Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
1969. NOVEMBER 25., KEDD PEST MECTEI '%Jűrlup ŐSZINTE SZÓVAL Munkásasszonyok - a könnyűiparról A párttitkár szobájának nyitott ajtaján kihallatszik a felszólalás : . Meg kell vizsgálnunk a dolgozóknak azt a felvetését is, hogy a hűségjutalmaknál még differenciáltabban érvényesítsük a törzs- gárdatagok anyagi megbecsülését .. A hang ismerős: Fabók János, a Kistarcsai Fésűsfonó csúcsvezetőségének titkára beszél. — Nemrég kezdődött az értekezlet — mondja az előszobában egy fiatalasszony —, s azt hiszem, délig is eltart. Nincs mit tennem, meg kell fordítanom a menetrendet: előbb a munkásnőkkel beszélek, aztán a vezetőkkel. Talán még jobb is így... — Munkásnőkkel szeretnék beszélgetni — mondom az szb egyik tagjának, Kubalek Sándornak. — Az üzemi demokráciáról, a munkakörülményekről, a bérezésről. Ajánljon nekem olyan szókimondó asz- szonyokat, akik nem „csak a szépre emlékeznek".^ ... A két asszony picit tétovázva nyit be az ajtón: — Bellus Istvánná vagyok, ikettőző — mondja a fiatalabb. — Vajda Gergelyné, cérnázó — mutatkozik be a másik. Bellusné kislány korában lépte át először a gyárkaput, eppan 16 évvel ezelőtt. Hathónapos szakmásító tanfolyamot is végzett és így megilleti az 5 százalékos szakmunkáspótlék. Az átlagbére 1700 forint havonta, ez a teljesítménybérből, az éjjeli- és a speciális pótlékból, meg az 3 százalékból tevődik össze. — Én 1961 óta dolgozom itt — mondja Vaj dáné. — Kétszáz orsós gépen 1600 forint volt az átlagkeresetem. Nemrég álltunk át a háromszáz orsóra, azóta valamivel több. — Elégedettek a bérekkel? Nem tapasztalnak olyat, hogy a nők azonos munkáért kevesebbet kapnának, mint a férfiak? — Nálunk ilyen nincs, hiszen azonos munkakörű férfiak és nők nincsenek, legfeljebb, ha egy-kettő. De a bérekkel elégedetlenek vagyunk. , Azt mondja Bellusné: — A mi műhelyünkben egy műszakban három férfi anyaghordó dolgozik. Valamivel többet keresnek, mint mi, kétezer körül, de nincs megfizetve a munkájuk: harminc gyűrűsfonógépet, tizennégy kettőzőt, ugyanannyi cémázot és kilenc motringológépet kell kiszolgálniuk; egy-egy gép egy műszakbem száz kiló anyagot igényel! Egy másik példa: a zsíros bálázóban dolgozó, szakképzetlen anyagmozgatók havi bére eléri a 2800 forintot. Nem sajnáljuk tőlük, embertelenül nehéz ínunkét végeznek. De azt is látni kell, hogy a hosz- szú gyakorlattal rendelkező, szakképzett mesterek viszont csak kétezemégyszázat keresnek! — Hihi van a besorolásnál is — veszi át a szót Vajdáné. — Mi tudjuk, hogy erről a minisztériumban döntöttek, de rosszul csinálták. Azt mondja meg nekem: miért szakmunkás az előfonó és a fonó, és miért nem számít annak a cérnázó, az orsózó, a kettőző, a kártoló, a fésülő, a gyapjúválogató? Aki tizenöt-húsz éve orsózik, az nem szakmunkás szinten dolgozik?! — Hogy állunk a nők erA Ha/ai Pamutszövőgyár Soroksári Gyám katonaviselt, érettségizett fiatalokat VESZ FEL 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra. A kiképzési idő alatt havi 1500—1800 Ft-os fizetést adunk. Jelentkezés önéletrajzzal: Budapest XX., (Soroksár), Marx Károly u. 294. kölcsi megbecsülésével? Meg kapják-e a szakképzettségüknek, rátermettségüknek megfelelő munkakört, vezető beosztást? — Erről csak jót mondhatunk — szögezi le a két asz- szony. — Csoportvezetőktől az igazgatóig, nálunk sok nőt talál vezető beosztásban. — Mi a véleményük a munkakörülményekről ? Bellusné a kérdésre kérdéssel felel: — Tudja, milyen nehéz ipar ez a könnyűipar?! — Az uj- jain sorolja a panaszokat: — A legrosszabb a három műszak. Évtizede csináljuk, mégsem tudjuk megszokni az átállást: két hétig úgy élni, ahogy a természet rendje elő- 'írja, aztán a harmadikon mindent fejetetejére állítani! Nappal nem tudunk aludni, éjjel nem vagyunk képesek enni. Ha éjszakások vagyunk, nappal csak két-három órát alha- tunk, mert nagy a lárma, mert ránk vár a bevásárlás, főzés, mosás, vasalás, takarítás. — És a lárma! A zajártalom, ahogy az újságok nevezik — fűzi hozzá Vaj- dáné. — Az ember nyolc órán át ordít, meg mutogat. Aztán kimegy a gyárkapun, és a fejében tovább zúgnak, csattognak a gépek, de annyira, hogy otthon is kiabál. A gyerek meg dúzzog, hogy miért ordítok vele, amikor nem tett semmi rosszat? Én nem is tudom, hogy fogjuk ezt bírni ötvenöt éves korig. A lármát, a napi harminc kilométer futkosást a gépek között, fájó talppal, dagadt bokával, meg a hőséget. Kánikulában negyven fok is van az üzemrészekben. Nem győzzük nyelni a szódavizet, étvágyunk nincs, csak innánk örökké... Le kellene szállítani a nyugdíjkorhatárt ötven évre. Vagy még jobb lenne, ha a férjünk annyit keresne, hogy otthon maradhassunk ... Bellusné tizennégy éve szakszervezeti bizalmi, a gyár mozgalmi életének tevékeny részvevője. — Maga is szívesen otthon maradna? — Már holnaptól is! — feleli őszintén. Aztán megtoldja: — Valahogy a törzsgárdát is jobban meg kellene becsülni. Aki tíz-húsz éve dolgozik a gyárban, miért nem kaphat harminc-negyven fillérrel többet, mint az, aki néhány hónapja lépett be? Nálunk teljesítménybérezés van. Hiába dolgozom tizenhat éve, én sem tudok többet kihozni a gépből, mint a féléve itt dolgozó, ha igyekszik... Nyíri Éva (Folytatjuk.) Tv-torony- borotvapengékből A Mecsekben épülő 194 méteres televíziós toronynak, arányosan kicsinyített mását formálja meg egy magyarszéki kőműves — borotvapengéikből Kajtár Gergelynek a pengegyűjtés a hobbyja. Másfél évtized alatt 3500 féle borotvapengét gyűjtött össze. Ma már azonban nem elégíti ki a pengék puszta gyűjtése, ezért elhatározta, hogy a felesleges, több példányban meglevő zsilettekből megépíti egyes érdekesebb objektumok makettjét. Elsőként a mecseki tv-tomyot választotta. Mielőtt belefogott volna a különös munkába, több ízben járt a torony építkezésénél, tanulmányozta a tervdokumentációt, tárgyalt a szakemberekkel, s ezek alapján készítette el a pengetorony tervrajzát. Az aeéltorony 980 milliméter magas less és ehhez — számításai szerint — csaknem kétszázezer zsilettet kell felhasználni. A borotvapengéket ugyanis lapjával rakja egymásra, s úgy metszi, darabolja őket, mint a téglákat, „malterként” különleges ragasztóanyagot alkalmaz. Mindenkiről külön kérdőív Jól haladnak a népszámlálás előkészületei Már többször is tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogyan készül megyénk az 1970. január elsején kezdődő országos nép- számlálásra. Az elmúlt hetekben az előkészítés jelentősen előrehaladt. Dr. Pocsai Gyulá- nét, Pest megye népszámlálási felelősét most azért kerestül: fel, hogy erről az előrehaladásról, illetve a még végrehajtandó intézkedésekről beszélgessünk vele. Reprezentatív körzetek — A városok, községek térképeiken kialakították' a számlálókörzeteket, 3284-et összesen, és elkészítették a számlálókörzeti jegyzékeket — emiiti a legszámottevőbb eredményt.' — A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) népszámlálási osztálya már jóváhagyta valamennyit, egyúttal kijelölte az úgynevezett reprezentatív körzeteket is, melyek a meglevőknek 25 százalékát teszik ki. — Reprezentatív körzetek? Miben különböznek ezek a többitől? — Az összeírottak ott több kérdésre és részletesebben felelnek, mint az alapkörzetekben. Minden helység lakosságának 25 százaléka válik így alaposabban ismertté. A helyi tanácsok feladata, hogy a reprezentatív körzetek összeírásával, az ott kitöltött kérdőívek felülvizsgálásával a kijelölt számlálóbiztosok, felülvizsgálok legrátermettebbjeit bízzák meg. S bizony, ez külön munkát jelent számukra. Egyébként november 15-ig kell a KSH megyei igazgatóságának javaslataként elküldeniük a számlálóbiztosok és felülvizsgálok névsorát, a foglalkozás és az életkor feltüntetésével. Öteze. ember felkészül — Az igazgatóság jelenleg — folytatja dr. Pocsai Gyuláné — már a számlálóbiztosok oktatásának megszervezésével foglalkozik. December 8 és 19-e között ugyanis a KSH igazgatóságának és járási felügyelőinek dolgozói, valamint a megyei tanács és néhány járási tanács vb-titkára, illetve igazgatási osztályvezetője ismerteti a számlálóbiztosokkal a végrehajtandó feladatokat. Ezeket az oktatókat november 25 és 28-a között a KSH népművelési osztálya látja el a szükséges ismeretekkel. A közeljövőben tehát mintegy 5000 ember esik át ilyen vagy olyan oktatáson. Itt jegyzem meg, hogy az összeírok, áttanulmányozás végett, tíz nappal oktatásuk megkezdése előtt megkapják az írásbeli utasítást és a kérdőívek egy fiktíven kitöltött mintakollekcióját, tehát nem teljesen tájékozatlanul hallgatják végig felvilágosítóikat. így több időt szentelhetnek a vitás kérdések tisztázására, felkészülésük alaposabbá válhat. A fűtött terem biztosítása és az oktatásban részt vevők kiértesítése a helyi tanácsok feladata. — Az összeírok általában ismerik azt a területet, amelyet kijelöltek számukra? — Oktatásul? második napján átveszik a kérdőíveket és a körzetükről készített kis térképvázlatokat. A helyi tanácsok népszámlálási felelőse köteles aztán gondoskodni arról, hogy minden számláló- biztos még az összeírás előtt feltétlenül járja be, ismerje meg körzetét. Ugyancsak ő köteles gondoskodni arról is, hogy az utca- és házszámjegy- zék elkészítése óta végbement lakásállományi változások a körzeti jegyzékre utólag rákerüljenek. Elengedhetetlenül fontos, hogy a jegyzékek egészen pontosak legyenek. A tanácsok jól megállták helyüket — A lakosság miként értesül feladatairól? — A helyi tanács népszámlálási felelőse gondoskodik erről is. Egyrészt a KSH által kiadott propagandaanyaggal, plakátokkal, másrészt a hangos bemondóval, a tanácstagok és az iskolásgyerekek közvetítésével hozza a lakosság tudomására, hogy január elsején megkezdődik a népszámlálás. készüljenek fel az össze- írők fogadására. A január elsejei állapotnak megfelelően minden személyről, ha ideiglenesen bejelentett is, külön kérdőívet töltenek ki. — A tanácsokra az idén az átszervezés, a nagyközségek kialakítása, a községek összevonása amúgyis nagy feladatokat rótt. Hogyan győzték ezt az újabb megterhelést? — Általában valamennyi igyekezett, az eddigi előkészületekben jól megállták a helyüket. Bizonyítékul csak egyet említek: az általuk elkészített térképek közül hiba vagy hiányosság miatt egyet sem kaptak vissza kiigazításra. Külön köszönettel tartom zunk a megyei tanács igazgatási osztály vezetőjén ék, dr, Lapusnyik Andrásnak, és helyettesének, dr. Fogd Mihálynak, valamint az összes járási tanács titkárának és igazgatási osztályvezetőjének, mert mindvégig figyelemmel kísérték az előkészítést, s ha valahol elmaradást észleltek, azon. nal intézkedtek, hogy Pest megye, a lehetőségekhez mérten, a lehető legjobban oldja meg az országos népszámlálás nagy feladatát S befejezésül még hadd említsem meg, hogy már én sem egyedül birkózom a tennivalókkal: az igazgatóság Várhegyi Iván főelőadót jelölte ki helyettesemnek, aki kitűnően ismeri a megyét, s aki, minthogy tíz évvel ezelőtt ő irányította a népszámlálást, gyakorlati tapasztalataival nagyon sokat tud segíteni. Polgár István Patisszon . ,,' •• • .?£ • \ ■ I A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola kertészeti tanszékének munkatársai több éves kísérlet eredményeképpen meghonosították és kialakították a patisszon többfajta magyar változatát, az „óvári fehér”-et. A növény Közép-Ameriká- ból származik, s ma már a Szovjetunióban — Krasznodár és Leningrad körzetében — is nagyobb mennyiségben termesztik. A magyar patisszont most küldték be illetékes szervekhez elismerés végett. Termesztése Magyarországon is igen gazdaságos lenne, mert minimális gondozást igényel, termése viszont bő, duplája például az uborkának. A táplálkozás szempontjából is fontos szerepet játszhat majd. mert sokrétűen lehet felhasz- szálni étkezésünkben. Készíthetünk belőle salátákat, savanyúságot, de ízletes rántva, vagy pörköltnek is. Tápértéke magas, többek között káliumot, kalciumot, vasat és magnéziumot is tartalmaz. A mosonmagyaróvári Agrár- tudományi Főiskola munkatársai szombaton ismertető előadást tartottak az ország minden tájáról meghívott szakembereknek, vendéglátó- ipari dolgozóknak, ahol meg is ízlelték a patisszonból készült különféle ételeket. PAPA 4. POft !• _n - -n' I BAKA Összegyűjtötték és rendezték a dunántúli református egyházkerület pápai gyűjteményében a Petőfi diákéletéről szóló dokumentumokat. A gazdag gyűjtemény az 1841—42-es esztendők emlékeit, a Petro vies Sándor diákéveihez fűződő dokumentumokat és a költői kibontakozásának első megnyilvánulásait mutatja be. Petőfi 1841 márciusában, kopott ba- karuhában érkezett meg a nagyhírű pápai intézetbe. Egy alkalommal Czibor Ferenc filozófiai professzor órájára is így ment el, amiért diákéveiben rajta maradt a „baka” név. A diákköri dokumentumok kőELUTAZOTT A FINN IPARÜGYI MINISZTER Hétfőn befejezte néhány napos magyarországi látogatását Vainö Leskinen finn iparügyi miniszter. Elutazása előtt a következő nyilatkozatot adta: — Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívására érkeztem Magyarországra, hogy tanulmányozzam a magyar ipart. Alkalmam volt megbeszélést folytatni Fock Jenővel, a ínagyar kormány elnökével, Nagy Józsefné könnyűipari miniszterrel, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel. Megbeszél éseir.ken érintettük a finn—magyar kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit is. — Manapság egyre nagyobb jelentőséggel bír a nemzetközi munkamegosztás, s erre lehetőségek kínálkoznak a magyar —finn kapcsolatokban is. Véleményem szerint együttműködés alakulhat, ki a nehézipar, a gépipar különböző ágaiban, s erről közvetlenül meggyőződhettem a Csepeli Fémművekben, a Csepeli Szerszámgépgyárban, a Lenin Kohászati Művekben és az eredeti programot kibővítve, az Ikarus-gyárban tett látogatások alkalmával, az ottani gazdasági vezetőkkel folytatott eszmecserékben is. A látottak és tapasztaltak a vártnál pozitívabb voltukkal bizonyos meglepetést is okoztak. Tudom, hogy egy látogatás alapján nem lehet általánositó véleményt nyilvánítani, de az üzemekben tapasztaltak alapján megállapíthatom, hogy technológiáik, gyártmányaik korszerűek, versenyképesek. Célszerűnek tartanám, ha finn ipari körökben elősegítenénk a nagyobb aktivitást a magyar ipar együttműködésében, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. mivel véleményem szerint e téren még nincs minden lehetőség kihasználva. zött egy gyűjtőíven is szerepel Petrovics Sándor kézjegye „obsitos” álnéven. A tárgyi emlékek közül a* egyik legérdekesebb az a könyvborító, amelyen Petőfi névaláírását gyakorolja. A Petrovics nevet szélesen elka- nyarított betűkkel írta, de megtalálható néhol a Petőfv aláírás is, amelynek végén az „y” szerepelt. Egyik Pápán írt versét Sólyom Sándor aláírással látta el. A dokumentumok szemléletesen bizonyítják a pápai képzőtársulat szerepét a diák költővé formálódásában. A képzőtársulat érdemkönyve tíz kézzel írott Petőfi-be jegyzést, nagyrészt saját versét és kisebb ^részben német műfordítást őriz. Az érdemkönyv szerint Petőfi és Jókai kiemelkedő szerepet játszott a diák képzőtársulat életében. KEVERMES Vaslakodalom Házassága 70. évfordulóját ünnepelte a Békés megyei Ke- vermesen Bán István és felesége Balogh Mária. A 92 éves „vőlegény" és a 91 éves „menyasszony” jó egészségben, szellemi frisseségben ülte vaslakodalmát. Az unokák, dédunokák népes csoportja mellett a falu vezetői is köszöntötték az idős házaspárt. A vaslakodalom külön érdekessége volt, hogy többek között négy István — a dédnagyapa, a fia, az unoka és a dédunoka — •ült az ünnepi asztalnál. Varázsmogyoró Szombathely határában — a festői szépségű kámoni arborétumban — most virágzik egy különleges díszcserje, a varázsmogyoró. Ez a bokor akkor hozza virágait, mikor lombját már elhullatta, termését pedig a következő nyáron érleli meg.
