Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
2 1969. OKTÓBER 22., SZERDA Helycsere a bonni Schaumhung- palotáhcm (Folytatás az 1. oldalról.) zott nemmel, csupán 235 az Unió 242 képviselője közül. Az új szövetségi kormány erőfeszítéseit az oktatás és tudomány területére összpontosítja — mondotta Brandt. Külpolitikai kérdésekre válaszolva utalt arra, hogy az új kormány „pozitívan reagál a lengyel kormánynak a tárgyalások felvétele irányában mutatott érdeklődésére”. A szövetségi kormány örömmel üdvözölné, ha belátható időn belül sikerülne diplomáciai kapcsolatot létesíteni Lengyelországgal — mondotta a kancellár. Fél órával azután, hogy a Bundestag kancellárrá választotta Willy Brandtot, Heinemann köztársasági-elnök átadta az új kancellárnak a kinevezési okiratot. Az elnöki palotából Brandt, a Szociáldemokrata Párt elnökségi ülésére sietett, ahol kijelentette: pártelnöki tevékenységét ezután sem protokolláris módon kívánja folytatni, mert ezt a tisztséget most sem tekinti formalitásnak. Kiesinger az új kancellár megválasztása után elbúcsúzott a kancellári hivatal munkatársaitól. Első nyilatkozatában azt mondotta: „Majd meglátjuk, hogy meddig tart az új kormány uralma”. A CDU/CSU parlamenti frakciója egyébként kedden a kora délutáni órákban ülést tartott. Az ülésen Barzel, a parlamenti pártcsoport elnöke hangsúlyozta: az új kormánynak nem fogják megadni a szokásos kíméleti időt. Willy Brandt a Bundestagban letette az alkotmányban előírt esküt. Ezzel befejezetté vált a tény: Konrad Adenauer, Ludwig Erhard és Kurt Georg Kiesinger után a Német Szövetségi Köztársaság húszéves történelmében most először szociáldemokrata politikus került a szövetségi kormány élére. SZŐLŐOSZLOPKIÁRUSÍTÁS A kerítésoszlopnak alkalmas 230x15x10 cm-es szőlőoszlop darabja 69 Ft helyett 40 Ft. VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ betonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) A P. t megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRF KERES magas- és mélyépítőipari technikusokat. FIZETÉS: megegyezés szerint: JELENTKEZNI LEHET: a vállalat személyzeti osztályán, Budapest XI., Kiss János altábornagy u. >9—21. Megkezdődtek a szovjet-csehszlovák tárgyalások Körút a Szovjetunióban Jobbról balra: N. Podgornij, G. Husak, L. Brezsnyev, Koszi gin. L. Svoboda, O. Cernik és A. Kedden a Kremlben megkezdődtek a szovjet—csehszlovák tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más szovjet államvezetők, csehszlovák részről — Gustáv Húsúk, a CSKP KB első titkára, Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Oldrich Cernik kormányelnök és a csehszlovák delegáció más tagjai. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség hétfő óta tartózkodik Moszkvában hivatalos baráti látogatáson. Kedden délben a tárgyalásokról sajtóközleményt adtak ki. A közlemény rámutat, hogy a megbeszélések során megkülönböztetett figyelmet szenteltek a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti barátság és sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekhek. A tárgyaló felek eszmecserét folytattak ezen kívül olyan nemzetközi politikai kérdésekről Is, amelyek mindkét fél számára fontosak. Mint a Moszkvában kedden megkezdődött szovjet—csehszlovák tárgyalásokról kiadott közleményből kitűnik, a tárgyalásokon szovjet rész- I ről részt vesz még Andrej Ki- I rilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Katusev, a Központi Bizottság titkára, , Nyikolaj Bajbakov és Mihail Le- szecsko miniszterelnök-helyettesek, Andrej Gromiko külügyminiszter, Andrej Grecsko honvédelmi miniszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter' és Sztyepan Cservonyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete. Csehszlovák részről a tárgyalásokon a felsoroltakon kívül részt vesz még Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagAZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA új öt, nem állandó tagja 1970. január 1-től két évre: Algéria, Szenegál. Magyar- ország; Paraguay és Pakisztán' helyett Burundi, Sierra Leone, Lengyelország, Nicaragua és Szíria. FIIAM VAN DONG, a VDK miniszterelnöke baráti látogatásra Pekingbe érkezett. Tíz számottevőbb összecsapásra került sor hétfőn Dél- I Vietnamban a szabadsághar- I cosok és az amerikaiak között. jai, a KB titkárai, Stefan Sa- dovsky, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Frantisek Hamouz, a szövetségi kormány elnökhelyettese, Jan Marko külügyminiszter, Martin Dzur honvédelmi miniszter és Vladimir Koucky Csehszlovákia moszkvai nagykövete. A csehszlovák párt- és állami küldöttség tagjai — Gustáv Husák (a küldöttség vezetője), Ludvig Svoboda, Oldrich Cernik és a kíséretükben levő személyiségek — kedden körútra indultak a Szovjetunióban. SIKERTELEN katonai puccskísérlet történt kedden Chilében, s ezt követően kihirdették az országban az ostromállapotot. A LIBANONI CSAPATOK hétfőn ostrom alá vettek és ágyúztak egy dél-libanoni gerillatámaszpontot és két Palesztinái ellenállót megöltek. SŰRŰ KÖD szállt Nagy- Britanniára kedden, amely megbénította a repülőtereket és lelassította a közúti, valamint a vasúti közlekedést. CSAK RÖVIDEN, Kommentár A Brandt-kabinet Nyugat-Németországban tehát Brandt, a Szociáldemokrata Párt vezetője lett a kormányfő. Mindenképpen komoly fordulat ez az ország történetében. Mióta az imperialista nagyhatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, életre hívták a nyugatnémet államot, a karmesteri pálca mindig a kereszténydemokrata párt, a CDU—CSU kezében volt. Igaz, a ' legutóbbi kormányban már részt vettek a szociáldemokraták is. A „nagy koalícióban” azonban ők voltak a „fiatalabb partner”, s a bel- és külpolitikai fővonalait továbbra is a CDU— CSU határozta meg. Brandt kancellársága ily módón azt jelenti, hogy a második világháború óta először a szociáldemokraták vannak hatalmon Nyugat-Németországban. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy magában a burzsoá Németországban is több mint egy emberöltővel ezelőtt volt utoljára szociáldemokrata kancellár. Ily módon történelmileg is komoly állomás a szociáldemokrata vezetés alatt létrejött „kiskoalíció”: az SPD és a szabaddemokraták (FDP) részvételével megalakuló kormány hivatalba lépése. Magától értetődő, hogy a Brandt-rezsim indulásának pillanatában kérdések egész tömege merül fel, amelyekre csak a jövő, csak a politikai cselekedetek adhatnak választ. Melnyikov professzor, a politikai tudományok doktora így summázta a leglényegesebb kérdésfeltevést a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap hasábjain: „A választásokon a lakosság többsége elfordult a CDU—CSU- tóí, amely a monopoltőke legfőbb pártja. Elfordult és változásokat kíván. A kérdés az, hogy az új koalíció képes lesz-e teljesíteni a választók világosan kifejezett akaratát”. Azt, hogy a hivatalos szovjet politika részéről elvi alapon és ugyanakkor teljes hajlékonysággal, tárgyalási készséggel várják a Brandt- kormány cselekedeteit, Brezsnyev nyilatkozata is világossá tette. A választások és a kormányalakítás között Berlinben tartott beszédében Brezsnyev azt mondotta: »»Természetesen örömmel üdvözölnénk az NSZK politikájában a realizmus irányába tett fordulatot, és készen lennének arra, hogy megfelelően válaszoljunk rá. De alapvető vonalunk a mill turizmus és re- vanspolitika elleni harc, s ebben a vonatkozásban nincs helye kompromisszumnak”. Ezek a ‘szavak jelzik, hogy az új kormánynak vannak lehetőségfű és nagymértékben hozzájárulhatna megfelelő magatartásával az európai problémák tisztázásához. A Brandt-kormány helyzetének vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja, hogy ezeknek a lehetőségeknek a való- raváltásához nem könnyű helyzetben, kemény politikai harcot kell folytatnia. Belpolitikai vonatkozásban a kormány helyzete távolról sem irigylésre méltó. Az egyetlen vigasztaló jel, hogy az ellenzékbe szorult CDU—CSU soraiban hatalmi harc bontako-. zott ki. Úgy tűnik, hogy Strauss, a bajorországi CSU vezetője ki akarja csavarni Kiesinger kezéből a párt irányítását. (Vagy, ha ez nem sikerül, esetleg kísérletet tesz a párttörzsnek tekinthető CDU és a bajor CSU uniójának széttörésére. Ezzel egy- időben más pályázók is jelentkeztek a hatalmi harcban, így például Kohl, Rajna-Pfalz tartomány 39 esztendős miniszterelnöke. A CDU—CSU novemberi kongresszusán derül majd ki, miképpen alakulnak ennek a hatalmi harcnak a frontjai. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a szociáldemokrata FDP koalíciónak mindössze 12 szavazatnyi többsége van, s ha a realista külpolitika felé hajló, de az iparitökés körökkel erős kapcsolatot .tartó FDP hat képviselője átállna az ellenzékhez — az új kormány többsége máris megsemmisülne. Ez a törékeny többség, s az FDP-hez való kapcsolódás belpolitikai kérdésekben megköti a szociáldemokraták kezét. Tovább korlátozza mozgási szabadságukat, hogy a tényleges gazdasági hatalom az NSZK-ban természetesen változatlanul a monopoltőke kezében van. A szociáldemokratáknak tehát óvakodniok kell olyan belpolitikai légkör megteremtésétől, mely „megriasztaná” a monopoltőkét, csökkentené a beruházási kedvet, vagy esetleg megindítaná a tőkék kiáramlását Nyugat-Né- metországból. Mindez valószínűsíti, hogy az új kormány belpolitikája és gazdaságpolitikája a leglényegesebb kérdésekben aligha térhet el a nagykoalíció politikájától. Az igazi erőpróba már csak ezért is a külpolitika területén vár a Brandt-kabinetre. A már régóta túlérett feladatok világosak. Az európai határok elismerése, az úgynevezett »»egyedüli képviselet” fikciójáról való lemondás, pozitív magatartás az európai biztonsági értekezlet tervével kapcsolatban, — ezek a legközvetlenebb lépések, amelyekkel az új kormány jelét adhatja annak, hogy az európai és világpolitika realitásainak elismerése felé fordul. Már ezek a kezdeti lépések is komolyan megváltoztathatják a nemzetközi légkört, s előkészíthetik azt a fordulatot, amelynek végrehajtása nélkül az európai feszültség feloldódása, történelmi távlatban, elképzelhetetlen: a Német Demokratikus Köztársaság élismérését. rWwí Természetesen ezeknek a történelmi feladatoknak a végrehajtásában nemcsak a rendkívül erős ellenzék demagógiája, hanem jól ismert politikai korlátáik is akadályozzák majd a nyugatnémet szociáldemokrácia vezetőit. A nagy kérdés éppen az, hogy most, amikor annyi év után először jutottak a tényleges hatalom birtokába, képesek lesznek-e átlépni ezeken a korlátokon. (17) Megesett az is, hogy a társaság nagy része már elment, a sovány kis hadnagy azonban nem búcsúzott el, még a konyhába is Mancika után ment, és segített a mosogatásban. Bözsi néni fejében megfordult az a gondolat, hogy ez a hadnagy feleségül is vehetné Mancikát, hadd lássa, milyen házias. Majdnem mindenesti vendégük lett. Mindenki tudta, hogy szeretik egymást. Amikor már senki idegen nem volt a házban, a hadnagy bement Mancika kis szobájába. Bözsi néni állítólag beszélt a fiúval, kérte, hogy vigyázzon a lányra, amit az meg is ígért, Mancikát pedig figyelmeztette arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha teherbe esik. Abban az időben az abortuszt szigorúan tiltották, ő ugyan nemegyszer segédkezett műtéteknél a kórházban, de egyedül, orvos nélkül soha nem végzett beavatkozást. Ezt elmondta a lánynak is, aki szemlesütve hallgatta, s amikor megkérdezte hogy nincs-e úgy, a fejét rázta. — Ugyan, hogy tetszik ilyet gondolni... — Mancikám, szólj időben, talán tudok keríteni orvost... Mancika nem szólt. Bözsi néni gyakorlott szeme is akkor vette észre a bi- z-iyosságot, amikor már másoknak sem voltak kétségeik. Megkérdezte a férfit, hogy elveszi-e feleségül. Azt válaszolta, hogy nem nősülhet most, neki még tanulnia kell, de tudja, mi a kötelessége, ha meglesz a gyerek, fizet utána. Még a szülés előtt elhelyezték. Mancika édesanyja nem fenyegetőzött, hogy vízbeöli magát, ha a lánya szégyent hoz rá. Azt mondta: — Ahol hárman megélnek, lesz enni a negyediknek is. Bözsi néni pedig írást vett Venczel Sándortól, hogy ő a gyerek apja és kötelezi magát tartásdíj fizetésére. Alighogy megszületett Bábuéi, akit Venczel Ilona néven vezettek az anyakönyvbe, Manci húga gyermekparalí- zisbe esett és rövid szenvedés után meghalt. Tálán ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a nagyanya rajongásig szerette ezt az unokáját. Manci tizenhét éves volt ekkor. Venczel Sándorral soha többé nem találkozott. Bözsi néni értesítette róla, hogy kislánya született. Ezt követően minden hónapban elküldte a tartásdíjat, ötszáz forintot. Se többet, se kevesebbet. És soha, semmi levelet, vagy ajándékot. A kezdeti időben ez a pénz több volt, mint amennyi sok más, ilyen létszámú családhoz befolyt. Ehhez jött még az, amit a mosásokból, kézimun- kázásból és a Bözsi néninél végzett alkalmi munkákból kerestek. Mancin látszólag nem hagyott nyomot Venczel Sándor hűtlensége. Bözsi néni soha nem látta, hogy sírt volna, nem is panaszkodott. Inkább úgy viselkedett, mint aki kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy csak ez lehet a sorsa. Talán leggyöngédebb kapcsolatuk időszakában sem élte bele magát abba, hogy Venczel Sándor valaha is- el fogja venni. Szülés után Manci magatartása Bözsi néni alkalmi vendégeihez megváltozott. Sokkal zárkózottabb lett mint azelőtt, a férfiak pedig bizal- maskodóbbak. Lassan ezt is megszokta, vagy inkább beletörődött. Tudomásul vette, hogy a megesett lány helyzete rosszabb, mint az elvált asz- szonyé, akit azért tisztelnek, de a lányanyáról mindenki joggal feltételezheti, ’ hogy olyan. Ha másnak igen, nekem miért ne alapon aztán elég sűrűn előfordult, hogy tolakodó ajánlatokat tettek, s amikor már túlságosan mesz- szire merészkedett valamelyik, a lány Bözsi nénit hívta segítségül. Az asszony hatásosan le tudta szerelni a nemkívánatos erőszakoskodókat, de ha olyan ellen volt Mancikának kifogása, akivel Bözsi néni rokonszenvezett, ki is oktatta. — Nem kell azért mindenkivel olyan morcosnak lenned. így sohasem fogsz férjet kapni. Mancika fásultan szokta megjegyezni: — Nem akarok férjhez menni. — De te csak akarjál. Attól, hogy egy csibész becsapott, nem kell azt hinned, hogy nincsenek rendes férfiak. Légy csak kedvesebb, úgy is megmaradhatsz tartózkodónak. Tanuld meg, mikor kell barátságosan mosolyogni, és mikor kell a férfit rendre- utasítani. Fiatal vagy, nem élhetsz férfi nélkül. A szülés után kitelt az arca, alakja. Bözsi néni úgy találta, hogy nem volna nehéz férjet szerezni számára. Három kiszemeltje is volt. Egyik idősebb legény, a másik két özvegyember. Manci és a férfiak tudta nélkül tárgyalgatott is velük, puhatolózott, milyenek a körülményeik, milyen igényeket támasztanának a feleséggel szemben. Természetesen mindegyik jóravaló és tisztességes lányt, vagy özvegyet kívánt volna, a legény még azt is kikötötte, hogy hozzon valami vagyonkát és természetesen szűz legyen. Bözsi néninek ehhez volt néhány szava, amit egyetlen kérdésben lehetett summázni: „Toronyóra, lánccal, nem kellene?” A két özvegy közül egyiknek két, a másiknak egy kisgyereke -volt. A bábaasz- szony ezeknek is lényegében azt mondta, mint a kissé koros legénynek. — Akkor keressenek maguknak feleséget — és lezárta az alkut. Attól óvakodott, hogy megnevezze akár egyik előtt is, hogy kit szánt neki. Mancinak pedig csak példázódott bizonyos lehetőségekkel, de nem árulta el, hogy ezek bármelyike is valódi, általa ismert személy. Amikor látta, hogy a lány egyáltalán nem veszi komolyan, igyekezett hasznos intelmekkel felszerelni. Ezek szerint ő már nem támaszthat olyan igényeket, mint a vele egykorú, de nem megesett lányok. Bár ő ebben nem lát semmit, mert tudja,> hogy Mancika különb a sok, úgynevezett tisztességes asszonynál, de az emberek mégis másképp nézik. Ezért neki is alább kell adnia. Most már, ha komolyan gondol valakire, akkor számolnia kell azzal, hogy az illető nem fiatal, esetleg vállalnia kell mellette a más gyerekei nevelését is. Valamit valamiért. — Csak katonával ne kezdj, kislányom — szokta mondogatni. — A katona egyszer itt, másszor ott. Annak, aki sokáig van távol a nőtől, eltompulnak az érzékei, azt hiszi, hogy szé- relmes, ha meglát egy nőt Aztán elhelyezik, vagy hazalátogat, szabadságra megy, megismerkedik más lánnyal, leszerel, szóval, katonának ne higgy. Mivel Manci semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy komolyan vegye a férj- hezmenési lehetőségeket, azt gondolta, felkeltheti valamiképpen az érdeklődését, ha elmondja, kiket nézett ki számára. A felsorolás egyáltalán nem változtatta meg Mancika hozzáállását a férjhezmenéshez, sőt ha lehet, megerősítette. Legalábbis azt az elhatározását, hogy ezekhez semmiképpen, inkább örök életében lány marad. Megvannak ők nagyon jól az anyjával, ha pedig férfire van szüksége, amire egyébként nincs, bármikor keríthet magának. (Folytatjuk.)
