Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

nsi MEcrei ^Jíívlap 1969. NOVEMBER 22., SZOMBAT Megérkezett a tv Szilassy-tanyára is Tegnap nem sok tudományt csepegtettek Romhányiék. a Szilassy-tanyai iskolások fe­jébe. Sőt, a levelek is később jutottak el a címzettekhez, miután a postásnő velük drukkolt a kapuban: jönnek-e már? Amikor a nap is kisütött, 11 órakor feltűnt a dülőúton a világoskék mikrobusz, utána a Monori Járási Tanács Volgája. A Híradástechnikai Ipari Ku­tató Intézet hozta ajándékát, a nagyképernyős Fortuna te­levíziót. Látták volna azt a sok, bo­zontos üstökű, de most simá­ra fésült kis fejet! Hallották volna a kirobbanó „Jó napot kívánok”-at, amivel a bevo- nulókat, Tomsó Imrét, a járá­si tanács művelődési osztály- vezetőjét, Jágerszky Györgyöt, az intézet szakszervezeti titká­rát köszöntötték. Aztán elkö­Melegcdő Újítás tfZlMAt'JKOf epiTDüft.iCi«0 vetkezett a perc, kivilágoso­dott a képernyő és ha futva is, megjelent a kép. Rövide­sen kiderült, hogy a kopott aggregátor szolgáltatta áram nem jó a kényes készüléknek. Túl nagy a feszültségingado­zás. Az intézet dolgozói össze­dugták fejüket, azután Nagy Vilmos technikus kijelentette: nincs más hátra, új aggregá­tort kell hozniuk. — És hoz­zá stabilizátort — egészítette ki Bogáthy Vilmos. Summa summárum, a gyár nevében szocialista védnökséget vállal­tak a kis tanyai iskola és te­levíziója fölött. Végül még Romhányi Elemér tanító két éve süket és vak televíziója is a mikrobuszba került. Jövő héten, amikor az antennát fel­szerelik, kijavítva hozzák vissza. Addig is azonban* hogy a gyerekek és a szülői mun­kaközösség képviseletében megjelenő Juhász Katica édes­anyja ne csalódjon, „megbű­völték” a tévét, hogy bemu­tatkozása jól sikerüljön. Sike­rült. — k. m. — Kitaibel-szobor A Tenkesalja híres fürdőhe­lyén, Harkányban, szobrot ál­lítanak Kitaibel Pálnak, a nagy magyar természettudós­nak A XVIII. század közepén született botanikus többször járt ezen a gazdag növényvi- lágú tájon és az ő nevéhez fűződik hazánk legritkább vi­rágának — a magyar kikerics­nek — a felfedezése. Ez a szép, különös növény egyedül a dél-baranyai Szársomlyó hegy lejtőin virul. A tudós mellszobrát Cs. Ko­vács László budapesti szob­rászművész faragta kőből és azt a harkányi iskolaparkban állítják fel. Ebből az alkalom­ból a körzeti általános iskola felveszi Kitaibel Pál nevét. Az iskola biológiai szakköre ösz- szegyűjtötte a tudós Dél-Bara- nyában tett útjaira, kutatásai­ra és felfedezéseire vonatkozó írásos dokumentumokat, s az anyagból emlékkiállítást ren­dez. — Belle rokonai Nagykő­rösön. A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetben ku­vaszokat tenyésztenek. A hófehér kutyák rátartiak, szegről-végről ■ rokonaik Bel- le-nek, a nagy sikerű francia tv-film sztárjának. aßax» OŰIBÜT Hamu és gyémánt Nagykőrösön „Ki látott engem?” Fiatal festő nagysikerű kiállítása A fiatal festőművész neve és rajzai nem ismeretlenek az újságolvosók előtt sem. Szá­mos napilapban — a mi ha­sábjainkon is — és folyóirat­ban jelennek meg Kiss Attila karikatúrái és művészi toll- rajzai. A Kazincbarcikán élő festő — lakhelye után — most na­gyobb alkotásaiból. Szombat­helyen rendezett kiállítást, amely a napokban zárult szép sikerrel. Alkotásai meglepe­tést jelentettek a városban, 36 képe közül ugyanis 5 nagymé­retű olajfestmény Savaria- karnevált ábrázol. A téma ilyen irányú feldolgozása egye­dülálló. Szombathely kulturá­lis életének vezetői és a sok ezer látogató elismeréssel nyi­latkoztak a fiatal festő mun­kásságáról, monumentális ké­ VI. peinek szépségéről. A közön­ségsikert mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tárlatot prolongálni kellett. Ritka eset, hogy egy kiállítás nyitvatartá- sát az érdeklődésre való tekin­tettel 2 nappal meghosszabbít­sák. A művész esetében így történt. , A város műértő közönségé­nek és vezetőinek elismerését tükrözte az a kedves összejö­vetel is, amelyen a fiatal fes­tőt az igen jónevű „Szépítő egyesület” tiszteletbeli tagjává választották. Hasonló bensősé­ges ünnepség volt az, amelyen átnyújtották Kiss Attilának a Colonia Claudia Savaria em­lékplakettet. Ennek érdekes­sége, hogy bár több művész­nek van már tulajdonában, a festők közül ő kapta meg első­nek. Nemcsak az időjárás fordult ősziesre, és ennek következté­ben a szürke szín lett uralko­dó, hanem úgy tűnik, hét végi műsorlehetőségeink is híven követik az időjárást, mert meglehetősen szürke progra­mot nyújtanak az olvasóknak, nézőknek szombatra és vasár­napra. Most hét végére sem megyei, sem országos rendezvényekkel nem bővelkedünk, éppen ezért igyekezni fogok a szürkeségből, mégis egy-két színfoltot ki­emelni. Ilyen színfolt az immáron világhírű lengyel rendező, A. Wajda filmjének, a Hamu és gyémánl-nak felújítása, amit a körösiek szombaton és va­sárnap is megtekinthetnek a moziban. Akik már látták, azoknak ismét hátborzongató élményt fog nyújtani a záró képsor tablóba komponált élet- szemléletének utolsó agóniája. Cegléden viszont kedves ün­nepség lesz szombat délelőtt 9.30-kor, amikor Hargitai Ká­roly, a megyei tanács művelő­désügyi osztályvezetője adja át a ceglédi zeneiskola új épü­letét, amiben vasárnap dél­előtt már a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakisko­la növendékei szerepelnek — gondolom — a ceglédiek örö­mére. A rádió és a televízió hét vé­gi műsorai közül szeretném fel­hívni kedves olvasóim figyel­mét szombaton a Kossuth adón 19.40-kor kezdődő Vezessük egymást, gyerekek című vi­dám műsorra. Utána természe­tesen 22.25-kor kezdődik a nép­szerű táncöalműscr, amely éj­fél után 2 óráig szórakoztatja a könnyűzene kedvelőit. A tv 18 órakor vetíti „Ki látott en­gem?” című műsorát, amelyet Ady Endre születésnapjára ké­szítettek. A nagy költőt a mű­sor mai írók és képzőművészek segítségével idézi meg, mert Ady Endre szuggesztív egyéni­ségével számos művészeti ág képviselőit ihlette meg Elváló művek alkotására. Ady Endre soha nem alkudott: gyűlölte a fejekben uralkodó sötétséget, és még ennél is jobban gyűlöl­te a zsarnokságot. A több mint egyórás irodalmi műsor után 19.15-kor a tv A Cote d’Azur- tól Párizsig című zenés úti- filmjét vetíti, majd 20.55-kor Gáspár Margit: A múzsák ne­veletlen gyermeke ... című műsora következik, ahol a vádlott az operett. Vasárnap 16.05-kor folytatja a tv a Zorro-filmsorozat vetí­tését, majd 18.10-kor a „Rö­pülj páva ..felszabadulási népdalverseny negyedik elő­döntőjére kerül a sor. És hogy mindenkinek nyugtalan éjsza­kája legyen, 20.20-kor vetítik a Játék a gyilkossággal című angol bűnügyi film második részét. Ennyi, amit kedves olva­sóinknak a mostani hét végére ajánlani tudok, de ennek elle­nére kellemes pihenést és jó szórakozást kíván Karácsonyi István Klubprogram Szecsőn MAI MAGYAR PRÓZA A tápiószecsői községi könyvtár és az értelmiségi klub rendezésében Mai ma­gyar próza címmel irodalmi estet rendeznek november 24-én, hétfőn délután fél hat­kor a tápiószecsői művelődési klubban. Napjaink magyar prózairodalmáról ár. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár tart előadást. A műsorban közreműködik Margittal Ági és Kovács Ist­ván. OMEGA-SHOW A televízió Omega show-t készített. A filmet még ez évben be is mutatják. A produkciót Szitányi András rendezte, gyár­tásvezető: Sik Endre, operatőr: Darvas Máté. srenc/- 1 [ □ no h Idénymunkások (Kertész László rajzai) VI. Vígan pattogott a tábortűz. Sercegett a szalonna, és a han­gulatot előnyösen befolyásolta, hogy a lányok egy újabb gyű­lés után feloldották az abszo­lút alkoholtilalmat. König ele­mében volt. Este kilencre máx eljutott az 1934-es gazdasági válságig. Ez ideig három sztrájkot szervezett, kétszer vitték el a rendőrök, és egy üveg bort ivott meg. Ez utób­bit nem illegalitásban, hanem a mese közben. Ettől szeren­csére félárbocra ereszkedtek a szemei. — Nos, mára elég. Ne is tar­tóztassatok. A fiataloknak más is kell, nemcsak az osztályharc — mondta és huncutul kacsin­tani akart, de mindkét szeme lecsukódott és úgy maradt. Török és Kocsis kísérték be a házba. Kocsis főleg azért, hogy egy ' üveg bort kunyeráljon, amit aztán visszafelé egy fa mögött eldugott. A tűzhöz ér­ve meglepetéssel tapasztalták, hogy Csikós félmeztelen. — Sztriptízt csinálsz a lá­nyoknak? — Nemcsak ő! Maguk is! Le az inget! — parancsolta Jutka. — Ha maguk is levetik a blúzt — vihogott Kocsis —, és még aikkor is mi járunk rosz- szabbul, mert nekünk nincs kombinénk. — Nekünk sincs — kottyan- totta el magát Kati, és egy ki­csit homorított is hozzá, de Jutka egy pillantása elnémí­totta. — Arra vagyunk csak ki­váncsiak — mondta Jutka ... — Hogy nincs-e forradás a mellünkön. Szúrt sebhely — folytatta gúnyosan Török és ledobta az ingét. Kocsis követ­te példáját. Az öt lány felállt és a tűz viliódzó fényénél megtartották a vizsgálatot. A kedvező eredmény után Jutka engedélyezte, hogy felöltözze­nek. — őrmester úr! — vágta magát vigyázzba Kocsis. — El­mehetnék egy pillanatra? — kérdezte, majd eltűnt a fája mögött. Jutka némileg lágy abban szólalt meg: — Felejtsük el az egészet. Úgy láttuk, hogy félnek a rendőröktől, és ezzel gyanússá tették magukat. — Mi félünk? — pattogott Csikós. — Énekeljünk — ajánlotta Piroska. — Frankó! — rikkantott Csikós és rázendített: — Come back, baby come back... — és a fiúk természetesen csatla­koztak hozzá. — Mi ilyesmiket nem ének­lünk — jelentette ki Jutka és máris új dalba kezdett: — Tiszá innen, Dunán túl... Mely alatt természetesen a fiúk hallgattak. — Van egy javaslatom — mondta Török — vegyenek be minket is csodálatos demokrá­ciájukba. Mindenki mondhat egy dalt, és a többiek kötele­sek énekelni. Ebben maradtak. És hama­rosan kiderült, hogy nem sza­kad le az a csodálatos szép nyári égbolt, ha egymásután csendülnek fel alatta Liver­pool és Hortobágy, New Or­leans és Moszkva, a Beatles és Dankó Pista dalai, és még ak­kor sem történt semmi, midőn a repertoár fogytával valaki rákezdefct, hogy: Nem vagyok teljesen őrült. Kocsis közben gyakran tűnt el a fa mögött — Ennek a fiúnak rossz a veséje — sajnálkozott Jutka. Kocsis, amikor a tűznél tar­tózkodott, egyre közelebb hú­zódott Évához. Időnként közel hajolt a füléhez és nagyokat csuklott bele. — Hallgasson meg... hukk... maga. /. hukk... — Maga ló! — mondta a lány, de akinek csak egy csöpp zenei hallása volt, megérezte benne az egyre oldódó feszes­séget. — Valami nagyon ... hukk... fontosat akarok mondani. — Remélem, nem hasonlítok az anyjára? — Ez nagyon fájt nekem — mondta Kocsis, és ezúttal hár­mat csuklott, majd felállt és elindult a fa mögé. Amikor visszajött, Török a fülébe súg­ta: — Elég lesz már! — Elégnek nem elég, de az üveg kiürült — legyintett szo­morúan Kocsis és visszamá­szott Éva mellé. Közben Piroska is felállt és a ház felé indult. Csikós utá­na eredt. — Maga marad! — csattant Jutka. — Csak el akartam kísérni — mentegetőzött Csikós. — Ez itt nincs. Vegye tudo­másul, hogy mi elvtársak va­gyunk. — És az elvtársakat a gólya hozza? — kérdezte Csikós, és bánatosan rázendített: — Ob- ladi-oblada. Felettébb csodál­kozott, amikor Jutka vele éne­kelt, és kiderült, hogy végig tudja az eredeti angol szöve­get. — Maga csak megjátssza az eszét ezzel a népdalrajongás­sal, mert ez a divat a KISZ- ben — acsarkodott Csikós. — Téved, uram! Nekem megvan az összes Beatles-le- mez, de más dolog egy tábor­tűz és más a házibuli. Stílus- érzék nélkül az ember ne kez­deményezzen, csak csatlakoz­zon. Piroska futva jött vissza: — Gyerekek! Itt valami bűzlik! — Persze! Kocsis műanyag­talpú cipője belelóg a tűzbe — jegyezte meg Éva Kocsis komikusán hatalma­sait ugrott, de későn. Cipője talpa egyszerűen lefolyt a lá­báról. — Én figyelmeztettem — mentegetőzött a lány, de maga mindig csuklóit. Piroska hangos kiabálással próbálta a figyelmet magára vonni: — Én nem igazi bűzre gon­doltam. Képzeljétek! Megyek a ház felé. Láitom, hogy egy árnyék mozog a kertben. Elő­ször el akartam szaladni, de aztán azt sem mertem. Lebuj- tam egy bokor mögé. — Folytasd — sürgette Jut­ka — ki volt ott? — König bácsi. Egy lapát volt a kezében és valamit ásott. — Továbbiakban az ügyet bizalmasan kezeljük — mond­ta Jutka —, a tábortüzet be­rekeszteni! Lányok! Gyűlés! — Minket miért nem hívnak meg? — kérdezte Török. — Ez belügy. König bácsi hajógyári, maguk pedig... Magukról azt sem tudjuk, hogy kicsodák. Jutka elindult, a lányok szó nélkül követték. — Gondolja meg az ajánla­tomat! — kiáltott Éva után Kocsis. — Ehhez mit szóltok? — kérdezte Török, amikor egye­dül maradtak. — Futás azonnal a rejtek­helyhez — kiáltott Csikós és nekiiramodott. Egyenesen oda­rohantak, ahol a kazettát el­ásták. A széttúrt avar között a gö­dör üresen tátongott. — Nem vitás! Az öreg a be­törő — mondta Csikós. — De honnan tudta, hogy ide rejtettük a kazettát? — meditált Kocsis. — Nyilván kileste, amikor megtaláltuk a zsákmányt és megfigyelte az új rejtekhelyét is. — Most mit csinálunk? — töprengett Csikós. — Én meglógok ezzel a csaj­jal — mondta Kocsis. — A pénzt vissza kell sze­rezni — határozott Török. — És most menjünk a padlásra. Holnap reggel pedig minden­ki úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna. — Lessütjk be a lányok ab­lakán — ajánlotta Kocsis, és Csikós már indult is. — Hülyék! Semmi gyanúsat nem tehetünk. — Mi abban a gyanús, hogy szeretném látni Évát levetkőz­ve? — kérdezte Kocsis. Csuk­lás, mint rendesen. Török vá­lasz nélkül indult a padlásfel­járóhoz. ő mászott fel utoljára és felhúzta maga után a lét­rát. — Felmentek — mondta Pi­roska, aki mind ez ideig az egyik sötét szoba ablakából fi­gyelte a fiúk hadmozdulatait. — És most meséld, hogy mit sugdosott a füledbe — vallatta Jutka Évát. — Azt mondta, hogy felesé­gül vesz... — Jaj, de izgi! — kuncogott Kati. — És azt mondta, hogy van neki nyolcvanezer forintja, amiből autót veszünk és azzal visz le a szüléimhez, hogy megkérjen. — És nem kérdezted, hogy honná” on annyi pénze? — A -eresztnevét sem tu­dom, d" zt sem mertem meg- kérdezr (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents