Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

megyei Űrlap 1969. OKTOBER 17., PÉNTEK EGY FIATAL PAR Valószínűleg jó szórakozást nyújt majd október 30 és no­vember 2 között Nagykőrösön november 3—5 között pedig Monoron — az Egy fiatal pár című, magyarul beszélő színes francia film, melyet csak 16 éven felüliek számára vetítenek. Ismerős színész, telt ház Öcsi szívesen jár Nagykátára Amikor a Déryné Színház Nagykátán szerepel, a járási művelődési központ mindig megtelik érdeklődőkkel. Eb­ben az érdeklődésben újabban van egy adag lokálpatriotiz­mus is: a színház egyik ifjú tagja, Gulyás István, maga is nagykátai. Itt tanítóskodott az egyik közeli faluban, majd művészeti előadója volt a mű­velődési központnak. Sokan ismerték, s Kátán szerették meg annyira, hogy a régi is­meretség alapján ma is Öcsi­nek becézik. E közvetlen meg­szólítással jelzik, hogy közü­lük valónak tekintik, és szur­kolnak sikeréért. Gulyás István színészi pá­lyája nem indult könnyen. Igaz, kezdetben nem is ké­szült színésznek, díszlettervező akart lenni. Amikor azonban a nagykátai gimnázium diák­jaként 1961-ben első lett a megyei szavalóversényen, — ahogy elmondja —, „megcsap­ta a színpad levegője”, s ettől kezdve már azért küzdött, hogy a színművészet legyen hivatása. Érettségi után több­ször jelentkezett a főiskolára, s bár felvétele nem sikerült, képességeire felfigyeltek. A főiskola tanárnője, Simon Zsuzsa azt tanácsolta, próbál­kozzon a Déryné Színháznál. Gulyás Istvánnak itt is szi­gorú felvételi vizsgán kellett átesnie, de most már sikerrel. Eleinte segédszínészként ke­rül színpadra, majd több éves kitartó munka után jött az első jelentősebb szerep, Man- zari „Római gyerekek”-jében. Ezt a televízió is felvette, s et­től kezdve megnyílt az út. Szerződtették, egymás után kapta a főszerepeket, külföldi turnén vett részt. Közben fá­radhatatlanul tanulttá Déryné Színház esti színészképző is­koláján, s itt nemcsak a szak­ma titkait sajátította el, ha­nem pártfogókra is talált ta­nárai személyében, akik segí­tették, egyengették pályafutá­sát. A legtöbbet talán — úgy érzi — Csongrádi Mária, Já- szai-díjas rendezőnek köszön­het. A viszonylag gyorsabb sike­rek sem tették elbizakodottá. Tudja, még sokat kell tanul­nia, s érzi, hogy sikereiben azoknak is része van, akik őt előre segítették: idősebb kol­légáinak és tanárainak. Sza­vaiból tisztelettudás és őszinte szeretet csendül ki irántuk. Hálásan szól a nagykátaiakról is, akik nem feledkeztek meg róla, s szeretettel figyelik munkáját. A „hazai” sikerekre a legbüszkébb. Úgy érzi, hogy teljesítményével valamit ad annak a közösségnek, mely őt nevelte, s amelyhez ifjú évei­nek annyi szép emléke köti. £,. Elekes Éva SZÁLLNAK A DARVAK Darvak húztak át a Duna— Tisza-közén. A vonuló ma­darakat Kecskemét környékén figyelték meg az ornitológusok. Ma már ritka eseménynek szá­mít a darvak vonulása ezen a vidéken. A frissen zöldellő ga honavetéseken legelésző vad libák viszont rendszeres őszi vendégek. Korai érkezésükből arra következtetnek, hogy ha­mar érkezik és hideg lesz a tél. Erre vital a darvak délre költözése is. Színképelemzés a „Három királyok’-ról Az első szerzemény: I. Péteré - 24 valódi Rembrandt az Ermitázsban 1969: „Rembrandt-év”. Az UNESCO határozata alapján világszerte sok országban — hazánkban is — megemlékez­nek a nagy holland festőmű­vész halálának 300. évforduló­járól. , A világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeumának — a leningrádi Ermitázsnak — igen gazdag Rembrandt- anyaga van. Jelena Fehner művészettörténész, az Ermi- tázs nyugat-európai művészeti osztályának vezetője nyilatko­zatában elmondotta: — Múzeumunk Rembrandt- gyüjteménye világviszonylat-, ban nemcsak a legnagyobb, de a legrégibb is: több mint kétszáz éves. Az első Remb- randt-képet — a „Dávid bú­csúja Jonathántól” című világ­hírű alkotást — még I. Péter hozta magával külföldről. A legtöbb alkotást II. Kata­lin szerezte, aki 1764-ben 225 képet vásárolt az európai gyűjteményekből az akkori­ban létesített Ermitázsszámá- ra; ezek között voltak Remb- randt-képek is. öt évvel később megvásárolták Brüll gróf gyűjteményét, majd‘újabb há­rom év elteltével Crose híres párizsi gyűjteményét. Később ilyen jelentős beszerzésre már nem nyílott lehetőség, mert Rembrandt hírneve nőttön nőtt, s képeit a legtöbb or­szágban nemzeti vagyonnak tekintették. Rembrandt alkotói munkás­ságának egyes korszakait gaz­dagon mutatja az Ermitázs Rembrandt-gy ű j temény e. E gyűjtemény egyik legszebb darabja a híres „Danaé”. Ezt a témát korábban már Tiziano is fel­dolgozta. A még ifjú Remb­randt azonban bátran ver­senyre kelt a nagy géniusszal, s egy csodálatos, sajátos fest­ményt alkotott, amely telve van fénnyel, mozgással, ihle­tett átéléssel. A „Szent család” című képen azt az egyszerű holland családot láthatjuk, amelyre ráköszöntött a meg­békélés és nyugalom órája. „A tékozló fiú hazatérése” — a kitaszított, nyomorgó művész alkotása: összegezi Rembrandt egész művészi pályafutását. E képnek nemcsak minden egyes alakja, de apró részletei is ér­zéseket és gondolatokat éb­resztenek. Az Ermitázsnak jelenleg 24 Rémbrandt-képe van; ezek közül egy festménynek („Judit öltözéke”) a valódisága kétsé­ALSONEMEDI Új köntösben az óvoda Átadás előtt a gázcseretelep Művészettörténészek elvé­gezték a „Három királyok” színképelemzését. A képről ugyanis eddig úgy tudtuk, hogy csupán másolata a göte- borgi múzeumban őrzöttnek. A vizsgálat során azonban ki­derült, hogy az Ermitázs bir­tokában levő festményen fel­lelhetők az eredeti vázlat át­dolgozásának nyomai. Ebből pedig az következik, hogy a kép nem másolat, hanem ere­deti példány. Az Ermitázs az évforduló alkalmából tudományos kon­ferenciát rendez, s kiállítás nyílik Rembrandt és tanítvá­nyai alkotásaiból. Ha magyar vendégek érkeznek Lenin- grádba, s tudom, hogy ez gyakran történik, ne felejtsék el megnézni ezt a páratlan művészi értékű tárlatot — mondta befejezésül Jelena Fehner. ,RÖPÜLJ % PAVA...!" DÖNTŐ VASARNAP Megyei népdalénekesek vetélkedője A Művelődésügyi Miniszté­rium, a KISZ KB és a Magyar Televízió meghirdette hazánk felszabadulása 25. évfordulója megünneplésére a „Röpülj pá­va ... !” című népdalversenyt. A vetélkedőnek kettős célja van, egyrészt bemutatkozási és versenylehetőséget biztosí­tani a népdalénekeseknek, másrészt a televízió segítségé­vel közkinccsé tenni és nép­szerűsíteni az eleddig ismeret­len népdalokat. Megyénkből több mint 200 népdalénekes jelentkezett a megyei előselejtezőre, amit Vácott, Budakeszin és Ceglé­den tartottak meg. A szakem­berekből álló zsűri 28 verseny­zőt engedett tovább, akik most, vasárnap délelőtt 10 órakor Budakeszin, a járási művelődési központban vesz­nek részt a megyei döntőn. A zsűri szigorú mércével mér majd, mert Budakesziről már csak négy’versenyző kerülhet tovább, az a négy, aki majd december 21-én a televízió adásában Pest megyét fog­ja képviselni. Érdekes képet mutat az ed­dig kiválasztott 28 ember, mind életkora, mind foglalko­zás szempontjából. A legfiata­labb versenyző -14, a legidő­sebb pedig 60 éves. A foglal­kozásokat vizsgálva, kiderült, hogy a versenyzők között van szövőnő, pénzügyi előadó, kör­zeti orvos, tanítónő, lakatos és vámkezelő. (k. i.) NAGYVEJKE Ékszerraktár A Tolna megyei Nagyvejke község határában bronztár­gyakat szántott ki az eke. Ambrus József helyi lakos a nagyon szép 1 bronz lándzsá­kat, tokos baltákat, sarlókat átadta a szekszárdi múzeum­nak. Ezután dr. Mészáros Gyula múzeumigazgató a helyszínen hitelesítő ásatást folytatott, s ennek során föld­be rejtett bronzeszköz- és ék­szerraktárra bukkantak. A raktárból, amelyet meg­állapítása szerint mintegy 3000 évvel ezelőtt rejtettek el, bronz ékszerek, fegyverek, mezőgazdasági eszközök, ló­szerszámok és más tárgyak kerültek tömegesen napvilág­ra. A leleteket korábbi mély­szántások megbolygatták, szétszórták, s ezért elektromos műszerrel kutatják át a terü­letet. Dr. Mészáros Gyula a közeli domboldalban felfede­zett egy késő bronzkori lakó­telepet is. — Átadták rendeltetésé­nek a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekben a magyar ko­hászat legnagyobb elektro- aoélművét, amely 374 millió forintos beruházással épült. Az örök út Mamának csillaggal teli a bársony mosogatóié fáradt teste abban leli nyugságát, hogy mosogat jajistenemeket motyogat magába és kiülnek lábára az erek, mint kilométerkőre a vándorok. A mama nem hal meg, nem tud csak lefolyik a föld arcáról mint hóié, meg az esőcsepp aztán fölpárolog az égbe, hogy lehullassa magát újra, mert örök útja ez már a mamának aki mindig él, világunk felett ragyog. Szolnoki András Egyiptomba utazott! a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Kardos János mindössze ok­tóber elseje óta tanácselnök Össze! is -télen is Felöltő, átmeneti és télikabát ­# különlegességek nagy választékban az ÁFÉSZ ÁRUHÁZAKBAN és BOLTOKBAN Alsónémediben. Még csak is­merkedik * új munkakörével, de a faluban javában folyó építkezésekről szívesen ad' fel­világosítást. — A régi óvoda felújítása 300 ezer forintot igényel, a ■munkálatokkal a helybeli Kossuth Tsz építőipari brigád­ját bízták meg. A napokban lesz a műszaki átadás. Az ed­digi 75 helyett 125 gyereket tudunk itt elhelyezni. A régi iskolák is elavultak. A tervek szerint jövő őszre készül el a nyolctantermes, 11 millió fo­rintos beruházással épülő új. Megnövekedtek a gáz iránti igények. Még most is TEFU- kocsi hozza a gázpalackokat, s ezt a falu négy pontján meg­határozott időben árusítják. Ez a módszer semmiesetre sem kifizetődő, nem is be­szélve arról, hogy a lakosság­nak mennyire kényelmetlen. Ezért is örülünk annak, hogy az új gázcseretelep — amely­nek építése már régóta húzó­dik —, ebben az évben most már minden valószínűség sze­rint elkészül. ÖRÖKZÖLD KATONATÁNC VÁRJ RÁM KOMPOZÍCIÓ A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének tagjai nem­régiben tértek haza az egyhó­napos lengyelországi és cseh­szlovákiai turnéról. Most is­mét útrakeltek. Tegnap indul­tak Kairóba. Az érdekesnek ígérkező tíz­napos közel-keleti vendégsze­replés programjáról kérdez­tük indulás előtt Radovits Fe­renc alezredest, a művész- együttes parancsnokát. —Az, Egyesült Arab Köz- tá*aságban ebben az évben ünnepük Kairó ezeréves fenn­állásának évfordulóját — mon­dotta Radovits alezredes — s a , jubileumi év művészeti programját eddig hét ország — köztük a Szovjetunió, Len­gyelország, Spanyolország, Anglia — legjobb balett és népi táncegyütteseinek műso­ra gazdagította. Megtisztelte­tés számunkra, hogy a párizsi nagyopera balettkara után együttesünk műsora zárja az igen változatos művészi prog­ramot. — Hallottuk, hogy nyá­ron a franciaországi, vala­mint a lengyelországi tur­nén nagy sikere volt az együttes lcatonatáncainak. Kairóban milyen műsorral rukkolnak ki? — Lesznek katonaszámaink is — például előadjuk Reggel a' táborban című „örökzöld” katonatáncunkat, valamint Szimonov: Várj reám című verse alapján készült tánc­kompozíciót is. — Műsorunk nagyobb része azonban ma­gyar folklórszámokból áll. Énekkarunk például Bartók Béla és Kodály Zoltán világ­hírű kórusműveit adja elő. Bár együttesünk tagjai kato­naművészek, Kairóban a ma­gyar kultúra követeiként lé­pünk fel. — Milyen magyaros ku­riózumai lesznek az egyip­tomi műsornak? , — A kairói közönség szá­mára bizonyára érdekes zenei élményt nyújt Tarjám Tóth Ida cimbalomszólója, az ifjú prímás, Szalad Antal vezényel­te népi zenekarunk műsora és az Üveges tánctól a Szatmári csárdásig valamennyi népi tánc. De „unikum” lesz kóru­saink műsora is, hisz az arab országokban, még ismeretle­nek a magyar kórusművek, sőt, ha jól tudom, maga a kórus műfaja sem honosodott meg. — A fellépések mellett milyen program vár az együttes tagjaira? — Nemcsak Kairó kulturá­lis nevezetességeivel ismerke­dünk meg, hanem az egyipto­mi katonáktól a parasztokig alkalmunk lesz találkozni na­gyon sok arab emberrel is. Tánckarunk két évvel ezelőtt már járt Algírban, de nagy együttesd programmal először lépünk fel arab közönség előtt. Bízunk abban, hogy Kairóban méltóképpen képvi­seljük a „magyar színeket”. Kacsó Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents