Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
A kultúráért A Vox Humana egyik múlt heti próbáján részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, Povázsai Sándor, a városi tanács művelődési osztályának a vezetője és Szüts Lajos, a városi pártbizottság osztály- vezetője. A vendégek és a kórus tagjainak jelenlétében itt nyújtotta át dr. Csicsay Iván Makiári József karnagynak és Sós Jánosnak, a kórus titkárának a művelődésügyi minisztérium által adományozott Szocialista Kultúráért emlékérmet. Gratulálunk! Párizsi útibeszámoió Kedden este hat órakor a Dunakanyar Fotoklubban Kocsis Iván Párizs címmel színes diavetítéssel kísért v.tiélmény- beszámolót tart. A nyugateurópai útjáról szóló befejező előadáson elkalauzolja hallgatóit a francia főváros nevezetességeihez: az Eiffel-torony- hoz, a Notre Dame-hoz, a Louvre-hoz. A műemlékek sokaságának bemutatása mellett számos személyes élményét is hallhatjuk. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGVfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM 1969. NOVEMBER 11., KEDD VASÁRNAPI VB-ULES Felparcellázzák a művelésre alkalmatlan területeket ÚJ OSZTÁLY, ÖSSZEVONT CSOPORT A városi tanács végrehajtó bizottsága vasárnapi ülésén először Skotnyár Kálmán, a földhivatal vezetője adott tájékoztatást az egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítésnek meggyorsításáról. A nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas, állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítésére rendelet jelent meg. Ennek alapján értékesíteni, illetve haszonbérbe lehet adni a tanácsi kezelésben levő — a rendelet hatálya alá eső — földterületeket. Ennek alapján megkezdték Vác határában a Nyúlás dűlőben levő telkek értékesítését. Ezt követően a Kossuth Tsz 11 hold, a Dunakanyar MezőgazUtólag fizettek ki 72 ezer forint munkabért tt Pest me ff tf ei Tanácsi Építőipari YtillalatnáS Az Építők Szakszervezetének Pest megyei bizottsága a közelmúltban megvizsgálta több vállalat kollektív szerződését, és a csökkentett munkaidő bevezetésének tapasztalatait. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál kiderült, hogy. a csökkentett munkaidőre való áttérésnél és az azóta eltelt idő alatt több szabálytalanság fordult elő.-Egy NEB-vizsgálat megállapította, hogy a csökkentett munkaidő bevezetése reális terv alapján történt, de a bérügyi feladatokat nem a kormányhatározat szellemében hajtották végre: 0 1968. augusztus 1-től nem emelték fel 9,1 százalékkal az időbérben dolgozók bérét. ® A teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók személyi órabérét sem emelték fel 9,1 százalékkal, így ezek a dolgozók, amikor járandóságukat nem teljesítménybéres , rendszerben, hanem szem< ?h,ivT<rí:;bérék 'alakján számolták el — kevesebbet kerestek. O A teljesítményhez kötött prémiumos időbérben foglalkoztatott dolgozóknál az órabéreket ugyancsak 9,1 százalékkal kellett volna emelni, és ugyanakkor, a bekövetkezett árváltozásokra figyelemmel a teljesítmény-követelményeket módosítani. Vjfalusi Ferenc, a Pest megyei Tanács építési osztályvezetője levélben hívta fel a vállalat vezetőinek figyelmét a mulasztásokra. Ennek nyomán 72 000 forint munlcabért pótlólag kifizettek a dolgozóknak, és módosították a prémiumos időbérteljesítmény követelményeket. Az igazgató a mulasztókat felelősségre vonta. — papp — Labdarúgásról Frick Sándorral — Látod, ez is fontos különbség. Te a hagyományokról beszélsz, a régi, valóban nagy eseményekről, amikor meg Weiszbart, Rácz, Zentel, Virág, Móricz, Czuczor játszott. Minden név egy-egy nemzedéket jelent, de micsoda nemzedéket! Mégis én a jelenről szeretnék beszélni: miért nincs ma Vácott foci? Miért mennek el a játékosaink? Miért rostokolunk az NB IU- 'oan? Miért mennek el az edzők? Miért vakarja a fületö- vét, valahány illetékest is kérdezel? — Soha ilyen lehetősége nem volt nálunk egyetlen egy városnak sem komoly csapat kialakítására: iparosodó, számtalan üzemmel rendelkező felnőtt város vagyunk. Az anyagi lehetőségek megvannak, mégis zilált a kooperációra való törekvés. Az egyéni érdek veri tán a közös célból fakadó kívánságot? Színtelen-szagtalan futballhoz ragaszkodnak azok, akik a város közönségének természetes kívánságát semmibe veszik? Mi még játszottunk, mert szerettük a játékot, ha akadt is köztünk, akit elkápráztatott a vélt lehetőség és elhagyott bennünket. Pedig mi is menynyi vádat kaptunk! Hallgattunk és játszottunk. — Tudom. Még adósságot is fizettél az egyesület helyett. — Ne bánts meg. Nem rehabilitációs tárgyalás ez. Nekem a foci volt a munkám, a családom, a barátaim mellett a legkedvesebb. Ha kimegyek a stadionba, a szívem a torkomban dobog: ha mi ilyen környezetben csak egyszer Is játszottunk volna! Megsimogatom a füvet, nekem elhiheted, megsimogatom; álmomban már játszottam is rajta nemegyszer... A futballistát a Népsportból ismerők amolyan fenegyereknek, léhűtőnek ismerik. Azelőtt nem nagyon volt ilyen típus, s ha volt, valóban típussá is lett, akit ki lehet figurázni, novellát lehet róla írni, mert a legtöbb esetben lecsúszott, el- züllött, volt dicsőségének a fényében sütkérező szomorú alkoholista lett. Pillanatnyi szünet nélkül azonnal neveket felsorolni, akik nemcsak váci, hanem országos viszonylatban is remek futballisták voltak, és ugyanakkor nagyszerű emberek is: Steki bácsi, Mészáros Csűri, Steidl, Komád, Doki... Most mintha egy füzéren százasok lógnának és utána kapkodnak a jelöltek. Gabi bácsi annak idején egy lovas kocsin fuvarozta a „gyerekeit” a meccsre, és mindenki ragyogott az örömtől, hogy játszhat... — Nos, erre voltál kiváncsi. A hagyományra. Én csak felpergettem a múltat. De engem a jelen érdekel. Hol hallhatnék arról, milyen kiutat keresnek a sport bábái nálunk? Hogyan lehetne megtartani egy csapatot, amelynek a közönsége bíztatásán kívül az adott helyzethez való alkalmazkodás is javára válik? Olvastam én cikket a váci labdarúgásról, itt, ezeken a hasábokon. Optimista cikkek voltak. A cikkeket megírták, a foci pedig maradt olyannak, amilyen volt eddig. A játék — játék: egy terebélyesedő város még gyermekkorában is nagy csapattal rendelkezett, most meg mintha a foci-világ lett volna gyermekké újra. A heti kemény munka után, de jó lenne ebben a gyönyörűséges stadionban vasárnaponként labdarúgást is látni. R. T. Erdős Bernát nevét vették fel... A Magyar Honvédelmi Szövetség váci tartalékos klubja november 6-án ünnepélyes közgyűlésen emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A közgyűlésen megjelent Bálint Gyula, a megyei MHSZ. titkára, Papp József, a városi pártbizottság osztályvezetője, Arany István tanácstitkár és Lukács Mihály 1919-es veterán. Dr. Chikán Pál MHSZ-elnök megnyitó szavai után a Bátho- ri utcai iskola tanulói adtak kultúrműsort, majd Galambos Ferenc tanár — a váci tartalékos klub titkára — emlékezett meg a világtörténelem nagy eseményéről. Beszédében példaképül állította a tagság elé dr. Erdős Bernátot, városunk mártírhalált halt fiát, aki mindig a szegények ügyvédje volt és aki tudatosan csatlakozott a forradalomhoz. Fiatal korában tanulmányozta a marxizmus klasszikusait, csatlakozott a proletariátus küzdelméhez és haláláig az eszme híve maradt. ' Lukács ‘ Mihály veterán felszólalásában elmondta, hogy személyesen ismerte dr. Erdős Bernátot, aki nagyon népszerű volt Vácott. Dr. Chikán Pál javaslatára a klub felvette Erdős Bernát nevét. dasági Társulás 71 holdnyi megműveletlen, elhanyagolt területet ajánlott fel értékesítésre a tanács végrehajtó bizottságának. Az átvett területek parcellázására, értékesítésére tervet készítenek. A vb-ülésen határozat született, hogy a tervcsoportot osztállyá szervezik át. Létszámát . ötben állapították meg és osztályvezetőnek Szeidl Józsefet nevezték ki. Egy másik határozat szerint az ipari csoportot és a munkaügyi szakigazgatási szervet ipari és munkaügyi csoporttá vonták össze. A három dolgozóból álló csoport vezetője Pucher Gyula lett. Az igazgatási osztály vezetőjének javaslata alapján döntöttek 94 Földvári téri szövetkezeti lakásról. 36 üzem, közűiét, iskola stb. jelöli ki a jövendőbeli lakástulajdonosokat, de a névsort — a lakásszövetkezeti közgyűlés összehívása előtt — jóváhagyás végett újra a végrehajtó bizottság elé kell terjeszteni. (p.) A MI SORSUNK A Köznevelés, a Magyar Hírlap, a Hétfői Hírek sorozatosan jelentettek meg cikkeket a szobi iskoláról. Ezek az írások elsősorban az igazgató működéséről adtak hírt. Elementáris erővel szólalt meg a vidék hangja: Szob, Ipoiydamásd sok-sok lakosa, zsenge gyermekek szülei méltatlankodó és jogos indulattal léptek föl egy zord és pedagógiailag kegyetlen intézkedés ellen. Mi is történt ott valójában? Az igazgató elfogult indulattal — mert elfogult hévvel mér mást jelentene — egyetlen „felmérés” alapján osztályozhatta az általános iskola tanulóit, bárminő eredményt is értek el a tanév folyamán. A tanulókat jól ismerem. A tanárok barátaim. A tényeket megvizsgáltam. A gimnáziumban fel sem merülhetett ennek a pedagógiátlan intézkedésnek a kérdése. Ott nem kockáztatta meg az igazgató a tanári kart is lejárató intézkedést. Miért? Kevesebb ellenállás merészséget szül. Nos, itt erősebb volt az ellenállás, mert akik igazukat védték, nem vélt, hanem valós igazság birtokában voltak. Az igazgatót azóta fegyelmi határozat tiltotta el vezetői tevékenysége gyakorlásától, a tanárok is mind megnyugodtak, a szülők is lecsillapodtak, ám 1969. szeptember 1-én feleannyi tanuló jelentkezett a gimnáziumba, mint a megelőző években __ A mióta csak tanítok, felfelbukkan bennem a kérdés: hol vétettük el, mi, pedagógusok az utat. így együtt. Mert nagy és kiemelkedő egyéniségekre én is jól emlékszem: Wagner Ernő, dr. Gajtkó István, Pellei Emil, Kuthi Albert nekem a váci pedagógus társadalom legtisztább tükörképei. Miért? Növő gyermekeim egy-egy biológia, földrajz óráról ragyogó szemmel térnek haza a Hámánból, és ugyanígy ragyognak, ha sportkörre kell szaladniok. Miért? Ha Lábai tanár úr kirándulásra hívja őket, máris ugranak. Ha Nemeskéri tanárnő felad egy fogas kérdést, felforgatják a könyvtáramat. Miért? Rettenetes felelősség birtokában vagyunk. A jelzőt szándékosan választottam igy: rettenet«. Amit válaszolok a sok feltett miértre, megmagyaráz mindent. A mi pedagógiánkból kimaradt a szeretet. Nagy kövekben hull ránk a napi valóság, a kicsiny, felvillanó szépség iránt már alig van érzékünk. A szobi igazgató a megszállott pedagógusi elhivatottságot értette félre: amikor volt zupás őrmesterek előtt felvonuló újonc-nyáj alig rebbenti meg a szemét, mert — fél. Nos, így értelmezte ő is a vezetés tudományát. Tudományát? Ami csak technika lett, kicsinyes, cél-? tálán és zordon. Amit én tanultam, mit sem ér, ha nem szeretetbe ágyazva jut el a tanítványhoz. Erre a nagy feladatra tanít meg bennünket ez az érdem- telenül-jogosan megindított cikksorozat lapjainkban: a tanítvány az én tanítói tevékenységem alapján kezdi meg komolyabb éveit. Az én bőröm alatt kigyúló fényeket ő is észreveszi: egy pillanat, s máris kigyúl a világ körülöttünk, megy a felelet, mert mindketten azonos áramkörben élünk, amelynek égyik hatóeleme a tanító és a tanítvány közötti bizalmon és szereteten alapuló viszony. Szegény lenne az a világ, amely nem tanulna nagy elődei példájából. R. T. FILMRIPORT KÉSZÜLT. A hibákat is gyorsan kijavítják Átadták a járműjavító KISZ-lakásalt Szép kivitelű, a házak fényképével díszített meghívó adta hírül, hogy a Dunakeszi Járműjavító KISZ-lakásépítő akciójában elkészült az első harminchat lakás. A múlt héten ünnepélyes közgyűlésen adták át a kulcsokat. Az ünnepségen részt vett Harmati Sándor, a MÁV vezérigazgatóhelyettese, Balogh László, az MSZMP járási bizottságának titkára, Török Zoltán, a Pest megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, dr. Vida Gyula, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Gányi Ferenc, a KISZ központi bizottság munkatársa. A közgyűlés bevezetőjeként az újdonsült lakástulajdonosok, az építők és a meghívottak az új lakótelepre mentek, ahol Harmati Sándor mondott rövid beszédet. Az első épület bejáratán elhelyezett szalag átvágásával adták át jelképesen a lakásokat. Az ünnepség a művelődési központ vöröstermében folytatódott. Itt Markó Róbert, a lakásépítő közösség elnöke mondott köszönetét a kapott segítségért. Frappáns válasz volt erre Szabolcsi Zoltánnak, a Dunakeszi Építőipari Ktsz elnökének bejelentése: a szövetkezet szocialista brigádjai vállalták, hogy az átvételnél talált hibákat tizenkét napon belül kijavítják. Ezután a járműjavító KISZ- titkára átnyújtotta a lakások kulcsait, és minden kulccsal egy-egy ötszáz forintos ajándék vásárlási utalványt. A közgyűlésről a Német Szövetségi Köztársaság televíziójának egyik forgatócsoportja filmriportot készített. (szőnyi) Ha lenne király - ő talán nem lopna Nagy Endre kárpitos az urnából kihúzza lakásának címét. TIZENKÉT ÚJ KÖNYV A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai; Égtájak 1969. — Csikós Nagy Béla: Bevezetés a gazdaságpolitikába. — Piri- tyi Ottó: Használati érték és érték. — E. Bartyenev: Az emberi lét titka. — Bajomi Lázár Endre: A. Montparnasse. — Gál György Sándor: Munkácsy Mihály. — V. Rebreanu: A jó hóhér. — Bródy Sándor: Színészvér. I. Osztrikov: Csodálatos nap. — Szabó Júlia: Magyar rajzművészet 1890—1919. — Katona: Az agy felfedezése. — Goffin: Márvány. Október 30-án jelent meg „Ha lenne király” címmel kis tüskénk, a főtéri nyilvános vécéről. A városi tanács kommunális üzemének vezetője, Honti János levélben válaszolt rá. Egyetért az írással, ellenőrzéseik során ők is tapasztalták, hogy a takarítónő nem tartózkodik ott, de — idézünk leveléből: „munkaviszonyát azonban megszüntetni nem lehet, mert a takarítói állásra jelentkező nincs!” Hiányoltuk, hogy a mosdóknak nincsen csapja. Mint levelében az üzemvezető írja, a csapokat rövid idő elteltével ellopták, ezt egy ízben pótolták, de nemsokkal később azok is eltűntek. Szívesen tennének törölközőt is, de tartanak tőle, hogy az is a csapok sorsára jutna. Sajnos, többször előfordult, hogy a lámpákat vezetékestől kihúzták a falból... A takarítónőket ismét figyelmeztették, a hibákat igyekeznek megszüntetni. Biológusok Vácrátóton ötvenéves fennállása óta először ülésezett november 7 és 10 között a Biológiai Tudományok Nemzetközi Uniója Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia vácrá- tóti botanikai intézetében. Az unió egyike a tizenhét természettudományos nemzetközi szervezetnek, amelyet egy nemzetközi tudományos tanács irányít. /