Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

1969. OKTOBER 35., SZOMBAT a^Mfi(Htm n A jubileumi verseny szervezői a tsz-szövetségek 54-ből még csak 20 — Miért nem versenyeznek a gyengébb termelőszövetkezetek is? A Budapest környéki Me­zőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének hatókö­rébe négy járás (a budai, a dabasi, a ráckevei és a szent­endrei) tartozik. Nem keve­sebb, mint 54 termelőszövet­kezet és 26 szakszövetkezet várja most a szövetség szer­vezési intézkedéseit a jubileu­mi verseny meghirdetése al­kalmából. Milyen intézkedé­seket tettek eddig, hogyan si­került a tanácsoktól a ver­senyszervezés nagy és fele­lősségteljes munkáját átven­ni, hogyan folyik a jubileumi verseny a négy járásban, erre és sok más kérdésre kerestünk választ a szövetségben. Az éves verseny helye és szerepe Mint Bogács Dezső verseny­felelős elmondta, 1969. május 31-én meghirdették az éves gazdálkodási versenyt, amely­hez 20 termelőszövetkezet csatlakozott. Ezt a versenyt már a jubileumi év keretén belül indították. A területi szövetség a felhívásában- a gazdaságossági tényezők ha­tékonyabb érvényesülését hangsúlyozta és síkraszállt a vállalatszerű gazdálkodá­sért. A gazdaságosság több feltétele közül a legfontosab­bakat: a termésátlagok növe­lését, a munka termelékeny­ségének emelését és a költsé­gek csökkentését kérték, nogy a tsz-ek jelöljék meg a ver­seny céljául. A szövetség a szocialista munkaverseny három formá­ját javasolta: az országos éves gazdálkodási versenyt, a te­rületi éves gazdálkodási ver­senyt és az üzemen bellid szocialista munka versenyt. Az országos és területi éves gazdálkodási versenyben részt vehetnek mindazok a szövet­kezetek, amelyek a versenybe beneveznek és a feltételeket magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az országos és a területi verseny értékelése azonos szempontok alapján történik. A tsz-ek közötti verseny feltétele és az értékelés mód­szere a halmozatlan termelési érték és a bruttó jövedelem mutatói alapján történik, ám a területi szövetség a verseny finomítására, az igazságosabb értékelésére számos korrek­ciós mutatót iktatott be. Pél­dául az 1 kh termőterületre jutó halmozatlan termelési érték növekedését, az utolsó 3 év átlagához viszonyítva és a kataszteri tiszta jövedelem szerinti korrekciókat. Miért érdekes és figyelemre méltó ez az „újítás”?... i Azért, mert sok gyenge tsz nem érhetett el jobb ered­ményt, mint a jó termelőszö­vetkezetek és hiába fejlesztet­te egy év alatt eredményesen gazdálkodását, a versenyben alulmaradt. A korrekciók kel­lő differenciálást tesznék le­hetővé, valamint azt, hogy a gyengébb adottságokkal ren­delkező tsz-ek is a nyerés le­hetőségével vehetik fel a küz­delmet, ha rövid idő alatt jól fejlesztik gazdaságukat. Az egyéb feltételek között szerepelt még, hogy a dolgo­zó tagság legalább 20 százalé­ka részt vesz a termelőszö­vetkezeten belüli munkaver­senyben, nem történik halá­los baleset a tsz-ben és több szociális feltételt is közbeik­tattak. A tsz-ek gondoskodja­nak tagságukról, különösen a beteg és idős tagokról, vala­mint az egyedülálló, kisgyer­mekes anyákról. Az 1969. évi verseny tehát számos újszerű vonással gaz­dagodott. E versenyben már érdemes részt venni! Miért oly kevesen ? Az 1969. évi gazdálkodási versenyre való felhívást a szö­vetség hatókörébe tartozó ösz- szes termelőszövetkezet meg­kapta, mégis csak 20-an szán­dékoztak abban részt venni. A szövetség vezetői szerint még ipindig indokolatlan tartózko­dással fogadják egyes tsz-ve­zetők a versenyt, s ez a felté­telek kellő meg nem értéséből fakad. A szövetség tagjai igyekez­nék minden tsz-ben személye­sen is eljárni és megmagya­rázni a verseny célját, lénye­gét, s azt, amit dr. Bíró Fe­renc, a Pest megyei Pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője mondott: „Eb­ben a versenybe^ nem lehet és nincs vesztes, ezzel minden gazdasági egység, minden em­ber nyer.” A jubileumi versenyfelhívás segít az,éves versenybe való bekapcsolódásra. Üj lendüle­tet adott a mozgalomnak a zsámbéki „Üj Elet Tsz” felhí­vása is, amelyhez többen csat­lakoztak. A szövetség már ki­dolgozta a szakszövetkezetek részére is a versenyszabályo­kat és várják, hogy a 26 szak- szövetkezet szintén részt vál­lal e nemes versengésben. A szövetség területén a leg­jobb 4 tsz-t felterjesztik a TOT-hoz és ha eredményeik jók, szép kitüntetésre, juta­lomra van kilátásuk. Egy ember csak egy ember A Budapest környéki Mező- gazdasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetsége nagy energiá­val kezdett a verseny szerve­zéséhez, adminisztrációjának lebonyolításához. Régebben a tanácsoknál több ember fog­lalkozott a versennyel, a szö­vetségben azonban csak egy. A négy járás 54> tsz-éhez és 26 szakszövetkezetéhez ez bizony kevés. Félő, hogy a kellő pro­paganda és tanácsadás, de az értékelés is csorbát szenved emiatt. Egy ember még csak egyetlen alkalommal sem tud­ja a tsz-eit meglátogatni, mert a versenyen kívül még más feladatokat is ellát. Nem len­ne haszontalan dolog, ha ille­tékesek segítenének a szövet­ségnek ebben a kérdésben. A jubileumi verseny Pest megye mezőgazdasági üzemei­ben is jó haszonnal, szép ered­ményekkel kecsegtet. Olasz műszaki hét Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tartósítása Olaszországot az idén az elsők közé sorolhatjuk, azok között az országok között, amelyek magyar árut vásá­rolnak, illetve exportálnak Magyarországra. Ezt a meg­állapítást tegnap a Technika Házában dr. Ludovico Fülei igazgató, a Budapesten meg­rendezendő olasz műszaki héttel kapcsolatban tette. Elég­gé közismert, hogy a két ország között meglehetősen nagy tempóban növekszik a keres­kedelem, de számtalan lé­pést tettek az ipari együttmű­ködés felé is. A további le­hetőségek bemutatása most a cél. Előadások sorozata és egy nagyobb terjedelmű ki­állítás jelez valamit mind­ebből. A legjelentősebbek kö­zött említhetjük a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékek korszerű csomagolásá­nak ‘ bemutatását. Az olasz műanyag- és csomagolás-- technikai ipar igen fejlett, érdemes kutatni, az ajánlott berendezések közül melyik a legmegfelelőbb tartósításra, szállításra. Egyébként 30 olasz termelő vállalat vesz részt az olasz műszaki héten, többek között a vegyipar, az elektronikus és eletrotechni- kai ipar is. —Sz—D­KÍSÉRLETI GYÁRTÁS DUNAKESZIN Dunakeszin a budapesti 3. sz. Házgyár építése előrehala­dott állapotban van. A 43-as Állami Építőipari Vállalat a gyártócsarnok két hajóját már átvette az építőktől, és meg­kezdték az elemek kísérleti gyártását. A Szovjetunióból érkezett gyártóberendezések beállítása, összehangolása történik a kísérleti gyártás alatt. Képünkön: a most késziilt első ele­mek a gyártócsarnokban. Árengedményes haszenvaskiárusítás 1969. október 15-től december 31-ig A Pes»t, Bács és Nógrád megyei MÉH Vállalat telepein és átvevőhelyein 15-2Q%-os árengedmény! Haszonvas és II. a. kivitelű, I és U gerendák, szögvasak; finom- és durvalemezek; lágy, horganyzott huzalok; melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; betonvasak és koracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont kerítésfonatok. Vagontételes rendelés esetén o vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László u. 32. Telefon: 494—390. TELEPEK ÉS ATVEVÖHELYEK-. Aszód, Budaörs. Cegléd, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő, Pécel, Isaszeg, Monor, Nagykáta, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Vác. Szentendre, Szob, Alsonémedi. I ............................................ A z autó A szürkület óvatosan lo­pakodik a város fölé. Már föl- villannak a fényreklámok, hogy bemagoltassanak a járó­kelőkkel üzleti jelszavakat, cigarettaneveket, mosópor­márkákat. A körúti járda mellett ra-w gyogó autó áll. Áramvona­lai kecsesek, teste elegáns, karcsú, szédületes sebessé­gek feszülhetnek benne, rend­száma külföldi. Sokan megbá­mulják, de ilyenkor még sietős az emberek dolga, csak néhány hosszú hajú, farmer- nadrágos ifjú áll meg mel­lette. A hullámzó emberfolyam szélén fiatal házaspár köze­ledik. Előttük pöttöm le­gényke tipeg. Szőke, gön­dör hajú fiúcslca. Arcán apró gödröcskék huncutkodnak. Ragyogó szeme csudálkozás- sal van tele. Mindent megbá­mul, mindenben csodát sejt: most ismerkedik a világgal. Az autó előtt hirtelen meg­torpan. Látszik rajta, hogy ebben a pillanatban minden más jelentéktelenné halvá­nyodott számára, a villogó fényreklámok, a kirakatok tündérvilága. Ámulva nézi a kocsit, majd örömében sikol­tozva totyog hozzá, apró ke­zecskéjével cirógatja, a fé­nyes karosszériát, tapogatja a reflektorok domború üve­gét, bekukucskál az ablakon, amelynek csiszolt üvege szik­rázva veri vissza a Körút vib­ráló fényeit. Aztán egyik ke­zével megkapaszkodik a ko­csiajtó kilincsében, hátra for­dul, másik kezét apja felé nyújtva lelkendezve közli nagy felfedezését: — At-to... at-to... Vékony hangja átcsilingel az utca lármáján. Néhányon megállnak és mosolyogva né­zik a gyereket, amint ujjongva csetlik-botlik az autó mellett, megtapogat minden elérhetőt rajta. Mosolygó közönsége folyton cserélődik, csak apu és anyu marad a helyén. Lát­szik rajtuk, hogy már men­nének tovább, de a gyerek nem tud megválni az autótól. Most kis, fehér cica fut át a járdán a sietős lábak rengete­gében, és megáll a kisfiú mel­lett. — Nézd. cica, kiscica — pró­bálja elterelni a gyerek fi­Súgnak az igazgatónak? Az igazgató, bár egy sze­mélyben felelős a vállalat gazdálkodásáért, mégsem ért­het mindenhez. Nem is tudhat mindenről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a társa­dalmi szervek tájékoztatására, véleményére, tanácsaira, ese­tenként az egyetértésre. Ter­mészetes tehát, ha az-igazgató fontos döntései előtt személyi, gazdálkodási, szervezeti ügyekben tanácskozik munka­társaival. Nem csak a körülte­kintés, a szakszerűség, hanem a vezetés demokratizmusa is azt igényli. Egészen másról van szó, vi­szont amikor arról suttognak a folyosón, vagy nyíltan be­szélnek az Irodákban, hogy „súgnak az igazgatónak”. Ilyenkor tulajdonképpen szub­jektivizmusra, részrehajlásra gyanakodnak, arra célozva, hogy a vezető döntését ille­téktelenek, „titkos • tanács­adók” befolyásolják,, A súgás természetéből adódik, hogy ez az eszmecsere nem az írott ügyrendi szabályoknak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában nem is bírja el a munkaértekezletek, a vélemé­nyek sokoldalú összecsapásá­nak nyilvánosságát. A súgó lehet szürke eminen­ciás és dolgozhat a vállalat valamelyik vezető posztján, lehet az igazgató földije vagy régi szaktársa, barátja, befo­lyása mindenképpen egyolda­lú, sérti a kollektíva igazság­érzetét. És joggal sérti azokat a véleménynyilvánításra ille­tékes vezetőket, társadalmi munkásokat, akiket az igazga­tó nem, vagy csak formálisan hallgat meg. Még a leglelkiis­meretesebben előkészített ve­zetői döntés után is adódhat félreértés, sértődés. Hiszen a vezető végül is a sokoldalú eszmecsere nyomán, a nézetek összecsapásából kialakítja sa­ját véleményét és eszerint dönt. Egyesek ilyenkor úgy érezhetik: hiába beszéltek, nem hallgattak rájuk, mert ta­nácsaikkal ellentétes elhatáro­zás született A jó vezető per­sze komolyan vesz minden vé­leményt, hyílft vitában foglal állást és nyomós érveivel ké­pei" meggyőzni, vagy legalább­is megingatni az övével ellen­tétes álláspont képviselőit. A vezetői elhatározások per­sze óhatatlanul szubjektív mozzanatokat is tartalmaznak, mégha ez a szubjektivizmus inem is a véleményezők iránti rokonszenvből vagy ellen­szenvből táplálkozik. Ez a szubjektivizmus egyrészt úgy csökkenthető, hogy a vezető döntéseit minden esetben kel­lő információ birtokában a műszaki, termelési, értékesíté­si, pénzügyi, személyzeti szak- apparátussal egyetértésben igyekszik meghozni. Ha szük­séges, nem sajnálja az erőt, az időt a vitától, a meggyőzéstől sem. Másrészt a vezetői szub­jektivizmus, s az ebből adódó félreértés úgy csökkenthető, hogy a hatásköröket elosztó ügyrend nem csupán a döntés­re jogosult vezetőt nevezi meg, hanem a véleményezés­re, egyetértésre jogosult sze­mélyeket, szerveket is. Előfordulhat, hogy a véle­ményezésre jogosult személy­nek nincs, vagy használhatat­lan a véleménye s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, „illetéktelen tanács­adókra” hallgatni. Az ilyen ismétlődő esetek viszont arra vallanak, hogy a vezető nem jól választja meg munkatár­sait. A következtetés magától adódik: kerüljön minden posztra a legrátermettebb em­ber. Aki tájékozott, hozzáértő, aki a bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bátran véleményezni, felette­seinek is ellentmondani, és nem utolsósorban, akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető., A szocialista normák, a de­mokratikus játékszabályok be­tartására tehát csak az a ve­zető alkalmas, aki nyílt, őszin­te és következetes a döntést előkészítő vitában csakúgy, mint a személyzeti munkában. A demokratizmus, a beosztot­tak véleményének szókimon­dó bírálatának őszinte igénylé­se és meghallgatása viszont a vezető számára nem frázis, hanem belső szükséglet. Mert csak úgy születhetnek jó dön­tések, s a helyes elhatározások végrehajtása is akkor lesz si­keres, ha a vezető összhang­ban és egyetértésben dolgozik az irányítása alá tartozó kol­lektívával, Az eredményes együttműködés alapja pedig, hogy a vehető képes — és ez bizony már rátermettséget igé­nyei — a kollektíva érdekeit felismerni, megértetni, elfo­gadtatni és érvényre juttatni. Kovács József Tanácskozás a sarcoidosisról Az idei tbc és tüdőgyógyász nagygyűlés egész napot szen­telt a sarcoidosis nevű beteg­ség problémáinak, Mint dr. Mándi László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tü­dőgyógyászati Klinikájának docense, a nagygyűlés elő­adója elmondta, egy aránylag ritka beteg­ségről van szó, bár gyak­rabban fordul elő, mint korábban feltételezték. gyeimét az autóról az asz- szony. A kisfiú azonban nem is hederít a cicusra, ölelgeti, simogatja tovább a kocsit. A túlsó oldalon hatalmas, piros tűzoltókocsi száguld el szirénázva. — Tűzoltóautó — mutogat utána a férfi — nézd csak! — At-to... at-to — ismé­telgeti a gyerek, és megrázza fürtös fejecskéjét. Az emberjgk mosolyognak, a farmernadrágosok is félre­húzódnak kissé, és most már nem a kocsit, hanem a gye­reket tanulmányozzák. Akik hajlamosak a bölcsködésre, a kisfiú rajongásában a vi­lág nagy változásának meg­nyilatkozását sejtik. A mai gyereknek már nem kell a cicuska, nem kell talán az elefánt, a zsiráf, a víziló sem, nem kell más neki, csak az autó, a gép, amelynek a berregő motor a lelke. Lassan besötétedik, és az utcán az urhlmat a fénycsö­vek veszik át. A legényke fel­sír, amikor az apja végre el­húzza a kocsi mellől, és kar­jába emelve megindul vele. — At-to... at-tó... — zo­kogja és kis kezét1 vágyakoz­va nyújtja apja válla fölött vissza, az autó felé. Magyar László A debreceni klinikán 1956 óta foglalkoznak a sarcoidosis diagnosztikájával és a kelet­magyarországi lakosság köré­ben az ilyen megbetegedésben szenvedők felkutatásával. A tüdőgyógyászok figyelme világszerte e betegségek félé fordul. Ennek oka, mint az előbbiekből kitűnik, nem a betegség sújyossága, hanem az, hogy csak megfelelő gyakorlat­tal és a röntgenképet ki­egészítő diagnosztikai módszerek Igénybevételé­vel lehet megkülönböztet­ni a tuberkulózistól vagy a tüdődaganattól, így elkerülhető, hogy a sarcoi- dosisban szertvedő betegek fö­löslegesen, például tbc elleni gátlószerekkel, vagy daganat­gátló szerekkel kezeljék, eset­leg műtétnek vessék alá. Betonozómunkára FÉRFI MUNKAERŐT FELVESZÜNK. Kereseti lehetőség: 2200—2800 Ft. VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ betonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents