Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

1969. NOVEMBER 25., KEDD PEST MECTEI '%Jűrlup ŐSZINTE SZÓVAL Munkásasszonyok - a könnyűiparról A párttitkár szobájának nyi­tott ajtaján kihallatszik a fel­szólalás : . Meg kell vizsgál­nunk a dolgozóknak azt a fel­vetését is, hogy a hűségjutal­maknál még differenciáltab­ban érvényesítsük a törzs- gárdatagok anyagi megbe­csülését .. A hang ismerős: Fabók Já­nos, a Kistarcsai Fésűsfonó csúcsvezetőségének titkára be­szél. — Nemrég kezdődött az ér­tekezlet — mondja az előszo­bában egy fiatalasszony —, s azt hiszem, délig is eltart. Nincs mit tennem, meg kell fordítanom a menetrendet: előbb a munkásnőkkel beszé­lek, aztán a vezetőkkel. Talán még jobb is így... — Munkásnőkkel szeretnék beszélgetni — mondom az szb egyik tagjának, Kubalek Sán­dornak. — Az üzemi demok­ráciáról, a munkakörülmé­nyekről, a bérezésről. Ajánljon nekem olyan szókimondó asz- szonyokat, akik nem „csak a szépre emlékeznek".^ ... A két asszony picit té­továzva nyit be az ajtón: — Bellus Istvánná vagyok, ikettőző — mondja a fiatalabb. — Vajda Gergelyné, cérnázó — mutatkozik be a másik. Bellusné kislány korában lépte át először a gyárkaput, eppan 16 évvel ezelőtt. Hat­hónapos szakmásító tanfolya­mot is végzett és így megille­ti az 5 százalékos szakmun­káspótlék. Az átlagbére 1700 forint havonta, ez a teljesít­ménybérből, az éjjeli- és a speciális pótlékból, meg az 3 százalékból tevődik össze. — Én 1961 óta dolgozom itt — mondja Vaj dáné. — Két­száz orsós gépen 1600 forint volt az átlagkeresetem. Nem­rég álltunk át a háromszáz orsóra, azóta valamivel több. — Elégedettek a bérekkel? Nem tapasztalnak olyat, hogy a nők azonos munkáért keve­sebbet kapnának, mint a fér­fiak? — Nálunk ilyen nincs, hi­szen azonos munkakörű fér­fiak és nők nincsenek, legfel­jebb, ha egy-kettő. De a bérek­kel elégedetlenek vagyunk. , Azt mondja Bellusné: — A mi műhelyünkben egy műszakban három férfi anyag­hordó dolgozik. Valamivel többet keresnek, mint mi, két­ezer körül, de nincs megfizet­ve a munkájuk: harminc gyűrűsfonógépet, tizennégy kettőzőt, ugyanannyi cémázot és kilenc motringológépet kell kiszolgálniuk; egy-egy gép egy műszakbem száz kiló anyagot igényel! Egy másik példa: a zsíros bálázóban dolgozó, szak­képzetlen anyagmozgatók havi bére eléri a 2800 forintot. Nem sajnáljuk tőlük, embertelenül nehéz ínunkét végeznek. De azt is látni kell, hogy a hosz- szú gyakorlattal rendelkező, szakképzett mesterek viszont csak kétezemégyszázat keres­nek! — Hihi van a besorolásnál is — veszi át a szót Vajdáné. — Mi tudjuk, hogy erről a mi­nisztériumban döntöttek, de rosszul csinálták. Azt mondja meg nekem: miért szakmun­kás az előfonó és a fonó, és miért nem számít annak a cérnázó, az orsózó, a kettőző, a kártoló, a fésülő, a gyapjú­válogató? Aki tizenöt-húsz éve orsózik, az nem szakmunkás szinten dolgozik?! — Hogy állunk a nők er­A Ha/ai Pamutszövőgyár Soroksári Gyám katonaviselt, érettségizett fiatalokat VESZ FEL 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra. A kiképzési idő alatt havi 1500—1800 Ft-os fizetést adunk. Jelentkezés önéletrajzzal: Budapest XX., (Soroksár), Marx Károly u. 294. kölcsi megbecsülésével? Meg kapják-e a szakképzettségük­nek, rátermettségüknek meg­felelő munkakört, vezető be­osztást? — Erről csak jót mondha­tunk — szögezi le a két asz- szony. — Csoportvezetőktől az igazgatóig, nálunk sok nőt ta­lál vezető beosztásban. — Mi a véleményük a mun­kakörülményekről ? Bellusné a kérdésre kérdés­sel felel: — Tudja, milyen nehéz ipar ez a könnyűipar?! — Az uj- jain sorolja a panaszokat: — A legrosszabb a három mű­szak. Évtizede csináljuk, még­sem tudjuk megszokni az át­állást: két hétig úgy élni, ahogy a természet rendje elő- 'írja, aztán a harmadikon min­dent fejetetejére állítani! Nap­pal nem tudunk aludni, éjjel nem vagyunk képesek enni. Ha éjszakások vagyunk, nap­pal csak két-három órát alha- tunk, mert nagy a lárma, mert ránk vár a bevásárlás, főzés, mosás, vasalás, takarí­tás. — És a lárma! A zajártalom, ahogy az újsá­gok nevezik — fűzi hozzá Vaj- dáné. — Az ember nyolc órán át ordít, meg mutogat. Aztán kimegy a gyárkapun, és a fe­jében tovább zúgnak, csattog­nak a gépek, de annyira, hogy otthon is kiabál. A gyerek meg dúzzog, hogy miért ordí­tok vele, amikor nem tett sem­mi rosszat? Én nem is tudom, hogy fogjuk ezt bírni ötvenöt éves korig. A lármát, a napi harminc kilométer futkosást a gépek között, fájó talppal, da­gadt bokával, meg a hőséget. Kánikulában negyven fok is van az üzemrészekben. Nem győzzük nyelni a szódavizet, étvágyunk nincs, csak innánk örökké... Le kellene szállíta­ni a nyugdíjkorhatárt ötven évre. Vagy még jobb lenne, ha a férjünk annyit keresne, hogy otthon maradhassunk ... Bellusné tizennégy éve szakszervezeti bizalmi, a gyár mozgalmi életének tevékeny részvevője. — Maga is szívesen otthon maradna? — Már holnaptól is! — fele­li őszintén. Aztán megtoldja: — Valahogy a törzsgárdát is jobban meg kellene becsülni. Aki tíz-húsz éve dolgozik a gyárban, miért nem kaphat harminc-negyven fillérrel töb­bet, mint az, aki néhány hó­napja lépett be? Nálunk tel­jesítménybérezés van. Hiába dolgozom tizenhat éve, én sem tudok többet kihozni a gépből, mint a féléve itt dolgozó, ha igyekszik... Nyíri Éva (Folytatjuk.) Tv-torony- borotvapengékből A Mecsekben épülő 194 mé­teres televíziós toronynak, ará­nyosan kicsinyített mását for­málja meg egy magyarszéki kőműves — borotvapengéikből Kajtár Gergelynek a pen­gegyűjtés a hobbyja. Másfél évtized alatt 3500 féle borotvapengét gyűjtött össze. Ma már azonban nem elégíti ki a pengék puszta gyűjtése, ezért elhatározta, hogy a fe­lesleges, több példányban meglevő zsilettekből megépíti egyes érdekesebb objektumok makettjét. Elsőként a mecseki tv-tomyot választotta. Mielőtt belefogott volna a különös munkába, több ízben járt a torony építkezésénél, tanul­mányozta a tervdokumentáci­ót, tárgyalt a szakemberekkel, s ezek alapján készítette el a pengetorony tervrajzát. Az aeéltorony 980 milli­méter magas less és ehhez — számításai szerint — csaknem kétszázezer zsi­lettet kell felhasználni. A borotvapengéket ugyanis lapjával rakja egymásra, s úgy metszi, darabolja őket, mint a téglákat, „malterként” kü­lönleges ragasztóanyagot al­kalmaz. Mindenkiről külön kérdőív Jól haladnak a népszámlálás előkészületei Már többször is tájékoztat­tuk olvasóinkat arról, hogyan készül megyénk az 1970. január elsején kezdődő országos nép- számlálásra. Az elmúlt hetek­ben az előkészítés jelentősen előrehaladt. Dr. Pocsai Gyulá- nét, Pest megye népszámlálási felelősét most azért kerestül: fel, hogy erről az előrehaladás­ról, illetve a még végrehajtan­dó intézkedésekről beszélges­sünk vele. Reprezentatív körzetek — A városok, községek tér­képeiken kialakították' a szám­lálókörzeteket, 3284-et össze­sen, és elkészítették a számlá­lókörzeti jegyzékeket — emiiti a legszámottevőbb eredményt.' — A Központi Statisztikai Hi­vatal (továbbiakban KSH) népszámlálási osztálya már jó­váhagyta valamennyit, egyút­tal kijelölte az úgynevezett reprezentatív körzeteket is, melyek a meglevőknek 25 szá­zalékát teszik ki. — Reprezentatív körzetek? Miben különböznek ezek a töb­bitől? — Az összeírottak ott több kérdésre és részletesebben fe­lelnek, mint az alapkörzetek­ben. Minden helység lakossá­gának 25 százaléka válik így alaposabban ismertté. A helyi tanácsok feladata, hogy a rep­rezentatív körzetek összeírásá­val, az ott kitöltött kérdőívek felülvizsgálásával a kijelölt számlálóbiztosok, felülvizsgá­lok legrátermettebbjeit bízzák meg. S bizony, ez külön mun­kát jelent számukra. Egyéb­ként november 15-ig kell a KSH megyei igazgatóságának javaslataként elküldeniük a számlálóbiztosok és felülvizs­gálok névsorát, a foglalkozás és az életkor feltüntetésével. Öteze. ember felkészül — Az igazgatóság jelenleg — folytatja dr. Pocsai Gyuláné — már a számlálóbiztosok okta­tásának megszervezésével fog­lalkozik. December 8 és 19-e között ugyanis a KSH igazga­tóságának és járási felügyelői­nek dolgozói, valamint a me­gyei tanács és néhány járási tanács vb-titkára, illetve igaz­gatási osztályvezetője ismerte­ti a számlálóbiztosokkal a vég­rehajtandó feladatokat. Eze­ket az oktatókat november 25 és 28-a között a KSH népmű­velési osztálya látja el a szük­séges ismeretekkel. A közeljö­vőben tehát mintegy 5000 em­ber esik át ilyen vagy olyan oktatáson. Itt jegyzem meg, hogy az összeírok, áttanulmá­nyozás végett, tíz nappal okta­tásuk megkezdése előtt meg­kapják az írásbeli utasítást és a kérdőívek egy fiktíven kitöl­tött mintakollekcióját, tehát nem teljesen tájékozatlanul hallgatják végig felvilágosítói­kat. így több időt szentelhet­nek a vitás kérdések tisztázá­sára, felkészülésük alaposabbá válhat. A fűtött terem bizto­sítása és az oktatásban részt vevők kiértesítése a helyi ta­nácsok feladata. — Az összeírok általában is­merik azt a területet, amelyet kijelöltek számukra? — Oktatásul? második nap­ján átveszik a kérdőíveket és a körzetükről készített kis tér­képvázlatokat. A helyi taná­csok népszámlálási felelőse köteles aztán gondoskodni ar­ról, hogy minden számláló- biztos még az összeírás előtt feltétlenül járja be, ismerje meg körzetét. Ugyancsak ő kö­teles gondoskodni arról is, hogy az utca- és házszámjegy- zék elkészítése óta végbement lakásállományi változások a körzeti jegyzékre utólag rá­kerüljenek. Elengedhetetlenül fontos, hogy a jegyzékek egé­szen pontosak legyenek. A tanácsok jól megállták helyüket — A lakosság miként érte­sül feladatairól? — A helyi tanács népszám­lálási felelőse gondoskodik er­ről is. Egyrészt a KSH által kiadott propagandaanyaggal, plakátokkal, másrészt a han­gos bemondóval, a tanácsta­gok és az iskolásgyerekek köz­vetítésével hozza a lakosság tudomására, hogy január else­jén megkezdődik a népszám­lálás. készüljenek fel az össze- írők fogadására. A január el­sejei állapotnak megfelelően minden személyről, ha ideig­lenesen bejelentett is, külön kérdőívet töltenek ki. — A tanácsokra az idén az átszervezés, a nagyközségek kialakítása, a községek össze­vonása amúgyis nagy felada­tokat rótt. Hogyan győzték ezt az újabb megterhelést? — Általában valamennyi igyekezett, az eddigi előkészü­letekben jól megállták a he­lyüket. Bizonyítékul csak egyet említek: az általuk el­készített térképek közül hiba vagy hiányosság miatt egyet sem kaptak vissza kiigazítás­ra. Külön köszönettel tartom zunk a megyei tanács igazga­tási osztály vezetőjén ék, dr, Lapusnyik Andrásnak, és he­lyettesének, dr. Fogd Mihály­nak, valamint az összes járási tanács titkárának és igazga­tási osztályvezetőjének, mert mindvégig figyelemmel kísér­ték az előkészítést, s ha vala­hol elmaradást észleltek, azon. nal intézkedtek, hogy Pest me­gye, a lehetőségekhez mérten, a lehető legjobban oldja meg az országos népszámlálás nagy feladatát S befejezésül még hadd említsem meg, hogy már én sem egyedül birkózom a tennivalókkal: az igazgatóság Várhegyi Iván főelőadót jelöl­te ki helyettesemnek, aki ki­tűnően ismeri a megyét, s aki, minthogy tíz évvel ezelőtt ő irányította a népszámlálást, gyakorlati tapasztalataival na­gyon sokat tud segíteni. Polgár István Patisszon . ,,' •• • .?£ • \ ■ I A mosonmagyaróvári Ag­rártudományi Főiskola kerté­szeti tanszékének munkatár­sai több éves kísérlet eredmé­nyeképpen meghonosították és kialakították a patisszon több­fajta magyar változatát, az „óvári fehér”-et. A növény Közép-Ameriká- ból származik, s ma már a Szovjetunióban — Krasznodár és Leningrad körzetében — is nagyobb mennyiségben ter­mesztik. A magyar patisszont most küldték be illetékes szervek­hez elismerés végett. Ter­mesztése Magyarországon is igen gazdaságos lenne, mert minimális gondozást igényel, termése viszont bő, duplája például az uborkának. A táp­lálkozás szempontjából is fon­tos szerepet játszhat majd. mert sokrétűen lehet felhasz- szálni étkezésünkben. Készít­hetünk belőle salátákat, sava­nyúságot, de ízletes rántva, vagy pörköltnek is. Tápértéke magas, többek között káliu­mot, kalciumot, vasat és mag­néziumot is tartalmaz. A mosonmagyaróvári Agrár- tudományi Főiskola munka­társai szombaton ismertető előadást tartottak az ország minden tájáról meghívott szakembereknek, vendéglátó- ipari dolgozóknak, ahol meg is ízlelték a patisszonból készült különféle ételeket. PAPA 4. POft !• _n - -n' I BAKA Összegyűjtötték és rendezték a dunántúli református egy­házkerület pápai gyűjteményé­ben a Petőfi diákéletéről szóló dokumentumokat. A gazdag gyűjtemény az 1841—42-es esz­tendők emlékeit, a Petro vies Sándor diákéveihez fűződő do­kumentumokat és a költői ki­bontakozásának első megnyil­vánulásait mutatja be. Petőfi 1841 márciusában, kopott ba- karuhában érkezett meg a nagyhírű pápai intézetbe. Egy alkalommal Czibor Ferenc fi­lozófiai professzor órájára is így ment el, amiért diákévei­ben rajta maradt a „baka” név. A diákköri dokumentumok kő­ELUTAZOTT A FINN IPARÜGYI MINISZTER Hétfőn befejezte néhány na­pos magyarországi látogatását Vainö Leskinen finn iparügyi miniszter. Elutazása előtt a következő nyilatkozatot adta: — Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívá­sára érkeztem Magyarország­ra, hogy tanulmányozzam a magyar ipart. Alkalmam volt megbeszélést folytatni Fock Jenővel, a ínagyar kormány elnökével, Nagy Józsefné könnyűipari miniszterrel, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel. Megbeszél éseir.ken érintettük a finn—magyar kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit is. — Manapság egyre nagyobb jelentőséggel bír a nemzetközi munkamegosztás, s erre lehe­tőségek kínálkoznak a magyar —finn kapcsolatokban is. Vé­leményem szerint együttmű­ködés alakulhat, ki a nehéz­ipar, a gépipar különböző ágaiban, s erről közvetlenül meggyőződhettem a Csepeli Fémművekben, a Csepeli Szerszámgépgyárban, a Lenin Kohászati Művekben és az eredeti programot kibővítve, az Ikarus-gyárban tett látoga­tások alkalmával, az ottani gazdasági vezetőkkel folytatott eszmecserékben is. A látottak és tapasztaltak a vártnál pozitívabb vol­tukkal bizonyos meglepe­tést is okoztak. Tudom, hogy egy látogatás alapján nem lehet általánositó véleményt nyilvánítani, de az üzemekben tapasztaltak alap­ján megállapíthatom, hogy technológiáik, gyártmányaik korszerűek, versenyképesek. Célszerűnek tartanám, ha finn ipari körökben elősegítenénk a nagyobb aktivitást a magyar ipar együttműködésében, a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésében. mivel vélemé­nyem szerint e téren még nincs minden lehetőség ki­használva. zött egy gyűjtőíven is szerepel Petrovics Sándor kézjegye „obsitos” álnéven. A tárgyi emlékek közül a* egyik legérdekesebb az a könyvborító, amelyen Petőfi névaláírását gyakorolja. A Petrovics nevet szélesen elka- nyarított betűkkel írta, de megtalálható néhol a Petőfv aláírás is, amelynek végén az „y” szerepelt. Egyik Pápán írt versét Sólyom Sándor alá­írással látta el. A dokumentumok szemléle­tesen bizonyítják a pápai kép­zőtársulat szerepét a diák köl­tővé formálódásában. A képző­társulat érdemkönyve tíz kéz­zel írott Petőfi-be jegyzést, nagyrészt saját versét és ki­sebb ^részben német műfordí­tást őriz. Az érdemkönyv sze­rint Petőfi és Jókai kiemelke­dő szerepet játszott a diák képzőtársulat életében. KEVERMES Vaslakodalom Házassága 70. évfordulóját ünnepelte a Békés megyei Ke- vermesen Bán István és fele­sége Balogh Mária. A 92 éves „vőlegény" és a 91 éves „meny­asszony” jó egészségben, szel­lemi frisseségben ülte vas­lakodalmát. Az unokák, déd­unokák népes csoportja mel­lett a falu vezetői is köszön­tötték az idős házaspárt. A vaslakodalom külön érdekes­sége volt, hogy többek között négy István — a dédnagyapa, a fia, az unoka és a dédunoka — •ült az ünnepi asztalnál. Varázsmogyoró Szombathely határában — a festői szépségű kámoni ar­borétumban — most virágzik egy különleges díszcserje, a varázsmogyoró. Ez a bokor akkor hozza virágait, mikor lombját már elhullatta, ter­mését pedig a következő nyá­ron érleli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents