Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
ptiJ AI EC '^Mtrlap Utolsó félelem gányház, egy magyarház és ez sokat számít. Mindenkinek hozzá kell szoknia a rendes élethez. ♦ — örülnek neki az emberek? Elmosolyodik. Buta kérdés. — Hónapok óta csak arról beszélnek, hogy mikor költözünk már. — & mi történik a putrikkal? — Ügy egyeztünk meg a tanáccsal, hogy a kiköltözők putriját azonnal lebontjuk. Muszáj, mert különben más faluból beköltözne oda valaki és soha nem szűnne meg ez a csúfság. Igen. Kiskunfélegyházán elrendeződik kilencven cigánycsalád élete. Családi ház, szoba, konyha, kamra. És villany, meg* járda. A tanácselnök, dr. Dobos Ferenc, aki a legjobban szorgalmazta ezt az ügyet, így beszél: — Ha mi is szoba-komfortokban gondolkoztunk volna, úgy járunk, mint a legtöbb helyen: pénz nincs rá, szándék marad a szándék, s tovább állnak a putrik. Mi, bontott anyagokat is felhasználtunk, s így sikerült egy lakás költségét tizenötezer forintra lecsökkenteni. öt év alatt törlesztik. Ez is gond, több családnál. Igaza van. De okos ötletek és áldozatok nélkül itt nem lehet előbbre jutni. A cigány- kérdés lakás, munkaalkalom és művelődés kérdése. Kiskunfélegyházán ezt nagyon jól tudják. Azt is, hogy,_ ha a putrisor a felfelé ívelő élet útjára tudta vezetni Juhász Kálmán orvostanhallgatót, a biztos otthonokból többen figyelnek majd lépéseire. Ha már nem félnek az olvadástól. Hankóczi Sándor NAGYKŐRÖS Már az ötödik A konzervgyári dolgozók ajándéka a lencsés-világosi iskolának Az elmúlt szombaton újabb televízió átadására került, sor Nagykőrösön. Most a lencsésvilágosi általános iskola tanulóit ajándékozták meg azok a konzervgyári dolgozók, akik a Konzerv 3-as és 4-es üzemegységben dolgoznak. Az előző vasárnap hétköznapi műszakot tartottak, s a napi keresetüket nyolcvanan ajánlották fel tv-vásárlásra. Többen, akik vasárnap elfoglaltságuk miatt nem vállalhatták a plusz műszakot, egy napi keresetüket ajánlották fel. összegyűlt tehát a pénz egy újabb készülékre is. Ezt a készüléket olyan község tanyai iskolája kapja, ahol a konzervgyárnak kihelyezett telepe működik. A lencsés-világosi iskola már az ötödik Kőrösön, amelynek a város üzemei televíziót ajándékoztak. Az öt közül három készüléket a konzervgyár dolgozói vásárolták. A sort még nem zárták le; újabb kisiskolásoknak szereznek örömet és lehetőséget arra, hogy többet, és jobban tanuljanak. Második díj A napokban zárult Budapesten, a Belügyminisztérium klubjában az a képző- művészeti kiállítás, amelyet évenként rendeznek a fegyveres erők napja alkalmából. A kiállítás a gyömrői Unyi József festőművésznek szép sikert hozott, négy képét állította ki, s közülük az Őrségben című 2. díjat nyert. A képen a művész „Lány esernyővel” című alkotását látjuk. ÚJ ÖNTÖZŐTELEP 1500 HOLDON 600 férőhelyes hizlalda Az alsónémedi Kossuth Tsz főagromómusa Illés György. Asztalát makettek rendezett sora borija, bizonyítva, hogy a Gombadömping A napsütéses őszi idő valóságos gombadömpinget idézett elő a Bükkben. Bár az úgynevezett „nemes gombák — a vargánya-, a róka- és a galambgomba, valamint a rizike — ideje már lejárt, még mindig nagy tömegben található a Harica- völgyi, valamint a Szen'drő környéki tölgyesekben a népiesen' „potyping”-nak nevezett fülökegomba, amit nemcsak frissen fogyasztanak, de télire savanyúságként is eltesznek. Parasztnya környékén, csanyiki és a farkasgödöri részeken, az erdei irtásokon rendkívül sok laskagomba található. Hasonlóképpen bőséges szürete van az őszi pereszkének is. Árpád népe törökül beszélt... Török Sándor kecskeméti nyelvész és etimológus befejezte a magyar nép őstörténetével, illetve a honfoglalással kapcsolatos kutatásait. Végső következtetéseiről 200 oldalas tanulmányt írt. Több mint 300 hazai és külföldi — nyelvészeti, történettudományi, antropológiai és régészeti — forrásmunka ezer adatát hasonlította össze. Tanulmányának egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy tatott égtáj-színjelzései- nek. Az egyes égtájakat fehér, fekete, vörös és kék színnel jelölték. Az égtáj-szín jelzések szoros összefüggésben vannak a korabeli népek társadalmi rendszerével, valamint ősi hitvilágukkal. Ennek alapján világosan kirajzolódik a népek Európában, illetve Ázsiában történt mozgása. tsz új szakasz előtt áll. Amit az asztalon „miniben” láttunk, abból már egy s más megvalósult... i A kivitelező „házon belüli”, saját építőipari brigádjuk. — Az 1500 holdas új öntözőtelepünk próbaüzemelése már javában tart. A szivattyúkat a Ganz-MÁVAG és a Telefongyár készítette, a csöveket pedig Szolnokról, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól vásároltuk. Az öntözőrendszer a Duna—Tisza- csatornából kapja az üzemeléshez szükséges vízmennyiséget. Ebből a mi 900 holdunkra épp úgy jut majd víz, mint a másik helybeli tsz, a Zöld Mező 500 holdjára. A beruházás is természetesen közös. Az öntözőtelepet — 50 holdon — erdősáv szegélyezi majd. Még ebben az esztendőben befejeződik a 600 férőhelyes hizlalda építése — 1 millió 700 ezer forintos beruházással. Egy hónapon belül elkészül az a 30 vagonos takarmánykeverőnk, amelynek létrejötte 1 millió 141 ezer forintot Igényel. Átadás előtt áll a szociális épület is — fürdővel, konyhával — ez szorosan hozzátartozik az előbbi két új létesítményhez, A költségvetés erre a célra 555 ezer forintot biztosít — f. g. — Konkurrencia Vecsésnek ? IGAZI KÁPOSZTÁS ÉV n Baromfi„riíkaságok" A baromfitenyésztés gyorsütemű racionalizálása folytán szinte nyomtalanul eltűntek a magyar falvakból a régi parlagi baromfifajták. Még teljes kipusztulásuk előtt az Állatkert megkísérli megmenteni ezeket az ágatokat. A szakemberek összegyűjtötték a még feltalálható — talán már az utolsó — példányokat, és ezekre alapozva törzstenyészetet létesítettek a magyar kendermagos, a magyar fehér és az igén ízletes húsú erdélyi kopasznyakú baromfiból. Ezek az apró jószágok kinn a „s2abad életben” ma már ritkábbak, mint akár a magyar szürke marhák, vagy a racka-juhok. GULASCHKI Francia céggel együttműködve kísérleteztek ki egy új exklúzív, víztelenített cipőfelsőbőrt a Szombathelyi Cipőgyár szakemberei. Eddig csak bélésnek használt hazai sertésbőrök nemesítésével állították elő. A belőle készült cipők „Gulaschki” néven először Franciaországban kerültek forgalomba. A szóba jöhető száz francia cipőnagykereskedő közül 73 árusítja már. Ha közeledett a tavasz, erőt: vett rajtuk a félelem; nem mertek örülni sem az enyhü-! lő szélnek, sem a melegedő napnak. Aggodalommal nézegették fejük felett a tető repedéseit és a sárral betapasztott nádat; bírja-e majd a tavaszi vizek rohamát. Mert ha nem, hát nincs hajlékuk, jó ideig. Évtizedek óta mindig rettegve gondoltak az olvadás- j ra. Most csendes a putrisor. Apró, formátlan kéményekből csípős füst szálldogál, néhány gyerek bukfencezik csak a füvön, meg egy öreg, kiálló bordájú kutya szaglássza végig a küszöböket. Az emberek pici, rossz levegőjű kunyhóikban gubbasztanak a lábaskályha mellett, vagy heverne s a nyűtt dikókon. Most is kémlelik a tetőt, mert tudják, hogy jön az eső; a repedéseken becsurog a víz, több putri összeomlik. Elszomorító lesz látni az omló vályogtéglákat... Minden úgy történik, mint eddig? Most nem rettegnek any- nyira. Sokáig járjuk a putrisorok kanyargó útjait, látszatra minden a régi, a megszokott, s immáron legendás cigányéletet idézik. Vajon azok. akik itt élnek, és akiket nemcsak a putri, hanem annak szelleme is megnyomorított, változtak-e valamit? A lelkek térképére j vagyok kíváncsi, hogy fel tudom-e fedezni rajta a felfelé kapaszkodás jeleit? Vagy tíz gyereket megkérdeztem, hogy: „Mi leszel?44 Négy csak nézett, mosolygott és az unszolásra se tudott mit mondani. Toporogtak és kapkodták a fejüket. A másik hat nem habozott. Kőműves — mondta az egyik, s a többi: géplakatos, ápolónő, tanító, esztergályos, ács. A „Kit szerettek a falubéliek közül?” — kérdésre szinte kivétel nélkül azt az idős tanítót nevezték meg, aki tíz éven át foglalkozott velük és most az érdekeiket képviseli a tanácsban Es itt, itt kihez igazodnak ezek a gyerekek, van-e mércéjük, és ha van, az mit mutat? A kis Feri Jancsitól érdeklődöm: — Neked ki a legkedvesebb a cigányok között? — A Juhász Kálmán. — Miért? — Mert doktor lesz belőle. Igen, orvos. A szegedi egyetemre jár és a megyei tanács ösztöndíjasa. Bekopogok a putri ajtaján, ahonnan elkerült. A kis fekete asszony tollat foszt, férje görnyedten, so- ványan és szemüvegesen a kályha mellett melegszik. A pici helyiségben alig férni. Az ablak melletti ágy fölött alkalmi könyvespolc, rajta néhány egyetemi tankönyv; elismerő okmány a falon, a gyerek szorgalmáról, magaviseletéről; és fényképek az ifjú Juhászról, amikor befejezte a nyolc általánost és amikor leérettségizett. Az ablak melletti ágy volt az övé, ma is üresen áll, de a két szülő csak ott szorong együtt a sarokban. Ha lehajol az ember, a pici ablakból nagyon messze ellát a putrik fölött. A fiúról beszélnek, főleg az apa. — Rossz, hogy nincs itt, hazajár kéthetenként, mert hiányzunk neki. Itt nyugodtan tanulhat, megszokta, hogy hangosan tanul és mi addig kint kuporgunk a kamrában. _ De az egyetemet nem a karja otthagyni? — Nem olyan gyerek az. Csak tanul, tanul mindig. Még gimnazista korában fel- költette magát hajnali fél négykor, amikor a vonat jött. Lámpát gyújtott és tanult. Ez a mindene. Meg a gyerekek. Inkább a kicsikkel barátkozott. A Kálmán inkább belehal, de elvégzi azt az iskolát. Büszkék rá. De a putri aggodalma valahogy bennük él. Elröpült a fiúk, hová repült, visszarepül-e? Rajta kívül még csak a Miesz Jóska került el innen, rendőr Kecskeméten ... Egyre több ajtó nyílik, s a kis szobák homályából el- hangáfc szavak erős kontúrokkal érzékeltetik a városszéli putrivilág öl ©tét Mesélik, hogy ma is tízhúsz ezer forintért vesznek menyasszonyt, szóba kerül a szép cigánylakodalom is, ahol egy leterített kendőre sót, kenyeret, vizet tesznek, s az ifjú pár „cigányul” ismétli az eskető bíró szavait: — Amíg só, kenyér, víz lesz a földön, nem hagyják el egymást. Ennek cáfolataként viszont ott a gyakori párcsere; a többszöri nősülés és férjhezmenés. Rendes esküvő még alig volt, csak közlik a tanáccsal, hogy „összeálltunk”. Próbálom megérteni a szavak és a hangsúlyozás mélyén rejlő szándékokat, s valami felszabadultságot érzek bennük. Múltjára visszatekintő ember szokott így beszélni, ahogy ők. Ügy tűnik, mintha mindezzel egy kicsit már leszámoltak volna. Mert ott, ahol új házaik épültek és épülnek már min- 1 den másként lesz. Karádi János cigánybíró szavai győzr nek meg erről, aki hét társával együtt több év óta rendszeresen dolgozik, jól keres és akinek annyi idejét rabolták el a putrik gondjai. — Más lesz ott. Lakásaink a város három pontján épültek. Ügy van, hogy egy ciArpád magyarjai nagy számban találtak elő-ma- gyar csoportokat a Kárpát-medencében, „fehér magyarokat”, akik évszázadokkal _ előbb érkeztek ide. A „fehér magyarok” maradandóan megőrizték a finnugor népszokásokat, s a nyelvet is. A kutató szerint csak ezzel magyarázható magyar nyelvünk ' fennmaradása, ugyanis Árpád népe zömmel török nyelvű volt. Népnevünk viszont Árpádéktól, a „fekete magyaroktól” ered: a „magyar” fekete földet, fekete országot jelent. A vidéket — a Volga folyót és környékét —, ahol éltek, ma is „fekete” jelzővel illetik az ottani népek. A tanulmány értékes adatokkal gazdagítja e népek ősi világ- szemléletéről. vallásáról, csa- ladszervezéséről szerzett ismereteinket. Megfejtését adja a keleti népek hosszú idő óta viA hazai mezőgazdaságban újabb kiemelkedő eredményt hozott az idei őszi betakarítás: 120 mázsás holdankénti átlagtermést ad a téli fejeskáposzta. A szakemberek szerint igazi káposztás év volt az idei, az időjárás ugyanis rendkívül kedvezett ennek a növényi kultúrának. . Október közepén már biztosra vehető, hogy a holdankénti átlagtermés eléri a 120 mázsát. A 8000 holdon termesztett téli fejeskáposztának nem ártott a hűvösebb szeptember eleji időjárás, és jól jött az a rendszeresen érkező csapadék . is. amely júniustól október eleiéig, kisebb-nagyobb megszakításokkal áztatta a földeket. 1969. OKTOBER 22., SZERDA A nyárvégi esők hatására a káposztafej jól megkeményedett, és így tartósítani lehet A gazdaságokban most prizmákba rakják a földekről lekerült termést, amely a téli hónapokban nyersen kerül majd a piacokra. A konzervgyárakba is nagyobb mennyiséget szállítottak már a .gazdaságok. A fe.ieskáposzta'idén anyagiakkal is meghálálja a termelők fáradozását. A téli fejcskáposzta még kintlevő termését a fagyok beálltáig szedik tel. A gazdaságokból érkező jelentések szerint idén a tavalyinál több termelőszövetkezet vállalkozik a káposzta savanyítására ... Ez a gép már a robotok előfutára MINDENT TUD, MINDENT ELVÉGEZ a villamos hálózattól függetlenül működő, könnyen mozgatható ROBOT MH-1-es típusú ROBBANÓMOTOROS HEGESZTŐGÉP ALKALMAS hegesztésre, akkumulátorok töltésére, gépkocsik hidegen történő indítására, ékszíjcsatlakozással forgásátvitelre, külön adapterrel: világításra. MŰSZAKI ADATOK hegesztőáram 40—140 A hegesztő feszültség 60 V a hegesztőpálca max. vastagsága 3.25 mm áramforrás háromfázisú generátor hajtómotor SP típusú, kétütemű Ottó-motor súlya 70 kg MOST KAPHATÓ! TEKINTSE MEG AZ bemutatótermében flUTGKER Budapest VI., Népköztársaság útja 14. ügyintéző: Kiss Alajos Telefon: 312—718 és 124—559. Nen hibás az a kalkuláció? / Ez volt a neves közgazdász első kérdése, amikor egy előkalkulációba betekintett. De bizony hibás volt, mert nem számoltak azzal a kivételes előnnyel, ami a HM SZÓN vas sokoldalú felhasználásával elérhető! DURVALEMEZRE, EXPANDÁLT LEMEZRE, KORACÉLRA, IDOMACÉLRA, HIDEGEN ALAKÍTOTT SZÖGACÉLOKRA. KERÍTÉSELEMEKRE, KERÍTÉSOSZLOPOKRA, KIS- ÉS NAGYKAPUKRA VAN SZÜKSÉGÜK? Mindezt nemcsak bő választékban megtalálják, de október 20-a és december 10-e között 10-20-20%-kal olcsóbban megvásárolhatják Kohászati Alapanyagellátó Vállalat haszonvasiizleteiben és telepein! Budapesti üzleteink: VIII., Baross u. 128. Tel.: 144—268 X., Rákos, Keresztúri út 202. Tel.: 277—806 X., Jászberényi út 18. Tel.: 149—005 XVIII., Pestlőrinc, Kavicsbánya. Tel.: 280-450 Szigetszentmikiós, a TüZÉP-telep mellett. Tel.: 45 Kérjük, érdeklődjenek a KAV Haszonvas Értékesítési Osztályán: Budapest XI., Temesvári u. 18. Telefon: 268-837