Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGY Et BIZOTTSÁGA ÉS A , JEGYEI TANÁCS LAPJA-J XIII. ÉVFOLYAM, 373. SZÁM Ara «o fillér 1969. NOVEMBER 25., KEDD Megkezdődött a magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság jubileumi ü Hétfő reggel a Parlament delegációs termében megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság műszaki- tudományos együttműködési állandó albizottságának 12. ülésszaka, amelyet a két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés 20. évfordulója alkalmából rendeznek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Jelen voltak az együttműködési bizottság két tagozatának vezetői és tagjai. A magyar tagozatot dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. A szovjet tagozat vezetője M. J. Rakovszkij, a szovjet állami tervbizottság elnökhelyettese, a szovjet tagozat elnöke, aki a delegáció más tagjaival együtt vasárnap este érkezett hazánkba. Az ünnepi megnyitó beszédet Apró Antal mondotta. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte az ülésszak résztvevőit, majd méltatta a két ország műszaki-tudományos kapcsolatait, amelyek szervezetszerűen két évtizeddel ezelőtt jöttek létre. Rámutatott, hogy a 20 év alatt alapvető változások történtek a magyar (Folytatás a 2. oldalon.) Több hús, tej, zöldségféle - korszerűbb nagyüzemekből Kidolgozták Pest megye élelmiszergazdaság- fejlesztési irányelveit a IV. ötéves terv időszakára Több mint száz szakember készítette elő, három szakbizottság dolgozta ki és állította össze Pest megye élelmiszer- gazdaságának fejlesztési irányelveit a IV. ötéves terv időszakára. A tervezetet a közelmúltban tárgyalta meg és hagyta jóvá a megyei pártbizottság — tegnap pedig a Budapest környéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok vezetői vitatták meg. A tanácskozást — amelyen a megyénkben működő felsőoktatási és kutatóintézetek, a termeltető, valamint a kereskedelmi vállalatok meg az állami gazdaságok szakemberei is megjelentek — dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Biró Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Mint a szóbeli kiegészítőből, de a terjedeirpes írásos anyagból is kitűnt, a harmadik ötéves terv első három esztendejében a megye mezőgazdaságának fejlődési üteme megfelelt az országosán előirányzott évi 2—3 százalékos növekedésnek. A IV. ötéves terv időszakára megvan annak is a lehetősége — hogy a tervezett anyagi-műszaki ellátottság mellett — a fejlődés 1970-hez képest mintegy 14—16 százalékkal növekedjék. A fejlesztési irányelvek kapcsolódnak azokhoz az elképzelésekhez is, amelyek a budapesti régió mezőgazdasági fejlesztésének távlati célkitűzései között szerepelnek. A fő feladatokat úgy lehet eredményesen megoldani, ha az élelmiszer-gazdaság egymásba kapcsolódó folyamatait, a mező- gazdasági termelést, a feldolgozóipart és az élelmiszer-kereskedelmet közgazdaságilag egységesként kezeljük. Minthogy a megye, de a főváros lakossága is gyors ütemben növekszik, a fejlesztés fő irányai a tervidőszak alatt a következők lesznek: növelik a friss fogyasztású zöldségfélék — főként primőráruk és a bo- gyósgyümölcsűek termelését, értékesítésüket közvetlenebbé teszik. Fontos helyet foglal el az irányelvek között az iparszerű szarvasmarha-tenyésztés — tejtermelés — feltételeinek kialakítása, a korszerű 300— 600-as tehenészeti telepek további építése, a tejtermelés növelése, a friss folyadéktej-ellátás javítása. Ugyanígy az iparszerű sertéstenyésztés és -hizlalás megalapozása, a húsellátás további javítása. Minthogy ennek elengedhetetlen feltétele a takarmánytermesztés korszerűsítése, a program tartalmazza a tárolás, a tartósítás javítását, a tárolási veszteségek (Folytatás a 2. oldalon.) Elkészült a hiüt'iímfj^surústyi vízmű BEKÖTIK AZ ÚJ KUTAKAT - HARC AZ ÓRÁKÉRT — Elkészült a nagy mű. — Ezúttal nem Az ember tragédiájáról van szó, hanem kétmillió ember öröméről. S a klasszikus mondást Lin- denmayer Kálmán szájából, a Fővárosi Vízművek főmérnökétől hallottuk. A múlt év májusában kezdtek hozzá a horány— surányi vízmű építéséhez. Ügy tervezték: 1972 közepére el is készülnek vele. S íme: máris végeztek a 120 millió forintos munkával. — Tíz, csáposkutat építettünk. Ezeknek belső átmérője több mint két méter, s innen a kavicsrétegbe nyúlnak ki a gyűjtőcsápok. A Duna partján Pestig fut a csatorna, amelynek átmérője egyik végén 1,65 centiméter, a másikon egy méter. — A hozama: napi 50—60 ezer köbméter. Sok is, kevés is. A főváros vízszükségletének körülbelül egytizen- ketted része. Most tartjuk a nyomáspróbát. Ha nem lesz hiba, kedden klóros vízzel fertőtlenítjük a csatornát, s utána folyamatos lesz a vízszolgáltatás — mondja a főmérnök. Hiába készült el hamarabb, mégis késett a vízmű. Mert közbeszólt a Duna. Fogy, egyre fogy. Hétfőn már alig haladta meg a 130 centimétert. S a vízműveknél aggódva, félve vigyázzák a vízjelző táblát. Ha az új vízmüvet nem tudják időben bekapcsolni Budapest vízhálózatába, a hét közepén, végén sok ezer lakásban hiába csavargatják majd a csapot. — Az órákért harcolunk most. Az egész vállalat: az igazgatótól a segédmunkásokig. Kedden már pt kút üzemel. A Ganz-MÁVAG-tól ma megkapjuk az utolsó szivattyút is, egy nap alatt összeszereljük, s a hét végére komplett lesz a berendezés. Nagy a nyomás. Egyelőre a közvélemény nyomásúiéi van szó. Pár nap múlva remélhetőleg a víznyomással sem lesz nagyobb baj. (paládi) Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hétfőn ratifikálta az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. Az erre vonatkozó határozatot a Kremlben Nyikolaj Podgornij elnökletével megtartott ülésen fogadták el. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülésén jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök, valamint több más szovjet pártós áliami vezető. Az atomsorompó-szerződést 1968. július 8-án írták alá egyidejűleg Moszkvában, Washingtonban és Londonban. A szerződés rendelkezései értelmében az atomhatalmak vállalják, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adják át más országnak atomfegyvereiket, nem nyújtanak segítséget ilyen fegyverek előállításához vagy megszerzéséhez, A Szovjetunió és az USA ratifikálta az atomsorompó-szerződést ugyanakkor viszont az atomfegyverekkel nem rendelkező országok kötelezik magukat, (Folytatás a 2. oldalon.) SIKERES FINÁLÉI Leszállt az Apollo VI At. Apollo 12 amerikai űrhajó hétfő reggel magyar idő szerint 6.45 órakor 149 708 kilométerre volt Földünktől, és a Föld vonzásának hatására egyre gyorsuló sebessége ekkor már elérte az óránkénti 6800 kilométert. Az Apollo 12 három űrhajósának, Charles Conradnak, Alan Beannek és Richard Gordonnak vasárnap nyugodt napja volt, amelynek jó részét navigációs gyakorlatokkal töltötték, tájékozódásul több csillagnak a helyzetét használva föl. Az űrben töltött vasárnapi .,munkanapjukat” sajtóértekezlet fejezte be, a sajtó történetében az első olyan értekezlet, amelynek során a Földön levő újságírók kérdéseire a világűrből válaszoltak az interjúalanyok. A houstoni irányító központban összegyűlt újságírók (Folytatás a 2. oldalon.) VÁCI KAVALKAD A világ minden gyermekének joga van a boldogsághoz Befejeződött a CIMEA-konferencia — Felhívás az ENSZ tagországaihoz Losonczi Pál üdvözlő levele Négynapos tanácskozás után vasárnap befejezte munkáját a Gyermeki Jogok nemzetközi konferenciája, amelyet a DÍVSZ mellett működő Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága (CIMEA) rendezett. A tanácstankba érkezett a Német Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Német Kommunista Párt küldöttsége, melyet Kurt Bachmann, a párt elnöke vezet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese fogadta. Tüntetés és nagygyűlés Londonban Vasárnap angol békeharcosok nagy vietnami béketüntetést tartottak a Hyde Parkban, majd a Trafalgar téren rendezett nagygyűlésen vettek részt, ahol többek között Tran Cong Tuon, a VDK képviselője mondott beszédet. kozásra 25 országból érkeztek delegátusok. A vasárnapi záróülésen elsőként a különböző munkabizottságok vezetői számoltak be a szekció-viták tapasztalatairól. Szó esett a társadalom felelősségéről, a gyermeki jogok jelentőségéről, a gyermekmozgalmak szerepéről, a nevelés hatékonyságáról, az ENSZ nemzetközi gyermekvédelmi és gyermek, segélyezési szervezeteinek tevékenységéről, s a holnap emberének társadalmi hivatásáról. Ezt követően Lakatos Tibor, a CIMEA főtitkára foglalta össze a négynapos eszmecserét. A konferencia felhívással fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, a különböző nemzetközi és nemzeti szervezetekhez, minden jóakaratú emberhez: „Fogjanak össze és küzdjenek a gyermeki jogok nyilatkozata alapelveinek megismertetéséért, azok tiszteletben tartásáért és érvényre juttatásáért, követeljék a kormányoktól, a parlamentektől, hogy törvényekben biztosítsák: a gyermekek egy békés és igazságos világban növekedjenek, s váljanak olyan emberré, aki méltó az ember nevére: tudatos, művelt, igaz(Folytatás a 2. oldalon.) A „kutisok" A gazdasági élet változásai sűrűn lemérhetők tőle távol eső dolgokban is. Például a nyelvben ... Uj fogalmak, kifejezések tanúskodnak arról, hogy az élet ismét valami olyasmit teremtett, amire megjelölést kell találni. Napjainkban például egyre több gyárban hallani: jönnek a kuli- sok ... majd a kutisokkal megtárgyaljuk ... megrendeltük a kutinál... Kutisok: kutatóintézetek munkatársai, akik már a múlt évben, s ebben az esztendőben még inkább sűrűn vendégeskedtek a gyárakban. Azaz — s éppen ez mutat rá a változásokra — a vendégeskedés közös munkává, együttműködéssé formálódott. Tudományos intézet és gyár saját érdekeit szolgálva teremt közös hasznot. Több mint kétszáz vállalati megbízást fogadott el és teljesít például a Textilipari Kutató Intézet. Az intézet munkatársainak közreműködésével került sor a Lenfonó és Szövőipari Vállalat csillaghegyi gyárában a gőzzel működő szárítóberendezés olajtüzelésre való átalakítására. Az eredmény? ötven százalékos hatásfoknövekedés. Ugyancsak az intézet dolgozta ki a textilgyárak egy részében ma már a gyakorlatban használt gyorsfehé- ritési eljárást. A híradástechnika, a távközlés tudományos kutatói már-már mindennapos látogatóknak számítanak Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a ’ Műanyagipari Kutató Intézet munkatársai a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál Solymáron s így tovább. Ma már nem esemény egy gyárban a kutatóintézet munkatársának felbukkanása, mint korábban, hanem a mindennapok természetes velejárója. A változás, s az annak nyomában már ma is lemérhető eredmények nem varázsige kimondásának szülöttei. Az ok — persze, ez nem von le semmit az eredmények értékéből — jóval prózaibb. A gazdasági mechanizmus reformja a múlt év elejétől a tudományos intézetek fenntartási költségeinek egy részét magukra az intézetekre hárította, oly módon, hogy a vállalatok megbízásainak teljesítéséért kapott pénzből teremtsenek erre fedezetet. Akkor sokan aggodalmaskodtak: az új rendszer — mondták — gátat emel a tudományos- kutatások folyamatosságának útjába, mert hisz’ elaprózza a figyelmet, az időt, a kutatási eszközöket. Az eltelt majd’ két esztendő rácáfolt az aggodalmaskodókra. Bebizonyosodott, hogy a tudományos kutatások s a gyors ipari alkalmazhatóság között a feltételezettnél jóval rövidebb az út, ha mindkét fél a közös érdekeltség szekerére kapaszkodva teszi meg azt. Az előbbi mondatban a szekér kifejezés nem puszta hasonlat. Jelkép is, mert ma még — az esetek többségében — szekérhez hasonlóan döcög, s zörög az, ami mindkét félnek új: az üzleti együttműködés. Sok a bürokratikus akadály, a személyekhez kötődő értetlenség, s az irreális igény, de ennek ellentéte, az igénytelenség sem ritka. Kezdetről van szó persze, s a meglevő nehézségek nem türelmetlenségre, hanem a harmonikusabb munka feltételeinek megteremtésére kell, hogy sarkalljanak. A múlt évben tapasztalható idegenkedés megszűnt a másik féllel szemben, s ez elősegíti a jó légkör kialakítását. Amit sem a „kutisok”, sem a gyáriak nem nélkülözhetnek — alkotó munkájukban ... M. O.
