Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
t969. NOVEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK r PEST HECVCI Látogatás a konglomerátumban Nagyközség lesz, a világ legnagyobb faluja Elutazott Budapestről a VDK kormányküldöttsége Érd, lehet, hogy a világ leg- . nagyobb községe? Mindenesetre január elsejétől nagyközségi rangra emelkedik, hiszen területét és Lakosságszámút tekintve sok városunknál nagyobb és népesebb. 35 ezer ember lakja, 11 ezer kataszt- rális hold a területe, T50 utcája, összhosszuk 390 kilométer. Érden nehezebb tájékozódni, mint Budapesten, mert az utcák szabályos rendje he- 1 lyett telekrendszer fogadja a gyanútlan idegent. Vajon hogyan alakult ki mindez, hogyan került ide ennyi ember, ebbe, a már néhány hét múlva hivatalosan is nagyközséggé ütött helyre — i amely eme státuszában is akkora, hogy talán első a világom 25 ezer telek Érd nevét, Érd bolgár származású és Árpádhoz csatlakozott vezérétől nyerte. Volt ez a település már minden: földesúri rezidencia, mezőváros, község és most nagyközség. A század elején még olyan falu volt, mint a többi, kis területen — a Dunától a mai műútig — és talán ha 3500-an lakták. Körülötte nagybirtok terült el, amelyet utoljára gróf Károlyi Gyula és Imre birtokolt. Amikor csődbe jutottak, akkor egy rendkívül ravasz és hazánkban talán egyedülálló húzással, felhasználva befolyásukat és az Angol—Magyar Bankhoz fűződő kitűnő kapcsolataikat, a Belügyminisztérium engedélyével és a bank segítségével 1928-ban óriási telekspekulációba kezdtek: ’bjrtokúkat felparcellázta tták "és áz így télékké varázsolt ingatlanokat kezdték eladni. Az akció egészen 1945- ig tartott. Több mint 20 ezer telekre tagolták fel uradalmukat és adták el a közmű- vesítetlen telkek négyszögölét 50 fillérért-egy pengőért, részletre is. Rendkívül ügyes ügynökökkel dolgoztak, akik a vevőknek szánt embereket a Körtértől, különjár- műveken, ingyen szállították Érdre és útközben is kitartóan agitáltak az „ózondús levegőjű, kies fekvésű” telkek iránt, amely olyan „kedvezményes” volt, hogy aki csak egy részlet befizetésével is elkésett, attól azon- nyomban el lehetett venni és addigi befizetéseit sem kapta vissza. 1928-ban tízezren laktak Érden, de 1941-ben már 14 500-an. Főleg az új telek- tulajdonosokkal gyarapodott a lakosság. 1945 után még 1500—1800 Károlyi néven levő telket államosítottak, mostanában pedig ezek közül sokat visszaadtak azoknak, akiket hajdanán az elI maradt részletek miatt megfosztottak tulajdonuktól. A telkek aztán tovább aprózód- tak, megosztották őket, és 1949-re már 16 ezer 500 lakója lett a községnek. Az 1950-es években nem volt cikk telket vásárolni, ekkoriban inkább egyenesen Budapestre költöztek, mintsem a főváros környékére, nem is gyarapodott többel, mint évenként 300—400-zal Érd lakossága. 1960-ban már így is 23 ezren éltek itt. Viszont ez után akadályokba ütközött a Pestre való felköltözés, így valósággal nép- vándorlás indult, amelynek egyik célpontja Érd lett, hiszen évente 1000—1500 emberrel gyarapodott, és a Pest környéki gyűrű legnagyobbjá- vá nőtte ki magát. Bűnözők, arisztokraták, munkavállalók Kasszafúrótól a hercegig, mindenki itt lakik Érden, ha herceg most nem is — azelőtt lakott —, de gróf az valóban, és még számos, ha nem is arisztokrata, de hozzájuk régebben nagyon is közelálló személyiség, meg néhány valamikori tábornok. Érdligetnek van egy része, amit „bur- zsuj-negyednek” nevezett a népnyelv és bizony itt nem is egy iparmágnás és gazdag kereskedő, vagy ezek leszármazottai élnek ma is. Amikor a 30-as években tisztogatták Angyalföldet a bűnözőktől, sokan Érdre jöttek közülük elrejtőzködni és aztán itt is ragadtak. Vannak aztán olyan telepesek is, akiket Moldvából telepítettek át Bácskába, onnan Tolnába, aztán, megindultak Pest félé, sokan letelepedtek Érden — néha még üres telekre is bejelentkeztek. A zsargon meg „tsz-mene- külteknek” nevezi azokat, akik ahogy megalakult szűkebb hazájukban a közös gazdaság, felkerekedtek és ide is jutott jócskán belőlük. De megemlíthetnénk azokat is, akiket az ötvenes évéli elején, mint osztályidegeneket telepítettek ki lakóhelyükről, és amikor megszűnt megbélyegzett voltuk, sokan ide szivárogtak. No és természetesen itt élnek az őslakók — és a legújabbak: ők azok, akik néhány éve konglomerátummá változtatták Pest környékét, akiket a főváros üzemei, fényei vagy árnyai vonzottak ide, kedvezőbb munkaalkalmakra lesve. Persze többeket meg Érd szakított el a fővárostól, kertes, ligetes jellegével, dimbes- dombos voltával, friss levegőjével, gyümölcsöseivel. Először csak hét végekre, aztán mind sűrűbb látogatásokra, és aki tehette, ki is költözött, főleg nyugdíj után. Néhány neves alkotónk is megtelepedett itt, tudósok, orvosok, művészek, írók. Érd ma: telekrendszer és kertövezet, rengeteg kiskert- tulajdonossal. Sok pesti eddig nem is törődött telkével. Mostanában azonban kijönnek, beállítanak a tanácsra és kérik, hogy kutassák már fel, hogy hol a telkük, elfelejtették. „... fejlődünk, de nem látszik ...” „Egy ötéves terv beruházása kellene”, mondta a tanácselnök, Máthé Dezső. Mint nagyközség, jobban részesülnek majd az anyagiakban, de úgy nyeli a pénzt ez a mám- műt falu, hogy bár „szépen fejlődünk, de nem látszik, ezen a nagy helyen”, jelentette ki valaki. Érd, lakóhely a sző szoros értelmében: itt csak pihennek és alszanak, vagy a kertben dolgoznak az emberek, mert néhány ktsz-en, a Bentavölgye Termelőszövetkezeten és a Barackvirág Szakszövetkezeten kívül más munkahely kevés van. A munkavállalók több mint 90 százaléka eljár. Még az értelmiségiek is. Például vagy 500 pedagógus tanít máshol, 200 meg Pestről jár ki. A kereskedelmi hálózatra is panaszkodnak: kevés és kicsi, a régi szatócsboltokat vették át Ráadásul Öfaluban a központban tömörül, ezért például Érd-Parkvárosból egyszerűbb a fővárosban vásárolni, mint itt. Készül egy ABC-áru- ház, együtt az új MÄVAUT- állomással, takarékszövetkezettel és vendéglátó üzletekkel. Ez utóbbi — a kocsmákon és az Ös-Yáth-Iéle_ cukrászdán kívül — ' hiánycikk á községben. Közétkeztetés egyáltalán nincs, a tanács dolgozói is „ta- risznyáznak”. Szórakozni is Pestre járnak, táncolni, színházba, moziba, színházterem nincs, a művelődési ház épül, három kes- kenyfilmes mozi van. Sokan hazajönnek a neonfényes üzemekből és otthon petróleummal világítanak. Bár szépen hosszabbodik a villany- hálózat, de még hiányzik vagy 40 kilométer. Szennyvízelvezető csatorna és derítő nincs, ? félő, hogy ezért a talaj olyan szennyezetté válik, hogy akadályozhatja a készülő vízvezetékhálózat — 200 kilométer elkészült — kiépítését; és meggátolja társasházak építését. Késő Géza, a tanács műszaki csoportvezetője azt várja, hogy a nagyközséggé válás elősegíti majd a gyorsabb kommunális fejlődést. A tanács apparátusa felkészült arra, hogy nagyközség lesznek, több jogkörrel, bár nem annyi pénzzel, mint amennyit a világ legnagyobb községe elkölt- hetne. Berkovits György Szerdán reggel Budapestről Prágába utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amely Le Thanh Nghinek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a VDK miniszterelnök-helyettesének vezetésével néhány napig hazánkban tartózkodott és aláírta a Magyarország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság jövő évi árucsereforgalmi egyezményét, valamint a VDK-nak 1970-ben nyújtandó magyar támogatásról szóló megállapodást. A kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a magyar politikai, gazdasági élet több vezető képviselője búcsúztatta. Ott volt Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete is és Le Huu Van, a Dél-vietnami Káromkodhat-e Élénk érdeklődéssel figyelem az irodalmi és művészeti közéletünkben mind szélesebben gyűrűző vitát, miszerint mondhatja-e valaki színpadon, vagy regényben azt, „hogy az a magasságosdekeservesésá- többi”, vagy nem mondhatja, mert csak azt mondhatja, hogy „hű, a kakas csípje meg, de finoman” — és a csípje meget is kipontozni illik. Úgy érzem, ehhez a vitához hozzászólni nekem is kutya kötelességem, véleményemet kifejteni toliforgatói feladatom, mert valóban itt az ideje most és soha máskor, hogy eldöntsük: káromkodhat-e, mondhat-e csúnyát egy irodalmi alak, avagy sem? Tudom, jól, hogy olyan problémáink is akadnak, amelyek szerint miért jó a film a kritikusoknak és miért nem jó a közönségnek: miért bukik meg egy jó és hasznos dráma és miért nem bukik meg egy rossz és haszontalan, sőt olyan is, miszerint mi a fontosabb, a közérthetőség, vagy a sajátos kifejezési mód: még sötétebben a közérthetőség mennyiben kritériuma a művészi értéknek ... Mondom, kétségkívül ezek is problémák, bár korántsem fontosak annyira, minthogy ország és világ előtt megvitassuk, mit mondhat egy részeges fuvaros, amikor hazatopKöztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Kincse József bácsi levelei valóságos „kincses”-‘bányát jelentenek. Idős ember, de a szeme húszéves. Gyönyörűen írt betűit fáradhatatlanul rója és mindig van a sorok között néhány olyan mondat és esemény, ami újságba kívánkozik. Ö hívta fel figyelmünket a HÉV Dunaharaszti felső megállójával szemben levő szigetecskére, amit még ma is Czuczor-sziget- nek hívnak, miután Czuczor Gergely költő és nyelvtudós sok kedves nyarat töltött ott egy talpon álló nádífedelű kunyhóban. egy pozitív hős pan és a feleségét a tegnap elivott paplan helyett egy új alatt találja és nem is egyedül ... A „pressziőzök” szerint csakis valami ilyesfélét: — Ó, pardon, asszonyom, ha nem csalódom, a paplan alatt nem én vagyok ... Ah, akkor csak nem a csalás ténye látszik a paplan alatt forogni? Ha hősöm, akit sziklaszilárd jellemből és pompás, nők számára is lenyűgöző külsőből komponáltam, mondom, ha hősöm megy az utcán és valaki tévedésből pofon üti, akkor nem mondhatja azt, miszerint ... Illetőleg mondhatja, de akkor azt így ki kell pontozni, mert különben csak ennyit mondhat: — Uram, feltűnt nekem, hogy ön összetéveszt valakivel! Ha férfi és nő, akik szeretik egymást és éppen kirándulni vannak a virágillatos májusban, nem szerethetik egymást tisztán és szépen, csak finoman, mert a testi szerelem hiába tartozik éppen annyira az emberhez, mint a lelki, arról írni, szólni felettébb illetlen dolog. Ezek után szó sem lehet arról, hogy egy férfi a nő öléről szóljon, legfeljebb csak ennyit mondhat például, hogy alsó tagod, ami ugyan nevetséges, meg valahogy furcsa is, de legalább nem illetlen. 9r. Csikós Hagy Béla BerSinben Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a KGST államok árhivatali elnökeinek értekezletére Berlinbe utazott. Az értekezleten megvitatják a KGST-országok gazdasági integrációjával kapcsolatos ár- mechanizmus-kérdéseket. Másik irodalomtörténeti nevezetessége is van a falunak. Határában folyik a Tebe, melynek partja Juhász Gyula költő kedvelt kirándulóhelye volt. — Jó lenne — írja Kincse bácsi — utánanézni, nem' maradt-e hagyatékában írás,- vers, amelyben a folyóka emlékét megörökíti. Nekem őt annak idején egy barátom mutatta be ezekkel a szavakkal: — nézd, aki heverészve a Tebe partján irogat, nem lehet más mint Juhász Gyula, a híres költő! Arról is értesít, hogy honismereti szakkörük már most készül decemberre Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékének megünneplésére. Persze nemcsak múltra való emlékezéssel és kultúrával telnek Szigetszentmiklóson a napok. Mozgalom indult a faluban, hogy nyissanak valahol a központban szövetkezeti boltot, amelyben vetőmagot, műtrágyát, kerti kisgépet és alkatrészt árusítanának. Ezenkívül segítenék a kistermelőket a zöldség-, gyümölcsfélék felvásárlásával. Megírja aztán, hogy jól haladnak a víz- és gázellátást biztosító munkálatok, mennyire örülnek a falubéliek — különösen a bejáró munkások — a Csepellel ösz- szekötő műút korszerűsítésének. Arról is ír, sokan felháborodnak, amiért a .yäckevgi HÉVr.en lassan térdig járnak a napraforgómagban. Ha a kalauz erélyesen próbál fellépni a szeme- telők ellen, veréssel fenyegetik és egészen érthetetlen okból az utasok egy része is ellene fordul. Befejezésül régi mondást idéz: lesz dolga a faluban a bábaasszonynak, jó a krumplitermés. Valóban így van, szedik már a krumplit, a répát, jók az eredmények. Igaz, hogy a szüret mennyiségben-xninő- ségben gyengén sikerült, de „néhány szép magyar nóta azért csak lesz az újborban” k. m. Meg vagyok arról győződve, hogy nemcsak meghökkentő, de morbid és művészieden, ha egy atomtudós az opera fináléja alatt csak úgy felkiált, hogy azt mondja ...; vagy egy esztergályos, aki esti egyetemre járván éppen a differenciálegyenletekkel küszködik, bal kezében a könyvet, jobb kezében -a szeretőjét tartja és minderről részletes beszámoló szülessék. Nászágyban, ha érthető szó esik, általában a nász gazdag és pompás szókincséből veszik azokat, s nem a kerek- asztal-konferenciák diplomácia nyelvéből és termelési értekezleten általában, de legalábbis hangosan, nem a csúnya szavak és szintagmák ízeit kóstolgatják, hanem a szaknyelv nyújt széles lehetőséget a dúskálni valóhoz. Felmerülhet hát a kérdés summázata: trágárkodjék-e az író, avagy sem. — Illetőleg használhat-e csúnya szavakat a regény, vagy drámai hős, avagy sem ...? Mit tudom én? Hát mi vagyok én, drámai hős? Majd ha egyszer megírnak és rosz- szul írnak meg, akkorát fogok káromkodni, hogy a nyomda- festék is kénytelen lesz eltűrni, mert ha én jogos dühömben káromkodom, akkor káromkodni szoktam és nem zso- lozsmázni. Addig is vitatkozzunk ezen a fontos, jövőnket és irodalmunkat alapvetően meghatározó kérdésen. Gyurkó Géza MA SZAKÁCSPARÁDÉA DUNAKANYARBAN Pest megye legjobb szövetkezeti szakácsai süfik- főzik a kitűnő és egész nap kapható, tájjellegű ételkülönlegességeket a tahitótfalui. A finom ételeken kívül este tombola és színes műsor teszi még kellemesebbé vendégeink szórakozását. SZÍVESEN LATJUK ONT IS! Kikötőt kap az olaj város A Dunai Kőolajipari Vállalat kikötőt épít a Dunán. Az olajváros szennyvízderítő telepe mellett létesül a különféle méretű uszályok fogadására alkalmas százhalombattai kikötő. Czuezor-szigcl, Tebe-paíak és a költők Néhány szép magyar nála az újborban
