Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-14 / 238. szám

fi PEST tiecrei Krftívlap 1969. OKTÓBER 14., KEDD BALATONFÜRED Gyógy fér Balatonfüreden tervet fo­gadtak el a Gyógy tér rende­zéséről és felújításáról. A csa­jági termelőszövetkezet park­építő brigádja már meg is kezdte a munkát a Gyógy té­ren és a hozzá csatlakozó több mint 200 ezer négyzetméteres parkban. Növelik a rózsaliget, valamint a pázsit területét, szebbé teszik a sétányokat, felújítják a park világító be­rendezését, folyamatosan eltá­volítják az üdülőhely arcula­tát rontó pavilonokat is. A Gyógy téren csupán egy virág­pavilon kap helyet. Gondolatok termékben Ólom helyett ezüst Űj, ezüsttel bélelt tartályo­kat állítottak be a fűzfői nit- rokémiai ipartelepek Mono- clpr ecetsavüzemében. A ne­mesfémmel védik meg a be­rendezéseket a rendkívül ag­resszív savtól. Eddig ólmot használtak a korrózió elleni védelemre,' a kísérletek sze­rint azonban az ezüst jóval gazdaságosabb. Élettartama 6—8-szorosa az ólomnak, költ­sége pedig csak háromszo­rosa a hagyományos ólmo- zási eljárásnak. A berendezé­sek mindegyikének ezüstözé- se azonban csak fokozato­san, hosszú évek alatt való­sulhat meg. Addig is évente 10 tonna ólmot használnak fel a korrózió elleni véde­lemre. HA A KÖZÉPKORI KÉZ­MŰVES termékét egy mai hasonló rendeltetésű tömeg­cikk mellé helyezünk, a for­mai különbségek nyomban szemet szúrnak. S aligha gon­dolunk a bennük megtes­tesült munkák lényegi tar­talmi eltéréseire. (Nem a tár­sadalmi viszonyok különböző­ségeire gondolunk, hiszen Marx írta a Tőkében: a gabo­nán — mármint a használati értéken — nem látni, hogy azt indiai rabszolga, orosz job­bágy, avagy amerikai farmer termelte-e.) A kézművesnél a gyakorlati tapasztalatokon, a mesterségbeli fogásokon, a rutinszerű fizikai munkán volt a hangsúly. A mostani tömegcikkre viszont sokkal inkább a termék, vagy a gyár­tóberendezés konstruktőre nyomja rá sajátos bélyegét, semmint a terméket előállító fizikai munkás. Már a tőkés társadalom ki­alakulását kísérő ipari forra­dalomnak is természetes vele­járója volt a szellemi munka részarányának növekedése az ipari termelésben és annak eredményében. Napjaink mű­szaki-tudomány« forradalma pedig rendkívüli' módon fel­gyorsította ezt a folyamatot. Az alkalmazott mérnökök, matematikusok, közgazdászok arányától, a fejlesztő-kutató­Mit csinál kétezer fiatal szabad idejében? A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat munkásszálló­jában jórészt fiatalok lak­nak. Ipari tanulók, szakmun­kások — szám szerint mint­egy kétezren. Ambrus László kultürigazgatóra hárul az a feladat, hogy gondoskodjék SÖTÓI: a fiatalok hasznosan töltsék el szabadidejüket. A látottak szerint ez sikerül is. A faliújságon piáltátok soka­sága hívja az érdeklődőket: az égyik a Sakk-Matt együttes koncertjére, a másik pedig a szakköri foglal kozásoltra. — Klubtermünkben igen mozgalmas az élet. A prog­ramot igyekszünk úgy össze-, állítaná, hogy mindenki meg­találja a kedvére valót. Klu­bunkban szakkörök is alakul­tak. Legeredményesebben az irodalmi csoport működik: 40 taggal. A földrajz és történe­lem szakkört is sokan kedve­lik. Hetente háromszor film­vetítést tartunk, ez mindig telt házat vonz. Havonta egy­szer ŐRI-műsort láthatnak fiataljaink. Legutoljára a Ju­ventus együttes és Fenyvesi Gabi aratott nagy sikert. Kü­lön szállóbizottságot hoztunk létre, amelynek feladata a rend biztosítása a beat-kon- certeken. Szerencsére nem sok dolguk akad... Jó az együttműködésünk a Radnóti kul túrházzal: alkalmanként ők is szerveznek számunkra műsorokat. szerkesztő bázis nagyságától meghatározó módon függ a vállalatok fejlődése, verseny­képessége. VAJON HAZÁNKBAN másfajta tendenciák érvénye­sülnek? Köztudott ugyanis, hogy országunk viszonylag kis lélekszámúnál fogva a legtöbb területen nem vállalkozhat önálló kutató-fejlesztő mun­kára, hanem csak a külföldön elért eredmények átültetésére, adaptálására. Ennek ellenére a szellemi munka részaránya mind a termékben, mind a termelésben nálunk is szünte­lenül növekszik. Egyrészt az élenjáró műszaki tudományos eredmények átvétele is érté­kes szellemi munka. Másrészt néhány jól kiválasztott terü­letre nagy szellemi erőt kell összpontosítanunk ahhoz, hogy a világpiacon verseny- képes eredeti megoldásokkal is szolgálhassunk. Vegyük eh­hez még azt is, hogy egyre nagyobb mértékben alkalma­zunk termelékeny gépsorokat, automata rendszereket. (Az ilyen bonyolult és termelé­keny apparátusoknak viszont nemcsak tervezése és meg­építése, hanem a karbantar­tása, az üzemeltetése is első­sorban szellemi munkát igénylő mérnöki, technikusi feladat.) A REFORM által célzott termelésszerkezet változtatás tovább növeli a szellemi mun­ka szerepét, súlyát. Egyrészt azért, mert az aktív piaci me­chanizmus, s a nyereségérde­keltség hatására a vállalatok igyekeznek rugalmasan követ­ni a változó szükségleteket. Ez pedig több fejlesztő munkát, nagyobb termékválasztékot igényel. Másrészt a belső és a külső piacok szerves egységbe kapcsolásával meggyorsult a termelés szerkezetének, gyárt­mányösszetételének átalakítá­sa. Vagyis, a korszerűbb, a gazdaságosabb termékből egy­Ezeréves tölgy A Borsod me­gyei Ziliz község határában az ősz beköszöntővel hullatja lombját az ezeréves tölgy. Dr. Arokszállásy Zoltán biológus több neves ma­gyar tudóssal kö­zösen , megállapí­totta, hogy az ot­tani kocsányos tölgy, mint fiatal csemete, „szemta­núja” lehetett a honfoglalásnak. A védetté nyilvání­tott kocsányos tölgy teljes épség­ben vészelte át a történelem évszá­zadait, s évről év­re kihajt. Törzsét tizenkét emberből alkotott lánc éri át A természettu­dósok a fa életko­rának pontos megállapítására „megfúrják” a törzsét. Az évgyű­rűkből részint pontosan regiszt­rálják az életkort, részint pedig idő­járásra utaló ada­tokat nyernek. KÖNYVESPOLC Egyiptom építészete A Corvina Kiadó új soroza­tot indított az Építészet vilá­ga címmel, amely bizonyára népszerű lesz az e témakör iránt érdeklődők, de a szak­emberek körében is. A sorozat első kötetét Hajnóczi Gyula írta, Egyiptom építészetével foglalkozik. Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, bádogos, víz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, lakatos (nyugdíjas is), autó­szerelő szakmunkásokat, E.302. kotrógépkezelőt, tehergépkocsi­vezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segéd­munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), takarítónőket és nyugdíjas éjjeliőröket. azanncsli belépéssel felveszünk. Munkásszállás díjtalan. Rendelet’ szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET A PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt A kötetben közölt tanul­mányt 48 fotó, valamint szá­mos ábra illusztrálja. Egyiptom, a mai Egyesült Arab Köztársaság, építészete — kezdve a mai európai em­ber számára már egzotikus­nak számító ókori architektú­rától az arab középkoron át, a modem kor építő tevékenysé­géig —, nagyon alkalmas an­nak érzékeltetésére, hogy mi­lyen sokféle indíték teremthe­ti meg azt, és milyen sokszínű virágba szökkenhetnek alko­tásai. Az ókor világa számta­lan tanulsággal szolgál az egyetemes építéstörténet meg­értése számára, mivel sok je­lenség egyszer s mindenkorra meghatározta az általános fej­lődést, pedig ezek a jelensé­gek sokszor meglehetősen kez­detleges alapokon vetődtek fel — írja a tanulmány szer­zője. De az ókori alapok kutatá­sán és bemutatásán kívül még valami indokolta a kötet megjelenését, nevezetesen az Egyesült Arab Köztársaság életének nagyvonalú gazdasá­gi-műszaki vállalkozásaival összefüggő műemlékvédelmi munkálatok szinte az egész vi­lág érdeklődésének középpont­jába helyezték a Nílus-völgy több évezredes építészeti kul­túrájának alkotásait. — K — re több készül és csökken a korszerűtlen, a kevéssé kere­sett cikkek gyártása, értékesí­tése. A hazai piacon az im­portverseny, a külföldön pedig a világpiaci konkurrencia, az állami támogatások mértéké­nek csökkentése szorítja erre a vállalatokat. NEM SZABAD TEIIÄT CSODÁLKOZNI vagy netán háborogni azon, ha a dinami­kusan fejlődő vállalatoknál növekszik a műszaki-admi­nisztratív létszám, az alkal­mazott mérnökök, techniku­sok, közgazdászok, szervezők stb. száma. Természetes, sőt, leggyakrabban elkerülhetetlen folyamat ez, a vállalat jövő­jének, a népgazdaság fejlődé­sének megalapozását, a mind több és színvonalasabb, elmé­lyültebb szellemi munka szol­gálja. De csak akkor, ha a szellemi munkát végző se­regnyi ember tevékenysége értelmes, alkotó jellegű és kez­deményező, s nem fut az üres­járatot, felelőtlenséget tenyé­sző bürokratizmus zátonyára. K. J. Kétmillió forint gazdasági bírság a hajógyári tiltott munkaközvetítésért A Központi Gazdasági Döntő- bizottság a KNEB kezdemé­nyezésére gazdasági bírságolá­si eljárást folytatott a gépipari fővállalkozó kisipari szövetke­zet ügyében. A szövetkezet fővállalkozói szerződéseket kötött a Magyar Hajó- és Darugyárral portál­daruk toronyszerkezetének sze­relésére. A szerelési munkákat két lagszövetkezetén kívül hét mezőgazdasági termelőszövet­kezetre bízta, s bizonyos mér­tékű ellenőrző munkán kívül egyebet nem végzett. A munkákat az alvállalko­zók a hajógyár telephelyén, a gyár irányításával, annak gé­pein és anyagával végezték. A fővállalkozói árnak nagy ré­szét azonban megtartotta, így több mint húszmillió forint a 1 szövetkezetét meg nem illető árbevételhez, illetve több mint másfél millió forint adózatlan nyereséghez jutott. Mint a döntőbizottság meg­állapította, a GFKSZ tulajdon­képpen nem fővállalkozói, ha­nem munkaerő-közvetítő tevé­kenységet fejtett ki, az alvál­Télre készülnek műszőrméből gyártják. Választékbővítést több színben gyártott szarvasbőr kesztyű. a Pécsi Kesztyű­gyárban. A bélelt kesztyűket nyúl- és jelent a speciális, Terítéken 350 őzbak Bár az őszi nagy vadászat csak október elején kezdődött, a hajdúsági vadásztársaságok területén az elmúlt hónapokban a selejtezések során 350 őzbak kerül terítékre. Az új telepítésű ligetekben is otthont találtak a gyors lábú állatok, s számukat legalább ötezerre becsülik a Hortobágy környékén, valamint a debreceni és bihari erdőkben. A tervszerű vadgazdálkodás kö­vetkeztében tovább gyarapodott az apróvadállomány is. A Haj­dúság 30 vadásztársaságának több mint ezer puskása az idei szezonban 19 ezer fácánt és 13 ezer nyulat ejthet el. Ezenkívül kétezer fácánt és csaknem tízezer nyulat hálókkal élve fog­nak be. lalkozó mezőgazdasági tsz-eka munkaerőt részben tiltott to­borzás útján szerezték. A Gép­ipari Fővállalkozó Kisipari Szövetkezet tudta, illetve tud­nia kellett, hogy a mezőgazda- sági szövetkezeteknek nincse­nek olyan dolgozóik, akik kel­lő műszaki felkészültséggel vé­gezhették volna a hajógyári munkákat. A toborzott munkaerő többségét magasabb kere­seti lehetőséget biztosítva részükre, budapesti vagy Pest környéki iparvállala­toktól vették el. Ez a hajógyárban hasonló munkakörben dolgozók között bérfeszültséget váltott ki, és hozzájárult ahhoz, hogy a ha­jógyárból több dolgozó kilé-, i pett A döntőbizottság megállapí­totta, hogy az export szem-, pontjából fontos munka sür­gőssége sem indokolhatja, hogy a fővállalkozó szövetkezet vagy bárki más vétsen a jogszabá­lyok ellen. A GFKSZ-nek mind a ha­jógyárral, mind a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekkel kötött és jelentős nyereséget biztosító vál­lalkozási szerződései szín­lelt szerződések, tiltott munkaerő-közvetítést ta­karnak, és így jogszabá­lyokba ütköznek. A szövetkezet magatartása a szocialista gazdálkodás elvei­vel ellentétes és a népgazda­ságra is káros, mert törvény- ellenesen és helytelen irány­ban befolyásolta a munkaerő- helyzetet. Az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek munkavállalói között bérfe­szültséget hozott létre, és fo­kozta az állami vállalat mun­kásainak elvándorlását. A dön­tőbizottság kérdésére az OKISZ elnöke is közölte, hogy a GFKSZ említett magatartá­sával nem ért egyet. A Központi Gazdasági Döntő- bizottság a Gépipari Fővállal­kozó Kisipari Szövetkezetét 2 millió forint gazdasági bírság­ra-és 150 000 forint'eljárási il­leték fizetésére kötelezte. A ha • tározat jogerős. RIGA „JÁTÉK“ ÉS VALÓSÁG Színpompás látványt nyúj­tott a minap a rigai stadion: a lett városok tűzoltócsapa­tai mutatták be, hogyan kell bámulatosan rövid idő alatt elvégezni a legbonyolultabb gyakorlatokat, eloltani vadul lobogó tüzet. A tűzoltó­kupáért folyó vetélkedés leg­izgalmasabb perceiben a já­tékvezető hirtelen riadót ren­delt el és a rigai csapatot a városban támadt igazi tűz el­fojtására vezényelte. Sámlin ülve — Mit tetszik csinálni, János bácsi? — Ülök a kis sámlin, kezem­ben tartok egy rajzlapot és ahol a grafitvonal húzódik, ott tűvel kilyuggatom a papírt. — Miért kell ezt csinálni, János bácsi? — A grafit leveleket, sikkes hajlatokat, ágakat rajzolt a pa­pírra: ez plafondísz. Fogom a papírt, a vonalak mentén ki­lyuggatom, felteszem a plafon­ra, kormot húzok végig rajta és a lyukakon át felíródik a mennyezetre a forma. Aztán már csak át kell húzni vékony ecsettel — és kész a plafon­dísz. — Ki rajzolja a formákat, János bácsi? — Én magam, negyven éve gyűjtöm a terveimet. Mindig itt vannak munka közben a sámli mellett. Ha kíváncsi, mutatok néhányat. Ez itt ro­kokó falikárpitminta — zöld alapon aranycsillagok, hal­ványzöld, kontúrozott választó lécek, gömbölyödő cirádák a sarkokon, ezüstből, s a meny- nyezet közepén arany körcik­kek plasztikus kompozíciója. — Csak rokokó falat tud rajzolni, János bácsi? — Nem. Ez például magya­ros fal. Középen óriási vörös tulipán — zöld levelek karéjá­ban, balról jobbra szétszórva vadvirágok: búzavirág, pipacs, hajnalka, lila bogáncsfej. Ha az ember ilyen szobába lép, érzi a mezők illatát. — Mennyi idő alatt lehet megtervezni egy formát, János bácsi? — Sok idő kell ehhez. Negy­ven év alatt nem rajzoltam többet vagy huszonötnél. Nem­csak a vonalakra kell figyelni, hanem az új tartalomra is. Ez meg nem jön minden másnap. Amikor a falakat meszeltem, sokat gondoltam a félbeha­gyott vázlatra: milyen szín kí­vánkozna a falra, az ívelődő vonalak hogyan lennének még sikkesebbek? — Mennyi idő alatt készül él egy díszfal, János bácsi? — Magának bizonyára nem tetszenek ezek a rajzok. A fia­talok azt mondják rá: giccs. Pedig régen minden gazdag helyen ilyen gyönyörű, kézzel festett falak között éltek. Néz­ze meg az orfeumot, vagy a régi palotákat, Eszterházyét meg a többiekét — ilyeneket lát bennük. Legfeljebb nem ilyen szépek. — Hol láthatók a munkái, János bácsi? — Amikor a falakat meszel­tem, sokat gondoltam a félbe­hagyott vázlatra. Minden vo­nal, minden árnyékolás a szí­vemhez nőtt. Olyan szépek. A hajlatok íve, egy jól kikevert pasztell szín: nagy dolog ám. És, ahogy összeállnak a kontú­rok a papíron, az embert elra­gadja a boldogság: gyönyörű. — Hol láthatók a munkái, János bácsi? — Amikor átmeszeltem a kissé megkopott fali rajzot, fájt a szívem. Milyen kár, hogy eltűnik a szürke mész alatt. Aztán az nyugtatott, hogy jön a festő és még szebb színeket, vonalakat visz a fe­hér falra. Én meg otthon az átmeszelt fali rajz legsikke­sebb részeit beleterveztem a vázlataimba. — Hol láthatók a munkái, János bácsi? — Az én munkaeszközöm a kenőszappan, a kefe, a korong­ecset. meg a henger volt. Me­szeltem sokat. Hogy mennyi fal lett fehér, vakítóan tiszta és fénylő, azt nem tudom. Minden olyan világossá vált, amikor középen megálltam a létra mellett... Most. nyugdí­jas koromban van időm elő­venni a régi terveket. Köze­lebb jutok a megvalósításhoz: leülök a kis sámlira, kezemben tartok egv rajzlapot, ide máso­lom a grafitvonalakat és a kontúrokat tóm . tűvel kilyugga- Fóti Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents