Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
1969. OKTOBER 26., VASÄRNAP pest •»terei ifCírtap \ Londonban A novemberben sorra kerülő 13. londoni filmfesztiválon — amelyen a hagyományok szerint nem adnak ki díjat — Magyarország két filmmel képviselteti magát Angliában először mutatják be Jancsó Miklós „Fényes szelek" című alkotását és Elek Judit „Sziget a szárazföldön” című filmjét. A Szovjetunió Mihalkov Koncsalov- szkij „Nemesi fészek” című Turgenyer-filmjéve-1 jelentkezik. (A szerkesztő megjegyzése: Elek Judit filmjének angol címe: A konstantinápolyi hölgy.) A világegyetem néhány orvosbiológiai kérdése Az űrrepülés során fellépő jelenségek egy részét már a [ repülésegészségügy megoldotta. Ilyen volt pl. a gyorsulás hatása Vitathatatlan tény, nogy az ember űrrepülését biztosító feltételek megteremtésében jelentős szerep jutott az or- vösbiológusoknak. Már bizonyítást nyert, hogy állatok huzamosabb ideig — 22 napig — tartózkodhatnak a súlytalanság állapotában, sőt az ember a világűrbe kilépve is megőrzi munkaképességét. Az eddigi eredmények ellenére minden egyes embereket hordozó űrhajó felszállásánál folynak megfigyelések, tanulmányozzák a világűr hatását az emberi szervezetre, így van ez a Szojuz 6., a Szojuz 7. és Szojuz 8. esetében is. Ha az anyag olcsób!j volna... Igen, az anyagár döntő költségtényező. Ha például Önök 10, 20 vagy 30%-kal olcsóbb anyagból dolgoznának, mindig versenyképesek lennének! Az előnyös árajánlat — biztos üzleti siker. Kétségtelen, hogy a legolcsóbb anyag: a haszonvas. Október 20-tól december 10-ig pedig 10—30%-ka! olcsóbban vásárolhatnak haszonvasat: CSÖVEKET, EXPANDÁLT ÉS DURVALEMEZEKET, KOR-, IDOM- ÉS SZOGACÉLT, KERÍTÉSELEMEKET ÉS OSZLOPOKAT, KIS- ÉS NAGYKAPUKAT ÉS MÉG SOKFÉLE, ÉRTÉKES VASANYAGOT A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat BUDAPESTI ÜZLETEIBEN ÉS VIDÉKI TELEPEIN BARMIT KERES, NÁLUNK MEGTALÁLJA! BUDAPESTI ÜZLETEINK: Vili., Baross u. 128. X., Rákos, Keresztúri út 202. X., Jászberényi út 18. XVIII., Pestlőrinc, Kavicsbánya. Telefon: 144—268 Telefon: 277—806 Telefon: 149—005 Telefon: 280-450 Szigetszentmiklós, a TUZÉP-telep mellett. Tel.: 45 Kérjük, forduljon bármilyen felvilágosításért a KAV Haszonvas Értékesítési Osztályához: Budapest XI., Temesvári u. 18. Telefon: 268—837 A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ , I' ' KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos, lv- lánghegesztő, kompresszorkezelő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad. KULSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre: Kardoskútra, Algyőre, Százhalombattára és Szőnybe felveszünk csőszerelő, központifűtés- szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Ingyenes munkásszállás és olcsó üzemi étkezés van. Bér: megegyezés szerint A béren kívül még 500 forint külszolgálati átalányt, az alföldi munkahelyeken pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén megtérítjük az útiköltséget, ezt azonban azoktól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. JELENTKEZÉS A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: BUDAPEST XVIII., GYÖMRÖI UT 79-83., ILLETVE A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL nué uiitryuieö suitui íüidtípu jelenségek egy részét már a aj repülésegészségügy megoldót- jc ta. Ilyen volt pl. a< z< a gyorsulás hatása f* n az emberi szervezetre, ame- & lyet már korábban felderítet- te tek. Ez lehetővé tette, hogy ki- h dolgozzák a fel- és leszállás technikai követelményeit, amely veszélytelen az űrhajósok életére, egészségére. Ugyanez vonatkozik a szervezet mesterséges oxigénellátására, az űrhajók fedélzetén. Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy akár csak az említett kérdések teljesen megoldottal?. így pl. jelenleg a kutatók nagy figyelmet szentelnek a huzamosabb repülések befejező szakaszában — a földre ereszkedés során — fellépő túlterhelésnek, amely a szervezet funkcionális állapotának hirtelen változásával, a hypokinesis — vagyis a súlytalanság tartós állapotában is tapasztalható mozgásszegénység — jelenségével áll összefüggésben. A csökkent testmozgás következtében fellépő hypokinesis- re vonatkozólag már az első űrrepülések alkalmával is széles körű vizsgálatokat folytattak. A földön lehetetlen reprodukálni a súlytalansággal kombinált mozdulatlanságot, ezért különleges módszerek kombinációját alkalmazták. Különleges — az emberi test fajsúlyával azonos fajsúlyú — folyadékba helyezték a kísérleti személyt, vagy ágyba fektették és teljes mozdu- ’ latlanságot rendeltek el. Kétségtelen, hogy egy ilyen kísérletsorozat után bizonyos funkcionális változásokat figyelhettek meg a vizsgált személynél. Például csökkent a fiziológiai tónus, megváltozott az anyagcsere és a pszichológiai funkcionálás. Mindezek ellenére a hypokinesis jelenségét teljesen megismerni nem sikerült. Ugyanezt mondhatjuk a vestikuláris rendszer — az egyensúlyközpont — működéséről *7 súlytalanság állapotában. Tyitov repülése után a szervezetében fellépő* jelenséget „szputnyikbetegségként’ tartották számon és. kizárólag az egyensúlyközpont reakciójának rendellenességeként értékelték. A szovjet és az amerikai tudósok később kimutatták ennek az álláspontnak a tarthatatlanságát és a szervezet konitrollszervei összhangjának megbomlásaként vizsgálták a kérdést. Jelenleg az űrbiológia legfontosabb kutatási ága a vérkeringési rendszerek reakciójának, a bőrfelület lélegzésének és a vestikuláris rendszereknek a vizsgálata. A figyelem a központi idegrendszerre, az energiacserére, a test hőszabályozására és az emésztésre irányul. Ezek nélkül lehetetlen tovább fejleszteni az űrhajó — levegőregeneráló, kondicionáló és hőszabályozó — berendezését. Az energiacsere és a szervezet hőszabályozásának mű- I ködése sok tekintetben függ a külső körülményektől, amelyben az élő szervezet funkcionál. Ezenkívül nagy jelentőségű az agykéreg állapota. A tudósok jelenleg egy sor kérdés tisztázásán dolgoznak, amelyek egyelőre elméleti jellegűek, de bizonyosan hamarosan gyakorlati értékkel is bírnak. Ide tartozik mindenekelőtt az ember és a gép kibővített kapcsolata. A folyó űrkísérletek fontos területe a biomika. A bióve- zérlés ugyanis elkerülhetetlenül szükséges a megbízható mentőszerkezet tervezésénél, az űrhajós munkakörülményeinek megjavításánál. Miként továbbíthatók az orvosbiológiai információk az űrhajók fedélzetéről, amely egyre jobban távolodik a Földtől? Ezeknek a kérdéseknek a megoldása elképzelhetetlen a fedélzeti elektronikus számítógépek megalkotása nélkül, amelyek feldolgozzák az űrhajósok életjelenségeiről kapott adatokat. Ezekután a berendezés a korlátozott befogadóképességű telemetrikus csatornákon keresztül automatikusan biztosítja az információk továbbítását, ellenőrzi az űrhajósok egészségi állapotát és azonnal jelzi, ha valamilyen változás következett be, sőt „megjósolja” a várható rendellenességeket. A szakértők előtt tehát bonyolult, de igen vonzó feladat áll: jelenleg új életfeltételeket biztosító rendszereket kell készíteni, amelyek a biológiai és fizikai-kémiai láncokból állnak és lehetővé teszik oxigén visszanyerését a kilélegzett szénmonoxidból. Az embef élettevékenysége során keletkező termékekből visszanyerni a vizet és egyéb módon kiegészíteni az élelmiszerkészletet. Az ilyen rendszerek ha különböző formákban is, utánozzák a földi anyagkörforgást és biztosíthatják a személyzet normális létfeltételeit a több hónapos vagy több éves űrrepülések során. V. Parin akadémikus, F. Kosmolinszkij, az orvostudományok kandidátusa Serpa-halál a Gsomolungmán A világ legmagasabb csúcsa, a Csomolungma hat és fél év óta először ismét emberéletet követelt. Egy japán expedíció serpa kísérője, aki 1965-ben egy indiai csoporttal már megmászta a Csomolung- mát, munka közben lezuhant egy szakadékba és halálra zúzta magát. A tudatlanság mértéke A tudományos információ növekedése igen pesszimisz- tikus kijelentésekre ösztönzi az egyes tudósokat. Robert Oppenheimer, az amerikai „atombomba atyja” kijelentette: „Közülünk a legokosabbak is a valóságban a tudománynak csupán egy kis részét értik jól. Kis része válik az egyes ember birtokává ... Minél jobban és minél pontosabban értjük saját munkánkat, annyival jobban felmérhetjük saját tudatlanságunk mértékét.” I Az űrkutatás népgazdasági haszna Mint arra Koratyev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagja a Pravda 1969. október 12-i számában írott cikkében rámutat, a mostani Szojuz-kí- sérletben előkelő helyet foglalt el a fényképezés. A fotográfiai program keretében részben égi objektumokról, részben a földfelszínről készítettek felvételeket az űrhajósok. Mindkét esetben különleges felvételekről van szó. Az űrből végzett földfelszín-fényképezés mindenekelőtt azzal az előnynyel jár, hogy nagy területekről nyújt egységes áttekintést. Egy átlagos gyújtótávolságú fotokamera a Szojuzok keringési magasságából egyszerre látja egész Európát. Ha ezek a felvételek a láthatói fény tartományában készülnének, alig mondhatnának többet a vizsgált területről, mint egy sorozat légi felvétel. Éppen ezért a képek nem a látható fénysugárzás tartományában készülnek, s így olyan tulajdonságokat, összefüggéseket tárnak fel, amely kívül esik a látással, vagy bármely más emberi érzékszervvel észlelhető világon. A felvételek a vörösön túli — infravörös — sugárzás tartományban készülnek. Így a vizsgált területek mintegy hőtérképe kerül megörökítésre, különféle hullámhosszakon. Az infravörös felvétel technikához a látható és egyéb, a fényképező emulzióra ható sugárzásokat ki kall küszöbölni, pl. megfelelő szűrők alkalmazásával. Ezek egyúttal azt is biztosítják, hogy a fényképező emulziót kizárólag a kiválasztott hullámhossz közvetlen szomszédságába tartozó infrahullámok érik. Az ilyen, úgynevezett ■moh okroma tíkus feltételek "csak azokat a képződményeket rögzítik, melyek hőmérséklete megfelel a kiválasztott hullámhossznak: az ennél melegebb, vagy hidegebb képződmények nem hagynak nyomot a felvételen. Így érthető, hogy több hullámhossztartományban lefényképezve ugyanazt a területet, olyan információk sokaságához juthatunk, amelyek érzékszerveink elől különben rejtve vannak. Az infrafényképezés során különleges, kősóbóil készült lencséket alkalmaznak, mivel az üvegoptikák az inf- rasugarak számára csak kevéssé átlátszóak. A szokásostól eltérő fotoemulziókra is szükség van, mivel azok az ibolyántúli vagy látható fény- sugárzásnál kisebb energiájú infrasugarakra gyakorlatilag érzéketlenek. , Az infratechnika alkalmazását többek között az teszi lehetővé, hogy e sugarak számára — bizonyos hullámhossztartományban — a földi ■légkör több száz kilométer Vastagságú rétegei is átlátszóak. E különleges technikával készült felvételek egybevetése ’ad lehetőséget pl. arra is, hogy mintegy 50 méteres mélységig bepillantsunk az óceánok felszínének tükre 'alá. Így — a hőmérsékleti különbségek észlelhetőségét is 'kihasználva — lehetőség nyílik a tengeráramlatok vizsgálatára, a halrajok vonulásának meghatározására. ’ Ez utóbbi nemcsak a halászhajók irányítása, jobb kihasználása Szempontjából jelentős, hanem pl. a halak vándorlási szokásainak megismerésében is* Ugyancsak az infraf el vételekkel kimutatható 'hőmérsékletkülönbségek teszik lehetővé, hogy a hőtakaró, a jéghegyek, vagy más, a környezettől különböző hőmérsékletű légköri vagy felszíni képződmények eloszlását és mozgását meghatározhassák ilyen felvételekkel. A fertőzött és az egészséges növényflóra hőelnyelő- és visz- szaverő képességében mutatkozó különbségek lehetőséget adnak a nöitenybetegséggk, vagy kártevő rovarrajok megjelenésének kimutatására, már azok fellépésének egész korai stádiumában. A különféle nyersanyagelőfordulásokat is sajátos infra- szerkezet jellemzi a felvételeken, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy új nyersanyaglelőhelyeket fedezzenek fel, a kozmoszból végzett speciális fényképfelvételek segítségével. Érthető, hogy ez a gazdasági élet szempontjából jelentős tevékenység előkelő helyet foglal el a Szojuzok programjában. Sinka József Légpárnás betegágy Az égési sebeket szenvedett betegek kínjainak enyhítésére és a sebek száradásának, gyógyulásának meggyorsítására a légpárnás járműveiről közismert egyik angol cég olyan légpárnás ágyat készített, amelyen meleg levegő tartja lebegésben a sérültet. A beteg feje párnán nyugszik, a szintetikus gumival bevont, steril levegővel felfújt nylon-zsák „zsebeiből”, melyek pontosan követik a fekvő személy alakját, folyamatosan áramlik a levegő, mintegy körülölelve a testet.
