Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

APE SJ MEGYEI HIRL KÜLÖNKI AD A" 5 A XI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1939. NOVEMBER 22.. SZOMBAT A céh vevőink kielégítése A FÜS2ÉRT ÁRUBEMUTATÓJA MONORON n Mit tesz a kereskedelem a vevő érdekében? Sokszor vá­laszoltak így erre a kérdésre: nem sokat. A szerda délelőtti árubemutató ezúttal más vá­laszt adott: „A cél a vevő kielégítése. Szoros kapcsolatot tartunk az iparral, továbbítjuk a vevők kívánságait” — ezekkel a szavakkal nyi­totta meg Tagányi Árpád, a monori FŰSZERT igaz­gatója a bemutatót, ahol a meghívottak kereske­delmi partnereik voltak: a Budapesti Konzervgyár, a Sütőipari Vállalat, a Délker, s az Állami Gazdaságok Keres­kedelmi Irodájának képvise­lői. Szó esett árubeszerzési gon­dokról, a hirtelen, váratlan beérkező áruk szállításáról, s arról, hogy Nagykátán új FŰ- SZÉRT-raktár épült, bővült az áruválaszték, jövőre ugyanezt tervezik Dabason — ezzel te­hermentesítik a monori rész­leget, gyorsabb, jobb lesz az áruellátás. A sportkör nagytermében dekoratív kiállításon az állami gazdaságok borai, gyümölcs ivólevei, a Bu­dapesti Konzervgyár étel- konzervei, Délker-áruk, az Édesipar és Sütőipar ter­mékei szerepeltek, remek elrendezésben. Mindez a szemet gyönyörköd­tette — a továbbiakban azon­ban az ízlelőszervek is ,.gyö­nyörködhettek” a bemutatás­ra, kóstolásra szánt étel- és italkülönlegességekben —, ösz. szesen tizenkettőben. Sok len­ne felsorolni, néhányat azon­ban meg kell említenünk: a Budapesti Konzervgyár „ma- rinírozott” halsalátája, hal­paprikása, a rakottkáposzta, a Budafoki Állami Pincegazda­ság pincéjének csopaki olasz- rizlingje — páratlan újdonsá­gok. A bemutatott ínyencségek előtt Berényi József, a Buda­pesti Minőségellenőrző Köz­pont képviselője mondott rö­vid ismertetést. A csopaki olaszrizlingről például meg­tudtuk, hogy „testes” bor, kel­lemes sav tartalmával hal- és fűszeres magyaros ételekhez illik, a szegedi halsaláta után valóban jólesett. Csak dicsérhetjük az ötle­tet: a bemutató közelebb hozta egymáshoz a part­nereket, eladókat, meg­rendelőket, s ennek hasznát a háziasszo­nyok, vevők mérhetik le iga­zán és reméljük — hamaro­san. (k. zs.)-------­--------------- 1 A lapszabályt tárgyaló taggyűlések A?. ÁFÉSZ-ek mostanában .tartják évi taggyűlésüket, me­lyeken az új szövetkezeti alap­szabályt beszélik meg a tag­sággal. Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ közgyűlését Üllőn hol­nap, vasárnap délelőtt 10 óra­kor tartja a pártszékházban és a vasutas klubban. 24-én hét­főn, a következő helyeiken lesznek taggyűlések: Vecsésen, a gazdakörben és a művelődési házban fél 6 órakor, Monoron, a sportszékházban és a műve­lődési házban 6 órakor, Péte- rin, az 5-ös számú kisvendég­lőben ugyancsak 6 órakor. Megnőtt az ellenőrző bizottságok szerepe a tsz-ekben Háromnapos tanácskozás Monoron A Dél-Pest megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége háromnapos tovább­képzést tartott a termelőszö­vetkezetek ellenőrző bizottsági elnökei és tagjai, valamint a belső ellenőrök részére. Elsőnek Vimola Károly, a tsz-szövet- ség ti lkára czámolt be a szö­vetség idei munkájáról, majd dr. Szabó Lajos jogtanácsos „Szociális gondok a tsz-ekben” címmel tartott előadást. Dr. Illanicz György, a járási mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály munkatársa az ellenőrző bizottság megnöve­kedett szerepéről, feladatáról beszélt. Elmondotta, hogy az új tsz-törvény nagyobb lehe­tőséget ad, de egyben több feladatot is ró a közös gazda­ságok ellenőrző bizottságaira. A bizottságok elnökeit a köz­gyűlés választja meg ötéves időtartamra, az elnök a köz­gyűlésnek köteles beszámolni a felfedett hibákról, hiányos­ságokról. Az ellenőrző bizottságok és a belső ellenőrök munkája eddig csak formális volt sok tsz-ben. Ez a háromnapos tanácskozás is elősegítheti, hogy működé­sük a jövőben hatékonyabb le­gyen. (g. j.) Háromnapos továbbképző tanfolyamon vettek részt a já­rás vöröskeresztes titkárai. A titkárok elméleti és módszer­tani felkészítése a III. országos kongresszus határozatainak végrehajtására — tulajdonkép­pen ez volt a továbbképzés célja, de természetesen szó esett az elmúlt időszak mun­kájáról s a jövő évi feladatok­ról is. Többen elmondották, hogy nagyobb figyelmet kelle­ne szentelni az egyedülálló öregeknek. Egészségügyi felvi­lágosító előadásokat lehetne tartani számukra a helyes táp­lálkozásról. Mások javasolták, hogy a községekben a Vörös- kereszt indítson betegápolási tanfolyamot. A rákszűrések ta­pasztalatairól beszélvén, ismét kiderült: sok nő nem tudja, hogy a rákszűrés 30 éven felül kötelező. Nem kézbesítik az újságot! Gyomron, a Dózsa György úton csaknem minden házba jár valamilyen újság. Az elő­fizetők azonban immáron két hete hol délben, hol dél­után kapják kézhez, s több­ször előfordult olyan is, hogy a napilap nem érkezett meg. Bár az előfizetők ismerik a posta, a kézbesítés gondjait, mégis azt mondják: őket az nem érdekli, előfizettek, te­hát mindennap idejében sze­retnének újságot olvasni. Véleményükkel egyet lehet érteni. A gyömrői panasz nem az első a járásból, s Gyömrőről sem az első. Az il­letékesek sürgős intézkedésé­re van szükség! (f. g.) Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Pénzes János (egészségház), Monori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi Jó­zsef (vasadi rendelőjében), Pi­lisen: dr. Illanicz Elemér, Ül­lőn: dr. Balázs László, Vecsé­sen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-tele- pi. VIZEP, November 7. brigád Öröm náluk a munka Legjobbnak lenni a jók kö­zött nem lebecsülendő cél és nem is könnyű. A nagy fel­adatokat, a nemes célokat a November 7. szocialista bri­gádnak találták ki. A Vecsási VIZÉP üzemében úgy tartják A Gyömrői 'Vasipari Ktsz 1950. november 1-én alakult, 12 fővel és jóformán közös va­gyon nélkül. így vall erről az egyik alapitó, Ggdó Sándor öntő: — Szorított a cipő, ez volt az egyetlen megoldás. Először Tamásék Tulipán utcai műhe­lyében dolgoztunk, később kaptuk meg a jelenlegi főépü­letet, Szabó nénitől. Az idős asszonyt is felvettük a szövet­kezeti tagok sorába. 1954-ben már ötvenen voltunk, tíz évvel az alakulás után elkészült a földszintes gépsor, három év múlva előregyártott elemekből műhelyeket építettünk. Na­gyon szeretek itt dolgozni. < — Termékeink — például a1 kormánykerék — . eljutnak a messzi afrikai országokba is, hiszen gyömrői kormánykere­ket szerelnek be az Ikarus autóbuszokba. Az alapítás óta sokat fejlődött a ktsz, ma már milliós tételeket gyártunk. Kapacitásunk már a jövő évre is le van kötve. Én, az egyik alapító, megmaradtam tovább­ra is a kokilla mellett... lyÉaílgpk a döntőbizottság előtt 3. 26 dolgozó panasza „A világai adná ráadásnak...“ Hatvan évig egymás mellett, jóban, nélkülözések között, néha-néha összezördülve, de boldogan, s aztán gyémántla­kodalmat ülni, ünnepelni a gyerekek, unokák, dédunokák között... Ez a boldogság? 1907 elején ismerkedtek meg, a márciusi iparosbálon. Vladár Lajos bácsi — akkor még délceg, híres nótás le­gény — kiszemelte magának a kék szemű kislányt, s az- ! nap este sokszor . énekelte, j oda-odanézve a sarokba: j ......kék a szeme, szemöldöke f ekete...” Két év múlva összeházasod­tak, nagy lakodalom volt, az­tán beköltöztek a Mátyás ki­rály utcai kis házba. A csíz- j dogság. madia mesterség nem hozott i túl sokat a konyhára, sok volt a csizmadia Monoron, de Via- dár Lajos munkái egy szálig elkeltek a vásárokon, akár tükörnek is használhatta a vevő a ragyogó lábbelit. Jöttek a gyerekek, három egymás után — és aztán jött a háború. A feleség maga ma­radt, hét hosszú évig, s hogy élni tudjanak, eladta a tehe­net, segélyt alig-alig kapott. — Mindig a harcvonaiban voltam, végig. Hullottak mel­lőlem az emberek, a piavei ütközetben meg már én is azt hittem, hogy ottmara­dok ... Mégis hazajöttem. Elölről kezdtünk akkor min­dent, az egész életet. Megél­tünk ... Vladár bácsi feláll, meg- pödri fehér bajuszát. — Tegnapelőtt tettem le a kapát, dolgozom én még most is! Mer’ a halál csak azt ta­lálja meg, aki otthon vár rá, igaz-e? öt gyerek, nyolc unoka, há­rom dédunoka, rokonok ... Sokan ünnepelték az öregek­kel a gyémántlakodalmat. Bo­rosüvegek az asztalon, em­lékező szavak ... Fiát azt a nótát ismerik-e, hogy ... És Vladár bácsi énekelni kezd: „... A világot adnám ráadás, nalc, szeretőmet mégsem ad­nám másnak...” A gyerekek magnóra vették a nótát, Via­dor bácsi az elmúlásról be­szél, meg arról, hogy ennél szebb öregséget nem kíván­hattak volna... Igen. Gyémántlakodaímat ünnepelni a gyerekek, unokák, dédunokák között — ez a bol­(k. zs.) A munkaügyi döntőbizott­ságnál néhány most folyó ügy aktáiba is belelapozhattam. Igen érdekes az ecseri Törek­vő Tsz 23 dolgozójának pa­nasza. A hajógyári részleg volt dolgozói ők, akik — mi­után a kormányrendelet kö­vetkeztében a tsz saját telep­helyén kellett foglalkoztassa őket — elégedetlenek a mun­kakörülményekkel. Mit panaszolnak a volt ha­jógyári munkások? Ecseren nincs biztosítva a munkakö­rük : ők lakatosok és hegesz­tők, most Ecseren alapozást, építkezést és egyéb segédmun­kát végeznek. Szakmunka vég­zéséhez se szerszámot, se fel­szerelést, se anyagot nem ad a tsz. Nincsenek szociális lé­tesítmények: se fürdő, se me­leg víz, se öltöző. Nem kapnak 15 százalékos idénypótlékot, csak órabért — eredeti szer­ződésükben nem volt feltün­tetve, hogy idénypótlékot csak a hajógyárban kapnak. Hosz- szú a leutazási idő, hiszen töb­ben közülük Pilisvörösvárról, Fótról, Felsőgödről járnak be naponta Ecserre, s ez négyórai utazást jelent. Sérelmezik továbbá, hogy a tsz vezetősége mindeme hát­rányokról nem világosította fel őket az áthelyezéskor. Ezért önként ki is léptek azóta,- óm mivel a tsz nem biztosította az imént felsorolt feltételeket, jo­gosan megilleti őket a .felmon­dási időre járó bérük. Szó van még bizonyos pótszabadság ki­adásáról is a többi között. A tsz vezetőségi bizottsága panaszukat október 1-én el­utasította, mondván, hogy ne­héz helyzetben voltak a kor­mányrendelet m.ejelenése után. Mindaz, amit sérelmeztek a munkások, csak átmeneti jelle- gű lett volna, a munkabérük így is, a segédmunka ellenére a kvalifikált szakmunkások­nak kijáró órabér volt. Szo­ciális létesítményeket sem tud­tak hirtelen biztosítani szá­mukra, s a pótszabadság itt, a tsz-ben bizony jogtalan lett volna. A 26 dolgozó október 21-én fordult a döntőbizottsághoz pa­naszával, s ügyük elintézése bizony nem lesz könnyű. A tsz vezetősége szerette volna a hajógyári részleg dolgozóit to­vábbra is megtartani, de nagy mulasztást követtek el akkor, amikor nem tárták fel őszintén a 26 munkásnak azokat a ne­hézségeket, melyek Ecseren az átmeneti időszakban várnak rájuk. Bizonyára attól féltek: a munkások nem vállalják — saját zsebük és fáradságuk ká­rára — az ecseri kiutazást. A mezőőr balesete A tápiósápi Lénárt József a maglódi Micsurin Tsz mezőőre. Panaszával október 23-án for­dult a járási döntőbizottság­hoz: 75 százalékos táppénze és a teljes fizetés közti kereset ki­egészítését kéri. Az történt ugyanis, hogy 1967. február 3-án a Wodiáner tanyáról terményt szállítottak Monorra, a takarmánykeverő­be. Nagy hófúvás volt, a kocsi elakadt, meg kellett tolni. Lé­nán József is segített, de a hó alatt jég volt, ő is meg a gép­kocsi is megcsúszott, Lénárt Józsefnek eltört a karja. Az esetet tehát üzemi balesetként kellett volna kezelni, s a bete­get megillette volna a táppéríz és fizetése közötti különbözet is. A döntőbizottság egyelőre kötelezte a tsz-t, küldje be Lé- nárt baleset előtti havi átlag­keresetét és a táppénzről szóló kimutatást. Ennek alapján döntenek. AMinder-ügy A folyamatban levő ügyek közül bonyolultságával ki­emelkedik a Binder-ügy, azaz a monori Kossuth Tsz Délibáb Csárdájának volt gebines ve­zetőnője, Idrányi Ivánné és édesapja, Binder Károly fel­szolgáló munkaviszony-meg­szüntetése miatt panasza. Az aktacsomók között ez a legvas- kosabb jelenleg, s külön érde­kessége, hogy a Kossuth Tsz szeptember 15-én csatlakozó fellebbezést nyújtott be a dön­tőbizottsághoz. Október 16-án került sor a tárgyalásra, amelyet azonban hosszas vizsgálódás után elna­poltak. Idrányi Ivánnénak és a Dé­libáb Csárda volt személyze­tének ugyanis 1969. július 21-én átszervezés címén fel­mondott a tsz. Több oldalon rögzített szerződésük alapján vitatja a tsz az elszámolással kapcsolatos problémákat, va­lamint sorozatos szabálytalan­ságokra hivatkozik. Mindezt Idrányi Ivánné és Binder Ká­roly elutasítja, és panaszuk tü­zetes kivizsgálását kéri. Itt sem lesz könnyű döntést hozni, mint megannyi munkaügyi-bé­rezési vitában. <f. o.) számon őket, mint a legjobba­kat. Az év első felében is si­került az első helyen végez­niük. Ezt egy háromszoros szo­cialista brigádtól szinte el is várják. Jó kollektíva, ezt bi­zonyítja az is, hogy szívesen jönnek dolgozni ebbe a bri­gádba. Mihály János, Kiss András, Selmeczy József, Ba­lázs Géza, Dávid János, Ju- govics István olyan munkás­emberi közösséget alakított ki, hogy Drabek Károly szavaival élve: öröm itt a munka. Ezt érezte Margita Miklós kiváló munkás is, akit nemrég meg­ható ünnepség keretében bú­csúztatott el a brigád.- Mit is csinálnak tulajdon­képpen? A VIZÉP építőgépeit és gépjárműveit javítják. Ho­gyan? 115 százalék alá nem kerül a termelés — ez itt a mérce —, ez hozzátartozik a brigád színvonalához. De nemcsak a „kötelező”. hanem a „szabadon választott” munka is megy. Jelenleg pél­dául társadalmi munkában a Rákóczi brigáddal közösen da­rupályát készítenek. Ügy hírlik, hogy a brigád rövidesen megfiatalodik, újon­nan felszabadult, saját nevelé­sű fiúkkal. S hogy ezekkel az „új fiúkkal” nem lesz baj, azt Selmeczy József, az ipari ta­nulók oktatója garantálja. A November 7. brigád tag­jait egyszer az a vád érte, hogy elhanyagolják a kulturá­lis munkát. Azóta színházibér- let-tulajdonosok, s együtt jár­nak színliázba. Most a kollektíva Mihály János házépítési gondján kí­ván segíteni, hiszen egy épít­kezésnél szükség van a szor­gos, építő munkáskezekre. A félévkor átadott 5000 fo­rint köszönet volt derekas munkájukért a. vállalat részé­ről, s egyben biztatás: nyerjék el negyedszer is a szocialista brigád címet! Szalontai Attila Sportportré Az év játékosa: Tóth János Hír: Az MTS Monori Járási Tanácsa „a ki­váló sportmunkáért” ki­tüntetést adományozta Tóth Jánosnak, a gyöm­rői labdarúgócsapat já­tékosának. A rokonszenves gyömrői labdarúgó már ifi-korában te­hetségesnek bizonyult, de ké­pességeit az első csapatban mutatta igazán. Ez az év két­ségtelenül az ő kiemelkedő szereplése miatt is sikerült jól a gyömrői csapatnak, já­rási bajnokok lettek. Tóth János mérkőzésről mérkőzésre egyenletesen, jól játszott. Legemlékezetesebb talán mégis az Ecser elleni mérkőzés volt, végig irányí­totta a csatársor játékát, s góljaival a győzelem fő része­se volt. Technikailag képzett játé­kos. Ura a labdának, általá­ban csak szabálytalanságok árán tudják szerelni, ő azon­ban nem „törleszt”. Megfelelő komolysággal készül a mér­kőzésekre, az edzéseket szor­galmasan látogatja, s így ért­hető, hogy a találkozókon biz­tosan, könnyedén játszik. Nemcsak a pályán, magán­életében is példamutató. Sze­rénységéről közismert, szere­tik őt társai és a szurkolók. Jövőre Gyömrő a területi bajnokságban szerepel. Csűr — így becézik őt Gyomron —, szeretné majd ott is tudása legjavát adni. (S- j ) A rákszűrés 30 éven felül kötelező Vallomás helyett...

Next

/
Thumbnails
Contents