Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

A kultúráért A Vox Humana egyik múlt heti próbáján részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, Povázsai Sán­dor, a városi tanács mű­velődési osztályának a ve­zetője és Szüts Lajos, a vá­rosi pártbizottság osztály- vezetője. A vendégek és a kórus tagjainak jelenlété­ben itt nyújtotta át dr. Csicsay Iván Makiári Jó­zsef karnagynak és Sós Já­nosnak, a kórus titkárának a művelődésügyi miniszté­rium által adományozott Szocialista Kultúráért em­lékérmet. Gratulálunk! Párizsi útibeszámoió Kedden este hat órakor a Dunakanyar Fotoklubban Ko­csis Iván Párizs címmel színes diavetítéssel kísért v.tiélmény- beszámolót tart. A nyugat­európai útjáról szóló befejező előadáson elkalauzolja hallga­tóit a francia főváros neveze­tességeihez: az Eiffel-torony- hoz, a Notre Dame-hoz, a Louvre-hoz. A műemlékek so­kaságának bemutatása mellett számos személyes élményét is hallhatjuk. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGVfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM 1969. NOVEMBER 11., KEDD VASÁRNAPI VB-ULES Felparcellázzák a művelésre alkalmatlan területeket ÚJ OSZTÁLY, ÖSSZEVONT CSOPORT A városi tanács végrehajtó bizottsága vasárnapi ülésén először Skotnyár Kálmán, a földhivatal vezetője adott tájé­koztatást az egyes állami tu­lajdonban levő külterületi föl­dek értékesítésnek meggyorsí­tásáról. A nagyüzemi gazdál­kodásra nem alkalmas, állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítésére rendelet jelent meg. Ennek alapján értékesí­teni, illetve haszonbérbe lehet adni a tanácsi keze­lésben levő — a rendelet hatálya alá eső — földte­rületeket. Ennek alapján megkezdték Vác határában a Nyúlás dűlő­ben levő telkek értékesítését. Ezt követően a Kossuth Tsz 11 hold, a Dunakanyar Mezőgaz­Utólag fizettek ki 72 ezer forint munkabért tt Pest me ff tf ei Tanácsi Építőipari YtillalatnáS Az Építők Szakszervezeté­nek Pest megyei bizottsága a közelmúltban megvizsgálta több vállalat kollektív szerző­dését, és a csökkentett munka­idő bevezetésének tapasztala­tait. A Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál kiderült, hogy. a csökkentett munka­időre való áttérésnél és az az­óta eltelt idő alatt több sza­bálytalanság fordult elő.-Egy NEB-vizsgálat megállapította, hogy a csökkentett munkaidő bevezetése reális terv alapján történt, de a bérügyi felada­tokat nem a kormányhatáro­zat szellemében hajtották végre: 0 1968. augusztus 1-től nem emelték fel 9,1 százalék­kal az időbérben dolgozók bé­rét. ® A teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók személyi órabérét sem emel­ték fel 9,1 százalékkal, így ezek a dolgozók, amikor já­randóságukat nem teljesít­ménybéres , rendszerben, ha­nem szem< ?h,ivT<rí:;bérék 'alak­ján számolták el — keveseb­bet kerestek. O A teljesítményhez kötött prémiumos időbérben foglalkoztatott dolgozóknál az órabéreket ugyancsak 9,1 szá­zalékkal kellett volna emelni, és ugyanakkor, a bekövetke­zett árváltozásokra figyelem­mel a teljesítmény-követelmé­nyeket módosítani. Vjfalusi Ferenc, a Pest me­gyei Tanács építési osztályve­zetője levélben hívta fel a vál­lalat vezetőinek figyelmét a mulasztásokra. Ennek nyomán 72 000 forint munlcabért pótló­lag kifizettek a dolgozóknak, és módosították a prémiumos időbérteljesítmény követelmé­nyeket. Az igazgató a mulasz­tókat felelősségre vonta. — papp — Labdarúgásról Frick Sándorral — Látod, ez is fontos kü­lönbség. Te a hagyományokról beszélsz, a régi, valóban nagy eseményekről, amikor meg Weiszbart, Rácz, Zentel, Vi­rág, Móricz, Czuczor játszott. Minden név egy-egy nemze­déket jelent, de micsoda nem­zedéket! Mégis én a jelenről szeretnék beszélni: miért nincs ma Vácott foci? Miért mennek el a játékosaink? Miért rostokolunk az NB IU- 'oan? Miért mennek el az ed­zők? Miért vakarja a fületö- vét, valahány illetékest is kérdezel? — Soha ilyen lehetősége nem volt nálunk egyetlen egy városnak sem komoly csapat kialakítására: iparosodó, számtalan üzemmel rendel­kező felnőtt város vagyunk. Az anyagi lehetőségek meg­vannak, mégis zilált a koope­rációra való törekvés. Az egyéni érdek veri tán a közös célból fakadó kívánságot? Színtelen-szagtalan futballhoz ragaszkodnak azok, akik a vá­ros közönségének természetes kívánságát semmibe veszik? Mi még játszottunk, mert sze­rettük a játékot, ha akadt is köztünk, akit elkápráztatott a vélt lehetőség és elhagyott bennünket. Pedig mi is meny­nyi vádat kaptunk! Hallgat­tunk és játszottunk. — Tudom. Még adósságot is fizettél az egyesület helyett. — Ne bánts meg. Nem re­habilitációs tárgyalás ez. Ne­kem a foci volt a munkám, a családom, a barátaim mellett a legkedvesebb. Ha kimegyek a stadionba, a szívem a tor­komban dobog: ha mi ilyen környezetben csak egyszer Is játszottunk volna! Megsimo­gatom a füvet, nekem elhihe­ted, megsimogatom; álmom­ban már játszottam is rajta nemegyszer... A futballistát a Népsportból ismerők amo­lyan fenegyereknek, léhűtő­nek ismerik. Azelőtt nem na­gyon volt ilyen típus, s ha volt, valóban típussá is lett, akit ki lehet figurázni, no­vellát lehet róla írni, mert a legtöbb esetben lecsúszott, el- züllött, volt dicsőségének a fé­nyében sütkérező szomorú al­koholista lett. Pillanatnyi szü­net nélkül azonnal neveket felsorolni, akik nemcsak váci, hanem országos viszonylatban is remek futballisták voltak, és ugyanakkor nagyszerű em­berek is: Steki bácsi, Mészá­ros Csűri, Steidl, Komád, Do­ki... Most mintha egy füzé­ren százasok lógnának és utá­na kapkodnak a jelöltek. Ga­bi bácsi annak idején egy lo­vas kocsin fuvarozta a „gye­rekeit” a meccsre, és minden­ki ragyogott az örömtől, hogy játszhat... — Nos, erre voltál kiváncsi. A hagyományra. Én csak fel­pergettem a múltat. De engem a jelen érdekel. Hol hallhat­nék arról, milyen kiutat ke­resnek a sport bábái nálunk? Hogyan lehetne megtartani egy csapatot, amelynek a kö­zönsége bíztatásán kívül az adott helyzethez való alkal­mazkodás is javára válik? Ol­vastam én cikket a váci lab­darúgásról, itt, ezeken a hasá­bokon. Optimista cikkek vol­tak. A cikkeket megírták, a foci pedig maradt olyannak, amilyen volt eddig. A játék — játék: egy terebélyesedő város még gyermekkorában is nagy csapattal rendelkezett, most meg mintha a foci-világ lett volna gyermekké újra. A heti kemény munka után, de jó lenne ebben a gyönyörűsé­ges stadionban vasárnapon­ként labdarúgást is látni. R. T. Erdős Bernát nevét vették fel... A Magyar Honvédelmi Szö­vetség váci tartalékos klubja november 6-án ünnepélyes közgyűlésen emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A közgyűlé­sen megjelent Bálint Gyula, a megyei MHSZ. titkára, Papp József, a városi pártbizottság osztályvezetője, Arany István tanácstitkár és Lukács Mi­hály 1919-es veterán. Dr. Chikán Pál MHSZ-elnök megnyitó szavai után a Bátho- ri utcai iskola tanulói adtak kultúrműsort, majd Galambos Ferenc tanár — a váci tarta­lékos klub titkára — emléke­zett meg a világtörténelem nagy eseményéről. Beszédében példaképül ál­lította a tagság elé dr. Erdős Bernátot, városunk mártírha­lált halt fiát, aki mindig a szegények ügyvédje volt és aki tudatosan csatlakozott a forradalomhoz. Fiatal korá­ban tanulmányozta a marxiz­mus klasszikusait, csatlako­zott a proletariátus küzdelmé­hez és haláláig az eszme híve maradt. ' Lukács ‘ Mihály veterán fel­szólalásában elmondta, hogy személyesen ismerte dr. Er­dős Bernátot, aki nagyon népszerű volt Vácott. Dr. Chikán Pál javaslatára a klub felvette Erdős Bernát nevét. dasági Társulás 71 holdnyi megműveletlen, elhanyagolt területet ajánlott fel értékesí­tésre a tanács végrehajtó bi­zottságának. Az átvett terüle­tek parcellázására, értékesíté­sére tervet készítenek. A vb-ülésen határozat szü­letett, hogy a tervcsoportot osztállyá szervezik át. Létszámát . ötben állapították meg és osztályvezetőnek Szeidl Józsefet nevezték ki. Egy má­sik határozat szerint az ipari csoportot és a munkaügyi szakigazgatási szervet ipari és munkaügyi csoporttá vonták össze. A három dolgozóból ál­ló csoport vezetője Pucher Gyula lett. Az igazgatási osztály veze­tőjének javaslata alapján dön­töttek 94 Földvári téri szövet­kezeti lakásról. 36 üzem, közű­iét, iskola stb. jelöli ki a jö­vendőbeli lakástulajdonosokat, de a névsort — a lakásszövet­kezeti közgyűlés összehívása előtt — jóváhagyás végett új­ra a végrehajtó bizottság elé kell terjeszteni. (p.) A MI SORSUNK A Köznevelés, a Magyar Hírlap, a Hétfői Hírek soro­zatosan jelentettek meg cik­keket a szobi iskoláról. Ezek az írások elsősorban az igaz­gató működéséről adtak hírt. Elementáris erővel szólalt meg a vidék hangja: Szob, Ipoiydamásd sok-sok lakosa, zsenge gyermekek szülei mél­tatlankodó és jogos indulat­tal léptek föl egy zord és pedagógiailag kegyetlen in­tézkedés ellen. Mi is történt ott valójában? Az igazgató elfogult indulat­tal — mert elfogult hévvel mér mást jelentene — egyet­len „felmérés” alapján osz­tályozhatta az általános is­kola tanulóit, bárminő ered­ményt is értek el a tanév fo­lyamán. A tanulókat jól ismerem. A tanárok barátaim. A tényeket megvizsgáltam. A gimná­ziumban fel sem merülhetett ennek a pedagógiátlan intéz­kedésnek a kérdése. Ott nem kockáztatta meg az igazgató a tanári kart is lejárató intéz­kedést. Miért? Kevesebb el­lenállás merészséget szül. Nos, itt erősebb volt az ellenállás, mert akik igazukat védték, nem vélt, hanem valós igaz­ság birtokában voltak. Az igazgatót azóta fegyelmi ha­tározat tiltotta el vezetői te­vékenysége gyakorlásától, a tanárok is mind megnyugod­tak, a szülők is lecsillapodtak, ám 1969. szeptember 1-én fe­leannyi tanuló jelentkezett a gimnáziumba, mint a meg­előző években __ A mióta csak tanítok, fel­felbukkan bennem a kér­dés: hol vétettük el, mi, pe­dagógusok az utat. így együtt. Mert nagy és kiemelkedő egyéniségekre én is jól em­lékszem: Wagner Ernő, dr. Gajtkó István, Pellei Emil, Kuthi Albert nekem a váci pedagógus társadalom legtisz­tább tükörképei. Miért? Növő gyermekeim egy-egy biológia, földrajz óráról ra­gyogó szemmel térnek haza a Hámánból, és ugyanígy ra­gyognak, ha sportkörre kell szaladniok. Miért? Ha Lábai tanár úr kirándulásra hívja őket, máris ugranak. Ha Ne­meskéri tanárnő felad egy fogas kérdést, felforgatják a könyvtáramat. Miért? Rettenetes felelősség bir­tokában vagyunk. A jelzőt szándékosan választottam igy: rettenet«. Amit vála­szolok a sok feltett miértre, megmagyaráz mindent. A mi pedagógiánkból kimaradt a szeretet. Nagy kövekben hull ránk a napi valóság, a ki­csiny, felvillanó szépség iránt már alig van érzékünk. A szo­bi igazgató a megszállott pe­dagógusi elhivatottságot értet­te félre: amikor volt zupás őrmesterek előtt felvonuló újonc-nyáj alig rebbenti meg a szemét, mert — fél. Nos, így értelmezte ő is a vezetés tudományát. Tudományát? Ami csak technika lett, kicsinyes, cél-? tálán és zordon. Amit én tanultam, mit sem ér, ha nem szeretetbe ágyaz­va jut el a tanítványhoz. Er­re a nagy feladatra tanít meg bennünket ez az érdem- telenül-jogosan megindított cikksorozat lapjainkban: a ta­nítvány az én tanítói tevé­kenységem alapján kezdi meg komolyabb éveit. Az én bő­röm alatt kigyúló fényeket ő is észreveszi: egy pillanat, s máris kigyúl a világ körü­löttünk, megy a felelet, mert mindketten azonos áramkör­ben élünk, amelynek égyik hatóeleme a tanító és a ta­nítvány közötti bizalmon és szereteten alapuló viszony. Szegény lenne az a világ, amely nem tanulna nagy elő­dei példájából. R. T. FILMRIPORT KÉSZÜLT. A hibákat is gyorsan kijavítják Átadták a járműjavító KISZ-lakásalt Szép kivitelű, a házak fényképével díszített meghívó adta hírül, hogy a Dunakeszi Járműjavító KISZ-lakásépítő akciójában elkészült az első harminchat lakás. A múlt hé­ten ünnepélyes közgyűlésen adták át a kulcsokat. Az ün­nepségen részt vett Harmati Sándor, a MÁV vezérigazgató­helyettese, Balogh László, az MSZMP járási bizottságának titkára, Török Zoltán, a Pest megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, dr. Vida Gyula, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke és Gányi Ferenc, a KISZ köz­ponti bizottság munkatársa. A közgyűlés bevezetőjeként az újdonsült lakástulajdono­sok, az építők és a meghívot­tak az új lakótelepre mentek, ahol Harmati Sándor mon­dott rövid beszédet. Az első épület bejáratán elhelyezett szalag átvágásával adták át jelképesen a lakásokat. Az ünnepség a művelődési központ vöröstermében foly­tatódott. Itt Markó Róbert, a lakásépítő közösség elnöke mondott köszönetét a kapott segítségért. Frappáns válasz volt erre Szabolcsi Zoltán­nak, a Dunakeszi Építőipari Ktsz elnökének bejelentése: a szövetkezet szocialista bri­gádjai vállalták, hogy az át­vételnél talált hibákat tizen­két napon belül kijavítják. Ezután a járműjavító KISZ- titkára átnyújtotta a lakások kulcsait, és minden kulccsal egy-egy ötszáz forintos aján­dék vásárlási utalványt. A közgyűlésről a Német Szövetségi Köztársaság tele­víziójának egyik forgatócso­portja filmriportot készített. (szőnyi) Ha lenne király - ő talán nem lopna Nagy Endre kárpitos az ur­nából kihúzza lakásának cí­mét. TIZENKÉT ÚJ KÖNYV A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai; Égtájak 1969. — Csikós Nagy Béla: Bevezetés a gazdaságpolitikába. — Piri- tyi Ottó: Használati érték és érték. — E. Bartyenev: Az em­beri lét titka. — Bajomi Lázár Endre: A. Montparnasse. — Gál György Sándor: Munkácsy Mihály. — V. Rebreanu: A jó hóhér. — Bródy Sándor: Szí­nészvér. I. Osztrikov: Csodála­tos nap. — Szabó Júlia: Ma­gyar rajzművészet 1890—1919. — Katona: Az agy felfedezése. — Goffin: Márvány. Október 30-án jelent meg „Ha lenne király” címmel kis tüskénk, a főtéri nyilvános vé­céről. A városi tanács kom­munális üzemének vezetője, Honti János levélben vála­szolt rá. Egyetért az írással, ellenőrzéseik során ők is ta­pasztalták, hogy a takarítónő nem tartózkodik ott, de — idézünk leveléből: „munkavi­szonyát azonban megszüntetni nem lehet, mert a takarítói ál­lásra jelentkező nincs!” Hiányoltuk, hogy a mosdók­nak nincsen csapja. Mint le­velében az üzemvezető írja, a csapokat rövid idő elteltével ellopták, ezt egy ízben pótol­ták, de nemsokkal később azok is eltűntek. Szívesen ten­nének törölközőt is, de tarta­nak tőle, hogy az is a csapok sorsára jutna. Sajnos, több­ször előfordult, hogy a lámpá­kat vezetékestől kihúzták a falból... A takarítónőket ismét fi­gyelmeztették, a hibákat igye­keznek megszüntetni. Biológusok Vácrátóton ötvenéves fennállása óta először ülésezett november 7 és 10 között a Biológiai Tudo­mányok Nemzetközi Uniója Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia vácrá- tóti botanikai intézetében. Az unió egyike a tizenhét termé­szettudományos nemzetközi szervezetnek, amelyet egy nemzetközi tudományos tanács irányít. /

Next

/
Thumbnails
Contents