Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

• • Ot év tervei Pest megye élelmiszergazda­ságának a IV. ötéves terv idő­szakára tervezett fejlesztési irányelveiről tartanak előadást Cegléden, a művelődési köz­pont emeleti előadótermében december 1-én, délelőtt 9 órai kezdettel, a Dél Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szervezésében. Utakról, járdákról tárgyal a vb PEST MEGYEI HÍBLAP KÜIÖWKIAB>Ua XIII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1989. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK T anácskozó kisiparosok A KIOSZ járási szervezete i "december 1-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Kossuth Mű­velődési Ház emeleti hagy ter­mében taggyűlést tart, ame­lyen a kisiparosokat érintő ak­tuális kérdésekkel foglalkoz­nak. Megyei tanácstag fogadóórái Darányi Sándomé megyei .jRoyembeTjjj 28-án, holnap délután két órától négy óráig tanácstagi fogadóórákat tart a Szabadság tér 5. szám alatt, a központi óvodában. Megnyitása óta. egyre több vásárlója van a dánszentmiklósi ABC áruháznak. Foto: Péterffy Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart a városi ta­nács épületének emeleti kis tanácstermében a Ceglédi Vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­sága. A lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról szóló je­lentés után az utak, járdák ál­lapotáról s a jövő évi út-, jár­da- és közvilágítás-javítás ter­véről tartanak beszámolót, majd egyéb ügyeket tárgyal a vb. REMEKELNEK AZ ÉPÍTŐK • • Ot nappal előbb árusíthatnak Nem ment füstbe az átadási terv A kedvező időjárás nemcsak a mezőgazdasági munkáiknál jelent előnyt, hanem az építő­ipari vállalatok munkáját, il­Az őszi munkák után Dicséretet érdemelnek a szorgalmas diákok A mezőgazdáéig egyre fejlő- Idik, azonban még mindig [vannak olyan munkák, ame­lyeket — gépesítés híján —, ;kézi erővel kell elvégezni. Az őszi betakarítás több teendője szorgos kezekre vár a közös i gazdaságokban. Körösi Gyula, a ceglédi Kos­suth Tsz főagronómusa el­mondotta, hogy ezekhez a munkákhoz az iskolások segít­ségét veszik igénybe. A szüret­iben például a Czárák dűlői, a \Kőrösi úti és kappanhalmi is­kolások vettek részt. A kuko­ricatörésben derekasan helyt­állt a szakmunkásképző inté­zet, minden elismerést és kö­szönetét megérdemeltek. A főagronómus ugyancsak dicsérőleg említette a kisegítő iskola diákjait. A tsz-ben évek óta termesztenek dugványré­pát, és ennek betakarítását többnyire iskolások végzik. ök jöttek az idén is, és eredmé­nyes, fegyelmezett munkájuk­kal korábbi jó hírüket öreg­bítették. A termelőszövetkezet — az anyagi juttatáson túl —, köszönetét is kifejezte ezeknek az iskoláknak és tanáraiknak. letve az átadási tervek betar­tását is segíti. így adhatják át egy héttel korábban a ceglédi Építőipari Ktsz kivitelezésében azt a 26 lak ásít, amely a Köztársaság és a Szövetség utca sarkán épül. Az épületben — 1971 májusá­ban — 78 család kap otthont, a 26 lakást legkésőbb jövő év első felében foglalhat­ják el lakói. Az albertirsai ABC áruház átadási terve is előnyösen mó­dosult: december 2Ű'-a helyett 15-én vehetik birtokukba a község lakói. Itt már csak a festő- és a burkolóbrigádnak vannak tennivalói. Abonyban nemrégiben adták át a fogorvosi lakást, és ha az időjárás nem szól közbe, hamarosan befejezik a böl­csőde épületének felújítá­sát. Ezzel egy időben épül a szo­ciális otthon új konyhája, ahol kétszáz személy részére főz­hetnek, süthetnek. Befejezését 1970. júniusára tervezik. Az Építőipari Ktsz végzi a napokban megkezdett bútor­bolt helyiségeinek felújítását és átalakítását. Még ebben az évben felújítják a Faipari Ktsz épületét is. A ktsz elnöke sze­rint a példátlanul kedvező időjárás biztosítja az átadási tervek betartását (cs.) Találkozásaim az őshalüal (KLEBELSBERG GÉZA EMLÉKÉRE) SZÁZÉVES volna, ha élne az első magyar válogatott lábdarúgócsapat bal­fedezete. Egy faluban laktunk, jó tíz évig voltam vele személyes kapcsolat­ban Albertirsán, mint a polgári iskola tornatanára, ő pedig az if jóság kedves Főtanácsos bácsija, ki többet tett a fia­talok sportneveléséért egymagában, mint mi, hivatásosak. Most, hogy fel­idézem emlékét nem akarok elmélyül­ni a magyar futball történetében, ha­nem arra a kedves öregúrra emlékezem, aki élete végső órájáig sportszerűen élt és másokat is a testnevelés testet- lelket üdítő mozgalmába igyekezett bevonni. Erő, egészség, jókedv és vi­dámság lakott benne. Meghaladva a nyugdíjas korhatárt, hetven esztendő­sen is edzette magát, volt is olyan vád- lija, mint egy tizenhat esztendős frus­kának. Az irsai patikában találkoztam vele először, 1932-ben. Éppen akkor jöttem meg a Testnevelési Főiskola nyári tan­folyamról és a megszokott tercierébe merültünk néhányan, mikor bejött. Mondja a gyógyszerész reám mutatva, hogy itt is van egy sportember. Cvik- kere alatt pajkosan megvillant a sze­me, nyújtotta a kezét. Erős szorítása volt. — Szervusz. A következő pillanatban magához rántott és a mellével akkorát lökött rajtam, hogy egyensúlyt vesztve tán­torogtam hátrafelé az ezer üveggel megrakott polcoknak. Ha el nem kap Mester Sándor, iszonyú pusztítást vit­tem volna végbe mindenféle kenőcsök, porok és elisxírek tömegében. No, de ez ismert próba volt már és hatásos. — KLEBELSBERG GÉZA vagyok, és ezt mi így szoktuk. Ez a rempli. Tu­dod-e, hogy mi a rempli? Én még olyan futballt játszottam, amelyben ennek nagy szerepe volt! A férfias labdarúgás a múlt század hetvenes éveiben jelent meg hazánk­ban, elég hamar terjedt és az atléták, tornászok szívesen űzték. Az angol-, futball barátai Hollandia, Belgium, Franciaország és Ausztria nyomában a magyar fővárosban is megalakították az első labdarúgó-csapatot, 1897. ja­nuárjában a Budapesti Torna Clubban. A BTC-nek Klebelsberg Géza korábban tagja volt már, és szívesen rúgta a lab­dát is. Négy hónappal a megalakulás után a Millenáris-pályán május ki­lencedikén lejátszották az első ma­gyar mérkőzést Zuhogott az áldásos májusi eső, de föl se vették. A száz főnyi lelkes közönség se. Így indult el a legnépszerűbb sport és az elsők közt is első Klebelsberg Géza, akkor már nem a legfiatalabb postatitkár pályafu­tása. Tagja volt az első válogatottnak 1897. október 31-én, ugyancsak a Mil­lenáris-pályán. Neve ott ragyog az em­léktáblán. A bécsi Cricketerek voltak az ellenfelek és a magyarok 2:0 arány­ban elvesztették a mérkőzést az osztrák csapat angol játékosainak rutinja miatt. Ez a nap azért is nevezetes, mert az a kétezer néző volt a lelkes, magyar futballrajongók első fellépése. A BTC játékosa Stobbe — Harsádi, Aston — Iszer, Peski, Klebelsberg — Ray, Yol. land, Hajós, Ramszéder, Lindner volit, Yolland Artur volt az egyetlen angol köztük. Klebelsberg Géza hivatali útja a századforulón Kassára vezetett a pos­taigazgatósághoz, a sportút a Kassai Atlétikai Clubba. Szervezett labdarúgó­csapatot és Rákóczi-serleget. Űszott, sielt és kerékpározott a futball mellett. A háború után visszatért Pestre. Kis­pesten lakott és szokott lelkesedésével a KAC-ot lendítette szép sikerekre. 1931-ben telepedett meg Irsán család­jával. Jellegzetes alakja csakhamar ismertté vált, ott volt mindenütt, ahol labdát rúgtak és atlétizáltak, a pa­rádés polgári iskolai tornavizsgákon az első sorban ült és meleg sporttársi sza­vakkal buzdított a további munkára. A futballcsapat edzéseire gyakran el­járt, és a mérkőzések utáni túlfűtött drukkerhangulatot igyekezett a belátás, az igazságosság érveivel lecsillapítani. — Győzött a jobb, édes fiam! A ver­senyen valakinek elsőnek kell lenni, tanuljatok, edzzetek, akkor majd eljön a győzelem. SZÖGES BOTTAL járt nyáron, és hátizsákkal, a felkelő nap a hegyekben találkozott vele. (Ha valaki tréfának veszi az albertirsai hegyeket, az mász­sza meg a Dolina szelíd kaptatóit, a Kisasszonyvölgy meredek lejtőit és gya­logoljon a szépséges H ár sasba. Magas dombok, csend, erdők, csittegés, róka- surranás, kiáltozó kakukk, riadt őzíu- tás, kökény és galagonya lesz a jutal­ma.) Csónakot ácsolt, vitorlát tűzött rá, szelte a vizet, a vasúti tavon az irsai srácokkal, akárki láthatta a vonatab­lakból. És az Ifjúság csapatosan követte vidám útjaira. A nyarak végén nagy sürgés-forgás volt a Klebelsberg-portán, a gyerekek léceket hurcoltak, szabtak, gyalultak barkácsműhelyében és ha megjöttek a havak, frissen vágtak neki a Dolinának, Dél-Pest megye síparadi­csomába. A falusiak addig nem is lát­tak fata Ipák on járó-csúszó embert, ak­kor láthattak. Nyújtott lépésekkel menit elöl a széles váltó vén vezér, az elmaradhatatlan angolpipa kék bodro­kat pöffentett a fagyos, fehér levegőbe, utána a banda, tízen-huszan. Végig a falun, és mindvégig sílécen. Tavasszal száguldó bolyokban suhan­tak át a falun a versenyző pesti kerék­párosok, ő a pilist határig elébük ka- rikázott, intett nekik, mint házigazda, csatlakozott hozzájuk és a berceli föl­dekig elkísérte őket. Mert ez így volt szép és így illet, a versenyzőnek nem bámész szájtátiak kellenek, hanem el­ismerő érdeklődők. EGY OSZTRÁK—MAGYAR mérkő­zésre többen felutaztunk Pestre. A Fra- di-pályán százas emberkígyók álldogál­tak a pénztáraknál. Előttem pipázott vörös bársonysapkában. A jegyszedő kérte a jegyet, erre kiemelte a pipát a szájából, biccentett a sapkával, az meg csak kéri a jegyet, a tömeg felzúgott, hogy gyerünk már előbbre. Vita tá­madt, „Vezessen a titkárhoz, ha nem akar beengedni”. Elvesztettük egymást Már folyt a meccs, mikor a patikus ol­dalba bökött. — Nézd, az öregurat, a díszpáholy­ban! Géza bátyánk ott ült egy miniszter mellett. Orrán a evikkere, szájában a pipa és fején a bűvös sapka: a zsoké­szabású, vörösbársony trófea. Akinek a fején díszelgett, annak minden futball- pálya nyitva állott, ülőhelye pedig a párnás karszéken. Az amatőr futball egyik szép hagyománya, az első magyar nemzetközi mérkőzés játékosainak pri­vilégiuma. 1946. ÁPRILISÁBAN halt meg. Né­hány harcteret járt ifjú állt a kopor­sójánál. Hídvégi Lajos Cegléd — sportcentrum Elkészült a hároméves fejlesztési terv MAR EGY ÉVE ISMERE­TES az MTS Pest megyei Ta­nácsának határozata: me­gyénkben Cegléden és Vácott sportcentrumot alakítanak ki. Azóta a megyei és járási sportvezetők tüzetesen felmér­ték a város lehetőségeit, és a megye hároméves programja alapján az MSZMP városi bi­zottsága, a városi tanács tá­mogatásával elkészítették Ceg­léd hároméves sportfejlesztési tervét. Hétfőn délután az új sportcsarnokban ismertette a tervet a város termelő üze­meinek, kulturális intézmér nyelnek, társadalmi szerveze­teinek vezetőivel Babinszki Károly, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára. A ta­nácskozáson megjelent Dósai Ferenc, Rátóti István, a párt- bizottság osztályvezetői, Kürti András, a városi tanács vb- elnöke, Turóczi Béla, az MTS Pest megyei Tanácsának kép­viselője, Berte József, a vb- eünök-helyettase, Gól Lajos, a járási TS elnöke. Balogh György városi KISZ-titkár megnyitója után terjesztette elő Bahinszfki Károly a sport­fejlesztési tervet. A terv a város sportjának jelenlegi helyzetéből indul äd, és elkép­zelésiéit erre alapozza. 11 sportegyesületünk 31 szakosz­tályában 788 igazolt versenyző szerepel a különböző osztályú bajnokságokban. Az NB-s csa­patok számának emelkedése mellett tisztán kell látnunk a hiányosságokat is. Az úszás, sakk és asztalitenisz területén a jelenlegi körülmények kö­zött nincs nagyobb fejlődési lehetőség. A meglevő sportléte­sítmények sem szolgálják eléggé a gyorsabb ütemű fej­lődést. A város sporttevékeny­ségéhez évenként mintegy 650 ezer forint áll rendelkezésre. Ez a minőségi változásokhoz kevés. A szabadtéri sportléte­sítmények egy része korszerű­sítésre szorul, a fedett épüle­tek a sportcsarnok kivételével kicsik, zsúfoltak. Fedett uszo­dával nem rendelkezünk. Ah­hoz, hogy Cegléd mielőbb sportcentrum legyen, nagyobb társadalmi összefogásra - via« szükség. Az anyagi alap meg­teremtése után a minőségi változások érdekében azt nem a városban működő sport- egyesületek, hanem a legered­ményesebben működő sport­ágak fejlesztésére kívánják felhasználni. A HÉT KIEMELT SPORT­ÁG: asztalitenisz, atlétika, birkózás, labdarúgás, úszás, késilabda, torna. Amellett, hogy rendszeresen karban­tartják a meglevő létesítmé­nyeket, ezen sportágait fejlesz­téséhez újak létrehozása szükséges. összehangoltab- bam, tervszerűbben, kell irá­nyítani a sportvezetők és ed­zők munkáját, hogy ezekben a sportágakban Cegléd régi ha­gyományaihoz -méltóan szere­peljen. A fejlesztési terv részletesen meghatározza az egyes sportágak tennivalóit 1971-ig, s meghatározza a leg­szükségesebb új sportlétesít­ményeket is. A tanácskozáson bemutatták a BEM SE sport­kombinát fejlesztési tervét (volt Építők-pálya), az új MEDOSZ-pálya terveit. A fe­dett sportcsarnok bizonyítja, hogy ezek a tervek megvaló­síthatók. Babinszki Károly el­mondta, hogy szükség van egy új strand- és gyógyfürdőre, amely sportolási célokat is szolgál. A HNF KRESZ-par- kot tervez a Malomtószélen. Szükség volna fedett lőtérre is. Mindezeket az eddigi ösz- szegből nem lehet megvalósí­tani. A hét kiemelt sportág minőségi fejlesztéséhez jelen­tősön. hozzájárul az MTS Pest megyei Tanácsa, a városi ta­nács és a s port egyesületek. Ha a város üzemei, intézményei dolgozónként 20 forinttal já­rulnának hozzá évente a terv megvalósulásához, 300 ezer forinttal nagyobb összeg állna rendelkezésre. A vitában felszólalt Szelep- csényi Imre, Rodosza Miklós, Skultéti József, Fehér János, Gál Márton, Kürti András, Ve­res János, Tauber György, Kürti Béla és Turóczi Béla. VÉGÜL ELFOGADTAK a város sportfej lesztésd tervét, és megszavazták a fejlesztést szolgáló hozzájárulást. Cegléd város sportjának minőségi fej­lesztése ezzel a megvalósulás szakaszába lépett. Szabó Alfréd Megették a tervet 'A Rótta Vendéglátó Vállalat ceglédi cukrászüzemének ez évi nyersanyag-felhasználási terve 2 680 000 forint. Ezt a ter­vet, november 15-ével, az édességkedvelők jóvoltából, teljesítették. A hátralevő más­fél hónapra mintegy négyszáz- ezer forintnyi értékű „repetá­val” növelik az évi nyers­anyag-felhasználási tervet; eb­ből az összegből már a kará­csonyi ünnepek süteményigé­nyét is ki tudják elégíteni. Sikertelenül versengtek birkózóink az NB Il-be jutásért Budapesten, a Sportcsarnok­ban rendezték meg szabadfo­gásban a területi bajnokságok felnőtt csapatbajnokainak két­napos találkozóját, amelyen a tét az NB Il-be jutás volt. A Ceglédi VSE is jogot nyert az indulásra, de nem sikerült fel­jebb jutnia: a csapat mindkét mérkőzésen nagyarányú vere­séget szenvedett. ÉTI—Ceglédi VSE 8:1. Győz: Reznák János. Egri Berva— Ceglédi VSE 8:1. Győz: Rez­nák János. Hetényi és Krizsán cserben hagyta egyesületét, egyikük sem utazott el az osztályozóra. Távolmaradásuk teljesen ért­hetetlen. Ezért a fegyelmi bi­zottság előtt kell majd felel­niük. A második találkozón már csak hatan léptek sző­nyegre a ceglédiek közül, mi­vel Tűri karja az első mérkő­zésen kicsavarodott, és így nem birkózhatott tovább. Sok tehetséges ifjúsági bir-' kózó van Cegléden (Sápi, Nagy M., Heczendorffer stb.), ha szorgalmuk töretlen marad, talán ^már jövőre sikerül ma­gasabb osztályba lépniük, Rez­nák János, a CVSE olimpiai és világbajnoki helyezett ver­senyzője, aki nagyobbrészt edzői tevékenységet folytat az egyesületben, két győzelmet szerzett, de az ő tudása nem menthette meg a csapatot a katasztrofális vereségektől. (-reán) BOLDOGASSZONYFA Fafaragómester aranylakoda Ima A Zselicségben levő Boldog­asszonyfán aranylakodalmát üli Hoffer János, a népművé­szet mestere, s ebből az alka­lomból a járási és a községi tanács kiállítást rendezett a híres fafaragó alkotásaiból. Az utolsó baranyai gulyás­faragóművész finomművű tár­gyai a pécsi Janus Pannonius múzeumban és a budapesti Nemzeti Múzeumban is helyet kaptak és megtalálhatók Euró­pa számos népművészeti mú­zeumában is. Főként a színes- bélű — cseresznye, meggy, ju­harfákból készített pazar dí­szítésű botjai, ostor- és fokos­nyelei tették ismertté a nevét. A több mint fél évszázad óta alkotó Hoffer János mun­káiból jövőre — nyolcvanadik születésnapja tiszteletére — gyűjteményes kiállítást ren­deznek Szigetvárott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents