Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1969. NOVEMBER 1., SZOMBAT “T^rfap n Felszabadulási ünnepség Nyíregyházán 25 évvel ezelőtt, 1944. októ­ber 31-én szabadult fel Nyír­egyháza. A negyedszázados ju­bileum alkalmából pénteken ünnepi tanácsülést tartottak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepségen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Nyíregyháza or­szággyűlési képviselője, Ben- kei András belügyminiszter, Orosz Ferenc, a Szabolcs- Szatmár tnegyei Pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke, Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára, a szovjet testvérváros, Uzkgorod öttagú párt- és tanácsküldött­sége, élén Nyikolaj Ivanovics Rusznakkal, a tanács elnöké­vel, több veterán, köztük Fa­zekas János, a felszabadult vá­ros első polgármestere. Murczkó Károlynak, a Nyír- . egyházi Városi Pártbizottság első titkárának megnyitó sza­vai után Biró László, a városi tanács vb-elnöke mondott ün­nepi beszédet. Az ünnepségen felszólalt Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, tol­mácsolta a Központi Bizottság üdvözletét Nyíregyháza és Sza­bolcs dolgozóinak. Beszédében utalt arra, hogy Nyíregyháza is olyan megyeszékhely, amely még 1944 őszén felszabadult a német fasizmus alól. Ezek a városok viszonylag kedvezőbb helyzetbe kerültek, hamarabb megkezdhették a romok elta­karítását, a demokratikus rend megszervezését, az új élet épí­tését. Uzsgorod dolgozóinak üd­vözletét Nyikolaj Ivanovics Busznak, a város tanácselnöke tolmácsolta, s egy Lenin-port­réval ajándékozta meg az ün­neplő Nyíregyházát. Ezután dr. Nagy Árpád, a városi tanács vb-titkára ismertette azt a vb- határozatot, amely szerint Nyíregyháza fejlesztésében ki- emSJkéÜő munkát végzőket emlékplakettel tüntetik ki. A kitüntetéseket első alkalom­mal az ünnepi tanácsülésen osztották ki. OTP-lakások kiállítása Budapesten, a Divatcsarnok Lotz-termében az Országos Takarékpénztár kiállítást ren­dezett. Bemutatták a takarék- pénztári segítséggel vagy be­ruházással épült családi és tár­sasházak legjobban sikerült példányait. Láthatunk itt ma­ketteket, rajzokat, színes és fekete-fehér felvételeket. A tablók bizonyítják, hogy éven­te több tízezer lakás készül el az OTP közreműködésével. Pest megyében több mint há­rom és fél ezer. Minderről Szirmai Jenő' takarékpénztári vezérigazgató adott rövid tá­jékoztatót. A jubileum alkalmából meg­koszorúzták a szovjet és ro­mán hősök emlékművét, az északi temetőben levő sírem­lékeket, délután tudományos ülést rendeztek, amelyen a város felszabadulásával, az élet megindulásával kapcsola­tos előadások hangzottak el. Este a Móricz Zsigmond Szín­házban a debreceni Csokonai Színház tartott díszelőadást, Taar Ferenc: Nap a város le­lett című dokumentumdrámá­ját mutatta be. Az évfordulóra a városi ta­nács gondozásában „Negyed- százada történt" címmel csak­nem százoldalas reprezentatív kiadvány jelent meg. NYERS REZSŐ KECSKEMÉTEN Otthon fiataloknak ÜNNEPÉLYES ÁTADÁS: NOVEMBER Kihasználatlan idegenforgalmi kincsünk a Dunakanyar . t Interjú a Pannónia vállalat vezérigazgatójával Példának egy idegenforgalmi nevezetesség: a török időkből fennmaradt kapurészlct Vácott. tőség. Három esztendővel ez­előtt vezettük be először az elő-, illetve utószezont. — S az eredmény? — Igen biztató. Csak az elő­szezonban tízezer magyar ven­dégnappal volt több, mint egy esztendeje. Ez pedig, ha a csökkentett árakat vesszük is figyelembe, már nem elha­nyagolható bevétel. Annál in­kább nem az, hiszen nem új beruházásokból, hanem a meg­lévő üzemhálózat fokozottabb kihasználásából eredt. Annak ellen été, hogy az idei nyári időjárás szeszélyes volt, bevé­telünk szeptemberig száznegy­venegy százalékkal volt maga­sabb a tavalyinál. És ebben a számban még nem szerepel a szeptember—októberi utósze­zon bevétele. — Véleménye szerint nem túlságosan magasak a jelen­legi szállodai árak? — Ezért hoztuk létre tou- ring-hotel hálózatunkat. A touring-hotelekben a szol­gáltatások ára a nagy szál­lodák árainak csupán öt- ven-hatvan százaléka. Ugyan­akkor a vendég nincs köte­lezve a panzióra. Egyébként ez nemcsak a belföldi üdü­lőkre vonatkozik, hanem a külföldiekre is. — Hogy érti ezt? — Addig, amíg újdonság­számba ment Magyarországra utazni, elsősorban a nyu­gati országokból, azok jöt­tek el, akik a legmagasabb árakat is könnyűszerrel meg­fizették. Amióta azonban Ma­gyarországra tömegesen utaz­nak külföldről, turistáik zö­mét kis- és középkeresetű emberek alkotják. Természe­tesen ez nem jelenti azt, hogy ezután már nincs szük­ségünk nagy, reprezentatív szállodákra, de szükség van ugyanakkor egyre több olyan szálláslehetőségre, amit a szerényebb anyagiakkal ren­delkező turisták is meg tud­nak fizetni. A legnagyobb gondot továbbra is a ke­vés férőhely jelenti, annak ellenére, hogy egész sor szálloda, touring-hotel, mo­tel és kemping épült ha­zánkban az elmúlt néhány esztendő alatt. Évene több millió külföldi utazik át or­szágunkon. Az esetek több­ségében ezek a külföldiek ma még valóban csak átutaz­nak Magyarországon, vagyis nagyon kevés a haszon belő­lük. A cél mindenképpen az, hogy a ma még átutazók leg­alább négy-öt napot töltse­nek el nálunk. Ehhez termé­szetesen nemcsak a jelenlegi­nél sokkal több férőhely szük­séges. — Hanem? — Például gyors, jó és jutányos árú közlekedés: a jelenleginél sokkal korsze­rűbb úthálózat; jobb útjelző szolgálat; a főbb átvonuló utak mellett korszerű étter­mek és szálláslehetőségek; benzinkutak és szervizek. És ami szintén nem lebecsülen­dő: a jelenleginél nagyobb figyelmesség, és udvariasság. Nemcsak a vendéglátóipari üzemekben, hapem min­denütt, ahol kapcsolatba ke­rülhetünk a külföldi tu­ristákkal. — Melyek az idegenforga­lom eddig még kevésbé fel­tárt területei? — A kérdés mindenképpen figyelemre méltó. Ugyanis sokan, ha az idegenforgalom­ra kerül a szó, csak Buda­pestet és a Balatont emlí­tik. Pedig ennél sokkal na­gyobbak a lehetőségeink. Er- deinket vadászparadicsomnak tartják, ám ez a kitűnő le­hetőség még nincs kellőkép­pen kihasználva. A két év múlva sorrakerülő vadásza­ti világkongresszus, amelyet nálunk rendeznek, minden bizonnyal jelentősen fellen­díti majd ezt az ügyet. De nem élünk még., majfeielően a gyógyvizeink adta nagysze­rű lehetőségekkel sem. Vi­lághírű fürdőhelyeinken alig- alig tudunk jelenleg szállást biztosítani az idegeneknek. És kihasználatlan kincseink kö­zé tartozik még mindig az alsó és a felső Dunakanyar is. Egyik eddiginél is von­zóbb horgász- és evezős- paradicsom, a másik pedig még látogatottabb törté­nelmi kirándulóhely lehetne. Ez a fiatal, dinamikus fej­lődésre képes népgazdasági ág megérdemli és meghá­lálja a fokozottabb törődést, a cselekvésre buzdító figyel­met. Prukner Pál lajdonosok egymás között sor­solják ki, melyik lakás kié lesz. — Viszálykodás nem várha­tó? — Ezt kizárja, hogy vala­mennyi lakás azonos beosztá­sú, alapterületű, fekvésű. „Két kalapból” sorsolnak. Először azt, milyen sorrendben húzzanak, és csak azután húz­za ki mindenki a maga laká­sát. A 36 tag közül majdnem mind albérletben lakik, néhá- nyan szülőknél. Kilencven szá­zalékuk fizikai dolgozó. \ — Itt is divat ám az albér­let 500 forintos alapon. Mol­nár Pista most évi hatezret fi­zet albérletért — az összkom­fortos, kétszobás öröklakásért sem kell majd többet fizetnie. Markó Róbert szólt közbe: ő az építőközösség elnöke. — Te még szerencsés vagy; — legyint Szőnyi —, családban lakhatsz, békességben. De a többiek! Szilágyi, Kovács Anti, Papp Pista, Erőss Lajos: mind albérlő. Markó Róbert 1948. szep­tember 5-én lépte át először a járműjavító gyárkapuját mint ipari tanuló, öt ven ben szaba­dult esztergályosként. Most az esztergályosműhely művezető­je, szakszervezeti bizottsági tag, de a tetejében elvállalta a most felépült lakások ügyin­tézését is. — Pedig nem volt gyerekjá­ték! — állapítja meg a szb- titkár. — Kezdve a telekvásár­lástól az építés megszervezé­séig, mindent intézni, aztán sokszor a ktsz anyagbeszerzési problémáin is tevékenyen és gyorsan kellett segíteni. — Segített a vállalat is. Az építkezés irányítására adott építésztechnikust, mun­kagépet, betonkeverőt, még 30 000 darab téglát is kölcsön­zött, amikor „megakadtunk, — Szükség is volt rá, hogy legyen köztünk, aki nem hagy­ja magát semmiről lebeszélni. Csak egyetlen példa: csem­péért Békéscsabáig kellett „nyomoznunk” — mondja Markó. — Jól jött ilyenkor Wukmann Lázár lakatosunk kocsija — vele száguldoztunk anyagfelkutató körútainkon. Markó Róbert 57-ben nő­sült, máig a régi gyártelepen lakik, feleségével, kilencéves kislányukkal, idős szüleivel, sógorával, annak feleségével és tizennégy éves fiával. — A nők váltott műszak­ban dolgoznak — így is főz­nek. Megegyezünk minden­ben. De azért három család egyetlen háromszobás lakás­ban, mégis sok. Ha most nem is mondják — ők is felléle­geznek, amint hármunkkal csökken a létszám. Vékony fiatalasszony lép be — Rab Pálné könyveié. Mostanáig a munkásoknak bért fizetett; hallotta, hogy a KlSZ-lakás okról van szó. Ó is érdekelt fél. És, mint az SZB- titkár mondja, Marika végzi kezdettől fogva a lakásépítke­zés adminisztrációját — az OTP-befizetéseket, a kama­tok rendezését, könyvel. — 1963 július 12 óta dol­gozom itt, előbb anyagköny­velő voltam, most forgalmi könyvelő. Férjem az Opera­ház műszaki előadójá, na­ponta bejár Pestre. Hatvan­háromban mentem férjhez, akkor anyósomékhoz költöz­tünk, de ők később már lakást kaptak. Az építtetőknek 25 000 forint készpénzen fe­lül ezer munkaórával meg­váltható plusz 10 000 forin­tot is be kellett fizetniük. Valamennyien a munkameg­váltás mellett szavaztak — egyetlen kivétel, mint mond­ják, Wagner Ricsi volt, akit éppen akkor hívtak be. Szü­lei adták össze a pluszpénzt. Azóta már le is szerelt — ő is beköltözött az új lakás­ba. Volt aki ezernél is több munkaórát produkált — ala­poztak, falaztak, betonoztak, vakoltak. Az új lakástulajdonosok nyolcvan százaléka nős, gye­rekes. De bizonyára a nőtle­nek sem maradnak magukra sokáig az új lakásban. Leg­többjük új bútort vesz a be­költözéskor, még egy OTP- részletre. Szőnyi Lajos: Hát Kurucz Jóska például bizonyosan. Egyedülálló fiú, szülők nél­nőtt fel, munkásszállá­son lakik, nincs bútora. Néhány nap múlva har­minchat ifjú család új lakás­ba költözik. Amint Szőnyi Lajos szb- titkár mondja — ha a buldó­zerek most el is simítják az építkezés-feldúlta talajt, ez­zel a téma még nincs vég­képp „elboronálva”. Hátra van a második har­minchat lakásos komplexum; azután szeretnék folytatni a jó és sikeres kezdeményezést, újabb társas KISZ-házak épí­tésével. Kibővítik, felújítják a régi, 1926-ban épült gyári kolóniát is, a vállalat re­konstrukciójával egyidejűén. Péreli Gabriella Riport nélküli riport Már fölvettem az anyagot a RIPSZ-ROPSZ gyárban, ami­kor informátorom, Krákogi kartárs a telkemre kötötte, ha el akarom a sértődést kerül­ni, még véletlenül se hagy­jam ki, az általa figyelmembe ajánlott dolgozók nevét. Kérem, kérem, karoltam fel óhaját, tessék csak még egy­szer mondani, hogy pontosan kikről van szó? Ö mondta, én jegyzeteltem. Itt van rögtön a Hagada- brigád. Tagjai: Hagada Benő, Benő Benő, Menő Benő, Szap­panos Attila, Bilikom Ilona, Ilonjai Katalin, Katinka Tiha­mér Mátyás, Strucc Elek. Viszont, ha Hagadáékat ki­emeljük, intett Krákogi, nem feledkezhetünk meg Jócskán Jóska örök Visszatérés bri­gádjáról sem. Már írtam is: Jócskán József, Jó József, Nemjó József, Nem József, Igen Boldizsár, Deme Elek, Elekes Demeter, Dömötör De­meter, Demeter Dömötör, Macska Jenő. Bár ha a fenti két brigádot igy kiemeljük, vakarta meg a fejét Krákogi, nem tudom, mit szólnának Dudws Gabiék, ha róluk elfeledkeznénk. He­lyes, jöjjön Dudus Gabi Ezer Diadal nCuü brigádja. Tagjai Gabin kívül: Nyám Gyula, Nyúl Gyula, Nyim- nyula Gyula, Ofotért Sza- niszló és egy technikusjelölt, valahonnan Kelet-Afrikából: Ali ben Serif Hasszán Hifru- da if Omár Eflefe Kislak. De miután ezek a külföldiek különösen érzékenyek, jegyez­te meg gondterhelten K. ba­rátom, nagy hiba lenne em­lítés nélkül hagyni a kubai Vicia Hucifinca, Santiago Ago- sinti, Baur Banderilló, az in­dus Singh Singha Singhi, Singha Sing Singhi, Sing­hi Sing Singha, a bolgár Daniló Dudinov, Jelena Sofia- na, Gyaur Kaurov, továbbá a lengyel Zdenek Klobusieno- sieviecowiczky nevét. Mindezek után Krákogi még hozzátette, szép dolog a vendégbarátság, de mindez nem mehet a hazaiak rovásá­ra, ezért sorolni kezdte a törzsgárdistákat. Itt van pél­dául a 90 éves Pompó Pali bácsi, már rég nyugdíjba me­hetne, de nem eresztik, jólle­het hetvenöt éve lépett be a gyárba. Aztán a Mamamla házaspár, ötven éve a gyár hűséges dolgozói, vagy Otven Ödön, aki negyven éve egyet­len napot nem hiányzott, vagy Negyven néni, aki ötven évet húzott le egyfolytában. Azon­kívül még: Só Ede, Cukor Rezső, Tarisznya Vince, Bors Ottó, Mákos Mihály, Savanyú Vendel, Rózsa Rózsa, Glossza Péter. Már kezdtem tűkön ülni, el­végre a riportra is fent kelle­tett tartani némi helyet, ám Krákogi nem hagyta magát, szerinte a kispesti részlegből a Rigolya csoportot semmi­képp sem hagyhatjuk ki. Te­hát: Rigolya Alfonc és mun­katársai: Fonott Ottó, Rop­pant Lajos, Lenke Benkő, Benkő Lenke, Idősebb Bábos Pál, Ifjú Bábos Pál, mégifjabb Bábos Pál, Legifjabb Bábos Pál, Reggel Vencel. Aztán közölte még azt is, hogy méltó párja Rigolyáék- nak a Zsámoly brigád: Tag­jai: Zsámoly Almos, Redőnyt Bedő, Bedőfi Radó, Adó Radó, Hagyó Manó, Manós Anna, Anósi Hanna. Készen vagyunk, kérdeztem Krákogit, aki aggodalmasan intett nemet. Van egy szín­tiszta női csapat, csoportveze­tője: Szufláné Beteg Angelika, tagjai: Hajnal Angyal, An­tarktisz Vica, Trópusi Adal- bertné, Adalbert Ada, Nem- oda Borbála. Ideges leltem, ő méginkább. Könyörögve mondta: még csupán ötven névről lenne szó — majd eleget téve óha­jának újabb ötven nevet vet­tem fel a listára. így nagyjából még is vol­tunk, bár két nap múlva este a szerkesztőségben még felhí­vott Krákogi. öt betegállo­mányban levő dolgozó nevét akarta bemondani. Legna­gyobb sajnálatomra nemet kellett mondanom, már nyom­ták a lapot. így is csupán a nevek jelentek meg, a ripor­tot helyszűke miatt kihúzta a szerkesztő. Nagy S. József Grazból érkezett, Helsinkibe i készül Somogyi Jenő, a Pan­nónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója. Régi, rutinos szakember, december­ben lesz húsz esztendeje, hogy a vendéglátóipar szolgálatába állt. Az egykori népszerű Tej- vendéglő üzletvezetőjeként kezdte pályafutását, öt évvel ezelőtt pedig a Büfé és Étter­mi Vállalat vezetésével bízták meg. Ennyi a vezérigazgató tevékenységének távirati stí­lusban megfogalmazott törté­nete. S az általa vezetett Pannó­niáé? — A Büfé és Éttermi Vál­lalatból alakult, s rövid öt esz­tendő alatt ötszázötven milliós forgalmat lebonyolító válla­lattá fejlődött. — Mi tartozik a Pannóniá­hoz? — Szállodák, touring-hote- lek, éttermek és szórakozóhe­lyek Budapesten és a Balaton déli partján. — Például? — Mienk a fővárosban a Palace, a Nemzeti, a Metropol, a Park, az Opera, és az Air­port Szálló, a siófoki szálloda­sor. Azután a touring-hotelek Siófoktól Balatonmáriáig. Ez összesen háromezerhatszáz szállodai férőhelyet jelent. — További szállodaterve? — Az idén megkezdjük Ba- latonföldváron a nyolcszáz fé­rőhelyes Neptun Szálló épí-r tését. És touring-hotel épül Fonyódon, négy pedig Buda­pesten: az Üllői úton, az Osz- tyapenko-szobornál, a Norma­fánál és az EMKE mellett. Ha elkészülnek, közel hatezerre növeltszik szállodai férőhe­lyeink száma. — Hogyan zárták az idei balatoni szezont? — A Balaton nagy vonzerő, mégis a legutóbbi évekig von­zása mindössze a három nyári hónapra, dé legfeljebb száz vendégnapra korlátozódott. . Pedig sokkal nagyobb a lehe­A Dunakeszi Járműjavító hetvenkét KISZ-ese lakásépít­kezésre szövetkezett. A 2888 négyszögöles telken felépült három épületet, háromszor ti­zenkét lakással november 5-én adják át a boldog tulajdono­soknak. Szőnyi Lajos szb-titkár el­mondja, hogy a szerződés alá­írásakor 8 KISZ-épílkezések hagyományai szerint, abban állapodtak meg, hogy az épület elkészültekor a tu­Kecskemét 25 évvel ezelőtt, 1944. október 31-én szabadult fel. Az évforduló alkalmából pénteken délelőtt díszünnep­séget rendeztek a kecskemétit városi moziban. Az ünnepsé­gen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és N. N. Szi- kacsov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének követ­tanácsosa is. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, a Központi Bizottság nevében köszöntötte Kecskemét lakó­it; újabb sikereket kívánt nekik a jövő negyedszázad szocialista építőmunkájához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents