Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
a T/fiHíJP 1969 OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK Vízmű a Bükk hegység tetején Az 1969—70-es tanévre PÓT BEÍRAT KOZ ÁST tartunk IPARI TANULÓK részére, az alábbi szakmákban: kőműves, ács, betonozó-elemgyártó, festő-tapétázó, burkoló, építőipari fehérmunka, műanyagburkolóparkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk, ösztöndíjat fizetünk. Munkaruhát és bakancsot adunk. Jelentkezés sürgősen személyesen vagy írásban 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoportjánál Bp. XI., Dombóvári út 19. (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal) Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, víz- és fűtésszereld, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsíszoló, lakatos, autószerelő szakmunkásokat, ÉL 302. kotrógépkezelöt, tehergépkocsivezetőt, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktárt segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel FELVESZÜNK. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautozási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET, A Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX, Viola u. 45. sz. alatt. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos, ívlánghegesztő, kompresszorkezelő és villanyszerelő szakmunkásokat, további raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad! KÜLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre: Kardoskútra, Algyőre, Százhalombattára és Szőnybe felveszünk csőszerelő, központifűtés- szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Ingyenes munkásszállás és olcsó üzemi étkezés van. Bér: megegyezés szerint. A béren kívül még 500 forint külszolgálati átalányt, az alföldi munkahelyeken pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén megtérítjük az útiköltséget, ezt azonban azoktól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: BUDAPEST XVIII., GYÜMROI UT 79-83., ILLETVE A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL. Gazdaság, tulajdon, hitel és jogalkotás (í.) Általános tétel, hogy az állam működése, szerkezete visszahat a gazdaságra. Az állam arra hivatott, hogy a gazdaságot befolyásolja, irányítsa bizonyos eszközökkel annak minden területét. Az állam szerkezetének és működésének színvonala nem teljesen azonos a gazdaság színvonalával. Ez az állam viszonylagos önállóságának elve. A társadalomban a munka- megosztás differenciálódik, ami az állam szervezetében is érezteti hatását. A szocialista állam szintén a munkamegosztás külön ágaként alakult ki. Az államszervezeten belül megtaláljuk mind a gazdasági igazgatási apparátust, mind a politikai igazgatási apparátust. Az új gazdasági mechanizmusban az állam gazdasági szervező munkája, a gazdasági irányítás két esetben tett, illetve tesz szükségessé jogi rendezést: O Ha az irányító szervek hatásköre egymástól elkülönül, a gazdálkodó szervek önállósága nő, így a döntési hatáskörök úgy alakulnak, hogy minden döntés arra a szintre kerül, amelyen az alapul szolgáló tényezők teljes körben és közvetlenül áttekinthetők. Ezért szükség van olyan jogszabályokra, amelyek átfogják a gazdaságirányítást és egyes szervek hatáskörét megszabják mind horizontálisan, mind vertikálisan. O Jogszabályalkotásra akkor is szükség van, ha a döntési jogkörök magasabb szintre kerülnek. Ilyenkor elő kell írni a döntések kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos technikai teendőket. Az új mechanizmusban a jogi rendezés a kazuisztikát mellőző átfogó jellegű magasszintű jogszábályokban történik. A népgazdasági tervezés új rendszerének bevezetése részben előfeltétele, részben követelménye az új gazdasági mechanizmusnak. Jelenleg két fő követelmény áll előtérben: a) A népgazdasági tervek fejezzék ki a társadalomnak a gazdaság fejlesztésére irányuló céljait. Alakítsák ki a népgazdaság fejlődését átfogóan jellemző fő irányokat és a fejlődés fő tényezőit tartalmazzák. b) Nem elég azonban a célokat megjelölni, hanem meg kell határozni a megvalósuláshoz vezető utat, és a megvalósulás eszközeit is. A népgazdasági terv tehát — új viszonyok között — a kormány és a gazdaságirányító szervek cselekvésének egységes, kötelező irányát határozza meg. Ezek szerint az új gazdasági mechanizmus nem jelenti a tervgazdálkodás feladását, a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének figyelmen kívül hagyását. A terv- gazdálkodás keretében kapják meg a vállalatok a nagyobb önállóságot, és így megszűnik a termelési feltételek részletekbe menő döntésének közvetlen felsőbb állami irányítása. A részletproblémákat az utasítások rendszere dönti el. A vállalati terv az országos tervgazdálkodás része, a helyes fejlődés az ellátási viszonyok megtartásával és a szocialista állam ellenőrzésével valósul meg. Az ellenőrzésnek azonban újfajta eszközei vannak. Polgári jog — gazdasági jog A jog a felépítmény részét alkotja, és a gazdasági alapot tükrözi vissza. A jog a gazdasági alap szolgálatában áll. A jog konkrét formában hat vissza a gazdaságra: a jogalanyok cselekvése útján. Természetesen a jogalanyok cse- lekvényének rendezése a jog feladata. A jog szankciórendszereket állít a társadalom rendjében. Ezek védelmi jellegűek a tulajdoni és elosztási viszonyokra vonatkozóan. Ez a védelem azonban csak külső védelmet jelent. A jog normái elsősorban közvetlenül hatnak a gazdasági viszonyokra, másrészt közvetve hatnak a közbiztonság és jogrend védelmén keresztül. A szocializmus viszonyai között, amikor az állam szempontjából legfontosabb a gazdasági szervező tevékenység, így a jogrendszerben kialakulnak az ún. gazdasági jogszabályok. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak befejezése, a szocialista termelési viszonyok győzelme idején előtérbe került a gazdasági tevékenység jogi szabályozása < A gazdasági jog alanyai nem magánszemélyek a szocializmusban, hanem szocialista vállalatok és szervezetek. A szocialista állam a legcélszerűbb, tudományosan alátámasztott formákat és módszereket választja ki a gazdaság jogi befolyásolása céljából. A gazdasági jog a szocializmus és a kommunizmusba való átmenet időszakában a népgazdaság irányításának legfontosabb eszköze. A szocializmus objektív gazdasági törvényei nem automatikusan érvényesülnek, hanem a szocialista állam gazdaság, politikája révén, amely a gazdasági jogban jut kifejezésre. Sokáig elutasították nálunk a gazdasági jog elkülönülésének gondolatát, de a vita mégsem jutott nyugvópontra, sőt erősödik az az irányzat, hogy a gazdasági jogot a „polgári jog” birodalmából kiszakítsák. A kérdés elméleti megközelítésének az az alapja, hogy ennek az egész területnek a jogi szabályozása attól is függ, hogy milyen jogi módszereket és eszközöket alkalmazunk. Ez csak akkor határozható meg, ha előbb eldöntjük: a joganyag szabályai belefémek-e a polgári jogba, vagy külön jogág alakítandó-e ki? D. (Folytatjuk) MŰGYŰJTŐ Decembertől új művészeti j folyóirat jelenik meg „Mű- [ gyűjtő” címmel. Negyedévenként lát napvilágot a négy' ív -i- 64 oldal — terjedelmű kiadvány színes borítólappal, gazdag reprodukciós és fotóanyaggal. Áttekintést kaphatnak majd a művészbarátok egy-egy negyedév várható kép- kiállításairól, szobrászati, kisplasztikái és iparművészeti bemutatóiról. A kiállításra készülő művészekről riport- portrék, a közönség élé kerülő alkotásokról pedig színes diapozitív melléklet található majd a folyóiratban. Az új folyóiratot kizárólag előfizetéses formában terjesztik: a postán és a Képcsarnok Vállalat hét budapesti, valamint tizennégy vidéki szalonjában lehet megrendelni a „Műgyűjtő”-t Fémhulladék a kohászatnak Naponta 300 tonna hulladékot dolgoz fel a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat. A feldolgozás hideg-meleg darabolásból, bálázásból, forgács- őrlésből és rostálásból áll. A feldolgozott hulladékot az ország öntödei és kohászati vállalatainak továbbítják. Bonfininek Hétfőn befejezték a tatai várnál az idei ásatásokat. A már hat éve tartó kutatómunka meghozta gyümölcsét, s teljes egészében kirajzolódott a Mátyás-kori palota alaprajza. Az ásatások igazolják a Mátyás udvarában élt olasz történetíró, Bonfini sorait is: a vár az ország legszebb palotái közé tartozoli. Az idei ásatásokkal a középkori vár feltárása befejeződött, igaza volt.. s a terepet átvette a Műemléki Felügyelőség, hogy az Aquincumhoz hasonló romkertet alakítson ki. Jövőre már a közönség is gyönyörködhet a leletekben. Az ásatásokat tavasszal folytatják, mert a középkori várárok — ahonnan már eddig is sok ritka lelet került felszínre —, valamint a vár alatti szövevényes kazamatarendszer sok kincset rejt magában. ✓^7 ulius Caesarnak tűnt fel először, hogy fia római birodalomban felettébb el- *szaporodtak a próféták, akik a Fó- Cf rumon ütötték fel tanyájukat. E Fórum — az örök város főtere — abban különbözött a tv Fórumától, hogy itt kérdés nélkül is feleltek. Főként az említett próféták: költők, írók, lantosok, komédiások és egyéb léhűtők. Működésükkel az elégedetlenség magvait szórták a polgárok közé, lejáratták* a császári tekintélyt, kétségbevonván annak isteni eredetét. Julius Caesar nem sokat teketóriázott. Egy napon így szólt a szenátusban: — Eme lázongókat, akik a Fórumon szavalják izgató próféciáikat, nyilván a szereplési vágy vezérli. Ezért elrendeljük, hogy a következőkben a Circus Maximusban léphessenek fel. És így lön. A következő előadáson, az egybegyűlt tízezrek zajos érdeklődésétől kísérve, a próféták bevonultak a hatalmas arénába. Elővették papírusztekercseiket, felhangolták lantjaikat, és már éppen rá akartak zendi- teni, amikor felcsapódtak a rácsos ajtók és berontottak a porondra a hetek óta éheztetett berber oroszlánok, s ezek csalódottan konstatálták, hogy a próféták ösztövérek, csontosak és keserűek. De az éhes oroszlán nem válogat ... Julius Caesar úgy okoskodott, hogy imigyen két legyet is egy csapásra. Elfogynak a próféták és a cirkusz is fellendül. Ámde hamarosan tapasztalnia kellett, hogy az oroszlánok ügybuzgó támogatása dacára is egyre szaporodnak a próféták. Ezek még lá- zítóbb hexametereket skandálnak és felfalt elődeiket a mártíromság dicsfényével övezik. A plebs: rabszolgák, szabad polgárok, kézművesek és írnokok, rajongva hallgatták őket, akik a népszerűségi listán hamarosan megelőzték a gladiátorokat is. Caesar újabb oroszlánokat hozatott, mert a régiek jóllaktak és már az is előfordult, hogy tunyán leültek, és hallgatták a lantosokat. Ekkor elhatározta, hogy matinékat is rendez, de ezen tervét nem valósíthatta meg, korai és korántsem természetes halála miatt, melyet többek között a Teisfiambrutus idézett elő. Augustus első ténykedése az volt, hogy megszüntette az oroszlánoknak prófétákkal való táplálását. Ez a szenátusban sokaknak nem tetszett. A bölcs Augustus így érvelt: — Nem gyártunk mártírokat! — De mit csináljunk a prófétákkal? — kiáltott fel dühösen az egyik, szenátor. — Hizlaljátok meg őket! — mondta AugusPrófétahizlalás tus, aki az időben és a naptárban ugyan utana van Júliusnak, de bölcsességben kétségtelenül megelőzte azt. Másnap a császár emberei megjelentek a Forum Románamon. A nép izgatottan figyelte az eseményeket: — Prófétabegyűjtés lesz — mondta egy polgár. \ — Este cirkuszba megyünk! — tapsoltak a gyerekek. De ámulattal tapasztalták, hogy a császári tisztségviselők nély főhajtással üdvözlik a költőket, finom kelméből készült tógákat borítanak rongyaik fölé. Ezután díszes kísérettel a Capitoliumra vezették őket, ahol mindegyikük egy márvány padlás, központi fűtéses házat kapott. Ezekben kristálytiszta vizű medencék, rogyadozó polcú éléskamrák és osztályon felüli rabszolgaleányok várták új tulajdonosukat. — Augustus szereti a művészeteket és megbecsüli azok művelőit — mondták a tisztviselők és mély meghajlással távoztak. Reggelenként a császár hintái álltak meg a költők házai elölt, hogy a Fórumra szállítsák őket. De egyre gyakrabban fordult elő, hogy a próféták az előző esti lucullusi lakomától és dőzsöléstől ernyedten pihentek márványmedencéikben, vagy a bőségesen megrakott reggelizöasztal mellett, esztétikai vitákba bonyolódtak. Napról napra híztak, képük zsírosán fénylett, lépteik elnehezültek. A nép, mely egykoron rajongott értük, már alig figyelt szavukra. Akik mégis megálltak a császár által épített díszes emelvény alatt, már nem értették a bonyolult jambusokat. És ha meg is értették, nem hittek a kövér prófétáknak, akik arról szavaltak, hogy éheznek és fáznak. Néhányon még megpróbálták a császárt is szidni, de akkor már senki nem figyelt rájuk. A plebs inkább a kelta, gall és egyéb csepürágók, kard- és tűznyelők sátrai előtt tolongott. A próféták pedig az esti lakoma közben azt tárgyalták, hogy a nép nem érti az igazi művészetet és ettől kezdve már csak egymásnak szavalták míves hexamétereiket. Lehet, hogy e sorokat olvasván, sokan kételkednek majd a történet eredetiségében, és azzal vádolnak, hogy én találtam ki az egészet. Pedig íz elmondottak valóban római eredetűek. Részt vettem egy ásatásban, és magam bukkantam a történet nyomára. Az ásatás Római-fürdőn történt, ahol az egyik költő barátom telket vett és közösen ástuk ki leendő villája alapjait... ősz Ferenc Felavatták a gyógyhatású levegőjéről ismert Bükkszent- kereszt község korszerű vízmüvét. Ezzel a magyar és szlovák nemzetiségű település több évtizedes vágya teljesült. A Bükk hegység tetején 617 méter magasságban épült falunak eddig mindössze két közkútja volt, amelyek a száraz nyári napokon gyakran kiapadtak.
