Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
1*69. OKTOBER 28., KEDD 3 Befejeződött a VII. szakszervezeti világkongresszus A termelőszövetkezeti építőipar (Folytatás az 1. oldalról.) Latin-Amerikát az SZVSZ titkárságában Chile képviselje. A képviselő szegélyére az SZVSZ-hez tartozó latin-amerikai szakszervezetek később tesznek javaslatot. Gáspár Sándor bejelentette, hogy az SZVSZ főtanácsa a Palesztinái Szakszervezetek Általános Szövetségét felvette ez SZVSZ tagjai sorába. A kongresszus ezután félbeszakította ülését. A szünetben a magyar és a szovjet küldöttség képviselői ünnepélyesen megkoszorúzták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A délutáni ülésen, amelyet Enrique Pastorino, az SZVSZ újonnan megválasztott elnöke nyitott meg, beszámolók hangzottak el a kongresszusi bizottságok munkájáról, s különféle határozatokat terjesztettek elő. Ezután Enrique Pastorino, az SZVSZ elnöke mondott zárszót: Köszönetét mondott a szocialista közösséghez tartozó Magyar Népköztársaság munkásosztályának, népének és hatóságainak a baráti és testvéri vendégszeretetért, amelyben mindvégig részesítették a világkongresszus küldötteit és vendégeit Budapesten. — Forró és testvéri üdvözletünket fejezzük ki a Szovjetunió vezette szocialista tábor országaiban működő szakszervezeteknek, a dolgozók milliónak, barátságunkról és harcos szolidaritásunkról biztosítjuk valamennyi kontinens szakszervezeti mozgalmát — hangsúlyozta. — Mélységes tiszteletünket fejezzük ki Vietnam népének, a DNF és a VDK harcosainak. Meghajtjuk zászlónkat az elhunyt Ho Si Minh elnöknek — a vietnami hősiesség jelképének emléke eiátlv-SzQlidari.tásunkról biztosítjuk zz arab országok proletariátusát, á békés holnapért, a nemzeti függetlenségért küzdő népét. Enrique Pastorino ezután köszönetét mondott az SZVSZ elnökévé történt megválasztásáért. A továbbiakban kifejtette: A VII. szakszervezeti világ- kongresszuson mélyreható vitát folytattunk a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. A kongresszus nemcsak az SZVSZ erőinek megszilárdulását mutatta meg, hanem azokat az óriási jelentőségű feladatokat is, amelyeket a dolgozók és a szakszervezeti mozgalom erői, az imperíalis- taellenes akcióegység elmélyítése érdekében vállaltak és vállalnak a jövőben is. Befejezésül a világkongresz- szus résztvevőinek sikereket kívánt, majd a világkongresszus demonstratív záróakkordjaként a sokféle anyanyelvű küldöttek ajkáról felcsendült az Internacionálé. Vasárnap este a Parlamentben az Elnöki Tanács fogadást adott a VII, szakszervezeti világkongresszus alkalmából a kongresszuson részt vett küldöttségek tiszteletére. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket. Megjelent a fogadáson Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ott volt Enrique Pastorino, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, Louis Saillant, az SZVSZ tiszteletbeli elnöke, Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára, továbbá Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom számos más vezetője. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Kádár János, a Magva'» Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn — a Budapesten megrendezett VII. szakszar- vozeti világkor, gresszus 1 alkalmából — fogadta a ’Szakszervezeti Világszövetségnek a | kongresszuson, megválasztott I vezető tisztségviselőit: En-' I rique Pastorinót, az SZVSZ elnökét, Louis Saillant tiszteletbeli elnököt, Pierre Gen- sous főtitkárt, valamint az SZVSZ titkárságának tagjait. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón jelen volt Biszku Béla, a MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, ■ a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai. Hétfőn a késő délutáni órákban nyilvánosságra hozták a VII. szakszervezeti világkongresszus dokumentumát a szakszervezeti orientációról és akcióról; a szolidaritási határozatokat; a Latin- Amerikával, Afrikával, Ázsiával, a Közép-Kelettel kapcsolatos dokumentumokat és a szakszervezeti világkongresszus táviratainak szövegét, melyet a jemeni kormányhoz, Japánba, Chilébe és Lisszabonba küldtek. DÖMSÖD Bács-Kiskun megyei staféta November 3-án ünnepli fel- szabadulásának 25. évfordulóját Dömsöd. E napon felszabadulási staféta érkezik Bács- Kiskun megyéből a Tass és Dömsöd közötti megyehatárra. A dömsödi központi iskola udvarán sorra kerülő fel- szabadulási ünnepségen részt vesznek a szomszéd megye felszabadulási stafétájának, a dunavecseieknek küldöttei is. Az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság páncélvonatának eredetis jpása : novemb.ey 2-á és 2o-a közt a MÁV Budapesti Igazgatóságának területén „közlekedik”. November 3-án Pécelre, 4-én Iáaszegre, 5-én A VALÓSÁGRÓL BESZELÜNK, ha ezt , a kifejezést használjuk: termelőszövetkezeti építőipar. A tsz nem kisipari szövetkezet és nem építőipari vállalkozás. A termelőszövetkezetek ácsai, kőművesei, szakiparosai együttesen pedig építőbrigádjai, közös vállalkozásai vagy vállalatai azonban ma a szakmában tekintélynek számítanak, munkájúk még a legátfogóbb, legnagyobb számokkal dolgozó statisztikák- ,ban is nyomot hagy. Nélkülük ma nem beszélhetnénk a magyar mezőgazdaság fellendülésének szakaszáról, az igazi nagyüzemi kombinátok létrejöttéről. A kisipari-, szövetkezeti, tanácsi és állami építőipar ugyanis képtelen lett volna felépíteni azt a sok milliárd értékű épülettömeget, amely a fellendülés egyik legfontosabb bázisa. Ebből a bevezetésből már az is kiderül, hogy ezt a kapacitást, ezt a mezőgazdasági termeléstől látszólag távol álló ipari erőt a szükség hívta létre. Az istálló kellett, és a faluban ott éltek a kőművesek, ácsok, szakiparosok, akik nem is nagyon örültek annál:, hogy távoli munkahelyekre, nagy szakmai vállala- tokhbz kell ingázniuk. Megalakultak tehát a brigádok. Szakképzettségük a feladatok növekedésével párhuzamosan edződött, fejlődött, soraik feltöltődtek. így jutottak el odáig,; hogy helyenként már építésmérnököt is tudhattak soraikban, esetenként már bonyolult technológiájú építkezést is vállalhatnak. A TSZ SZOROSAN VETT, zárt körében azonban nem tudtak megmaradni. Ennek két Oka is volt. Egyrészt a sár ját üzem építkezése nem volt Gödöllőre fut be, ez utóbbi helyen két napot tartózkodik. A hónap további.. .falyáB)án;.a! páncéi-vonat a jászberényi és* a ceglédi vonal állomásait keresi feL Csiba József folyamatos. Amikor éppen nem épült százas istálló, kár lett volna az értékes, gyakorlott együttest szélnek ereszteni, aztán három hónap múlva újra összeszedni. A másik, hogy kívülről is jelentkezett, sőt dörömbölt az igény. A falusi emberek lakást akartak építeni, a faluban tatarozásra szorult az iskola, de erre se akadt kapacitás. Sőt sokszor igazán igényes, komoly építkezésre se akadt. Hát a tsz-ek elvállalták. Ez a folyamat azonban nem volt mentes az ellentmondásoktól. A tsz-ek úgynevezett kiegészítő tevékenységének éppen ez vált az egyik legproblematikusabb ágazatává. A részleteket talán jobb volna mellőzni, de tény, hogy a kiegészítő tevékenységet általában szabályozó minisztertanácsi határozat után most még egy, újabb minisztertanácsi határozatra volt szükség ah- hóz, hogy a termelőszövetkezeti építőipart helyére lehessen tenni a népgazdaság szerteágazó láncolatában. A határozat nem csökkenti a termelőszövetkezeti építőipar rangjfit, 6őt újra, ’ külön aláhúzza fontosságát, megérdemelt becsületét óvja, meghatározza tevékenységének fokozatait. Altalanos elv maradt — ,még az előző határozatból átvéve —, hogy bármely szintű tsz építőipari erő szabadon dolgozhat a saját gazdaságában és az élelmiszergazdaságban. Ez belső munkának számít. Az elhatárolás a külső munkákra vonatkozik. A szakma legkisebb — és érthetően a leggyengébb — láncszemei a hagyományos tsz-építőbrigádok, építőrészlegel:. Ha ezeknek szabad kapacitásuk marad, vállalhatnak munkát a lakosságtól, a tanácsoktól: a járás területén belül. Anpak érdekében azonban, hogy a pénzszerzési szándék ne mehessen az otthoni feladatok megoldásának rovására, a külső munka nőm lehet többr miní -a kapacitás1 egyharmadá. — , A következő fokozat a termelőszövetkezeti, építőipari közqs vállalkozás. Ezek azok a bizonyos TÖVÁLL-ok, amelyek sok szép feladatot oldottak meg, de esetenként, túlbecsülve erejüket, vagy megszédülve a dörömbölő külső igényektől, bizony kudarcokat is vallottak. Számukra a határozat lehetővé teszi, hogy a saját megyéjükben, valamint a közvetlen határos megyékben is dolgozhassanak. Működési körük azonban elsősorban az élelmiszergazdaság. Nem a Minisztertanács, hanem az élet bizonyította be, hogy a TÖVÁLL a fejlődésnek csupán egy közbeeső fokozata. Az igényes feladatok megoldása erős egységeket • kíván. Olyanokat, ahol már a legfejlettebb technikát is. alkalmazhatják, ahol már: nem csupán kivitelező, de tervező építészmérnököket is foglalkoztatnak, akik már nem a megbízótól várják, hogy az anyagokat beszerezze és a helyszínre szállítsa. Ennek a fejlettebb igénynek a termelőszövetkezeti közös építőipari vállalat felel meg. Ez önálló jogi személy, méretei több közös vállalkozás együttes erejének felelnek 1 meg, formája lényegesen már nem különbözik a tanácsi, vagy állami vállalatokétól. A gazda viszont az alapító tsz- ek összessége. Nos, a határozat kimondja, hogy az ilyen vállalatok bárhol, bármely építőipari munkát , elvégezhetnek. Az igazgató tanács dönti majd el, hogy a vállalat ötszázas istállót építsen-e a faluban, vagy bérházat Budapesten. Rajtuk múlik, hogy okosan határozzanak. AZ ŰJ MINISZTERTANÁCSI DÖNTÉS tehát nem csökkenti, hanem növeli a termelőszövetkezeti építőipar becsületét. Az elhatárolások célja a jobb munka nélkülözhetetlen feltételeinek biztosítása. A termelőszövetkezetek vezetőitől, építőipari szakembereitől függ ezután, hogy az elvi döntés élő tartalommal telítődjék, a tsz*- építőipar elismerése tovább fokozódjék! F. D. • i A páncélvonat Récéién, Isaszegen és Gödöllőn Huszonhárom éves volt... NEGYVEN ÉVE HALT MEG A BÖRTÖNBEN LÖWY SÁNDOR Régi megsárgult újság J927 februárjából, régi megfakult szenzációk ... „Kutatják a rákoskeresztúri gyilkosság áldozatánál: személyazonosságát ...” „Felborult a mentőautó a farkasréti temetőnél ...” „Nyomora miatt öngyilkos lett..Ripórt a Szépvölgyi úti téglagyári lakásokról. A kicsi, egészségtelen szobákban általában több család lakik. A lakbér heti 50—60 000 korona, a nők órabére 17 fillér (1927. januárjától már az új pénz, a pengő van érvényben — 1 pengő 12 500- koronával — de az újságok még hol pengőben, hol koronában adják meg az árakat.) Hirdetés: I/a disznóhús 3,40 P (még tart a háború utáni mezőgazdasági konjunktúra). Társasági hír: Grój Keglevich Pál újra pereskedik öccsével az örökség miatt. Indok: a neki juttatott egymil- líárd korona elúszván, havi harmincmillió koronából nem tud megélni, még akkor sem, ha ehhez évi ezer q búza és az ország legnagyobb halastavának haszna jön. Ami nem megy, az nem megy ... A költségvetéssel országos méretekben is probléma van. Az országgyűlés az évi költségvetést tárgyalja. Katonaság, csendőrség, rendőrség, bíróság, na és nem utolsósorban börtönök: erre az előirányzat 181 millió pengő, a népbetegségek elleni küzdelemre: ötszázezer pengő... Ami nem megy, az nem megy. Viszont kell az a száznyolcvanegy millió, kell a csendre, rendre vigyázni, hiszen me- I gint kommunistákat fogtak I le, mégpedig vezetőket. Szántó Zoltánt, Vági Istvánt, aki ugyan egy hivatalosan engedélyezett, ám ugyanakkor üldözött párt, az MSZMP vezetője. De a politikai rendőrség tudja, hogy ezen a párton keresztül a kommunisták igyekeznek összekapcsolni a legális és illegális munkát. Több tucat embert fogtak le. A legfiatalabb köztük Lótej/ Sándor. Most ühnepelte huszonegyedik születésnapját, de már komoly mozgalmi múltja van. Csehszlovákiából került Magyarországra, ahol polgári demokrácia volt, így a kommunista párt és a kommunista ifjúmunkás szövetség legálisan működhetett — és éz Horthy-Magyarországhoz viszonyítva 1 valóban a szabadság illúzióját adta —, de azért a hatóságok nem imádták a kommunistákat ott sem. S amikor Lótej/ Sándor tizenhét évesen — a bebörtönzöttek helyett átvette és sikeresen folytatta az ifjú kommunisták vezetését — először letartóztatták, aztán kisütötték róla, hogy magyar állampolgár és át akarták dobni Magyarországra. Mégsem a hatóságok tették át a határon, hanem — illegálisan, a kommunista párt megbízásából jött ide, de előbb Berlinben a Kommunista Ifjúsági Internacioná- lé pártiskolájának volt a hallgatója. Itt az MSZMP és a KIMSZ munkájába kapcsolódott be. Legális, illegális... sokszor leírt szavak. Mit is jelentett ez Lőwy számára? Például... Az MSZMP természetesen nem kapott lapengedélyt, márpedig a sáj- tónak igen nagy jelentősége volt. Bújkáltak hát, a paragrafusok között. Olyan lapokra, melyek évente csdk tízszer jelentek meg, nem kellett lapengedély, csak a terjesztés előtt kellett bemutatni egy példányt az ügyészségen. Ezért jelent meg az MSZMP lapja mindig más és más fejléccel, és ezért tudták előre azok, akiknek neve az újságon mint szerkesztő és kiadó szerepelt, hogy a lap megjelenése után várhatják a rendőrség látogatását. Lőwy egyik feladata volt, hogy a fiatalokból figyelőosztagot szervezzen, akik állandóan szemmel tartották a Peterdy utcai illegális szerkesztőség és a nyomda környékét. A lap elkészülte után pedig villámgyorsan gondoskodtak az elkészült példányok elszállításáról. 1926 május elsejére különösen szép külsővel, jelent meg a Szocialista Munkás, vörös címmel, első oldalán Henri Barbusse vezércikkével. És ezt a nagyon szépen nyomott, húszoldalas lapot az ország egyik legnagyobb nyomdájában, a Glóbusban nyomták. A nyomda igazgatóját megnyugtatta, hogy időszaki lapról van szó, Henri Barbusse, a világhírű író levele pedig imponált neki. így hát a , lap elkészülte után egy példányt az ügyészségre küldött és nyugodtan várta az engedélyt. Egyáltalán nem volt ilyen nyugodt az a néhány fiatal, aki látszólag tétlenül őgyelgett a Glóbus Nyomda körül, ketten meg sörözgettek a Kőműves vendéglő Aradi utcára néző ablakánál, ahonnan éppen a nyomda bejáratára láttak. És egyáltalán nem volt nyugodt a szerkesztőség két tagja sem, miközben látszólag nyugodtan különböző kiadványokról tárgyaltak az igazgatóval. Egysorosak megélénkült a nyomda környéke, "kerékpáros és triciklis fiatalok jelentek meg a nyomda előtt és újságcsomagokat kezdte!: kihordani. A kötegeken felül szaklapok, alattuk pedig a Szocialista Munkás. Villámgyorsan dolgoztak, az elkészült lapoknál: már a kétharmadát kicsempészték, mikor újból változott a kép. Fekete autók gördülték a bejárat elé. A rendőrség... Ám az elkobza.ndó újságnak már csak maradványait találták... Az őrködést, a/Szállítást Lőwy szervezte meg. De szervezett a Váci úti .gyárakban KIMSZ-sejteket is, és szervezett vidéken leventeellenes mozgalmat is. Nagy port vert fel abban az időben a somorodiak ügye, akik kegyetlen leventeoktatójuknak megtagadták az engedelmességet és még jól helyben is hagyták... Nemcsak Budapesten, vidéken is egymás után alakulnak az MSZMP ifjúmunkás szakosztályai. A rendőrségre egymás után érkeznek a bizalmas jelentések és besúgók segítségével sikerül • eljutni a párt felső vezetéséig. így kerül sor a letartóztatásokra. Az elfogott kommunistákat először rögtönítélő bíróság elé állítják, csak | a külföld erélyes tiltakozására teszik át ügyüket a rendes bíróság elé. A kihallgatások a szokott módszerrel folynak... talpalás, kikötés, válogatott kínzások. De a kommunisták ezt is vállalják. Lőwy is vállalja. „Sápadt, sovány fiatalember, kopott ruhában és láthatóan megviselt szervezettel, de amint vallomásába kezd, látszik, hogy fanatikus, elszánt ember, aki most is kommunistának vallja magát” — írja róla az Esti Kurír c. polgári lap tudósítója. Ezt a művelt, olvasott fiatalembert, 1 aki nemcsak a marxizmusban jártas, hanem az irodalomban is, áiki maga is szeret verset mondani és írni, a bíróság mindenható elnöke, Töreky, meg akarja alázni, leírhatatlan gúnnyal mondja: „Ez a fiatal, hat elemit végzett pék, akit tudaiüans ágánál fogva félrevezettek, aki az életet nem ismeri még, meg akarja változtatni a világot...” És Lőwy válasza: „Én az életet és a nagyvárost úgy ismertem meg,, mint a konflislovak, kocsit húzva hajnaltól késő estig, hogy az uralmaik legyen az ágyban fogyasztott haboskávéhoz ropogós vajas kifli... Mi nem világmegváltók, hanem a társadalmi rendet megváltoztató kommunisták vagyunk és én büszke vagyok rá, hogy ide tartozom...” Három és fél évi börtönre . ítélik. Súlyosbító körülmény „fanatizmusa”. Vácra kerül, magánzárkába — és a „tudatlan péksegéd” tanulási tervet dolgoz ki, nyelveket, marxizmust tanul, mozgalmi indulók szövegét fordítja, a börtönben sem vesztegeti idejét, mert — mint egy kommunista rabtársának mondja enyhe gúnnyal — „Odakint ágyrajárók voltunk, most önálló szobánk van, én úgy fogom fel ezt, mint egy rosszkosztos bennlakásos iskolát ...” Csakhogy ebben az .iskolában” a vezetők nem művelni akarják az oda bezárt kommunistákat, hanem elpusztítani. A kommunista foglyok harcot indítanak az embertelen bánásmód ellen. Hogy lehet börtönben harcolni ? Többek között éhségsztrájkkal. És 1929. október 21-én az ország börtöneiben a kommunjsta foglyok nem fogadják el az ételt. A sopronkőhidai fegyházban raboskodó Poll Sándor, Szántó Zoltán és Vági István, áz ösz- szes kommunisták nevében beadványt juttat el az igazságügy-miniszterhez; „A bőségesen osztogatott ökölcsapások céljukat nem érték el, minket meg nem törtek, ellenkezőleg 4 kemények lettünk, mint az acél, és az általunk képviselt eszmék diadalában ma jobban niszünk, mint valaha. Legyengült testtel, megrendült egészséggel, de vasakarattal és halálra szántan harcba indulunk, hogy tiltakozzunk a rajtunk keresztül az egész dolgozó nép ellen elkövetett merénylet ellen. ... Figyelmeztetjük a miniszter urat és az ön által képviselt egész uralkodó osztályt? hogy ilyen bűnöket büntetlenül elkövetni nem lehet.” A Bethlen-kormánynak nagyon kellemetlen ez az éhség- sztrájk. A külföldi lapok már megint szellőztetik a Horthy- rendszer szennyesét. Mindent megpróbálnak, rábeszélést, csábítást (finom ételeket adnak be a már több napja éhező foglyok celláiba), és mikor mindez nem vezet sikerre, mesterségesen táplálják őket, de úgy, hogy ez felér a mindennapi kínzással. Vácon a börtön orvosa a forró tejet gumicsövön két fiatal kommunista gyomra helyett a tüdejére engedi. Az egyik Lőwy Sándor, a másik Sztáron Sándor, aki a börtönben lesz anarchistából kommunistává... Legyengült szervezetük nem bírja a fellépő tüdőgyulladást és Lőwy 1929 október végén meghal. Sztáron egy nappal éli túl ,.. De a Horthy-pribékek, még a halott kommunistáktól is félnek. Temetésének napján megszállják a váci temetőt. Nem engedik meg, hogy a halottól elvtársai elbúcsúzzanak. t Lefogják előbb Perlusz Józsefet, majd Humhál Lászlót. De azt nem tudják megakadályozni, hogy a lefogott ifjúmunkás hangja ne hatoljon át a rendőrök, dektektívek sorfalán; „Elvtársak, emlékezzetek örökké Lőwy Sándorra, a hős ifjúmunkásra, aki érettünk is, az egész munkásosztályért áldozta életét.” Hofman Éva
