Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

MONOB'VlDfXE XI. ÉVFOLYAM. 266. SZÁM KÜLÖNKIADÁSA 1969. NOVEMBER 16., VASÁRNAP Jegyzet Játék az élettel Eléggé „kriminálisán” hang­zik ez: játék az élettel, de a hajmeresztő esetekre nem le­het más kifejezés. Egy hét alatt hat olyan esetnek voltam szemtanúja, amikor szinte a vonat kerekei alól szedtek ki embereket. Hat esetben a sze­rencsén és mások gyors segít­ségén múlott, hogy nem ért véget egy-egy emberi élet. Hat ember — aki reggel elindult otthonról — este hazatérhetett. A hat eset között volt min­denféle. Részegen ugrottak az álló vonatra, leestek; sebesen haladó vonatra ugrottak; a forgalmista figyelmetlen volt, s korán indította a vonatot, stb. Hat szerencsés kimenetelű baleset egy hét alatt! Felelőt­lenek az emberek. Nem gon­dolnak a következményekre, a családra, azokra, akik szeretik őket. Kosztolányi megrendí- tően írt a pótolhatatlan, csak egyszer megadatott emberi életről. Vigyázzunk hát rá! Egy percért nem érdemes koc­káztatni soha vissza nem térő, küzdelmesen is szép életünket. Sz. A. Holnap vb-isBés TápSósüSyfoen Holnap, november 17-én, délután 2 órakor lesz vb-ülés Tápiósülyben, ahol a decem­beri tanácsülés anyagát tár­gyalják meg. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sán­dor, Monoron: dr. Pápes «Ti­bor (Petőfi u. 30), Monoffi-er-! dón, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Rados Mária (monori-erdei rendelő­jében), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr. Koncz La­jos és Vecsésen: dr. Simon Sándor tart ma ügyeletet. — noron a főÉ Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Az idei első háromnegyed évben 51 százalékkal termel­tek többet a Monori Vasipari Ktsz-ben, mint tavaly, a ha­sonló időszakban. A nyereség 'két és félszeresére emelkedett, a termelékenység pedig 31 szá­zalékkal nőtt. ★ A Barátságvonattal a Szov­jetunióban járt járási csoport nevében Virányi László és Prohászka Imre üdvözlőlapot küldött szerkesztőségünknek, melyen olvasóinkat üdvözlik. Az idén is jól fizet a sárgarépa az Új Élet Tsz földjein Vendégmunkások segítenek a betakarításban Már csak ajándékba kapott langymeleg légtömegek heve- résznek a színes avarlevéllel terített őszi határban. Talán a déli tájakról idetévedt tavasz, játékos szél kergeti a zizzenő faleveleket és kuszálja a ha­talmas sárgarépatáblák fölött hajlongó asszonyok kendő alól ki-bomlott hajtincseit. A monori Űj Elet Tsz földjein nagy ütemben fo­lyik a sárgarépa betakarí­tása. A bandába verődött asszonyok gyakorlott, für­ge kézzel tisztítják, osztá­lyozzák ládákba a szép termést. Csendes nóta hangfoszlányai már messziről jelzik, hogy akik itt dolgoznak, szívesen tes-zik. A jó fizetségért, még a „hatodik határból” is eljön­nek. Ezúttal szó szerint is így igaz, mert a dolgozók Sáriból jönnek naponta teherautóval erre a tájra, amely már kö­zelebb van Péterihez, mint Monorhoz. Nagy András elnök egész nap kint van a határban. Nagy hozzáértéstel irányítja, szerve­zi a betakarítás nagy munká­ját. Bár idén a kezdeti mosto­ha viszonyok kérdésessé tettek a még minden évben nagysze­rűen bevált, új módszerrel ter­melt és rendkívül ’jövedelme­ző sárgarépatermést — most mégis elégedett az elnök. — A harmincezer forintot az idén is meghozta hol­danként. Tsz-d-Igozóink szép jövedelemre számít­hatnak ebben az évben is. Az alkalmi besegítő mun­kások is megtalálják szá­mításukat. Hat évig dolgoztam vezető­ként a Babádi Állami Gazda­ságban, ezek az emberek on­nan ismernek engem. Jóleső érzés és bizonyára a megbe­csülés jele, hogy szívesen dol­goznak most is kezem alatt. Meggyőződésem, hogy jó sió­val és jó akarattal mindent el lehet intézni. — Még húszezer láda ter­més vár betakarításra a ha­tárban. Csak még egy hét ilyen jó idő, és nem kell, hogy fájjon a fej ütik a határban ragadt, vagy fagyott termés miatt. Közben egészen bealkonyo- dott. Fényeket már csak az autók, traktorok lámpái ad­nak. Vidáman cihelődik fel a kocsira a messziről jött mun­kacsapat. Integetnek, amikor elindulnak, s valaki hangosan lekiált: — Holnap még többen jö­vünk, hozzuk a papot is! Szavát elnyomja a motorzú­gás, meg a nevetés. — Jöhet az egész falu, van itt még mit csinálni — felel rá az elnök, de már inkább csak magának, mert a kocsit hirtelen elnyelte az estébe hajló szürke messzeség. (Te) Vasárnapi mozaik Torzstagok a Monori Vasipari Ktsz-ben Monor felszabadulásának 25. éves évfordulójáról a Monori Vasipari Ktsz dolgozói is magemlékeztek. A ktsz megalakulá­sának 18. évfordulóját is ünnepelték, s kiosztották a törzsgár- dajelvényeket és a jutalmakat. Bencze Endre, a Monori Köz­ségi Pártbizottság képviselőjének ünnepi beszéde után Varró Géza,, a ktsz elnöke átnyújtotta öt-öt dolgozónak az 5, a 10 és a 15 éves törzsgárdajelvényt. NAGY SIKER Számtalan különböző szintű díj, elismerés birtokosa a mo­nori József Attila Gimnázium Irodalmi Színpada. Műsoraikat magas színvonal jellemzi. Olyan sikerre azonban, mint amiben legutóbb, szerda este volt részük Monoron, még nem emlékszünk. Péterffy felvétele Tömegszervezeti pénteken Pilisen. nap volt VASÁRNAPI TARLATUNK A gyömrői tájak festője A cím önmagában természetesen nem pontos, mégis azért adóaott, mert Bodócsi Béla gyömrői festőművész témavilágá­ban úgy tűnik, a gyömrői tájak dominálnak. De lehetne őt az önarcképek festőjének is nevezni, nem számoltuk meg (talán maga a művész sem), de minden bizonnyal húszon felül van az olajjal kidolgozott önarcképek száma. S ezek közül is a legjobb, amelyet a tizenegy évi „hallgatás” után festett meg. Tizenegy évi „hallgatás”...? Bodócsi 1927-ben született egyszerű, szegény családba, ké­sőbb még nehezebb lett az éle­tük: anyja korán özvegyen ma­radt. Napszámos, távirat-kéz­besítő, közságházi tisztviselő — úgyszólván gyermekfejjel. 1945 után beiratkozhatott a Szép­műves Líceumba, leérettségiz­nie azonban már csak úgy si­Játék és valóság Már a lépcső alján megál­lítanak. Kérlelhetetlenül. Most nincs ismerős, nincs tekin­tély, a jelszót nem tudom, ide­gen vagyok. Lehetek ellenség ■is, akit el kell fogai, meg leéli semmisíteni. Szigorú felügye-, let és kíséret mellett léphetek be az iskolába. Magának a „hadvezérnek" kell a távozá­som is igazolni. A legszigorúbb szabályok szerint folyik a fel- szabadulási hadijáték. Pirosnyakkendős úttörők állnak mindenhol őrséget. Lelkes, kipirult arcok, „halá­los komolysággal” végzik el a rájuk bízott feladatokat. A kedves iskolák most erődít­ményekké válnak, amelyeket meg kell védeni, vagy hősi el­szántsággal el kell foglalni. Az est sötétjében árnyak su­hannak a házfalak tövében. Futástól lihegve adják tovább jelentéseiket. Ügyes kémek fi­gyelik az ellenség mozdula­tait. vakmerő harcosok rej­tekhelyre bújva őrzik az is­kolát. a zászlót. Háború ez a javából. Csen­des elszántsággal zajlik. A fasisztákat le kell győzni, ki kell űzni őket. Ezt a csatát meg kell nyernünk! Gyermekeink lelkes, izgal­mas játékban átélnek vala­mit, amit csak könyvekből, filmekből ismernek. De a leg­félelmetesebb képsor sem tud­ja érzékeltetni számukra, mi­lyen volt valójában a háború. Örök kamaszos romantika, kalandszomjas igyekezet do­bogtatja most szívüket, lo­bogtatja a szélben az úttörők piros nyakkendőjét. De ne tudják meg soha, hogy 25 évvel ezelőtt meny­nyi embervér folyt el a ha­tárban, a földeken! Mennyi halott katona számlálhatatlan, jeltelen sírja jelzi szerte a világon, hogy a háború nem játék, hanem irgalmatlan, vé­res valóság. Mely nemcsak volt egykor, de van ma is. S ha nem vigyázunk, ártatlan gyermeki játékainkat elűző félelmetes valósággá lesz új­ra: számukra is! Hadd játszanak csak, s ne tudják meg soha a valósá­got... (Te) került, hogy osztályfőnöke pénzszerzési lehetőséget szer­zett számára. Rajztehelsége korán megnyilvánult- — ma is szeretettel őrzi első rajzait — 14 éves korából. Az 50-es évek­ben budapesti gyárakban dol­gozik mint dekoratőr, majd reklámgrafikus, s ha a Képző- művészeti Főiskoláról le is kellett mondjon anyagi okok­ból, mégis tovább képezi ma­gát a Dési-Huber Szabadisko­lában ... Kedvvel, hatalmas energiá­val fest annak ellenére, hogy... nehéz, nagyon nehéz az elis­merést kivívni. A sikerek: 1946. Gyömrő, kollektív kiál­lítás, többekkel, 1950. ismét kollektív kiállítás Gyomron, aztán nagy ugrás 1952-ben: két kép az országos tárlaton, Bu­dapesten a Nemzeti Szalonban — de hát a sikerek aránytala­nul nagy energiát emésztenek fel. S húzza lefelé — a kör­nyezet is. Azóta elhunyt édes­anyját próbálja ma is, még most is megérteni. A gondok­ban, örökös munkában megfá­radt kicsi asszony örül annak, hogy fia tanult, örül az elis­meréseknek is, mégis a festé­szetet „ komolytalan dolognak"’ tartja ... Hosszú időre, tizen­egy évre, leteszi Bodócsi a fes­tőecsetet ... 1955-ben megnősül, felesége bíztatja, mellé áll, mégis még mindig évek telnek el, míg az­után 1964-ben megfesti az Önarcképet. S aztán egymás után kerülnek ki keze alól a képek. 1965-ben közös kiállí­tást rendez a gyömrői tanács­házán Unyi Istvánnal. 1967- ben egy olajfestményét kiállít­ják Münchenben, 1968-ban pe­dig egy képe szerepel a Dél- Pest megyei képzőművészek kiállításán Dabason. Bodócsi Béla stílusa: realista, s ezt a stílust vállalja, tudato­san magáénak vallja. Vásznak során örökíti meg a gyömrői tájakat', a tavat, a gyömrői ut­cákat. Téma számára egy han­gulatos parasztház, a kastély, a mendei, a sülyi dombok. Nyaranta távolabb állítja le a festőállványt, Szentendrén, a Dunakanyarban. Az igazán jól sikerült képei azok, amelyek szűkebb pátriájáról szólnak. Érződik, bennük van — a leg­jobbaknak — az a plusz, az a többlet, amitől egy festmény képzőművészeti alkotás lesz. Bodócsi Béla sokat fest, ké­peinek száma meghaladja a 200-at. Talán kissé pazarolja is tehetségét, energiáját, nem egy vázlatot, első benyomást is vá­szonra rögzít olajjal. Pedig biztos kezű mester az akvarell- ben és a rajzban is. Jelenleg a járási felszabadu­lási képzőművészeti pályázat­ra készül. Deregán Gábor KISZ-titkári értekezlet lesz hétfőn, holnap délután fél 2 órai kezdettel Monoron, a já­rási pártbizottság épületében. Az ifjúsági vezetők az idősze­rű feladatokról kapnak tájé­koztatást. ★ Dr. Balázs László, a harma­dik üllői körzeti orvos a na­pokban kozdi meg rendelését az új, korszerűen berendezett rendelőben, a Kistemető utcá­ban. Az orvosi lakás és ren­delő műszaki átadása kedden megtörtént. ★ Uttörő-csapatvezetői érte­kezlet lesz hétfőn, holnap dél­után fél 2 órai kezdettel Mo­noron, a járási pártbizottság épületében. A honvédelmi ne­velés kérdéseiről Haness László megyei úttörőtitkár tart előadást. HOLNAP Nevelesi ankét Maglódon Az V. nevelésügyi kongresz- szus előkészítése jegyében hol­nap, hétfőn este 6 órai kezdet­tel Maglódon, a központi isko­lában nevelési ankétot rendez­nek a község pedagógusai. Dr. Majzik Lászlóné adjunktus, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tart előadást az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezők szerepéről és az együttműködés szoro­sabbá tételéről. Az üllői Kossuth Tsz-ben befejezték a kukoricatörést, 32 mázsás átlagtermés lett csö­veskukoricában számolva. A sárgarépát is felszedték, 128 holdról. ★ Ülést tart a járási KISZ-bi- zottság hétfőn, holnap délelőtt 9 órai kezdettel. A november 30-i járási küldöttértekezlet elé kerülő anyagot vitatják meg. Előadó Berla Ferenc já­rási KISZ-titkár lesz. ★ A monori járás öt zeneisko­lája közös hangversenyt ren­dez a tavasz folyamán. A leg­jobb csoportok beneveznek majd a III. megyei zeneisko­lai, zenekari fesztiválra. Trafikot Vecsés-Kertekal jónak 1925 óta az elmúlt napokig volt trafikunk a kertekaljai állomásnál. Felhívjuk az fmsz és az IBUSZ figyelmét, hogy egy igen forgalmas hely ma­radt ellátatlan. A cigarettán kívül cukorka, norinbergi áruk és a gyermekek egyéb kedvencei mindig nagy vá­lasztékban volt kapható .és — fogyott. Kérjük az illetékese­ket, hogy minél előbb legyen trafikunk. Várna Gergely vecsési tanácstag Ez aztán a fogás! Egy méteres, 13 és fél kilós csukát foglak Gombán’ Tugyi Rezső nyugdíjas elektroműszerész kedden dél­után 3 órakor égy 13 és fél kifa gmnfm,, súlyú, centif meter hosszú és 61 centimé­ter kerületű csukát fogott a gombai halastóban. A horgász csehszlovák üveg­bottal, 35-ös damillal és sa­ját készítésű mühallal ejtet­te el a szívósan menekülő csukát. Fél óráig fárasztot­ta, míg aztán Szabó István monori horgász segítségével sikerült partra húznia. A szin­tén közismert Berényi-házas- pár is éppen a tónál horgá­szott, de nekik nem kedvezett a szerencse. Együttérző öröm­mel szaladtak viszont oda, megnézni a nem mindennapi példányt. Tugyi Rezső zsinegre kötve „szállította” hazafelé a szép és súlyos csukát. Nem sokáig kellett azonban cipekednie, ugyanis utolérte őt az or­szágúton egy pestlőrinci sporttárs, s autóján elvitte a horgászt és zsákmányát a kisiskolához, Tugyiék laká­sához. Az iskolában éppen óraközi szünet volt, s a gyere­kek ujjongva, szinte diadal­menetben kísérték Rezső bá­csit a lakásig. Pontos súly-, hossz- és kerületmérés kö­vetkezett, majd fényképezés különböző beállításokban. Tu­gyi Rezső feleségével, Kis- Gadó Mária tanítónővel a megalapítás óta tagja a Gom­ba és Vidéke Körzeti Hor­gász Egyesületnek. Eddig rendkívüli fogással nem di­csekedhettek, de november 11-e meghozta a szerencsét számukra. Mert horgász szá­mára nagyobb szerencse alig­ha van, mint egy ekkora hal kifogása! A hatalmas csukát feltran- csírozták, illetve elfogyasztot­ták — Heves megyében. A szerencsés horgász ugyanis unokatestvéreit és 97 éves nagynénjét utazott el meg­látogatni, s ajándékként a nagy halat vitte. (Dévainé) Szarkák a monori bölcsőde körül Korán sötétedik mostaná­ban, s ez kedvez annak, vagy azoknak (!) a szarkáknak, akik az utóbbi napokban arra spe­cializálták magukat, hogy a bölcsődei anyukák szatyraiban kotorásszanak, illetve hogy azokat el is emeljék. Az történik ugyanis, hogy a A gyömrői öregfalu dolgozó édesanyák fél ötkor befejezik a munkát, elrohan­nak bevásárolni, aztán tele szatyorral sietnek a picikért a bölcsődébe. A kerékpárjukat a bölcsőde udvarán, az épület falához, vagy esetenként kint az utcán, a kerítésnek tá­masztják. (Bent ugyanis „csúcsidőben”, öt óra körül olyan sok a kerékpár, hogy el sem férne.) És a nehéz, tele szatyrok is rendszerint ott ma­radnak a kerékpár kormányá­ra függesztve. Gondolataik ilyenkor már az apróságok körül keringenek — a szatyor odakint figyelmükön kívül esik. Nehéz is lenne sokszor becipelni, utána a babával megrakodva még egy-két szatyrot is kivintíi. Ezt használják ki a szarkák, akik gátlástalanul fosztogatják napok óta a bicikliket, néha csak a pénztárcát emelve ki, néha a vacsorának valót is. Legutóbb meg vámoltak me­gint egy asszonyt... Kiván­csiak lennénk rá. ki „dolgo­zik” esténként a bölcsőde kö­rül? (—sió) / /

Next

/
Thumbnails
Contents