Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
APE SJ MEGYEI HIRL KÜLÖNKI AD A" 5 A XI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1939. NOVEMBER 22.. SZOMBAT A céh vevőink kielégítése A FÜS2ÉRT ÁRUBEMUTATÓJA MONORON n Mit tesz a kereskedelem a vevő érdekében? Sokszor válaszoltak így erre a kérdésre: nem sokat. A szerda délelőtti árubemutató ezúttal más választ adott: „A cél a vevő kielégítése. Szoros kapcsolatot tartunk az iparral, továbbítjuk a vevők kívánságait” — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Tagányi Árpád, a monori FŰSZERT igazgatója a bemutatót, ahol a meghívottak kereskedelmi partnereik voltak: a Budapesti Konzervgyár, a Sütőipari Vállalat, a Délker, s az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának képviselői. Szó esett árubeszerzési gondokról, a hirtelen, váratlan beérkező áruk szállításáról, s arról, hogy Nagykátán új FŰ- SZÉRT-raktár épült, bővült az áruválaszték, jövőre ugyanezt tervezik Dabason — ezzel tehermentesítik a monori részleget, gyorsabb, jobb lesz az áruellátás. A sportkör nagytermében dekoratív kiállításon az állami gazdaságok borai, gyümölcs ivólevei, a Budapesti Konzervgyár étel- konzervei, Délker-áruk, az Édesipar és Sütőipar termékei szerepeltek, remek elrendezésben. Mindez a szemet gyönyörködtette — a továbbiakban azonban az ízlelőszervek is ,.gyönyörködhettek” a bemutatásra, kóstolásra szánt étel- és italkülönlegességekben —, ösz. szesen tizenkettőben. Sok lenne felsorolni, néhányat azonban meg kell említenünk: a Budapesti Konzervgyár „ma- rinírozott” halsalátája, halpaprikása, a rakottkáposzta, a Budafoki Állami Pincegazdaság pincéjének csopaki olasz- rizlingje — páratlan újdonságok. A bemutatott ínyencségek előtt Berényi József, a Budapesti Minőségellenőrző Központ képviselője mondott rövid ismertetést. A csopaki olaszrizlingről például megtudtuk, hogy „testes” bor, kellemes sav tartalmával hal- és fűszeres magyaros ételekhez illik, a szegedi halsaláta után valóban jólesett. Csak dicsérhetjük az ötletet: a bemutató közelebb hozta egymáshoz a partnereket, eladókat, megrendelőket, s ennek hasznát a háziasszonyok, vevők mérhetik le igazán és reméljük — hamarosan. (k. zs.)---------------------- 1 A lapszabályt tárgyaló taggyűlések A?. ÁFÉSZ-ek mostanában .tartják évi taggyűlésüket, melyeken az új szövetkezeti alapszabályt beszélik meg a tagsággal. Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ közgyűlését Üllőn holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja a pártszékházban és a vasutas klubban. 24-én hétfőn, a következő helyeiken lesznek taggyűlések: Vecsésen, a gazdakörben és a művelődési házban fél 6 órakor, Monoron, a sportszékházban és a művelődési házban 6 órakor, Péte- rin, az 5-ös számú kisvendéglőben ugyancsak 6 órakor. Megnőtt az ellenőrző bizottságok szerepe a tsz-ekben Háromnapos tanácskozás Monoron A Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége háromnapos továbbképzést tartott a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottsági elnökei és tagjai, valamint a belső ellenőrök részére. Elsőnek Vimola Károly, a tsz-szövet- ség ti lkára czámolt be a szövetség idei munkájáról, majd dr. Szabó Lajos jogtanácsos „Szociális gondok a tsz-ekben” címmel tartott előadást. Dr. Illanicz György, a járási mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály munkatársa az ellenőrző bizottság megnövekedett szerepéről, feladatáról beszélt. Elmondotta, hogy az új tsz-törvény nagyobb lehetőséget ad, de egyben több feladatot is ró a közös gazdaságok ellenőrző bizottságaira. A bizottságok elnökeit a közgyűlés választja meg ötéves időtartamra, az elnök a közgyűlésnek köteles beszámolni a felfedett hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrző bizottságok és a belső ellenőrök munkája eddig csak formális volt sok tsz-ben. Ez a háromnapos tanácskozás is elősegítheti, hogy működésük a jövőben hatékonyabb legyen. (g. j.) Háromnapos továbbképző tanfolyamon vettek részt a járás vöröskeresztes titkárai. A titkárok elméleti és módszertani felkészítése a III. országos kongresszus határozatainak végrehajtására — tulajdonképpen ez volt a továbbképzés célja, de természetesen szó esett az elmúlt időszak munkájáról s a jövő évi feladatokról is. Többen elmondották, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelni az egyedülálló öregeknek. Egészségügyi felvilágosító előadásokat lehetne tartani számukra a helyes táplálkozásról. Mások javasolták, hogy a községekben a Vörös- kereszt indítson betegápolási tanfolyamot. A rákszűrések tapasztalatairól beszélvén, ismét kiderült: sok nő nem tudja, hogy a rákszűrés 30 éven felül kötelező. Nem kézbesítik az újságot! Gyomron, a Dózsa György úton csaknem minden házba jár valamilyen újság. Az előfizetők azonban immáron két hete hol délben, hol délután kapják kézhez, s többször előfordult olyan is, hogy a napilap nem érkezett meg. Bár az előfizetők ismerik a posta, a kézbesítés gondjait, mégis azt mondják: őket az nem érdekli, előfizettek, tehát mindennap idejében szeretnének újságot olvasni. Véleményükkel egyet lehet érteni. A gyömrői panasz nem az első a járásból, s Gyömrőről sem az első. Az illetékesek sürgős intézkedésére van szükség! (f. g.) Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Pénzes János (egészségház), Monori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi József (vasadi rendelőjében), Pilisen: dr. Illanicz Elemér, Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-tele- pi. VIZEP, November 7. brigád Öröm náluk a munka Legjobbnak lenni a jók között nem lebecsülendő cél és nem is könnyű. A nagy feladatokat, a nemes célokat a November 7. szocialista brigádnak találták ki. A Vecsási VIZÉP üzemében úgy tartják A Gyömrői 'Vasipari Ktsz 1950. november 1-én alakult, 12 fővel és jóformán közös vagyon nélkül. így vall erről az egyik alapitó, Ggdó Sándor öntő: — Szorított a cipő, ez volt az egyetlen megoldás. Először Tamásék Tulipán utcai műhelyében dolgoztunk, később kaptuk meg a jelenlegi főépületet, Szabó nénitől. Az idős asszonyt is felvettük a szövetkezeti tagok sorába. 1954-ben már ötvenen voltunk, tíz évvel az alakulás után elkészült a földszintes gépsor, három év múlva előregyártott elemekből műhelyeket építettünk. Nagyon szeretek itt dolgozni. < — Termékeink — például a1 kormánykerék — . eljutnak a messzi afrikai országokba is, hiszen gyömrői kormánykereket szerelnek be az Ikarus autóbuszokba. Az alapítás óta sokat fejlődött a ktsz, ma már milliós tételeket gyártunk. Kapacitásunk már a jövő évre is le van kötve. Én, az egyik alapító, megmaradtam továbbra is a kokilla mellett... lyÉaílgpk a döntőbizottság előtt 3. 26 dolgozó panasza „A világai adná ráadásnak...“ Hatvan évig egymás mellett, jóban, nélkülözések között, néha-néha összezördülve, de boldogan, s aztán gyémántlakodalmat ülni, ünnepelni a gyerekek, unokák, dédunokák között... Ez a boldogság? 1907 elején ismerkedtek meg, a márciusi iparosbálon. Vladár Lajos bácsi — akkor még délceg, híres nótás legény — kiszemelte magának a kék szemű kislányt, s az- ! nap este sokszor . énekelte, j oda-odanézve a sarokba: j ......kék a szeme, szemöldöke f ekete...” Két év múlva összeházasodtak, nagy lakodalom volt, aztán beköltöztek a Mátyás király utcai kis házba. A csíz- j dogság. madia mesterség nem hozott i túl sokat a konyhára, sok volt a csizmadia Monoron, de Via- dár Lajos munkái egy szálig elkeltek a vásárokon, akár tükörnek is használhatta a vevő a ragyogó lábbelit. Jöttek a gyerekek, három egymás után — és aztán jött a háború. A feleség maga maradt, hét hosszú évig, s hogy élni tudjanak, eladta a tehenet, segélyt alig-alig kapott. — Mindig a harcvonaiban voltam, végig. Hullottak mellőlem az emberek, a piavei ütközetben meg már én is azt hittem, hogy ottmaradok ... Mégis hazajöttem. Elölről kezdtünk akkor mindent, az egész életet. Megéltünk ... Vladár bácsi feláll, meg- pödri fehér bajuszát. — Tegnapelőtt tettem le a kapát, dolgozom én még most is! Mer’ a halál csak azt találja meg, aki otthon vár rá, igaz-e? öt gyerek, nyolc unoka, három dédunoka, rokonok ... Sokan ünnepelték az öregekkel a gyémántlakodalmat. Borosüvegek az asztalon, emlékező szavak ... Fiát azt a nótát ismerik-e, hogy ... És Vladár bácsi énekelni kezd: „... A világot adnám ráadás, nalc, szeretőmet mégsem adnám másnak...” A gyerekek magnóra vették a nótát, Viador bácsi az elmúlásról beszél, meg arról, hogy ennél szebb öregséget nem kívánhattak volna... Igen. Gyémántlakodaímat ünnepelni a gyerekek, unokák, dédunokák között — ez a bol(k. zs.) A munkaügyi döntőbizottságnál néhány most folyó ügy aktáiba is belelapozhattam. Igen érdekes az ecseri Törekvő Tsz 23 dolgozójának panasza. A hajógyári részleg volt dolgozói ők, akik — miután a kormányrendelet következtében a tsz saját telephelyén kellett foglalkoztassa őket — elégedetlenek a munkakörülményekkel. Mit panaszolnak a volt hajógyári munkások? Ecseren nincs biztosítva a munkakörük : ők lakatosok és hegesztők, most Ecseren alapozást, építkezést és egyéb segédmunkát végeznek. Szakmunka végzéséhez se szerszámot, se felszerelést, se anyagot nem ad a tsz. Nincsenek szociális létesítmények: se fürdő, se meleg víz, se öltöző. Nem kapnak 15 százalékos idénypótlékot, csak órabért — eredeti szerződésükben nem volt feltüntetve, hogy idénypótlékot csak a hajógyárban kapnak. Hosz- szú a leutazási idő, hiszen többen közülük Pilisvörösvárról, Fótról, Felsőgödről járnak be naponta Ecserre, s ez négyórai utazást jelent. Sérelmezik továbbá, hogy a tsz vezetősége mindeme hátrányokról nem világosította fel őket az áthelyezéskor. Ezért önként ki is léptek azóta,- óm mivel a tsz nem biztosította az imént felsorolt feltételeket, jogosan megilleti őket a .felmondási időre járó bérük. Szó van még bizonyos pótszabadság kiadásáról is a többi között. A tsz vezetőségi bizottsága panaszukat október 1-én elutasította, mondván, hogy nehéz helyzetben voltak a kormányrendelet m.ejelenése után. Mindaz, amit sérelmeztek a munkások, csak átmeneti jelle- gű lett volna, a munkabérük így is, a segédmunka ellenére a kvalifikált szakmunkásoknak kijáró órabér volt. Szociális létesítményeket sem tudtak hirtelen biztosítani számukra, s a pótszabadság itt, a tsz-ben bizony jogtalan lett volna. A 26 dolgozó október 21-én fordult a döntőbizottsághoz panaszával, s ügyük elintézése bizony nem lesz könnyű. A tsz vezetősége szerette volna a hajógyári részleg dolgozóit továbbra is megtartani, de nagy mulasztást követtek el akkor, amikor nem tárták fel őszintén a 26 munkásnak azokat a nehézségeket, melyek Ecseren az átmeneti időszakban várnak rájuk. Bizonyára attól féltek: a munkások nem vállalják — saját zsebük és fáradságuk kárára — az ecseri kiutazást. A mezőőr balesete A tápiósápi Lénárt József a maglódi Micsurin Tsz mezőőre. Panaszával október 23-án fordult a járási döntőbizottsághoz: 75 százalékos táppénze és a teljes fizetés közti kereset kiegészítését kéri. Az történt ugyanis, hogy 1967. február 3-án a Wodiáner tanyáról terményt szállítottak Monorra, a takarmánykeverőbe. Nagy hófúvás volt, a kocsi elakadt, meg kellett tolni. Lénán József is segített, de a hó alatt jég volt, ő is meg a gépkocsi is megcsúszott, Lénárt Józsefnek eltört a karja. Az esetet tehát üzemi balesetként kellett volna kezelni, s a beteget megillette volna a táppéríz és fizetése közötti különbözet is. A döntőbizottság egyelőre kötelezte a tsz-t, küldje be Lé- nárt baleset előtti havi átlagkeresetét és a táppénzről szóló kimutatást. Ennek alapján döntenek. AMinder-ügy A folyamatban levő ügyek közül bonyolultságával kiemelkedik a Binder-ügy, azaz a monori Kossuth Tsz Délibáb Csárdájának volt gebines vezetőnője, Idrányi Ivánné és édesapja, Binder Károly felszolgáló munkaviszony-megszüntetése miatt panasza. Az aktacsomók között ez a legvas- kosabb jelenleg, s külön érdekessége, hogy a Kossuth Tsz szeptember 15-én csatlakozó fellebbezést nyújtott be a döntőbizottsághoz. Október 16-án került sor a tárgyalásra, amelyet azonban hosszas vizsgálódás után elnapoltak. Idrányi Ivánnénak és a Délibáb Csárda volt személyzetének ugyanis 1969. július 21-én átszervezés címén felmondott a tsz. Több oldalon rögzített szerződésük alapján vitatja a tsz az elszámolással kapcsolatos problémákat, valamint sorozatos szabálytalanságokra hivatkozik. Mindezt Idrányi Ivánné és Binder Károly elutasítja, és panaszuk tüzetes kivizsgálását kéri. Itt sem lesz könnyű döntést hozni, mint megannyi munkaügyi-bérezési vitában. <f. o.) számon őket, mint a legjobbakat. Az év első felében is sikerült az első helyen végezniük. Ezt egy háromszoros szocialista brigádtól szinte el is várják. Jó kollektíva, ezt bizonyítja az is, hogy szívesen jönnek dolgozni ebbe a brigádba. Mihály János, Kiss András, Selmeczy József, Balázs Géza, Dávid János, Ju- govics István olyan munkásemberi közösséget alakított ki, hogy Drabek Károly szavaival élve: öröm itt a munka. Ezt érezte Margita Miklós kiváló munkás is, akit nemrég megható ünnepség keretében búcsúztatott el a brigád.- Mit is csinálnak tulajdonképpen? A VIZÉP építőgépeit és gépjárműveit javítják. Hogyan? 115 százalék alá nem kerül a termelés — ez itt a mérce —, ez hozzátartozik a brigád színvonalához. De nemcsak a „kötelező”. hanem a „szabadon választott” munka is megy. Jelenleg például társadalmi munkában a Rákóczi brigáddal közösen darupályát készítenek. Ügy hírlik, hogy a brigád rövidesen megfiatalodik, újonnan felszabadult, saját nevelésű fiúkkal. S hogy ezekkel az „új fiúkkal” nem lesz baj, azt Selmeczy József, az ipari tanulók oktatója garantálja. A November 7. brigád tagjait egyszer az a vád érte, hogy elhanyagolják a kulturális munkát. Azóta színházibér- let-tulajdonosok, s együtt járnak színliázba. Most a kollektíva Mihály János házépítési gondján kíván segíteni, hiszen egy építkezésnél szükség van a szorgos, építő munkáskezekre. A félévkor átadott 5000 forint köszönet volt derekas munkájukért a. vállalat részéről, s egyben biztatás: nyerjék el negyedszer is a szocialista brigád címet! Szalontai Attila Sportportré Az év játékosa: Tóth János Hír: Az MTS Monori Járási Tanácsa „a kiváló sportmunkáért” kitüntetést adományozta Tóth Jánosnak, a gyömrői labdarúgócsapat játékosának. A rokonszenves gyömrői labdarúgó már ifi-korában tehetségesnek bizonyult, de képességeit az első csapatban mutatta igazán. Ez az év kétségtelenül az ő kiemelkedő szereplése miatt is sikerült jól a gyömrői csapatnak, járási bajnokok lettek. Tóth János mérkőzésről mérkőzésre egyenletesen, jól játszott. Legemlékezetesebb talán mégis az Ecser elleni mérkőzés volt, végig irányította a csatársor játékát, s góljaival a győzelem fő részese volt. Technikailag képzett játékos. Ura a labdának, általában csak szabálytalanságok árán tudják szerelni, ő azonban nem „törleszt”. Megfelelő komolysággal készül a mérkőzésekre, az edzéseket szorgalmasan látogatja, s így érthető, hogy a találkozókon biztosan, könnyedén játszik. Nemcsak a pályán, magánéletében is példamutató. Szerénységéről közismert, szeretik őt társai és a szurkolók. Jövőre Gyömrő a területi bajnokságban szerepel. Csűr — így becézik őt Gyomron —, szeretné majd ott is tudása legjavát adni. (S- j ) A rákszűrés 30 éven felül kötelező Vallomás helyett...
