Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
1969. OKTOBER 19., VAS A RNA P ”“<T^CírSeip 7 ki „információs robbanás" megfékezése „Szőrmekiállífás" a Dráva partján A Dráva-part napsütötte ligeterdőiben a szőrmés-bundás állatkák nagy csoportja sütkérezik a mostani szép őszi napokon. Ezen a háborítatlan ártéri területen még ma is viszony- lag nagy számban élnek mókusok, nyusztok, nyestek, hermelin nek és menyétek. Az erdőt járó vadászok és favágók megfigyelése szerint a különben rendkívül óvatos állatok, amelyek nap* közben búvóhelyükön tartózkodnak, és csak éjszaka indulnak zsákmányszerző útra, most tisztásokon, elhagyott fészkekben és faágakon napoznak. Valóságos eleven „szőrmekiállítás” ez. Az emberek nem háborgatják nyugalmukat, hiszen ezek az állatok az Dráva mente gazdag élővilágának ritka, kiveszőiéiben levő példányai. Négymillió kacsa - halgazdaságból Mennyi fémet eszik az ember? Mindennapi élelmiszereinkkel különféle fémek is jutnak a szervezetünkbe. Köztudomású, hogy a vérszegénységben szenvedő betegek számára az orvos sertésmáj fogyasztását javasolja, abban ugyanis 0,035 százalék a vastartalom. A marhamáj viszont részben gazdag, minden kilójában 130 milligramm található. Ugyanakkor a búzában 3 mg, a babban pedig 0,5 mg rezet lehet kimutatni kilogrammonként. Cinkből a vörös- és a fokhagymában van sok, kilogrammonként 14 mg. Az annyira értékesnek tartott spenót viszont csak 6 ragot tartalmaz, ebből a fémből. Köztudomású, hogy az arzén már kis mennyiségben is veszedelmes méreg. De bármilyen furcsa, mégis rendszeresen előforduló alkateleme táplálékainknak. így például 1 kg salátában 0,33 mg, ugyanannyi hónaposretekben pedig 0,1 mg arzén van. A hering minden kilójában már egészen tekintélyes mennyiség, mintegy 4 mg fedezhető fel a méregből. A „magyar ezüst”-ből, az alumíniumból is igen tekintélyes mennyiséget fogyasztunk. 1 kg burgonyában közel 16 mg, a borjú- vagy sertésmájban 17,5 mg van, 1 kg teafűben pedig hihetetlenül sok, 465 mg alumínium található. ÚJ GAZDÁRA lelt a chicagói Metropole Szálloda, a hírhedt A1 Capone egykori főhadiszállása. A 76 évvel ezelőtt épített, 300 szobás hotelt egy idősebb hölgy vásárolta meg több mint 300 ezer dollárért „Információ — ember — gép” — ez az egyik legnagyobb probléma, amely - lyel az emberiség a XX. század derekán szembetalálja magát. Sokszor hallhatjuk manapság, hogy a tanulás egyre nehezebbé válik. A tudomány tartalmának terjedelme most 40—50 év alatt csaknem megkétszereződik, a tudományostechnikai információ terjedelme pedig 10—15 év alatt. Az emberiség a XX. század végén kétszer annyit fog tudni, mint most. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a főiskolai, egyetemi hallgató ismereteinek is szükségképpen növekednie kell. Ez viszont a tanítás időtartamának meghosz- szabbítását követeli meg. S ha ez így folytatódik, akkor az egyetemet, főiskolát nemsokára csak ősz aggastyánok végezhetik el. A mai tudományban két, pontosan kirajzolódó tendenciát figyelhetünk meg. Egyrészt azt, hogy u tudományok differenciálódnak, és ezzel egyidejűleg egyre szőkébb körűvé válik a tudósok szakosodása, másrészt azt, hogy mind újabb és újabb tudományos ágak keletkeznek a különböző tudományok határ- területén, ami széles profilú szakembereket igényel. Egyesek a tudományok differenciálódását és a tudósok egyre szőkébb körű szakosodását majdnem a tudomány végső határának tekintik. George Thompson híres angol tudós-fizikus, például „Előrelátott jövendő” c. könyvében a következőket írja: „Teljesen elkerülhetetlen, hogy ismereteink gyarapodásának arányában ne csökkenjen ismereteinknek az a hányada, I amelyet egy ember el képes sajátítani. Ez, legkevesebb, két nem kívánatos következményt von maga után. Mivel egy szakterületen az embernek rendkívül sokat kell tudnia, abba a nagy kísértésbe eshet, hogy lehetőleg minél kevesebbet tanuljon meg abból, amire munkájában közvetlenül nincs szüksége. így egyoldalú lesz elképzelése arról a világról, amelyben él... A másik nem kívánatos következmény... a szakosodás sokkal későbbi időszakában jelentkezik. Sok tudományos és technikai vívmány úgy jön létre, hogy eszméjét és technikai eljárását egész más területen alkalmazzák, mint amilyenen eredetileg tervezik. A hasonló lehetőség realizálása azonban egyre nehezebben megszerezhető sokoldalú tudást igényel. Nincs kizárva, hogy ez a körülmény határt szab a tudomány fejlődésének .. Ez a kilátás bizony elég sötét, de szerencsére megalapozatlan. Volt idő, amikor az osztás műveletét elvégezni tudó embert már nagy tudósnak tartották. Ma, mint ismeretes, az osztást az általános iskolák alsó osztályaiban tanítják. És ez csak azért lehetséges, mert a matematikusok megtalálták az egyszerű, a gyermek számára érthető módszereket. És így van ez mindenben. A tudomány fejlődésével a világ képe nem lesz bonyolultabb, hanem még egyszerűbb. És ha jól meggondoljuk, akkor rájövünk, hogy ennek így is kell lennie. Hiszen a természet nem lesz bonyolultabb azáltal, hogy a tudomány feltárja titkait. És minél jobban megértjük törvényeit, annál egyszerűbbé válik a természeti jelenségek leírása. Ahol pedig még nem tárták fel a természet törvényeit, ott hipotézisek és elméletek uralkodnak, azoknak a tényeknek a sokasága, amelyek látszólag alig függnek össze egymással. Ebben az összevisszaságban csakugyan nehéz eligazodni. Hasonló helyzetben volt a kémia azelőtt, mielőtt Mengyelejev felfedezte a periodikus rendszert. Az akkori idők kémia szakos diákjainak a szó szoros értelmében megfájdult a fejük attól, hogy oly rengeteget kellett tanulniuk minden egyes elemről. Men- gyelejevnek ahhoz, hogy feltárja periodikus rendszerét, hihetetlenül sok információt kellett feldolgoznia.. Ma már a periodikus rendszer a kvantummechanikából következik, és a tankönyv mindössze egy ! paragrafusban foglalja össze. Mint látjuk, a tudomány alapjait rendkívül tömören és egyszerűen lehet ismertetni. Ha összehasonlítjuk a tíz évvel ezelőtti atomfizikai tankönyveket a maiakkal, akkor az az egyszerűsítés rendkívül szembetűnővé válik, A tudományok alapjait tehát röviden és egyszerűen ösz- sze lehet foglalni. De a nagy képzettségű szakember nem érheti be az alapokkal, neki lehetőleg minél közelebb kell kerülnie a mai tudomány élvonalához. És itt már valóban túl sok az információ. Mindent nem lehet elsajátítani, szűk szakterületű szakembert pedig nem érdemes kiképezni, mert idővel maga a szakma is fölöslegessé válhat. Az új technika és technológia fölöslegessé teszi a szűk szakterületű mérnököt, mert 5 —6 éven belül már képtelen lépést tartani az élettel, és mindent újonnan mgg kell tanulnia. Éppen ezért a jövő mérnökének kutatóvá kell válnia. És itt elérkeztünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, mire kell tanítani a főiskolai hallgatókat Először is, a tudományok alapjaira — erre mindenkit meg lehet tanítani egy egész életre szólóan — másodszor, az ismeretek megszerzésének és értékelésének módszerére, vagyis arra, hogyan egészíthetik ki ismereteiket önállóan, hogyan tanulhatnak folyamatosan. A főiskolai végzősöknek helyesen kell értelmezniük a tudomány és technika általános fejlődését, a tudományos-technikai haladás mozgató erőit és törvényszerűségeit, meg kell tanulniuk a tudományos általánosítást, nem pedig egyszerűen bemagolni az ismeretanyagot. Egyetemeink hallgatói a tanulás folyamán a kutatóintézetek laboratóriumaiban dol- gaznak. Miután a főiskolában megkapták a szilárd alapot a tudományok alapjaiból, és egyidejűleg „főztek” is a mai tudomány konyhájában, a továbbiakban önállóan folytatják útjukat a tudományos-műszaki információ viharos tengerén. A főiskola elvégzése után, természetesen nem találnak kész recepteket az élet valamennyi esetére, erre nem is lehet őket megtanítani, de meg fogják találni a helyes utat minden konkrét helyzetben. Sz. Beljajev akadémikus AZ ELEKTRONIKUS úton történő pénzszámlálás megkönnyítése céljából fémcsíkkal látják el az új 1000 lírás olasz bankjegyeket. INDIA 240 millió rúpia értékben 10, egyenként 15 ezer tonna űrtartalmú teherszállító hajót vásárol Romániától. AZ 1915-BEN kibocsátott 10 shillinges angol bankjegy helyett hétszögletű 50 pennys váltópénz került forgalomba Angliában. Az év elején kötött szerződések nyomán a halgazdaságok nemcsak a pontyok nevelésével foglálkoztak, hanem a tavak komplex hasznosítása keretében kacsákat is tenyésztettek. Nem is akármilyen mennyiségről van szó; az Or- I szagos Baromfiipari Vállalat • üzemeivel négymillió szárnyasra, tehát valamivel több mint ezer vagon kacsahús szállítására kötöttek szerződést. Az Áll ami Halgazdasági Egyesüléshez tartozó üzemekből a holdanként számított 6 —8 mázsányi hal mellett idén legalább ennyi kacsahús is kikerül. A szakemberek — amikor megkötötték a szerződést — nemcsak a gazdasági előnynyel, a nagyobb nyereséggel számoltak. Megállapították, hogy a szárnyasok nagyszerűen tisztítják a tavakat, kiirtják a hínárt és a vizet behálózó más növényeket. A nap jobban átsüti a vizet, ami kedvez a planktonok fejlődésének, nem is beszélve arról, hogy a tavak költséges trágyázásáról sem kell gondoskodni a kacsanevelő halgazdaságokban. A szárnyasokat baromfitápszerekkel etetik, és igen jó tenyésztési eredményeket érnek el. A jobbára exportra kerülő szárnyasok a kívánt 2 és fél kiló súlyt alig több mint 50 nap alatt érik eL A halgazdaságok már átadták az idei hárommilliomodik kacsát. A Baromfiipari Vállalat orosházi, győri, debreceni, kecskeméti és az ország különböző részein levő más üzemeiben idén már hozzávetőleg 600—700 vagonnyi szárnyashúst dolgoztak fel a halgazdaságok jóvoltából. A sikeres efvüttm üködét nyomán jövőbe már hétmillióra növelik a halastavak partjain felnevelt szárnyasok számát. JAVSZER lakáskarbantartás javítás-szerelés A Fővárosi Javító Szerelő Vállalat Pest megyei Szolgálatának önálló munkavállalásra jogosított körzeti megbízottai MEGRENDELÉSEKET VARNAK elsősorban a lakosságtól, az alábbi címeken: GÖDÖLLŐI JÁRÁS : GÖDÖLLŐ: Klement Mihály, vízvezeték-szerelő, lakatos, Dózsa Gy. út 49. — Hucskó László, villanyszerelő, Kölcsey u. 21. — Sándor János, lakatos, Kossuth u. 62. — Szántai JOzsef, lakatos. Dózsa Gy. út 11. ISASZEG: Palánkai István, vízvezeték-szerelő, lakatos, Zrínyi u. 15. — Ragács József, villanyszerelő, Arany J. u. 8. BAG: Katona Péter, lakatos, Vörös Hadse- req útja 35. KISTARCSA: Madlena András, ács. Késmárki u. 8. DABASI JÁRÁS: ÓCSA: Seres Pál, villanyszerelő. József A. u. 2. — Vida Sándor. vízvezeték-szerelő, takatds, Baross u. 29. GYAL: Somodi János, villanyszerelő, Munkácsy M. u. 5. — Staskó István, vízvezetékszerelő, lakatos, Petőfi u. 60. RÁCKEVEI JÁRÁS: RÁCKEVE: Szűcs Sándor, lakatos. Nyár u. 5. — Bartha István, villanyszerelő. DUNAHARASZTI: Molnár Gábor, villanyszerelő. Móricz Zs. u. 20. SZIGETHALOM: Fiumei köz 1. Harakály Miklós, lakatos, SZIGETSZENTMIKLÓS: Laútner Endre, villanyszerelő, Rákóczi út 71. SZIGETÚJFALU: Deminqer András, villanyszerelő, Fő u. 83. NAGYKATAI JÁRÁS: NAGYKATA: Mrekva Mihály, vízvezetékszerelő, lakatos. Árpád köz 1. — Naqy Pál, lakatos. Ősz u. 6. PAND: Fábus János, kőműves. Vörösmarty u. 18. SZENTENDREI JÁRÁS: SZENTENDRE: Tamási László, lakatos. Acél u. 4. — Patai Gyula, villanyszerelő. Vasúti villasor 41. — Bujdosó János, villanyszerelő. Kossuth u. 30. BUDAI JÁRÁS: BUDAÖRS: Keqlovics István, lakatos, Kismarton u. 29. — Benkovics János, lakatos. Kassai u. 35. BUDAKESZI: Koncz Mihály, villanyszerelő, Vörös Hadsereq út 60. ÉRD: Farkas István, lakatos, Vadlúd u. 2. ERDLIGET: Dobrovics József, kőműves. Hajnalka u. 24. PERBAL: Urbanics János villanyszerelő, Erkel u. 7. PILISVöRöSVAR: Krupp Györqy, villanyszerelő, Somoqyi B. u. 25. Munkavégzés szombaton és vasárnap is. Hat hónapos garancia. Bővebb felvilágosítást adnak és pébégáz bekapcsolási javítási megrendeléseket felvesznek a PEST MEGYEI SZOLGÁLAT JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEI: Cealéd^Ara'n v *u" Vs ^ ^ Na^Ä^ATy^dre^i*^ 26’- ” .fl I y • . Ráckeve, Árpád u. 50. Gödöllő. Dreqonya u. 3. Szentendre, Engels u. 6. Oabas, II., Biksza M. u. 87. Vác, Köztársaság u. 31. A JAVSZER Pest megyei Szolgálat központja: Budapest XIII., Rajk László u. 25. Telefon: 495—669. Öntözőrendszerek — nagyobb hozamok Kazahsztánban hatalmas völgyzárógát épül az Isim folyón (a kép a vasbetonszerelők „akrobatamutatványáról” készült). Elsődleges feladata nem az elektromos energiatermelés céljára való duzzasztás j lesz, hanem szárazság súj- j tóttá körzetek öntözéséhez [ nyújt majd lehetőséget. Az | építkezés része annak az egész j országra kiterjedő program- > nak, amelynek keretében a terméshozamoknak öntözés út- I ján való emelését kívánj megoldani. A Szovjetuniói az utóbbi három év alatt öntözött földeken mintegy ] százalékkal nőtt a gabonati més, 100 százalékkal jobb v a rizs — és mintegy 120 sí zalékkal emelkedett a zöl ségfélék hozama. Ez idő al egymillió hektárral növeked a kolhozok és szovhozok ön zött területe, s 21 millió he tár legelő rendszeres öntöz« kezdődött el.
