Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

1969. NOVEMBER 18., KEDD z^Mírlap 7 Ahol azok a „nehéz fiúk“ teremnek Amikor a nyár folyamán le­buktak a gyáli „nehéz fiúk” — közöttük nem egy mind­össze 14 éves —, s a nyilvá­nosság értesült bűncselekmé­nyeikről, e sorok írójának tet­teik egyik csökönyösen visz- szatárő motívuma szúrt sze­met leginkább. Hogy többnyi­re fényes nappal garázdálkod­tak. s hogy akinek a járókelők közül ez nem tetszett, azt in- zuttálták; hogy a közönség túlnyomó többsége ezt hagyta; hogy áldozataik nagy része nem is mert ellenük feljelen­tést tenni; hogy vonatokon, ha úgy tartotta kedvük, nyíl­tan, kényszerrel vették el azt, ami éppen, megtetszett nekik. A gyáli galeri bűncselekmé­nyeinél leginkább a mindig szép számú nézőközönség passzivitása lepett meg; hogy egy kisebbség torz agresszivi­tása miként béníthatja meg, tarthatja félelemben a több­séget, mely nem hisz saját cselekvési lehetőségeiben. A következő sorok azonban nem erről a — nyilván csak kirívó helyzetekben fellépő — kollektív félelemről íród­nak, mindössze árral próbál­nak számot adni, hogyan szok­ta, szofchatta meg egészen a beletörődésig egy 12—13 ezer lakosú település, Gyál azt a helyzetet, mely most már évek óta következetesen újrater­meli a szinte öncélúnak tet­sző fiatalkori bűnözést. Újratermeli. A két helyi ál­talános iskola közül az egyik­ben a múlt tanév végén egy nagyértékű lopással foglalkoz­APRÓHIRDETÉSEK D nf An. An heti 44 átüti. munkaidőié :£ Beton- és Vasbeton-' ipari Művek Szent­endrei Gyára (Szent­endre, Dózsa Gy. út 34.) azonnali belépés­re felvesz férfiakat betonéi emgyártó munkakörbe. Kéthe­tenként szabad szom­bat. Munkásszálló és üzemi étkezés van. Ütiköltség hozzájáru­lást térítünk. Felvétel személyes jelentkezés esetén. Az Egyesült Izzólámpa Vákuumtechnikai Gépgyára felvesz 44 órás heti munkaidőre. (minden második héten szabad gombát). , magsa kereseti lehetőséggel: esztergályos, marós, géplakatos, mechanikai műszerész Elsőéves lakatosipari tanulók gyakorlati szakmai képzését biztosítani tudjuk. Jelentkezés: Csavaripari Vállalat 3. SZAMÜ FACSAVAR GYARA. Budapest ül., Szentendrei út 205. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rí. Budapest IV., Váci út 77. felvételre keres: •ői munkaerőt könnyű fizikai munkára — kereseti lehetőség: 1200-1800,- Ft, férfi munkaerőt forgácsoló és építőipari szakmákba, továbbá segédmunkásokat — kereset munka­körönként, meg­egyezés szerint. Fiatalkorúakat 414. évtől fiú, lány) 6 órai könnyű munkára — fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés: Bpest IV., (Üjpest) Váci út 77„ felvételi Irodán. Megközelíthető: 3-as, 10-es villamossal, 47- es, 96-os, 43-as autó­busszal. Nőket könnyű, tiszta munkára felveszünk. 40 órás, 5 napos munkahét. JELENTKEZÉS: . Kőbányai Gyógyszer­árugyár munkaügyi osztályán, Budapest X., Gyömrői út 19-21. Telefon: 477—330/193. Eladó beköltözhető kertes, 2 szobás kis ház. Nagykőrös II., Csipvárl utca 45/a. szakmunkásokat, 18 éven felüli női betanított munkásokat, 1700—1800,— Ft kereseti lehetőséggel. Felveszünk továbbá: 6 órás munkaidőre lányokat és fiúkat. Jelentkezés: naponta 8—14 h-ig a munkásfelvételi irodán. Bp. rv„ Szilágyi u. 36. Rákospalota—Üjpest vasútállomásnál. Közlekedés: 43-, 47-, 84-. 96-os autóbusszal, vagy 55-, 12-es villa­mossal. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ksz felvesz vas­esztergályos és marós munkásokat. Jó kereseti lehetőség, heti 44 órás munkaidő. Jelentkezni lehet: naponta 8—14 óra között. Nagykörös. Szolnoki út 94. Munkaügy. Korszerű új telephelyre az l. sz. AKÖV felvesz gyakorlott és kezdő gépkocsivezetőket 44 órás munka­héttel, autószerelő, karosszérialakatos, autóvillanyszerelő, akkumulátorszerelő szakmunkásokat, udvari és általános segéd­munkásokat, szerviz­munkásokat, férfi öltözőőröket, valamint gyor- és gépirónőt. JELENTKEZÉS: 3. sz. üzemegység BUDAPEST IU. ZAY UTCA 26. Villamosmérnök má­sodállást keres. „Ér­di lakos 157 963” jel­igére Felszabadulás téri hirdetőbe. Eladó 1000 db kettő- fülü „Bon” cserép új és 500 db használt. — Nagykőrös, Eötvös Károly utca 21. Eladú Nagykőrös VII., Maros utca 9. számú, beköltözhető ház. Eladó beköltözhető, gyümölcsös, szőlős, kertes családi ház. — Nagykőrös III., Zalán u. 12., a gyár mellett. Eladó szoba, konyha, kamrás, melléképüle­tes, beköltözhető ház. Nagykőrös III. járás, Hangács dűlő 100. Eladó Losonczi u. 43. számú, 237 n.-öl ker­tes ház jó állapot­ban, beköltözhető. Ér­deklődni: Nagykőrös Szolnoki út 3„ vagy Csonka u. 5„ szom­bat du. és vasárnap. Kétszobás utcai ház­rész, mellékhelyisé­gekkel eladó. Nagy­kőrös, Rákóczi u. 12. Eladó Albertirsán a Homokrész, I. kér. 51. számú, azonnal beköl­tözhető ház 1810 n.-öl földdel, melyből 600 n.-öl szőlő. Erdő mel­lett, méhészetre alkal­mas; a kövesúthoz 4 —5 percre, a busz­megállótól és az állo­mástól 3 kilométerre. Érdeklődni: Albertir­sa, Vörös Hedsereg út 81. Valaszkai Ist­ván. Vác határában ingat­lant bérelnék, vennék. Folyton termő eper, málna, csicsóka, vető­gumó kapható. Nagy, Csokonyavisonta 255. Eladó szár, széna, va­lamint tranzisztoros és telepes rádió. Nagy­kőrös I. járás Tázerdő dűlő 22. 65 éves özvegyasszony hozzáillő, józan életű, magányos férjet ke­res. Leveleket „Szép ház” jeligére a Ceg- lédi Nyomdába kérek. Üj hegedű eladó ta­nulók részére. Cegléd IV. kér. Ibolya utca 6. szám. I talk; nem sokkal azután van­dál módon betörtek a napkö­zibe. Jelenleg ugyanitt a leg­nagyobb gond, hogy a délutáni tanítás végén, estefelé a na­gyobb lányokat kamaszfiúk olyan csoportja várja az utcá­kon, akiktől a szülők joggal féltik gyereküket. A másik is­kolában most éppen kerékpár­lopás, kerékpárnyereg-lopás a tárna. Az iskolák és a rend­őrség kapcsolata szinte állan­dósult. — Nálunk a 400 gyerek kö­zül 20 százalék vészéi y eztetett körülmények közölt él. Tudo­másom szerint megyei vi­szonylatban ez a legmagasabb arány — tárja szét kezeit Sándor László, a Il-es számú általános iskola igazgatója, községi párttitkár, vb-tag, ki öt évig volt a községi ifjúság- védelmi állandó bizottság el­nöke. Ami Gyálon rögtön szembeötlik: a rendezett, széles, egyenes utcák. Üj község ez, egyik körzetét máig „koplalótelep­nek” emlegetik: annak idején a környékbeli uradalmak cse- iédsorból kivergődött családjai vetették meg ott a lábukat. A húszas évek végén Károlyi' István gróf kezdett parcelláz­ni birtokából Gyálon, több­nyire fővárosi munkások tet­tek ezúton szert bankhitel ré­vén olcsó telkekre. A község tehát nem rendelkezik parasz­ti hagyományokkal, mezőgaz­dasági jelleggel, eleve mun­kástelepülés. Az „őslakók” zö­me a textiliparban és a gép­gyártásban dolgozó szakmun­kás. — Ha a problémás famíliák­tól eltekintünk, a többieknek, megállapodott munkáscsalá­doknak értékteremtő életvite­le, egészséges törekvése a gye­rekeken is lemérhető: alig van járási tanulmányi verseny, ahol ne első, vagy második helyezettként végeznénk.. Más. A község egyetlen napközi­otthonát öt éve teljesen társa­dalmi munkában építették fel. Emlékszem, akkor vasár­naponként 50—60 szülő dol­gozott azon — ez jelent vala­mit! — így Solymár Béla köz­ségi vb-tag, a másik iskola igazgatója. Az elmúlt tíz év alatt a la­kosság száma megduplázódott Gyálon — így lett a lélekszám közel 1 ezer. A hullámok Sza­bolcsból, Békésből, a Hajdú­ságból, Biharból, meg a fővá­rosból érkeztek. S ha mond­juk a szabolcsi család otthon elkótyavetélte a házából, száz gyümölcsfából álló tanyáját 15 ezerért — annyiból Gyá­lon épp megvehette a telkét. — Jöttek egyedülálló fiata­lok és családok. A tsz elől? Vagy éppen a tsz igazolásával, hogy nincs szükség a munká­jukra. Jöttek, s jönnek. Élni akarnak! De a község már nem bírja iskolával, óvodá­val, üzletekkel, a tanácsházán dolgozók létszámával. A ta­nácsülést kettéosztják a véle­mények : parcellázzunk to­vábbra is, vagy ne? — tájé­koztat Kiscsák Róbertné ta­nácstitkár. — Ha nem parcellázunk, úgy csak a község külterületi részein szaporodnak az önké­nyes, rendezetlen építkezések. Gyál belterületét ugyanis nem fogják szorosan közre terme­lőszövetkezeti földek, a mai határ régebben, a Károlyi-féle parcellázási térkép szerint, belterületnek számított. Ez azt jelenti, hogy annak jó ré­szét kis telkek tulajdonosai birtokolják. Sem út, sem vil­lany: olcsón adják parcellái­kat, egy-kétezer forint lefize­tése után akár részletre is. Az új tulajdonos pedig, ha na­gyon sürgős a fedél, pénze pedig nincs, engedély nélkül épít fészert, viskót magának. Lebontani, családok feje fe­lől? Hiszen csak élni akarnak! Gválon jelenleg 1800 ember lakik albérletben. Egy-egy szobát, nyárikonyhát, kamrát, mintha csak összebe­széltek volna a bérlők, jelen- j leg 500 . forintért adnak ki a községben, plusz a villany­költség. Hogy az „albérlőt ki­tenni nem lehet” elve ki ne fogjon a tulajdonosokon, csu­pán ideiglenes bejelentkezést engednek meg. Ha a bérlő ké­sőbb megpróbál kevesebbet fizetni? Amennyiben a tulaj­donos bizonylatot tud arról mutatni, hogy lakója csak egy­szer is ötszázat adott — a bí­róság megítéli, behajtatja az összeget. Ellentétben azzal a lakóval, a magánházakba való beutalás idején került bérleménybe, s ma is 30, 40, 50 forintot fi­zet, de ennyiért a tulajdonos még tatarozásra is kötelezhető — a gyáli albérlő menni, mi­előbb menni akar a sajátjába. Kell a pénz, albérletre, telek­re, házra; a helybeli pedagó­gusok ezzel magyarázzák, hogy a napközi felső tagozatának létszáma betöltetlen. (Külön­ben a gyáli kocsmáknak sem magas a forgalma.) Az albérletben, az ideigle­nesen felhúzott házban való szorongást, az építkezésre való összpontosítást leginkább a gyerek sínyli meg. A gyerek, aki csak jó — vagyis nagyon rossz — esetben tud bejutni a 85-ös létszámú óvodába. (A magáncsaládban való elhelye­zés „tarifája” a községben 500 forint.) Akit Gyálon az iskolá­ban hosszú ideig „három mű­szakban” oldattak, 60-as lét­számú osztályokban. (Igaz, nemrég a község kapott egy félkabinetrendszerű új iskolát. De ettől a gondok alig kiseb- bedtek. Viszont már épül a harmadik, nyolctantermes is­kolájuk, 10 millió forintos költséggel.) Gyerekekről, fiatalokról szólván, engedtessék meg egy — látszólagos — kitérő. Mint ahogyan az annak idején kés­lekedő szabolcsi, békési, iparo­sítás akkor még szinte belát­hatatlan következményekkel járt (rövidebb távon megold­hatatlannak tűnő fővárosi, {Testközeli lakás- és egyéb problémákat teremtett), oly­annyira kiszámíthatatlan most még a jelenlegi bérezési' el­lentmondások jövőbeni hatása, nemcsak gazdasági, de tudati szinten is, emberek, családok törekvéseiben, értékrendjében, Gyálon, ahol a felnőtteknek körülbelül, a fele nem végezte el a nyolc általánost, pár éve még 40—50, most 14—15 em­ber jár a dolgozók esiti iskolá­jába, miközben a lakosok szá­ma növekedett, növekszik. „A segédmunkás vagyon sokszor többet keres, mint az, aki ta­nult!” Az iskolából — ahol mind több más pályára távo­zott diplomás pedagógust he­lyettesítenek képesítés nélküli tanítókkal —. négy-öt éve még csak egy-két fiatal nem tanult tovább: a beiskolázatlan vég­zősök aránya most 20 százalék. Ezek után pedig a kérdés he­lyett, mi a teendő? — kérdez­zünk szerényebben: mit lehetne tenni? Közvetlen úton-módon mi se­gíthetne orvosolni a községbeli ifjúságvédelmi problémákat — azért is, hogy csökkenjen a gyáli „nehéz fiúk” száma, s méginkább, s most már általá­nosabb értelemben, hogy azok a fiatalok, akiknek apja, nagy­apja még paraszt volt, minél zökkenőmén tesébban nőjenek be a városi, városias életfor­mába? Települések, községek, ame­lyekben a lakosság száma hirtelen a duplájára nőtt, egyedül nem képesek megol­dani problémáikat, különösen az új községfej lesztési rend­szerben nem, — a lakosságtól bejött forintoknak az állam által való mfegduplázása he­lyett az ipari létesítmények nagyobb hozzájárulása —, mely a csak lakótelepülések számára előnytelen. Itt csupán a soron kívüli, kiemelt támo­gatás segít. Más kérdés, hogy ahol a nyugtalanságra okot adó felü­leti tünetek mérges és vesze­delmes kelevónvek, ott radiká­lis és visszariasztó beavatko­zás is szükséges. A gyáli ne­héz fiúk egzisztálása, emberek, közösségek életének durva megsértése, könnyebben, vagy nehezebben gyógyuló fizikai és még nehezebben gyógyuló lel­ki sérülések ejtése, a félelem egész sikeres elterjesztése nem tréfadolog. A büntetés olyan legyen, hogy azok se vehessék tréfának, akikre lesújt! Padányi Anna Válasz a BKV válaszára Alig néhány napja azt ír­tam, hogy újságolvasás köz­ben olykor bizarr gondolatai támadnak az embernek. Azt hiszem, nem voltam eléggé alapos: nemcsak bizarr gon­dolatai támadnak az ember­nek, hanem dühösek is. £n például kifejezetten dühös lettem a Hétfői Hírek múlt­kori számának attól a cikké­től, amelynek címe Feladó: a BKV, címzett: az utasok. Hadd idézzem fel a cikk tar­talmát: • A HH olvasói levelekben, telefonhívások útján kifogá­solták a Budapesti Közleke­dési Vállalat vezetőinek azt a tervét, hogy a metró megin­dulásának napjától megszün­tetik a rákosszentmihályi HÉV-járatot és helyette a drágább, de kisebb befogadó- képességű 31/Y jelzésű autó­buszokat helyezik forgalomba; kifogásolták továbbá, hogy a 44, 45, 46 és 67-es autóbuszok végállomását a Keleti pálya­udvartól áthelyezik az Eörs vezér térre, mert így a Kere­pesi úti üzemek több ezer dolgozója azontúl csak gyalog érheti el a járművek Baross téri vagy Hungária körúti megállóit, illetve onnan a munkahelyét. Mit válaszoltak a BKV il­letékesei? íme: A korszerű közlekedésszer­vezés megköveteli a nem gaz­daságos vonalak megszünteté­sét. Ilyen a rákosszentmihályi HÉV is. Ezért nem tehetnek eleget a közönség óhajának, s a forgalmat autóbuszokkal fogják lebonyolítani. A Kerepesi úti üzemek kö­zül — mondták a BKV illeté­kesei — a Gumigyár 930 mé­terre van a Hungária körút­tól, és 1100 méterre a Baross tértől. Más nagyvárosokban ennél hosszabb utat is meg­tesznek gyalogosan a dolgo­zók a metró vagy más jármű­vek állomásai és űticéljuk között. A tömegközlekedés gazdaságosságának elve nem engedi meg, hogy ilyen rövid távra csatlakozó autóbusz­vagy villamosjáratot állítsa­nak be. Ez a válasz hozott ki engem a sodromból. Ellentétben ugyanis a BKV illetékeseivel, én nem vagyok meggyőződve arról, hogy a korszerű közle­kedésszervezés a nem gazda­ságos vonalak megszüntetését követeli. Szerintem egészen mást követel: korszerű közle­kedést! Elegendő autóbuszt, villamoskocsit, HÉV-szerel- vényt, jól képzett, udvarias és kellő számú utazószemélyze­tet! Azt is képtelen vagyok ma­gammal elhitetni, hogy szocia­lista viszonyok között minden szolgáltatásnak feltétlenül nyereségesnek kell lennie. Nekem ugyanis az a rögesz­mém, hogy a közlekedés: szol­gáltatás. Csak az illetékesek szeretik ezt figyelmen kívül hagyni. Végül, ami a más nagy­városokra való utalást illeti, erről is lenne néhány szavam. Ilyen sejtelmesen elkonspi- rált nagyvárosok, ahol a dol­gozóknak kilométereket kell gyalogolniok a járművek megállóitól a munkahelyig, is­mereteim szerint csak He­gyeshalomtól nyugatra létez­nek. Az ottani viszonyokat pe­dig — engedelmet kérek — nem tekinteném követendő példának. Még mindig dühösen, arra kérem a BKV illetékeseit, te­gyék fel már egyszer önma­guknak a kérdést: az utasok vannak a BKV-ért, vagy for­dítva?! — nyíri — Sajtótörténeti kiállítás nyílt Debrecenben a Hírlapolvasó­ban. 25 évvel ezelőtt jelent meg a Hajdúság első napilapja, a debreceni Néplap, melynek utódja a Ilajdú-Bihar megyei Nap­ló. A jubileum alkalmából ismét kinyomtatták a Néplap első számát. Megyei dolgozók! Legyetek a VÍV dolgozói, jelentkezzetek a lakóhelyetekhez legközelebbi munkahelyen! 44 órás, 5 napos munkahét, minden szombat szabad. Azonnal felveszünk: • villanyszerelőket ezek mellé • betanított munkásokat, • segédmunkásokat, • kubikosokat. JELENTKEZÉS: VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT 4. SZ. ÜZEME VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR Budapest XIX. (Kispest) Vörös Csillag u. 3/15. Galovics József vezető szerelő. DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT VÍV KIRENDELTSÉG Schering József vezető szerelő A Hajdú-Bihar megyei napló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents