Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
V PEST MEcrei kMtriap 1969. OKTOBER 19., VASÄRNAP „Ködös szatíra“ A budapesti művészeti hetek alkalmából jövő héten fővárosunkban vendégszerepei a szófiai szatirikus színház. A vendégegyüttes művészeti vezetőivel való találkozóra invitálta az újságírókat a szombat délelőttre szóló meghívó. Az időjárás azonban közbeszólt, a repülőgép határunkon túl a köd 'miatt nem tudott felszállni, és a szófiai színház igazgatója helyett Bízó Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője adott rövid tájékoztatót a 12 éve működő, odahaza és külföldön is sok sikert magának mondható szatirikus színházról. Budapesten négy alkalommal lépnek fel a bolgár művészeik. A megyei kórház 1 I* s *ff •• •• B | ^kulisszái mögött Akik az épület hajait gyógyítják öreg a Semmelweis kórház, ezt mindenki tudja, meg is látszik rajta kívül, belül. Mégsem szenved aggkori végelgyengülésben, megáll még a maga lábán. Azért korához mérten úgyszólván naponta kiütközik testén itt vagy ott, valamilyen szerencsére, nem gyógyíthatatlan betegség. Állapotát tehát állandó figyelemmel kell kísérni, testének SZERENCS Bencés kerengő Az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával megkezdődött Szerencsen az egykori Rákóczi-várkastély helyreállítása. A régészek a négyszögű várban megtalálták a középkori bencés kolostor alapfalait, az egykori belső udvar, a „kerengő’’ maradványait. Részben az ásatások, részben levéltári adatok alapján tisztázták, hogy a monostort a XVI. században érősítették meg, illetve alakították át védelemre. A helyreállítást a XVIII. században épült magtárépülettel kezdték. Ennek egyes részeit hajdan mint várfalak védték az erősséget. A mintegy kétmillió forintos költséget igénylő helyreállítás során az épületben háromszáz személyes nagytermet alakítanak ki színpaddal. A hozzá csatlakozó, XVI. században épült bástyában alakítják ki a dohányzót és a társalgót. A következő években restaurálják a huszárvárat is. 36+24 KISZ-lakás története Repedt az alapzat, hullámos az üveg Új ház épülne, de hol? — Az első la- kásakció vezetősége négy évvel ezelőtt alakult. Akikor — . két ütemben — 36 lakás épült a jóversenypálya melletti fenyvesben. Persze sok társadalmi munkával, a KISZ-lakások mielőbbi elkészülésének érdekében: a vízvezetékeket, a villany- hálózatot és a csatornázást mi végeztük el. — mondja Gellértfi József, az első akció vezetője, a dunakeszi Mechanikai Labor dolgozója. Boldogan költözött 36 fiatal család új otthonába Az élteit két év azonban sok kellemetlenséget, csalódást és idegességet jelen- .tettr&áttt.ukrXZZK£~- épület . V alapzata elrepedj,, a ; koszorú is, apar- kettát helyenként újra fel kellett szedni, az üvegek hullámosak lettek. A fiatal pár, ha kinéz rajta, a tengerparti nászút jut az eszébe és szédül. A kivitelezők, a Duna menti ütsz szakemberei, sajnos a garanciákat figyelembe sem veszik, a jegyzőkönyvek kötetei nőnek. Játszótér sincs. Közel a lóversenypálya és a főútvonal: a kissrácoknak nincs helyük. A harmadik és a negyedik lakásakció ez év tavaszán indult. A ki- 'szőméit„i^kr.Egy;i része, mezőgazda«HÉT gyan lehet ezt megszerezni. A 24 KlSZ-fiatalnak nincs biztos talaj a lába al^tt. A tervek három- emeletes házról beszélnek. Hogy hol? Azt mégnem tudják a Mechanikai Labor fiataljai. Csak azt, hogy jövő év májusában szeretnék megkezdeni az építkezést. Jobb lenne, ha kevésbé göröngyös úton jutnának célhoz, mint elődeik. Solymosi László r Árengedményes kaszonvas-kiárusítás 1969. október 15-től december 31-ig A Pest, Bács és Nógrád megyei MÉH Vállalat telepein és átvevőhelyein f5-2Q%-os árengedmény! Haszonvas és II. a. kivitelű, I és U gerendák, szögvasak; finom- és durvalemezek; lágy, horganyzott huzalok; melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; betonvasak és koracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont kerítésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László u. 32. Telefon: 494—390. TELEPEK ÉS ÁTVEVÖHELYEK: Aszód, Budaörs, ’Cegléd, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő, Pécel, Isaszeg, Monor, Nagykáta, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Vác, Szentendre, Szob, Alsónémedi. | operatív kezeléssel orvosolni, s bajait felszínes, vagy ha kell, ehhez külön szakértő gárda szükséges, ‘ majd akkora, amennyi a kórház egy-egy betegosztályán fekvő emberek bajait gyógyítja A fehérköpenyesek Jósvay László nem az orvosi egyetemen, hanem a Műegyetem gépészmérnöki karán szerzett diplomát és egyike az országban még kevés kórházi főmérnöknek. Alig egy esztendeje nevezték ki. első, aki a megyei kórházban betölti ezt a tisztet. — Amikor meghirdették, megpályáztam és elnyertem az állást — beszél a főmérnök. — Mindjárt otthon éreztem magam a kórházban, hiszen eredetileg orvos szerettem volna lenni, de 52-ben helyhiány miatt nem vettek fel, eltanácsoltak a Műegyetemre. Egyébként régi szálak fűznek Pest megyéhez, első állásom a diósdi csapágygyárban volt. Kilenc esztendeig dolgoztam ott. Most az a feladata, hogy munkatársaival gondoskodjon a gépészeti berendezések üzemképességéről, s így a betegellátás zavartalanságát biztosítsa. Ketten segítik a munka irányításában, Somkövi Tamás, a helyettese, aki műszertechnikus, és XJrányi Elemér energetikus, aki viszont a megyei valamennyi egészségügyi intézményében foglalkozik a világítási és fűtési energiagazdálkodással. ök is fehérköpenyesek. Rövidesen még két fehérköpenyes csatlakozik a törzskarhoz, két röntgentechnikus. Eddig is a röntgenosztályon tévé- szén túl azonban szervezetileg a gépüzemi irodához tartoznak, r.mely egyetlen, íróasztalokkal zsúfolt szo- bácska a kórház Stahly utcai hátsó bejárata mellett. — Szűk a hely, de amúgy sem sokat tartózkodunk benne, a munkánk nemcsak változatos, állandó mozgással is jár. Műhelyeink szűkösségét viszont már tágítani kellett — mondja a főmérnök. A kékzubbonyosok Van kőművesünk és festőnk is, összesen tizenegy szakmunkásunk, de jóval több kellene.^ Szerencsére, a négy kazánfűtővel együtt, mind olyan ember, hogy saját szakmájától függetlenül, egyik a másiknak, ha kell, segít. Nem restell beállni egyikük sem a másik mellé akár segédmunkásnak is. Valamennyien tudják: gyorsan kell végezni a munkát, nem fnaradhat világítás, gáz, víz és fűtés nélkül a kórház. A munkások kék formaruháját viselő szakemberek közül Duschák Antal 1949 óta dolgozik a Semmelweis kórházban, a szomszédságában lakik, vízvezetékszerelő. — A legtöbb baj a vízvezetékkel van, elöregedtek, repedeznek a csövek. A hibás részeket gyakran cseréljük. A mi dolgunk a központi fűtés, a gázvezeték, a szennyvízlevezető és a hűtőberendezés rendbentartása. A munkának ez a sokfélesége tart- tott itt elsősorban, ezt szeretem. Az alapfizetésem csak 2230 forint, másutt többet keresnék. Húszesztendős fiam egy éve villanyszerelősegéd és máris kap havonta 2600 forintot Csakhogy az én munkahelyem nemcsak közel van a lakásomhoz, atmoszférája is olyan, hogy nem cserélném el: — Eleinte nehéz volt megszokni. Mindjárt az első napokban az egyik műtő előterében operáció közben kellett megjavítani egy csapot. Rosszul lettem az étertől, kivezettek a folyosóra, de néhány perc múlva visszamentem, hiszen a munkát sürgősen be kellett fejeznem. Az ií nehéz volt, amikor először I szereltem fel az oxjgénpa- i lackot súlyos beteg ágya mellett. Ezermesterek Havonta ötször éjszakai ügyeletet tartanak. Ebben szerelők és lakatosok váltják egymást. Az áramvezeték kisebb hibáját a vízvezetékszerelőik és a lakatosok is meg tudják javítani. A villany- szerelők és a lakatosok viszont ha kell, a többi vezetéket hozzák rendbe. Es ha nem tudják, akkor átszalaj- tanak valakit Duschákert. Havonta egyszer biztosan felverik álmából, megtörténik azonban, hogy többször is. A javítórészleg legrégibb dolgozója: Németh István fűtő. Már 24 éve dolgozik a kórházban, mindenhez értő, univerzális ember. A kórházhoz tartozó Stahly utcai épületben lakik és ha bármikor felköltik, ugrik, öltözik, számíthatnak rá minden órában. Duschák Antal már 63 éves, úgy tervezi, év végén nyugalomba vonul. Mi lesz azonban, ha egyszer éjszaka mégis szükség lesz rá és a kórházból átküldenék éfte a lakására? — Akikor jövök — mondja búcsúzóul. — Hatszázötven beteg gyógyítása nem szünetelhet egy rövidzárlat vagy egy csőrepedés miatt. Szakoly Endre Az országban egyetlen ül?®™. . Gróh Ilona a nők körében igen ritka foglalkozást választott magának. Az országban egyedül ő a kémények női orvosa. 1951 óta folytatja mesterségét. Nagyon szereti szakmáját, körzetében, a Pasaréten és Rózsadombon, mindenki ismeri és szereti. FERI BÁCSI JUBILÁL A váci Madách Imre művelődési központban háziünnepségen köszöntötték Kalocsai Ferencet, az intézményhez tartozó mozi üzemvezetőjét. Arany István, a városi tanács titkára baráti szavakkal emlékezett meg a jubilánsról, aki négy évtizede, mint mozigépész ült először a vetitöfülkébe. Akkor a film még néma volt, más sztárok nevét hirdette a plakát. Ma már a film színesebb és szélesebb lett, de Kalocsai Ferenc nem egyszer ül a mozigép mellé, feláldozva vasárnapjait, ünnepnapjait. A Pest megyei Tanács művelődési osztálya a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerte el a Vácott nagyon népszerű Feri bácsi érdemeit. (p.) Rekonstrukció előtt a Magyar Gördülő Csapágymüvek diósdi gyárában Termékeiket a háború" előtt hazánkban nem gyártották: iparunk azt többnyire az olaszoktól, németektől, svédektől szerezte be. Népgazdaságunk számára ma már nélkülözhetetlen a belföldi csapágy-gyártás. Cikkeit elsősorban a szerszámgépgyártás, az autóipar, a mezőgazdasági gépgyártás igényli, de sokat exportálunk a KGST szakosítás keretében baráti államoknak. A termékek mintegy tíz százalékának pedig nyugati piaca van. Ha az exportált gépekbe beépített csapágyakat vesszük, akkor jóval több. A világpiacon csapágyban a Svédek, japánok, amerikaiak diktálják a minőségi követelményeket. Ezek az országok általában 5—6 évenként az előző típusoknál magasabb finomságú, pontosságú termékekkel jelentkeznek. A csapágygyártó berendezések jórésze is tehát 5—6 évenként „erkölcsi kopást" szenved. Általában a magyar acél megállja a helyét a világpiacon. Amikor a hazai csapágy ugyanott rosszul szerepel, abban a technológia a ludas. Például azért is, hogy az iparág a közelmúltban elesett egy, már majdnem biztosra vett nyugati megrendeléstől. Az MGM diósdi gyárának alapítása mintegy 10 éve fejeződött be. 1961—62-ig az üzem kapujánál szinte sorbaálltak a j eíentkezők: személyzeti, munkaügyi osztályuk „előjegyzései” alapon, bonyolította a felvételeket. Aztán ez a folyamat megállt, majd megfordult. Az. elmúlt években a gyárban olyannyira megnövekedett a fluktuáció, hogy a ki- lépőknek-belépőknek számát tekintve, azt hihetnénk, egy- egy esztendőben szinte teljesen kicserélődött a 400—450 főnyi munkásgárda. A diósdi gyár nemrég pszichológust alkalmazott a fluktuáció okainak részletes kivizsgálására. A jelentés még nem fogalmazódott meg — annyi azonban bizonyos, hogy a nagy munkaerővándorlásért gépparkjuk elavultsága is hibáztatható. Az elavult bérén, dezés, gyártási eljárás — termelési értekezleteik, párttagsági üléseik állandóan visszatérő témája. Furcsa mindezt hallani az idegennek egy alig több mint tíz éve épült nagyüzemben. De, amint mondtuk, a csapágygyártásban a géppark öt-hat év alatt erkölcsi. kopást szén. ved. S az itt található gépeket már a gyár felavatásakor sem nevezhették a legkorsze. főbbeknek. A gyűrűsköszörű üzemben az „öreg" gépeknek körülbelül 50 százaléka áll. Oka: munkaerőhiány. Szabácsik Jánosné betanított köszörűs . értelmes, munkáját szerető fiatalasszony, öt éve dolgozik itt. — Bizonytalanok ezek a gépek. Ezért a kereset is bizonytalan: hol 1800, hol 1500 ... Örökös idegeskedés... Olaj, a nehéz olajszag, és víz. Vizes a kezem, a köpenyem, vizes földön állok nyolc órán keresztül ... Amióta beléptem a gyárba, állandóan náthás vagyok, a két gépem között két métert gyalogolni oda-vissza, 920-szor naponta... és a rengeteg emelés... Az itt kapott kép általánosnak nevezhető: nagy az ellentmondás az emberi igények, a j berendezések és a terméket illető követelmények között. A gyárvezetés megpróbálta a bérek emelésével tartani dolgozóit. Ám elsősorban a női munkásoknál az a pár száz forint nem nyomott eleget a latban. (A szomszédos Mechanikai Művekben fehér köpenyben dolgoznak!) Mellettünk egy épületben német és magyar szerelők munkálkodnak egy méretre nem is túl nagy berendezésen, amelyet fém- és üvegfalak, műszertáblák borítanak. Ez a bel- sőgyűrűfutőpálya-köszörű gép. A nemrég vásárolt modell megfelelője azoknak az öreg berendezéseknek, amelyeken Szabácsik Jánosné is dolgozik. Értéke másfél millió forint. A berendezés mindazokat a hátrányokat megszünteti, melyek ma olyannyira nehezítik itt a munkát a gyűrűsköszörű- üzemben. Az automatikus ellenőrzés megszünteti a bizonytalanságot; a gép zártsága biztosítja, hogy se olaj, se víz ne szennyezze a környezetet; egész szerkezete feleslegessé teszi a munkadarabok emelge- tését, az egyedi berakást. 1962-től 1969-ig a diósdi csapágygyárban mindössze 72 millió forintot fordítottak a berendezések felújítására, új gépek vásárlására. Ebből .az összegből 1969-re esett a legnagyobb érték, 30 millió. A gyárban egyelőre főként a különböző üzemek reorganizálásával próbálnak jobb állapotokat teremteni az ember, a termék, a termelés érdekében. A következő évtől azonban egy több száz millió forintos nagy rekonstrukciót elkezdve, sorban kicserélik az egész gépparkot. A jövőbeli állapotokra a már „reorganizált" üzemek nyújtotta képből következtethetünk. * A szereidében a szállítást már targonca végzi, és ezáltal ésszerűsíthették az egész tárolást. Ugyanitt a kézi szerelőműveleteket félautomata gépekkel végzik éppúgy, mint a termékek konzerválását és a csomagolást. A lágygörgőkö- szörű-üzemben pedig már géppel helyettesítették a fáradságos kézi adagolást, korszerűsítették a vízcserét, megszüntetve a gép környezetében a nedvességet ... Ez utóbbi üzemekben tá- pasztaltak nem általánosak még az egész gyárban, mégis jellemzőek, mert a gyár holnapját szemléltetik. Jó érzés látni, megbizonyosodni, hogy a termék kedvező sorsa, a termelés, a nyereségesség kedvező alakulása érdekében az ember helyzete is jobb- . ra fordul itt, Diósdon is! Padányi Anna v i
