdődött meg a munka. De gyorsan meg is akadt. Felfedezték, hogy a terület nemcsak hogy egyenetlen, po­ros, de: vizenyős is. Cölöp­alapépítményre van szükség. Kerek egy esztendővel meg­hosszabbítja ez az építkezést. A talajt is ki kellett cserélni — nem pesti talajon áll a Ke­leti —, hónapokon át a vago­nok ézrei hozzák az ország más vidékéről a kemény, szi­lárd alapot adó földet. 1382 a cölöpözés, a feltöltés, a dön- gölés ideje. 1883-ban aztán nagy ütem­ben megindul az építkezés és tető alá is húzzák a csarnokot. Légfűtés, a teljes befejezés esztendeje: 1884. 4 880 000 „békebeli” forintba került. K» építette? Kevesen tudják, építőjének mellszobra hosszú évekig a «resti egyik „leltári tárgya” 1 volt. A pályaudvar első resti­se csináltatta, s ettől ven­déglőstől vendéglősre szállt a szobor, de talapzatán nem volt név, s nem tudták kit ábrázol. Rochlitz Gyula, az állam­vasutak főfelügyelőjének ter­vei szerint készült, a kivitele­ző kollektívának a vezérkara: Ulbricht Ármin főmérnök, Fé- keteházy főmérnök, Speidl Bódog, Hauff Lajos mérnökök. A terv és a kivitelezés ma­gyar volt.- Hiszen az építési hirdetményben, vagyis a pá­lyázatban ez volt az első ki­kötés: „csakis hazai vállalko­zó nyerheti meg, és csakis hazai munkásokat alkalmaz­hat ...” A főhomlokzat legfelső pár­kányzatát, hét méter magassá­gú szoborcsoport díszíti: Nep­tun és Vulkán közül kiemel­kedik egy fiatal nő alakja: a ’ gőz géniusza. A kapuzat felső részének mélyedésében két szobor van: Watt-té, a gőzgép és Stephensoné, a vasút fel­találójáé. Az első szerelvény — 1884. augusztus 13-án — egy szom­bati nap, kora reggel 6.10-kor futott be Zimonyból és tíz perccel később futott ki áz üres csarnok alól az első vo­nat: Ruttka felé. Az első vo­natot Imicze János főműveze­tő indította. Érdekes lapozgatni az első utasstatisztikában. Pontos adatot csak 1898-ból találunk: ebben az esztendőben 2 700 000 utas indult és 2 600 000 érke­zett. 50 esztendővel később, 1934-ben 2 600 000 az induló utasok száma és 7 500 000 az érkezőké. A Keleti megnyílásának idején naponta 52 induló, illetve ér- kéző vonat futott ki, illetve be a csarnokba. 50 esztendő múlva, már 150 lett a forgal­ma, most pedig — az átépítés előtti időben — a kormos üvegkupolák alól naponta 110 vonat vág neki a messzi utak­nak. Van, amelyik 400 utast visz, de a déli miskolci 1200- at is. Tizenegy sínpár, napon­ta 60 000 búcsúzó utas. A megafon csak szól: „a sí­nek mellett tessék vigyázni”, új vonatok, új meg új indulá­sok. A sátoraljaújhelyi, a du­naújvárosi, a komáromi, a varsói gyors, a miskolci gyors — reggeli indulások, azok utaznak ezekkel, akik csend­ben, még a város ébredése előtt akarnak az állomásról kijutni. Aztán már csak 15 percenként futnak ki a vona­tok. Delet harangoznak, s dél­től három óráig már 33 vonat hagyja el a várost! Indulási oldal... — jegy­zem az állomásfőnök szavait. 21 pénztár. 11 váeánv, 60 000 elutazó ... Beesteledett, mu­zsikaszó csendül a restiben. Induljunk. Kőbányai György

Next

/
Thumbnails
Contents