Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

TAKAROS PAVILONOK A járókelők örömmel látták, hogy a Szabadság téren már megszo­kott trafikosbódét korszerű pavilon­nal cserélte fel az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Válla­lat. Az új, csillogó alumínium és üvegfülke felzár­kózott az újság­árus ugyancsak korszerű elárusí­tóhelye mellé. Nem is rossz lát­vány együtt a kettő. .A csere két­ségtelenül a vá­rosközpont elő­nyére vált. Foto: P I. PEST MEGYEI HÍRLAP xülömkiapAsa XIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1969. OKTÓBER 19., VASÁRNAP TORTEL íj kiállítás, csütörtöki ügyelet a Kossuth Múzeumban Üj kiállítás nyílik Cegléden novemberben a Kossuth Mú­zeumban. A város felszabadulásának negyed évszázados emlé­kére Az új élet megindulása címmel az 1944—1948-as időszak történelmi dokumentummá vált emléktárgyait, írásos emlékeit és fényképeit mutatják be. Sok olyan anyag kerül a múzeum- látogatók elé, amelyet eddig még nem ismerlek, és a múzeum új szerzeményeinek sorába vagy magángyűjteménybe tartoz­nak. A kiállításokat egyébként — hétfő kivételével — délelőtt 10 órától délután négy óráig lehet megtekinteni. November 15-ig minden csütörtök este 8 óráig tartanak ügyeletet a mú­zeumban, hogy fogadhassák a későn érkezőket. Elismerés a népfrontbizottságnak Aki bepillantást nyer a tőr- teli népfrontbizottság mun­kájába, megállapíthatja, hogy igen eredményesen támogat­ja a tanácsi munkát, a helyi problémák megoldására sok­sok elgondolással, javaslat­tal jelentkezik. A tavasszal, amikor a köz­ségek fásítására, virágosítá- sára vonatkozó felhívás meg­jelent, a törteli népfrontbi- zottság azonnal munkához lá­tott. A Rákóczi Termelőszö­vetkezet két kertészmérnöke által társadalmi munkában ki­dolgozott terv alapján megkezdték az utak fá­sítását. A Rákóczi Tsz szállította, a lakosok pedig ültették a köz­ség új díszeit. Eddig 3560 fa­csemete szegélyezi az uta­kat. Hasonlóan szépen ha­ladtak a virágosítással is. kabér nem fedezné a tele­vízió árát, a hiányzó össze­get a konzervgyár adja hozzá. Portalanitott makadám út Október végén Jászkaraje- nőn az Uj Barázda Termelő- szövetkezet beruházásaként mintegy 600 méteres bekötő útszakaszt adnak át portala- nított makadám burkolat­tal rendeltetésének. A be­kötő utat a tsz azért készít­tette el, hogy jobb. bizton­ságosabb legyen a közleke­dés, és a rossz út ne rongál­ja a rajta közlekedő gépe­ket Táncolni tanulhatnak Tánctanfolyam indul no­vember 5-én Cegéden, a Kos­suth Művelődési Központban. Tanár: Retkesné Koncz Mar­git. Jelentkezni a művelődési központ irodájában és az első oktatás alkalmával lehet. Falrtzőnyeg, csipke, ruha A nők kedvence: a tú Az I. sz. Autóközlekedési Vállalat saját költségén személy- és teher- gépjármű-vezetői tanfolyamot indít. A tanfolyamot végzetteket a vállalat alkalmazza. Jelentkezés és részletes felvilágosítás Cegléden; a Teleki 2. sz. alatt, a munkaügyi csoportnál, ^ 1969. október 25-ig. Három község három tanácsülés Szombaton három ceglédi járásbeli községben tartottak tanácsülést, amelyen időszerű kérdésekkel foglalkoztak. Kő- röstetétlenen a község állat­egészségügyi helyzetéről szóló jelentést vitatták meg, külö­nös tekintettel a háztáji állo­mányra. A tanácsülés a telek­gazdálkodással is foglalkozott. t NSkebudón község köz- biztohságárták helyzeté és az egészségügy volt a téma. Nyársapáton szintén a község egészségügyi helyzetének meg­vitatását tűzték napirendre, és JAWSZEM lakaskarbantartás, javítás-szerelés A Fővárosi Javító Szerelő Vállalat Pest megyei Szolgálatának önálló munkavállalásra jogosított körzeti megbízottai MEGRENDELÉSEKET VARNAK, elsősorban a lakosságtól, az alábbi címeken: CEGLÉDI JÁRÁS: CEGLÉD: Halmi László, vízvezeték-szerelő, lakatos, Vili., Hajó u. 9. Szatmári Rudolf, villanyszerelő, Petőfi u. 4. CEGLÉDBERCEL: Willing István, varrógépműszerész, Dózsa Gy. út 38. NAGYKÖRÖS: Kása Dezső, villanyszerelő, III., Mátyás kir. 5. Munkavégzés szombaton és vasárnap is. Hat hónapos garancia. Bővebb felvilágositást adnak és pébégáz bekapcsolási-javítási megrendeléseket felvesznek a PEST MEGYEI SZOLGALAT JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEI: Budai járás, Budapest, XI., Bartók Béla út 37. Cegléd, Arany u. 15. Gödöllő, Dregonya u. 3. Dabas. II., Biksza M. u. 87 Gyömrő, Steinmetz k. u. 26. Nagykáta, Ady E. út 54. Ráckeve, Árpád u. 50. Szentendre, Engels u. 6. Vác, Köztársaság u. 31. A JAVSZER Pest megyei Szolgálat központja: Budapest XIII., Rajk László u. 25. Telefon: 495—669. megtárgyalták az 1970-re szó­ló községfejlesztési javaslatot. Térítésmentes véradónaf» lesz Október 29-én, szerdai na­pon tartja meg az immár ha­gyományossá vált téritésmeri- tes véradónapot Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ helyiségeiben a ceglédi véradó állomás. A vöröskeresztes ak­tívák már megkezdték a szer­vezést, hogy legalább olyan szép eredmény szülessen, mint a legutóbbi alkalommal, mikor több száz jelentkező ajánlotta fel önzetlen segítségét. UL'im bi­kerrel szervezte a béke­hónap kisgyűléseit, ame­lyeken mintegy kétezer ember vett részt. A közelmúlt egyik vb-ülésén ahol a tanács és népfronttá zottság kapcsolatáról tárgyal­tak — a Hazafias Népíron aktíváinak működéséről nag] elismeréssel emlékeztek meg Feladataikról és terveikre dr. Duikai Lorándné, a nép. frontbizottság elnöke ígj nyilatkozott: — Terveink és feladatain! középpontjában most a 25 évforduló áll. November 4-ér lesz községünk felszabadulá­sának negyedszázados évfor­dulója. Ezt hazánk felszaba­dulásának 25 éves évfordu­lójával együtt méltóan kí­vánjuk megünnepelni. Szep­temberben az ünnepségek előkészítésére valamennyi he­lyi üzem és intézmény veze­tőjét összehívtuk, a progra­mokról és a feladatokról tár­gyaltunk velük. Itt született az a határozat, hogy 1970. április 4-re meg­hívjuk községünkbe Kri- lenkó ezredest, aki 1944-ben a község felsza­badítását vezette. Az ünnep­ségek költségeit a helyi Aranykalász Termelőszövet­kezet fedezi. — Közreműködésünkkel a Nagykőrösi Konzervgyár he­lyi telepén megindult a szo­ciálist« brigádmozgalpm. lígyappeak^ a nátront., akti­vistáinak kezdeményezésére született meg az imént emlí­tett helyi üzemnél az az elhatározás, hogy a „Televí­ziót az iskoláknak” mozga­lom keretében egy vasárnapi műszak munkabérösszeget te­levízió vásárlására fordítják, és azt a központi iskolának adják. Amennyiben a mun­Hajdanaban a nők szóra- ] koztató időtöltése volt a kézi­munka. Kiültek a ház elé né- , gyen-öten, vagy téli estéken a ; meleg szobában kötöttek, hor­goltak. Közben persze — a kéz foglalt, de a nyelv szabad lé­vén — jóízűt csevegtek a késői : órákig. i Azután jött az az idő, ami- : kor a lányok inkább sétáltak, moziba jártak, táskarádióztak. Ma újra divat a kézimunka! Diáklányok táskájából gurul ki a pamutgomolyag. Büszkén mutatják egymásnak a maguk készítette divatos pulóvereket, modern mintájú subaszőnyegeket Az ügyes kezű lányok, asszo­nyok támogatására, tanítására alakult meg egy évvel ezelőtt a Kossuth Művelődési Köz­pontban a kézimunka-szak­kör. Vezetője dr. Vámosi Nán- dorné. Vele beszélgetünk. — Hány taggal működik a szakkör? — Változó az érdeklődők száma. Sokan csak egy-egy alkalomra jönnek «1, ha ép­pen, valami különlegességet ta­nulunk. Tizennyolcán viszont állandó részvevők a foglalko- j zásokon. — Milyen munkákat végez­nek? — Nincs hosszú időre meg­határozott programunk. Olyan munkát kezdünk, amilyet a lányok, asszonyok kémek. Te­hát valójában mindenre sort kerítünk. íme: népi hímzések, subaszőnyegek, horgolás, puló­verkötés. Lakáskultúrával is foglalkozunk. Tetszetős, mo> dem faliszőnyegeket terve­zünk. — Mi lesz az elkészült do rabokkal? — Mindenki a sajátját csi­nálja. Igényeink, elképzelé­seink szerint dolgozunk. Időn­ként azonban a legszebb mun­kákat összegyűjtjük és bemu­tatjuk a közönségnek. Leg­utóbb Érden rendeztek me­gyei kiállítást. Szakkörünk nagyszerű eredményt ért itt el: mi kaptuk j második díjat. — Befejezésül a lányokhoz* asszonyokhoz szólok: kérjük, jöjjenek el közénk! Minden hétfőn délután öt órától hét óráig tartunk foglalkozást a kultúrház földszinti klubhelyi­ségében. (kohlmayer) dsú : - • • FOGADÓÓRÁK Sziráki Péter járási vb-tit- kár kedden, 21-én, délelőtt 8 órától 12 óráig fogadóórákat tart a járási tanácsnál hivatali helyiségében. Öreg kövek, régmú tanúi CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Pest megyei Ta­nács III. sz. Sütőipari Vállalata. Cegléd, azonnali belépéssel felvesz egy villany­szerelő szakmunkáét. 44 órás munkaidő, fi­zetés megegyezés sze­rint Jelentkezés a vállalat központjában: Cegléd I.. Kossuth tér l._sz. __________________ H úsz, 30—50 kilós sül­dő eladó. Cegléd, Puskin utca 12. Eladó a központban. V., Szolnoki út 10. számú féli ház, nagy műhely helyiséggel, ér­téken alul. Érdeklőd­ni a helyszínen vagy Cit.romház III. 19., a délutáni órákban. Lakatos és asztalos szakmunkásokat fel­veszünk. Gabonafelvá­sárló Vállalat. Cegléd Kölcsey tér 1. szám. Vidékre, azonnali fel­vételre felveszek női fodrászt. Leveleket „Sürgős” jeligére ké­rek a Ceglédi Nyom­dába. __________________ F érfi segédmunkáso­kat azonnal felve­szünk. Május 1. Ruha­gyár telepe, Cegléd VIII., Körösi út. 26 mázsa szemes óku­korica eladó. VI., Akasztószél. Szilvás. MINDIG TÉR VOLT, ahol a ceglédi katolikus templom áll, pontosabban itt alakult Ifi a város piaca, mert a régi királyok ide rendelték a misék napjá­ra, innen van a vásár nap — vasár­nap. A templomok előtt kellett kirak­ni az eladó portékát. korai Árpád­korban már emelkedett itt, az utak ke­resztezésében egy román stílusú temp­lom. A ceglédi piacon vonul át az évezre­des via magna, amely a Dunát köti össze a Tiszával, innen ágazik délnek a Szeged—Belgrádi országút, és a piac­ról fordul az ember az északi úton Szelén át Jászberénynek a Mátra irá­nyába. A templom mellett vonulnak évszázadok óta & fegyveres hadak és békés utasok keletnek Erdélybe, délnek a Balkánra, vagy fölfelé Budának, az ország fővárosába. A templom közelé­ben kocsma állott a szomjas utasok­nak, bő vizű ásott kút a lovaknak, te­véknek. Királyok pihentek itt tartván Tiszavárkonynak, osztozni az elhalt apák jussán. Akinek a korona jutott, az bírta az ország kétharmadát, aki­nek a kard, az lett a hadsereg főpa­rancsnoka, a kiskirály, a dux, aki, mint az ország főhercege, a birodalom egy- harmadán pénzt is veretett a maga képével. Itt száguldottak a mongol­tatárok szótlan, és gyilkolásra készen, tüzes csávákat vetve a zsúpos házak­ra. Majd új telepesek szemlélték a te­ret kíváncsian, a király hospesei, a kunok, hogy fegyveres erőt adjanak a békétlen magyar oligarchákkal szem­ben. László urunk 1290-ben itt heteit üdvarával, több oklevelet keltezvén 'Ceglédről. Az Anjou-korban Üllőtől a Tiszáig elterülő királyi birtokból száz­ezer holdat ajándékozott az öreg Er­zsébet királynő a klarissza apácáknak: Ceglédet harminc pusztával. A nénék tiszttartói robotba hívták a népeket, és szép, nagy templomot építettek a Szent Kereszt feltalálásának emlékére a korábbi egyház anyagát is beépítve. De a Ezért is volt egy időben a helység neve •Szent kér észt. Oldalához tapadt a Szent Anna kápolna, és a kerek templom­kertbe halottaikat temettek. A támpil- léres istenházának nem volt tornya, éppen olyan volt, mint a nyírbátori ■vagy a kolozsvári Farkas utcai refor­mátus templom, a ceglédi harangok is külön campanilleben csengtek-bongtak, imára híva a népeket. Ez előtt a gát 'egyház előtt villogtak Dózsa paraszt­jainak kaszái, és innen, a ceglédi piac­térről mentek rá a nemesekre, föl- ’gyújtva azok udvarházait. Ennek a 'templomnak volt papja a Nagybotú Mészáros Lőrinc, a parasztháború ideológusa, akit a kortárs Istvánffy Miklós Dózsa rossz szellemének neve­zett, okolva őt minden bajokért, arról nem beszélt, hogy a bajokat legkegyetlenebb magyar nemesség idézte elő. A török idők beálltával százötven évig nézték a turbános atya­fiak ezeket a magosba nyúló falakat, amelyek közé most már a reformált ceglédiek jártak a teremtőhöz fohász­kodva, vajha elmulasztaná fejükről pogányságot. És hogy kitakarodott török, osztrák zsoldosok ballagtak ... Qbégatva a szúnyogcsípéses, maláriás pusztákon. Az idők változásával a nagyságos fejedelem ezen a piactéren tartott szemlét a nyalka farkasok, a ceglédi kuruc lovasok fölött. A VESZÉLYEK csiUapodtával mesz- szi vidékekről sok nép jött erre a föld­re, elperelte a régi ceglédiek reformá­tus templomát, orgonát vitt a kórusra, és fölállította az oltárt a régi helyére, faragott képeket hordott az újra meg­szentelt templomba, és tornyot emelt a falakra. Ez a torony lett a végzete a szépséges, felnyúlt, támpilléres egy­háznak. mert szétnyomta a falakat, a benne való tartózkodás életveszélyessé vált. 1821-ben elbontották a tornyot. Ennek a műveletnek Zakar Illés ács és molnár volt a hőse. lebegvén az in­gó falakon. A kápolnát, szépen ívelő a a itt bordás mennyezetével, és a nagy egy­házat Horrtályossy Ferenc mester le­gényei rontották el. A ceglédi királyi hagyományokhoz •tartozó uradalom és Homályossy 1821. február 2-án kötött szerződést, amely­nek negyedik pontja szerint „a’ régi Templom falaiból és Boltozatjából ki kerülhető foglaló Vasak, Kövek, Tég­lák az Építő mesternek ingyen minden fizetés nélkül által engedtetnek.” Az ezerhatszáz lélekre szabott ma is álló új templomot ez a mester építette fel 50 293 forintért és 21 krajcárokért. Minden kőmíves mellett míg földszint dolgozott, két robotos jobbágy volt a segítség, a falnak középső részein há­rom, és a legfelső emeleten négy gya­logmunkás. A kőmívesek a két régi •templom köveit, tégláit, beépítették az új klasszicista stílusú templomba. Nap­jainkban verik le a vastag, szürke va­kolatot a restaurátorok, és kerülnek napfényre a befalazott oszlopok, bol­tozati dongák és faragott kőkeretek, válnak láthatóvá a hajdani ajtóik, ab­lakok csinos ívei, osztósudarai. Az északi oldalon előbukkant már a tég­lák között egy kőoszlop és egy, szép, sima, ajtókeret-kő. az előbbi tálán a román templomból, az utóbbi a gát egyházból. A mostani építőmunkások fürge kézzel kiszabadították ezeket, de gyorsan el is vakolták a gerjei darázs­kövekkel egyetemben. szomorúan Álldogáltam a létrák alatt, néztem, mint tűntek el is­mét a ceglédi múlt emlékei, a viszon­tagságos idők néma tanúi, amelyek „láttak” itt tatárt és törököt, tán Dó­zsa keze is érintette őket, Lőrinc papé azonban bizonyosan. A három másik világtáj felé vont öles falak még meg­figyelhetők. Ha majd rájuk kerül a sor, ott is akadhatnak effélék, és ha 1kihagynánk a habarcsból, és ha a he­lyén maradna; vagy kibonthatnánk ©gyet-egyet az érdemes faragványok- ból, gazdagabb lenne a múzeum, meg­foghatóbb, érzékelhetőbb a múlt, ame­lyet tisztelnünk kell az itt élt ősök emlékezetére. Hídvégi Lajos 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents