Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

1969. OKTÓBER 30.. CSÜTÖRTÖK rrsr MECVEI 3 Van telek, de egyelőre csak elvben Mikor építkezhetnek Kissék? Kissék, Nagy ék, Kovács ék, Balogék — mindegy a név, a szándékuk, a vágyuk, tervük azonos, hozzá fűződő kérdésük is' egybehangzó. így szól: — Mikor építkezhetünk? Az emberek megelégedéssel vették tudomásul az igen helyes és örvendetes telekrendezési határozatot. A Minisztertanács 1031/1969. (VIII. 31.) sz. határozata a lakosság lakás-üdülő építésé­nek telekellátási problémáit átfogóan rendezi. Eddig ugyanis szinte gátta- lanul burjánzott — a telek­spekuláció, és ha hazzávesz- szük, hogy a beépítetlen tel­keknek közel háromnegyed ré­sze magánkézen voIt, fogalmat alkothatunk az új kormányha­tározat időszerűségéről. Ezentúl — egyéb jogkörök leadásával összehangzóan — az építőre alkalmas telkek kialakítása, előkészítése, érté­kesítése is a helyi tanácsok fel­adata, természetesen erre hi­vatott szervek bevonásával. Az eljárás megrövidítését céloz­zák — több más között — a kisajátítási jogszabályt egy­szerűsítő módosítások is. Tehát minden szükséges ál­lami segítséget megkapnak a kisemberek — eszerint mikor, hol hogyan — és mennyiért vehetnek építési telket Ková­csék, Balogék, Nagyék? Kiss Gyula olvasónk Gyom­ráról, a Vadvirág út 22-ből ezt irta: „Gyömrőn lakom immár 24 éve — azért csak ennyi 1 ide­je, mert ennyi idős vagyak. Márciusban megnősültem, sze­retnék meleg családi otthont létesíteni. Gyömrö utcáin sok a parlagon hagyott telek. Vé­gigjártuk feleségemmel a köz­séget, kérdezgettük az üres telkek szomszédjait: kié ez vagy az a telek. Nagyon sok helyen azt válaszolták: a ta­nácsé. Megkérdeztük a tanács­ban Varga elvtársat. Azt felel­te, szeptember 30-ra lesz né­hány megvásárolható teleik. A várva várt nap elmúlt, de a telkeket még mindig nem te- leikkönyvezték. Fiatalok va­gyunk, szeretjük a községet, csak az a baj, hogy maszek telekre nincs 30—40 ezer fo­rintunk. önöktől kérünk konk­rét választ, illetve segítséget!’’ Dr. Kiss Józseftől, a gyömrői tanács vb-titkárától, megtu­dom, hogy Gyömrőn valóban szép számú beépítetlen, ház­helynek való telek van ugyan — de ezek jó része nehezen rendezhető. Sokuk tulajdono­sa ugyanis vagy a háborúban halt .meg vagy tűnt el —, ilyenek például a Schulhof- telkek; vagy tíz. Számos telek külföldi tulajdonrészés miatt elintézetlen, mások tulajdono­sa ismeretlen helyen tartózko­dik. Bonyolult ügyintézése van ezeknek, sokszor megoldhatat­lanok..Igaz. van vagy hat te­lek, amelyek elvben máris megvehetők, azonban még né­hány adminisztrációs fejezet hátra van. A község „telekgzzdálkodója" Vargha Imre építési előadó. — Mikor fejeződik be előre­láthatóan az eladásra szánt tel­kek hivatalos előkészítése? — Sajnos, kissé elhúzódott az ügy. A járási földhivatal kint járt, fölmérte a telkeket, de ők is túlterheltek a telek­rendezési ügyek miatt. Tegnap bent jártam, kihoztam a meg­osztási vázrajzokat, és azonnal vissza is küldtem a járási ta­nács építési osztályának. On­nan adják tovább a telekköny­vi hivatalnak telekkönyvi át­vezetésre. — Kiss Gyula levélírónk azt panaszolta, hogy nekik szep­tember 30-1 terminust ígértek. Mennyi a reálisan várható ké­sedelem — azaz mikor vál­hatnak telektulajdonossá Kis­sék és mások Gyömrőn? — Hát... január eleje előtt alig! Az eljárások elhúzód­nak, egyik sem megy máról- holnapra. Szerintem a jövő év elején már nézhetik az OTP-kirakatát, addigra ki­függesztik az eladandó telke­ket — Ki állapítja meg a telkek árát? — A községi rb, az OTP-vel egyetértésben. — Várhatóan mennyéirt kaphatnak telket az építeni kívánók? — Erre pontos választ még nem adhatok. A harmadik ne­gyedévben leadott telkeket négyszögölenkint 50—70—100 forintért árulta az OTP. A most .leadott telkek nagysága* - ' ’."-“'W — Van közöttük 220, 300, 400 négyszögöles. — Tehát az előbb említett árak alapján egy 300 négy­szögöles házhely 15—30 ezer forintért vehető még, 200 négyszögöles 10 ezer körül kapható. Készpénzért vásá­rolhatók, vagy ad az OTP részletfizetési kedvezményt? — Tudomásom szerint az összeg 30—50 százaléka kész­pénzben fizetendő, a fennma­radó összeget kétéves részle­tekben törlesztik. — Mi szabja meg a kész­pénz és a részlet összegének egymás közötti arányát? — A vevő fizetésének, ke­resetének mértéke — ugyanis a keresetnek bizonyos száza­lékán felül nem terhelhető meg senki... Az u/sagiro hozzáfűznivalója: A kisfizetésüektől több kész­pénzt kér az OTP. Ez nem a kispénzűek lakásépítkezésé­nek serkentését szolgálja. Az Termelőszövetkezetek, gazdaságok! Talajlazításra, almozásra és egyéb ipari felhasználásra alkamas, fenyőből és nyárfából gatterral és körfűrésszel nyert szennyezetten fűrészpor nagyobb mennyiségben, folyamatosan kapható Folyamatos igény esetén keretszerződés formájában meghatározott mennyiségre vagy keretre éves vagy időszaki szerződést kötünk napi vagy rövidebb időszakos készletentartásra. Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy a' fürészpor elszállítását saját fuvareszközükkel oldják meg. Duna Kertészeti Mezőgazdasági Tsz. Fafeldolgozó üzemegysége * Budapest (Csepel) XXI., Szigetcsúcs (A vámmentes kikötővel szemben, lejárat a csepeli gyorsforgalmi úton.) Telefon: 279—882. I OTP nem szociális intézmény — de szocialista intézmény! . Mindenütt fel-felbukkanó, eszerint nyilvánvalóan tekin­télyes mennyiségű ingatlan (ház, ■ telék) ügye permanen­sen, sokalié negyedszázada rendezetlen, mert tulajdono­sa meghalt, eltűnt, disszi­dált, ismeretlen helyen tar­tózkodik, vagy osztatlan közös tulajdonban van belföldi és külföldi, vagy magán és álla­mi tulajdonosok viszonylatá­ban. Lehetséges, hogy az örök változatlanság fogalmát ezek az ingatlanok testesítik meg — mindörökre? Talán van ra­dikális megoldás! A telekkönyvi átírás mint a tökélyre vitt lassúság él a köztudatban. Sok olyan in­gatlanügyről tudok, ahol már többször gazdát cserélt a ház, vagy telek----de mindvégig r ég elhunyt eredeti tulajdono­sa nevén szerepel a telek- könyben. Ebből sok és sok­féle zavar — és visszaélés származik! A telekkönyvi át­írás területe: egzotikus, ho­mályos birodalom. Ideje, be­cserkészni. Tudnivaló viszont, hogy az új telekrendezési kormány­határozat csak 1970. január 1-én lép életbe, és természe­tesen számtalan végrehajtási jogszabály előzi meg. Tehát: türelem egyfelől. Másfelől: itt az ideje az ős­idők óta átmeneti állapotban stagnáló tulajdonviszonylatok felszámolásának, valamint egyes riasztóan lassú eljárá­sok feltárásának és megjaví­tásának. Ígérem: expedíciót indítok és a tapasztaltakat és a kilá­tásokat az érdekeltek tudo­mására hozom! Pereli Gabriella Párhuzamosok játéka Első pillantásra geometriai ábrának tűnik, mégsem elvont művelet. Fetoriporterünk egy gödöllői lakásépítkezésen kap­ta lencsevégre ezt a látványos pillanatot: készül a födém­szerkezet. Foto: Urbánt Pilisi snérísg A' Pilisben befejeződött a fő vadászati idény. Gazdag zsák­mánnyal tért haza a több mint 50 külföldi — NSZK-beli, osztrák és francia — vadász. 102 szarvasbikát lőttek ki. Kö­zülük 4 arany, 26 ezüst és 32 ■ branzérnMrMoaactot .pixelt. , ­ixn'úvőt k ■?.»> .HÍhr*»lf»/ >ff . Jubileumi műszak Egy hónappal ezelőtt tették közzé a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívását, amely hazánk felszabadulása huszonötödik évfordulójának méltó megünneplésére hívja fel az egész magyar népet. „A nemzet minden igaz fia vállaljon többet, és dolgozzék . odaadással, teljes erejével feladataink megvalósítá­sáért. Mindenhol, ahol lehetséges, szervezzenek mun­kaversenyt, tegyenek felajánlást az ünnep tiszteletére.” A felhívás nyomán szerte az országban, gyárak­ban, termelőszövetkezetekben, intézményekben meg­kezdődött a jubileumi munkaverseny, amelyek célja az önzetlen többetadás a hazának és az egész nép ja- , vára. Ez azonban nemcsak a hónapokat felölelő jubi­leumi munkaversenyben jVithat és jut kifejezésre. Szinte naponta kapunk hírt arról, hogy ez a város vagy az a község hogyan készül felszabadulásának méltó megünneplésére. Nemcsak látványos rendezvéj­nyekkel, hanem elsősorban több és , jobb munkával. E cél érdekében egyre több üzemben, termelőszövet­kezetben rendeznek jubileumi műszakot az illető város vagy község felszabadulásának hetében. Munkacsapa­tok, brigádok vagy egész üzemrészek vállalják, hogy egy héten vagy akár csak néhány napon át többet adjanak, többet végezzenek a szokásosnál. Látszólag nem világrengető dolog, ha egy termelő­szövetkezeti munkacsapat vagy gyári brigád egy na­pig, háromig vagy éppen hátig többet vállal magára a megszokottnál. A termelőszövetkezet vagy a gyár ennek a néhány napig tartó feszítettebb munkának az eredményeként csak szerény mértékben jut előbbre, de sok kicsi sokra megy, együttesen az ország már nagyon sokat gyarapodhat a napok többletmunkajából Is. Az összeredmény milliókkal vagy tán még milliár- dokkal is mérhető. Ugyanakkor a jubileumi műszakok megrendezése jó alkalmat biztosíthat arra is, hogy felszabaduljanak a mélyben rejlő alkotó energiák, hogy aktivizálódja­nak a gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények dol­gozói, a városok és falvak lakói. Egy meghatározott munka Idő előtti elvégzése a gyárban vagy egy utca kicsinosítása, egy járda soron kívüli megépítése a fa­luban épp úgy beleillik a jubileumi műszak fogal­mába, mint például egy termelőszövetkezetben az őszi munkáknak a határidőnél korábbi szakszerű elvégzése. Vitathatatlan tény — aki járja a városokat és fal­vakat, tudja —, hogy ezeknek a napoknak és hetek­nek az egyik legfőbb beszédtémáját mindenütt a hu­szonöt esztendővel ezelőtti események alkotják. Spon­tánul idézik az emberek azoknak a mozgalmas napok­nak az emlékeit: hol, mikor, mi történt. És ezekből az emlékidéző beszélgetésekből az is kitűnik, mekkorát változott a világ az eltelt negyedszázad alatt. Azok­nak az embereknek a munkája változtatta meg, akik ma is készek többet tenni mindannyiunk még szebb és gazdagabb holnapjáért. Mi újság a tsz-ekben ? Egyesülés — problémákkal Pest megyében javában tartanak a közgyűlések Több száz termelőszövetke­zetben tartottak októberben rendkívüli közgyűlést, hogy a tagság döntsön arról: jóvá­hagyja-e, hogy a tsz egyesül­jön egy másik közös gazdaság­gal vagy nem. Milyen határo­zatok születtek? A MÉM il­letékesei elmondták: — Az egyesülés különösen a kisebb területtel rendelkező gazdaságok számára előnyös, hiszen javítják a gépek ki­használásának fokát, és be­rendezkedhetnek költségesebb, de gazdaságosabb technoló­giákra is. Az egyesülési javaslatra az érdekelt tsz-ek tagsága — az esetek nagy többségé­ben — igent mondott, de természetesen voltak nem­leges döntések is. — Fejér megyében például az iszkaszentgyörgyi és a csőri tsz-ek egyesülése gazdaságilag indokoltnak látszott, az iszka- szentgyörgyiek azonban nem hagyták jóvá a javaslatot, mert a csőri tsz-nek kétmillió forintos adóssága volt. Az adósság kifizetése azonban vé­gül is elhárította az akadályt az egybeolvadás elől. A ma- gyaralmási és a sőrédi tsz-ek közgyűlése ugyanakkor már ki is mondta az egyesülést, de a döntést a járási tanács végre­hajtó bizottsága felülbírálta, miután bebizonyosodott, hogy a több mint 3000 holdon gaz­dálkodó egyesült tsz nem al­kalmaz szakembert. Máshol — átmenetileg — közös vezetősé­get akarnak választani az egyesülő gazdaságok, de a vég­zett munkát továbbra is kü- lön-külön szeretnék elszámol­ni. Az indok nyilvánvaló: az egyik tsz jobb anyagi körül­mények között van, mint a másik. Az ilyen ideiglenes, fe­lemás megoldásra sem adnak engedélyt, a tagságnak hatá­rozottan állást kell foglalnia: akarja-e az egyesülést vagy sem. Az esetek döntő többségé­ben azonban nem okoz különösebb problémát a tsz-ek összetalálkozása. Az egyesülést kimcfhdó köz­gyűléseket Somogy és Győr- Sopron megyében csaknem mindenhol megtartották. So­mogybán 86 közös gazdaság tagsága döntött az egyesülés rtiellett, mindössze három he­lyen találták továbbra is elő­nyösebbnek az „önállóságot’’. Győr-Sopron megyében 86 gazdaságból — a közgyűlések határozata nyomán — 33 lesz. Pest, Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár, Tolna, Zala, Vas és Veszprém megyékben szintén javában tartanak a közgyűlé4 sek. Egy társasház kálváriája Magánépíttetőket érintő ügyben hirdetett ítéletet szer­dán a Fővárosi Bíróság. A X. kerületi Tanács építési osztá­lya 1967-ben életveszélyesnek nyilvánított és lebontatott égy alig néhány évvel korábban épült, 12 lakásos társasházat áz Ónodi utca 34. szám alatt. Az ügy 1958. augusztusá­ban kezdődött, amikor a felperesek szerző­dést kötöttek a főváros I. sz. Építőipari Vállalattal 12 laká­sos házuk felépítésére. A ta­lajmechanikai fúrás során megállapították, hogy a telek alatt feltöltés van, s ezért a ház alapjait egészen a szilárd mésziszaprétegig kell leásni. A ház hamarosan felépült, s 1959. júniusában a műszaki átadás *is megtörtént. Nem sokkal később megrepedtek a falak, s az épület 20 centimé­tert süllyedt. Az ügyben korábban eljárt tanács elma­rasztalta az építőket, s az ala­pok megerősítésére kötelezte őket. Ezt a munkát, noha az ítélet 1963-ban jogerőre emel­kedett, csak 1966-ban végez­ték el. A X. kerületi Tanács épí­tési osztálya 1967-ben a lakókat kiköltöztette, az épületet életveszélyessé nyilvánította, s elrendelte lebontását. , A Fővárosi Bíróság — szak­értők meghallgatása után •— megállapította az alperes kár­térítési kötelezettségét, s úgy döntött, hogy a bekövetkezett kárért 90 százalékig az alperes a felelős, s csupán tíz száza­lékban játszottak . szerepet egyéb, előre nem latható kö­rülmények (csőtörés az utcá­ban, stb.). A hanyag, gondat­lan munkát végző fővárosi L sz. Építőipari Vállalatot köte­lezte, hogy a több mint 800 ezer forintot fizesse meg a lakástulajdonosoknak. Az íté­let nem jogerős. Milyenek as asszonyok? Amikor Brutus, ama bizo­nyos tőrdöfést oly sikeresen elvégezte Julius Caesar sze­mélyét illetően, Brutusné otthon, aggódva vette kezé­be férje kezét: T~ Nem vágtad meg szívem, az ujjadat? Dehogynem, te kis csacsi... Nézd, itt bibis ... — mondta és rohant, hogy egy alig használt tunikából tépést csináljon.., Mert ilyenek az asszonyok. Annak idején, amikor Bor­gia egy orgia keretében né­hány féldeci mérget kevert kedves és szeretett vendégei italába, miközben jóízű csám- csogás közepette a háta mögé hajigálta a fácán csontjait, így vonta félre Borgiáné, ügyet sem vetve a hörgő, haldokló vendégekre... — Bordzsi, nem megmond­tam, szívem, hogy ne egyél ebből a fácánból... A fridzsi- dert még nem találták ki, s ez a fácán tegnapi készítésű ... Tudod, milyen gyenge a gyom­rod, még ételmérgezést kapsz, te kis mohóm — és gyorsan hajtatót adott be Borgiának. Nem is kapott ételmérgezést. Mert ilyenek az asszonyok. Történt, hogy Galilei dühö­sen toppantott a földre és na­gyot kiáltott: — Mégis mozog a föld. — Te ■kis tudós szamaram — futott ekkor hozzá Galileiné — mindig hetvenkedsz, hiszen már nem vagy olyan fiatal... Tudod, hogy bokasüllyedésed van, mégis itt topogsz ne­kem ... Azonnal leülni, priz- nicet arra a lábra, nehogy megfájduljon — mondta és hozta a vizes rongyot Galilei­né. Nem is volt baja a boka- süllyedéséiül Galileinek. Mert ilyenek az asszonyok. Állítólag Amundsen meg­járta a Déli-sarkot is, ahol többek egybehangzó vélemé­nye szerint meglehetősen hű­vös az időjárás és az össz­komfort se tökéletes. Bár né­hányszor alvás közben oda­fagyott a jéghez, de mégis si­keresen tért haza és boldogan nyitotta ki a rügyező március­ra ablakát, hogy mélyet szip­pantson a levegőből , amikor Amundsenné rohant oda hozzá ijedten: — Te, Mudsi, te meg vagy kérlek őrülve ... Csukod be azonnal az ablakot... Tudod, milyen könnyen megfájdul a torkod, s még nagyon csalóka az idő — szólt és bezárta az ablakot. Nem is kapott torok­gyulladást Amundsen. Mert ilyenek az asszonyok. Kovács holtrészegen ment tegnap haza és elesett a lép­csőn, kissé össze-vissza törve, vérezve vonszolta magát to­vább a lépcsőn és úgy hörög­te: — Malvin.., segítség.,, — Te, piszok részeg disznó — mondta Malvin fensőbbsé• gesen a lépcső legfelsőbb fo­kán és akkorát rúgott Kovács­ba, hogy az visszagurulva a lépcsőn rtiég kiverte három fo­gát is... — Mert ilyenek az asszonyok — panaszkodott másnap Nagynak, aki egyet­értőén bólogatott, bár nem hallotta, miről van szó... Akkora pofont kapott hasonló ügyben tegnap a feleségétől, hogy a fél fülére megsiketült. Igen, kérem, hol van már, oda már a női, az asszonyt erény. Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents