Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

4 “ic^ártop 1969. OKTOBER 18., SZOMBAT Kapott-e fizetést Táncsics Mihály segédtanító korában? A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának támogatás ával Ganna község­ben kegyelettel ápolják Gan­na egykori segédtanítójának, Táncsics Mihálynak az emlé­két Az Idegenforgalmi Hiva­tal ikérésére a Művészeti Alap Gábor Móricz festőművésszel megfesteti Táncsics Mihály portréját, s azt majd a közsé­gi tanács egyik termében he­lyezik el. A községben felkutatják a korabeli feljegyzéseket és a Táncsics Mihályra vonatkozó dokumentumokból emlékszo­bát rendeznek be. Érdekes megállapítást tettek nemrégen a kutatók; kiderült, hogy a ko­rabeli feljegyzésekben nem szerepel Táncsics Mihály se­gédtanító fizetése. A feltéte­lezések szerint Táncsics elvál­lalta az Eszterházyak itteni mauzóleumának gondozását, a vendégek idegenvezetését és ebből tartatta fenn magát. VEiaB ax> tZfoHiBax A kellemes, őszbe futó nyári hét vége műsorajánlatai kö­zött tallózva ismét bőséges vá­laszték áll rendelkezésemre. Igyekezni fogok kedves olva­sóimnak olyan ajánlatokat ten­ni, amelyek biztosítják a tar­talmas és mégis pihentető hét végi szórakozást. A múlt héten már felhívtam figyelmüket egy-egy érdeke­sebb múzeumi kiállításra, amit most folytatni fogok. A buda­ANTIGONE VÁCOTT A 22-ES CSAPDÁJA A HÁBORÚ - ŐRÜLTSÉG ♦ Könyvutcák között járva Évente lebontják — Tizennégyezer mű — Hol van túlnyomás? Az egymásra helyezett szür­ke csomagok a mennyezetig érnek példás rendben. Könyv­utcasorok. — Ez itt az utánrendelési raktár — világosít fel Jaku- bik Gyula osztályvezető-he­lyettes. Passuth László: Aranyköd- ben fáznak az istenek című regényéből emelkedik itt egy „háztömb“ — Kétezerötszáz példány. Nem gond. Heteken belül el­viszik. Ugyanígy ezt a pakkot. A Bengáli tűz, Hajnóczy Ró­zsától. Amott az Egy magyar ná- bobból egész kis felhőkarcoló. — Más eset. Jókaiból telített a piac. Nehéz eladni. Hegyi Attiláné utánrende­lési kiszedő egy csongrádi ÁFÉSZ-bolt részére szedi a könyveket. — Most érettségizek. Sze­retem ezt a munkát. Sokat ol­vasok. A könyvtárban van kölcsönzési lehetőség. Élek vele. Kedvenc íróm Szilvássy Lajos. Fizikailag elég fárasz­tó munka ez, de szép. Mezőgazdasági részleg. Gömbiczky Józsefné egy cso­mag összeállításán szorgosko­dik. — Egy éve dolgozom a szövkönyv vállalat Csont ut­cai könyvraktárában. Köny­vesbolt vezető voltam Nógrád megyében. Lottón nyertem pesti lakást. Felköltöztem, de maradtam a könyveknél. Az­előtt a vevőket győztem meg, most a boltvezetőkkel tárgya­lok. Az osztályvezető-helyettes bólint. — Ami a mezőgazdasági szakkönyveket illeti, elég ne­héz a meggyőzés. Mi itt úgy érezzük: mezőgazdasági könyvkiadásunk kicsit „túltel­jesítette a normát”. Egyes könyvekből túl sokat nyom­nak. — ?... — A Haszongalamb te­nyésztése című könyvet húsz­ezer kilencszáz példányban adták ki. Ebből vállalatunk 12 ezer példányt vásárolt meg. Képtelenek vagyunk eladni. A Monori Járási Szolgáltató Ktsz azonnali belépéssel felvesz • ASZTALOS • LAKATOS • FÉMNYOMÓ és • FÉRFI FODRÁSZ szakmunkásokat sir JELENTKEZÉS: Gyomron a Steinmetz kapitány u. 12. sz. alatti Központi Irodában. Talán az egész országban nincs ennyi galambtenyész­tő? A kiszállítási részlegnél Puskás Istvánná kirakó új­donságot és utánrendelési expediái az egyik Pest megyei könyvesbolt részére. Itt látom Alain Guerin: Szürke tábor­nok című közelmúltban meg­jelent „krimijét”, a Tolna me­gyei szőttesek című ismeret- terjesztő kiadványt, Dumas Három testőrét. Változatos az igény. Most az őszi megyei könyv­hetek alkalmával különösen fellendül a forgalom. A bolt­vezetők közül sokan ilyenkor személyesen jönnek. Én csak kölcsönző vagyok, saját könyvtáram nincs. Apró gyer­mekem van, de olvasásra még jut idő. Ezerötszáz forintot keresek. Hat éve itt dolgo­zom. — Alkalmazottainkra nem lehet panaszunk. Kialakult törzsgárdánk van. Egyébként a létszám negyven ember — így az osztályvezető-helyettes. Polgár Istvánná újdonság- részleg-vezetőnek nagy a szakmai rutinja. — Nem. Nem tartjuk szá­mon hány téglából épült fel a „könyvváros”. De azt tudjuk, hogy jelen pillanatban 48 mil­lió forint értékű könyvünk van és ez 14 ezer féle könyvet jelent. Mintegy 140 ÁFÉSZ könyvesboltot látunk el szerte az országban. — Beküldik a megrendelő- lapokat és mi vasúton, postán küldjük a könyveket. — A vasút! — veszi át a szót az osztályvezető-helyet­tes — * A MÁV lassú. Sokszor 10—14 nap alatt szál­lítja ki a könyveket. A posta meg túl költséges. Kidolgoz­tam egy tanulmánytervet, úgynevezett túraszállításra, eszerint a jövőben, a gyors ellátás érdekében, saját gép­kocsikkal szállítanánk ki a könyveket. Ez az idén még nem megy gazdasági okok miatt — Kilenc éve dolgozom itt Tudja mit fájlalok? — mond­ja Gersteinbrein Tamásné utánrendelési csoportvezető — iró—olvasó találkozón mind­össze kétszer vehettem részt. Könyvszeretet nélkül a mi szakmánk elképzelhetetlen. E téren többet kellene nekünk nyújtani. Kérjük a vállalatot, hogy időközönként tegye le­hetővé számunkra az ismert írókkal való találkozást Megérdemelnék! A Szövet­kezeti Könyvterjesztő Válla­lat Csont utcai raktára tavaly 181 millió forintot forgalma­zott. A könyvvárost szinte évenként lebontják és új könyvekből építik fel. Lukács Ferenc pesti Petőfi Irodalmi Mú­zeumban szombaton Mártír költők ás írók címmel kiállítás nyílik. A tárlat annak a költő- és írónemzedéknek állít emlé­ket, amelynek életét, művészi kiteljesedését derékba törte a fasizmus. Az idézett költők és írók között vari Gelléri Andor Endre, Szerb Antal, Bálint György, Halász Gábor, Papp Károly, Salamon Ernő ésZsig- mond Ede. Azok viszont, akik kedvelik és szeretik a különö­sen szép iparművészeti alkotá­sokat, látogassanak el az Iparművészeti Múzeumba (IX. kér., Üllői út 33—37.), ahol a magyarországi fajansz- és ke- ménycserép-művészeti alkotá­sokban, valamint az európai és közel-keleti fali csempék ki­állításában gyönyörködhetnek. A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának emlékmúzeuma (XIII., Viseg­rádi utca 15.) meglátogatását különösen aktuálissá teszi ha­zánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulója. Az olvasni szeretőknek is tu­dok ajánlani három, most meg­jelent könyvel Amikor Forres- tal amerikai hadügyminiszter a hidegháború tombolásának tetőpontján megőrüli és kiug­rott az ablakon, kézzelfogha­tóan illusztrálta azt a régi té- tell hogy a háború őrültség. Ezt a tételt bizonyítja az iro­dalmi szatíra eszközével Hő­sek, a Svejk halhatatlan írója új könyvében, amelynek címe: Az elhagyott latrinán. Joseph Heller amerikai író most ki­adott nagy sikerű regénye, A 22-es csapdája, haseki szellem­ben és stílusban eleveníti fel a második világháború olasz frontján harcoló amerikai tisz­teket és közkatonákat. A har­madik könyv Alain Guérin francia író kitűnően dokumen­tált és az igazság fegyverével indulatokat korbácsoló könyve, amely A szürke tábornok cí­men jelent meg, és Gehlennek, a nyugatnémet kémszervezet főnökének útját és mesterke­déseit ábrázolja. A váciaknak bizonyára ne­mes élvezetet fog nyújtani a Madách Imre Művelődési Köz­pont mozitermében szombaton és vasárnap vetítésre kerülő Antigoné című görög film. Ugyancsak Vácott 19-én, va­sárnap délelőtt, a matinéműsor keretében vetítik le a Foto Há- ber című magyar kémfilmet. A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat kellemes meglepetéssel szolgál a ceglé­dieknek, mert vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel a Kos­suth Művelődési Központban divatbemutató keretében mu­tatja be a ceglédi hölgyközön­ségnek a vállalat legújabb mo­delljeit. A magyar rádió és televí­zió is bőséges hallgatni-, ille­tőleg látnivalót kínál a hét vé­gére. Szombaton 19 óra 30-kor a Kossuth adó sugározza a Du- na-parti randevú című, a bra- tislavai és a budapesti rádió közös vidám, zenés estjét. 22.20-kor pedig kezdődik a fia­talság körében közkedvelt Táncoljunk című műsor, amely éjfél után a Melódiakoktéllal folytatódik. Csak dicsérni le­het a televízió műsorszerkesz­tőségét, hogy elővette és szom­bat délután 16.30-kor műsorá­ra tűzte a Megszállottak című nagy sikerű magyar filmet, amely a maradiság, a megszo- kottság elleni nehéz harc „megszállottjairól” szóL A könnyűzene kedvelőinek is tu­dok kellemes szombat esti tv- nézést ajánlani, mert 20.25-kor sugározzák a Lulu című zenés vígjátékot. Vasárnap az irodalmat ked­velőknek kedveskedik' a Kos­suth adó, amikor 22.44-kor Bo­risz Paszternák költeményei­ből egy csokorra valót Nagy Attila és Tallós Endre hangján megszólaltat. A Petőfi viszont 18 óra 15-kor az Alkhimon al­mája című szatirikus komé­diát sugározza. A tv 18 óra 20- kor folytatja a Zorro játék­filmsorozatát, de az igazi cse­mege 19 óra 20-kor kezdődik, mert vetítik Madách Imre: Az ember tragédiája című drá­májából készült tv-filmet. Ezért is dicséret illeti meg a tv-t, mert segít abban, hogy ez a remekmű a képernyő se­gítségével milliók közkincsévé váljék. Ügy vélem, ennyi javaslat, programajánlat elég ahhoz, hogy ezek közül mindenki megtalálja a kedvére valót. A megfelelő választásokból szár­mazó élvezetekhez jó pihenést és szórakozást kíván Karácsonyi István „Hatműíajú“ arcképcsarnok Irodalmunk és színházkul­túránk arcképcsarnoka gaz­dagodott és teljessé vált — azzal a két új portrégyűjte­ménnyel, amely most jelent meg a Képzőművészeti Kiadó művelődéstörténeti sorozatá­ban. Hat kultúrhistóriai terület, a történelem, az irodalom, a tudomány, a színészet, a kép­zőművészet és a zene kiváló­ságai szerepelnek ebben a so­rozatban: 18—18 képet tar­talmazó válogatásban, öt­ezer példányban készültek az egyes gyűjtemények, s kü­lönösen a tanuló ifjúság kö­rében lettek népszerűvé. Á levelezőlap formátumú port­rék (fényképek, illetőleg fest­ményekről, metszetekről ké­szített reprodukciók) hátol­dalán néhány mondatos lexikális ismertetőket talál­hatunk, a legfontosabb élet­rajzi adatokkal, az életműre vonatkozó tömör értékelés­sel. Például Radnóti Miklós fényképén ez áll: „Költő és műfordító, a fasiszta elnyo- más és az embertelenség el­leni tiltakozás nagyszerű lí­rikusa ...” Aztán az értékelés: „Versei kora magyar és eu­rópai költészetének legjelen­tősebb alkotásai (Hetedik ec- loga, Levél a hitveshez, Eről­tetett menet.) A másik gyűj­teményben Varsányi Iréntől Tímár Józsefig ível a színpad jeleseinek sora, köztük olyán színésznagyságoké, mint Já­vor Pál, Gombaszögi Ella, Vray Tivadar, Kabos Gyula, Bajor Gizi, Törzs Jenő, Som- lay Artur, Csortos Gyula, Rátkai Mártom A „hatműfajú” arcképcsar­nok rövidesen minden ágá­ban teljessé válik, a közeli hetekben megjelenő utolsó képzőművészeti, illetőleg két­szer 18 képet tartalmazó tör­ténelmi gyűjteménnyel. A ki­adónál elmondták: fontolóra veszik, hogy a többnyire 1945- ig terjedt sorozatokat a jövő­ben folytatják napjaink mű­vészeteinek, tudományának bemutatásával, annál is in- káb, mivel az iskolai okta­tásban rendkívül hasznosnak bizonyult ez a képes szemlél­tető eszköz. (14) Valósággal ki kell tuszkolni a házból. Még az udvaron is mondja a magáét, szidja a ne­veltlányát. Reménytelen vala­mit megtudni tőle. Egyébként sem túl szilárd erkölcsi és szel­lemi hozományát az alkohol már réges-régen aláásta. Na­gyon kellene szeretni ezt az embert ahhoz, hogy jó irány­ban befolyásolni lehessen. Sze­retni? Az kevés is volna. Nagy türelem, magas fokú intelli­gencia birtokában egy asszony talán elérhetné, hogy fejlett agresszivitásának csápjai el- satnyuljanak, de logikus, önál­ló, következetesen erkölcsös embert már senki nem volna képes faragni belőle. Nincs világ, amelybe bele­tartoznék. De ezt nem érzé­keli. Az életről, a társadalmi erkölcsről, a közvélemény mo­rális ítélőképességének szere­péről csak vázlatos elképzelé­sei vannak. Nem fogja fél, mi történi kfkörülötte. Az asszony­ra nem azért haragszik, amiért kellene, hogy megölte a gyer­mekét, hanem azért, mert ő bázis nélkül maradt, és még annyira sem kötődik semmi­hez, senkihez, mint addig, amíg élt. A nagylány iránti gyűlöletének alapja ugyanaz lehet, mint mindenki iránti in­dulatának, aki személyét, ma­gatartását elutasítja, vagy akárcsak ellentmond. Elképze­lése sincs arról, miként kellene viselkednie, hogy a világ befo­gadja, egyenrangúnak tekint­se. Talán már meg is szokta a szembenállást. Az biztos, hogy elszigetelődött, képtelen a va­lóságláncolatba belekapcsolód­ni. Csibészek, vagányok között sem lenne helye. Ahhoz, hogy ott érvényesüljön, jobban kel­lene ismernie a közerkölcsöt, bizonyos fokú intelligenciára, s a társadalmi, emberi viszo­nyok nagyobb ismeretére vol­na szüksége. Ha helyeseltünk volna neki, bizonyára mi vagyunk a leg­jobbak. Talán ezért is vonzó­dik Pirihez, mert a kislány si- mulékonyabb, mint bárki kö­rülötte. Nem helyesel ugyan, Üe nem mond ellent sem, ami ennél az embernél azonos az­zal, hogy igazat adnak neki, szeretik. Morális fékjei tom­pák, ezért nem is érzékelheti megfelelően mostohalánya iránti megnyilatkozását — a külső szemlélő optikáján ke­resztül. Elképzelhető, hogy Pi­riké iránti gyöngédsége alkal­mas pillanatban egészen sze­mélytelenné válhat, minőségi­leg azonossá a férfinak a nő iránti vonzalmával, s mivel nincsenek erkölcsi gátlásai, nem vet számot a lány korá­val, a morális következmé­nyekkel, érzéseit, tetteit ugyanolyan kritikátlanul ítél­né meg, mint felesége tragé­diáját. Talán még az anyagiak iránt van némi reális érzéke. Ezen keresztül megbocsátóbb azok­hoz, akiktől valamit remél. Bözsi nénivel szembeni maga­tartása erre vezethető vissza. Borra szüksége van, ide bár­mikor bejöhet, pénzért, vagy hitelben is ihat. Igaz, csak bi­zonyos mennyiséget. Lehet, hogy máskor többet, de nem valószínű, mert különben most nyilván követelőzőbb lett vol­na. A női kerékpár, amit el­vitt a háztól, szintén azt -lát­szik alátámasztani, hogy az emberi javak iránti valóságér­zéke aránylag ép. Három hét­tel a tragédia után már az örökségből való kinullázás le­hetősége háborítja fel legjob­ban. Kétségtelen, valamit tud arról, hogy mi számít közös szerzeménynek a házasságban, mi nem, milyen arányban öröklik a vagyont a szülők és a gyerekek. Harminchét éves. Kinek ne­vetség, kinek megvetés tárgya. Hol lenne a helye? Kórházban? Volt. Gyógyul­tan bocsátották el. Orvosi ér­telemben. Fizikai kondíciója megfelel korának, ereje van, most dolgozik is. Sikerei nin­csenek. De kinek vannak sikerei? És milyen típusú sikerélményre volna szüksége? Olyan intéz­mények nincsenek még, ame­lyek társadalombiztosítási szol­gáltatás keretében gondoskod­nak az önbizalom szinten tar­tásáról. Soha. nem is lesznek. Takács József nyilván felült a női kerékpárra, hazament apjához, vág majd az asztalon levő szalonnából, kolbászból és csendesen lefekszik. Apja nem kérdezi, hol volt. Nem úgy, mint az a törékeny, operált bokájú, réveteg szemű asz- szony. ★ Bözsi néni, ahogy Ígérte, el­mondta néhai Takács József- né, született Bödők Margit élettörténetét. A nyugatnémet olajkályha, amit Mancitől vett, kelleme­sen bemelegítette a hálószo­bát. Ez a helyiség az, amely­be a télikert harmadik ajta­járól nyíló folyosón át lehet bejutni. A háló nagy falának köze­pén régimódi, cseresznyefa ágyak állnak, a sarokban há­romszárnyas toalet-tükör, két óriási szekrény a fal mentén, vaskos éjjeliszekrények, fölöt­tük arasznyi neoncső. A vas­tag csipkével terített ágyak előtt lomha fotelok fognak körül egy kerek asztalt. Fent, ahol Krisztus az Olaj­fák hegyén nyomat is lehetne, vastag aranykeretes fénykép, amelyen a mester retusecsetje többet rontott, mint javított. Szárnyas Károlyék esküvői képe. Amikor készült, nyilván azt mondták rájuk: szép pár. Ezen kívül a falon függ lá­nyuk esküvői, valamint na­gyon sok „hálás” anya és gyermek fényképe, néhány se­lyemfestés, gobelin és névtelen piktoroktól származó olaj- csendélet. — Ezt a házat hozományban kaptam a szüleimtől. Apám uradalmi erdész volt. így ke­rültem össze az urammal is, apám társasága révén. Nekem nagy kedvem volt a szülésznői pályához. Az én időmben na­gyon jól. fizettek. Akkoriban nem volt még az, hogy min­denki kórházban szüljön. Elő­fordult, hogy gazdatisztek küldtek értem hintót, amikor elérkezett a feleségük órája. Ahol volt vagyon, ott megkér­tem a munkám árát, ahol lát­tam, hogy szegények, oda in­kább én vittem. Amikor a Manci született, még nagyon fiatal voltam én is. A meg­esett lányok iránt mindig nagy sajnálkozás volt bennem. Fa­lun,'ha férj nélkül szül egy nő, nem számíthat arra, hogy el­vegyék. A Manci anyja meg úgy járt, hogy udvarolt neki egy legény, el is tervezték, hogy kimennek majd Ameri­kába, mert tőlünk akkoriban sokan mentek el. Két ember­nek nehéz volt összegyűjteni az útra valót. így inkább a férfiak mentek el előbb és ha- zaküldték a nőknek az útikölt­séget. Már aki hazaküldte. A Sápi Laci elment és nem je­lentkezett. Nem is tudta, hogy a lány teherben van. Szóval, így született meg a kis Man­ci... Nagyon helyes csecsemő volt, csak lábficammal jött a világra. Mindjárt mondtam az anyjának, hogy ezen lehet se­gíteni, mert ismertem egy na­gyon jó sebészprofesszort, lát­tam, hogy milyen műtéteket csinál, ajánlottam neki. Kicsi korban ez könnyebben kijavít­ható, -mint később. Szegény Mancika, mert az anyját is így hívták, nem hitte el nekem, hogy hibás a gyerek lába. Ké­sőbb már látta, de hát közben elhaltak a szülei, aztán másod­szor is teherbe esett, már nem volt rá pénze. Hát így nőtt fel ez a kislány ... ★ A továbbiakban Bözsi néni elbeszélését követve igyekszem rekonstruálni a tragikus sorsú Takácsné életét. Néhol eltérek a bába következtetéseitől, sőt azok alapján próbálom megta­lálni a hiányzó láncszemeket ifjabb Bödők Margit harminc­öt évig tartó hányattatásai megértéséhez. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents