Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Egy megfiatalított iskola A nyár folyamán nagyszabású átépítés volt a vecsési 2. számú, Martinovics téri általános iskolában. A főépületben tornatermet alakítottak ki, s az eddigi tornaterem helyén, a Bethlen utcában, a napközi otthon bővült egy teremmel. A főépületben megnagyobbítottak egy tantermet, és úttörőszobát létesítettek. Előcsarnokot kapott az épületbe vezető lépcsőfel járat, megszüntették a Martinovics téri főbejáratot, s a Toldi Ferenc utcában alakítottak, illetve alakítanak ki egy újat. A tervek szerint betonjárdát építenek hamarosan az iskola környékén és az udvarán, átépítik az emeletre vezető falépcsőt, és központi fűtést vezetnek be. __________(pápay) T iszta, virágos községek A „Tiszta, virágos község” ■mozgalomban jól szerepeltek a monori járás községei. A kis lélekszámú községek versenyében Ecser, a közepesekében Nyáregyháza, míg a 8 ezer lé- lekszám feletti községekében Gyömrö nyerte el a kitüntető címet. A díszoklevelet és az emlékbélyegzőt a közeljövőben adják át a községeknek. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Meisleis Márta, Monoron: dr. Pálfi Ferenc, Alonori-erdön, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Kádas Mária (monori-erdei rendelőjében), Pilisen: dr. II- lanicz Elemér, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. A szerencsés Tápiósüly Jó a gázellátás — Mit ebédelt vasárnap Kovácsáé ? A tápiósülyi gázcseretelepen állandóan nagy a forgalom. A nyilvántartás szerint a múlt hónapban naponta 100 palackot cseréltek. Mint Cseri Józsefné telepvezető elmondja, jó a gázellátás, a vállalat hetenként kétszer is szállít palackokat. Szerencsés a nyitvatartésuk is, a telep ugyanis már reggel hétkor kinyit, s a déli szünet után este fél hétkor zár. Ez az időbeosztás kedvező a lakosságnak, s nemcsak a sü- lyieknek, sokan átjönnék ide gázért Gyomráról, sőt Mo- norról is. A telepvezető halkabbra fogja a hangját. — Mondanék még valamit, de kérem, hogy ezt tapintatosan szíveskedjék megírni. Sajnos, én hiába tettem szóvá ez ideig. Cseriné bevezet a raktárba és rámutat néhány üres palackra. — A szerződés értelmében a vállalat nem veszi tőlem vissza a piszkos palackokat, nekem pedig nincs időm arra, hogy elmosogassam őket. Tessék megnézni, egyik-másik fogyasztó milyen állapotban hozza vissza. A telepvezetőnek igaza van. Az egyik palack zöld a spenóttól, a másik tarka a lecsótól, a harmadik arról árulkodik, hogy a háziasszony paradicsomot főzött be. Több palackra vastagon ráfutott a tej. A telepvezető arra kért, fogalmazzak tapintatosan. Ügy vélem, - akkor leszek az. ha mindehhez semmi kommentárt nem fűzök. (krátky) A monori járás is részt ves2 az idén az OTP világtakarékossági napja alkalmából megrendezendő stafétabot akcióban. A játék lényege: mindazok, akik a járás valamely postahivatalában, vagy OTP-fiókjá- ban október 10.—30-a között legalább 200 forint értékű takarétbetétkönyvet váltanak, kapnak mellé egy ösz- szegöngyölt karton tokot (stafétabotot), melynek a számát, illetve jelzését tartalmazó részét kell majd bedobni a sorsolás színhelyén az urnába. A sorsolásra november 1-én, 2 órai kezdettel Cegléden kerül sor a Szabadság téren, rossz idő esetén a városi tanács tanácstermében. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy csak azok a stafétabotosok vesznek részt a sorsolásban, akik az urnába a helyszínen bedobják a számot, illetve jelzést tartalmazó részt. A nyeremények között számtalan értékes használati tárgy talál majd gazdára. MOHOMIDfB PES/ MEGYEI Hí R L MimiiiM XI. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1969. OKTÓBER 11., SZOMBAT Mmór készül a 25 éves évfordulóra Teljesített és tervezett vállalások — Szebb lesz a járás székhelye A Monori Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a község felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy az I960, évi kpzségpoli- tikai célkitűzéseit ez év november 12-ig megvalósítja, illetőleg 1970. április 4-ig községünk fejlesztése, építése érdekében jónéhány feladat megvalósítását megkezdi. Erről kértünk bővebb tájékoztatást Romházi László vb-tit- kártól. Az ez évre vállalt feladatokból több már megvalósult. 900 folyóméter szilárd burkolatú járdát kapott Monor, elkészült három új közkút is a Munkácsy—Eötvös, a Luxemburg—Szabó Ervin és a Munkácsy—Kinizsi utcák kereszteződésénél. A tervbe vett útfelújítási munkát is elvégezték, ez 1 millió 732 ezer forintba került. Az új sportpálya kialakításának folytatása — vízellátó berendezés, a pályatalaj gyeptéglázása, atlétikai pálya — 380 ezer forintot igényel ebben az évben. Szerepel a tervben a villanyhálózat és közvilágítás bővítése is. Eredetileg 100 ezer forint állt csupán a tanács rendelkezésére, de a tárgyalások során 352 ezer forintot kaptak még erre a célra. Elsősorban a Monor belterületén levő hiányosságokat pótolják, égetően szükséges azonban a Detrich-tanya és Monori-erdö már beépült részén történő villamosítás is. Megkezdődött a MÁV-lakó- házak építése, a területet rendelkezésre bocsátották. Az új gázcseretelep kisajátítása is megtörtént, az építőipari ktsz hamarosan megkezdi az építést, s a Széchenyi utcában ÜLLŐN JÁRTLNK Az üllői Kosswtli Tsz áruátvevő helyén tett látogatásunk — mondhatnánk a virító piros szín jegyében zajlott le. Két, egymástól távolabb magasodó oszlopsor paprika és paradicsom „kívánt jó étvágyat” a belépőknek. Dobos József átvevő gondosan könyvelt adatai a rideg számokon kívül másról is tudósítanak. Szomorúan mondja, hogy a 200 vagonra tervezett paradicsomból alig érkezett be 100 vagon. A rot- hadásos megbetegedés országosan pusztított, Üllőn sem tudtak hathatósan védekezni ellene. A paradicsompaprika 23 holdon érett be, 14—15 vagont megtöltő mennyiségben. A szentendrei feldolgozóüzembe kerül, majd háromfelé hasítva és lesózva, üvegekben elindul az NSZK-ba. A Pest megyei MÉK kérésére mintegy 100 vagon burgonya tárolásáról gondoskodnak. Most ennyit az üllői Kossuth Tsz érdekességei közül... (baky — péterffy) Négyökrös szekeret fejvesztés terhe mellett! Szél fújja a helyét ennek az ősi, virágzó községnek, fű nőtte be a házak romjait, ahol elvadult, rideg gulyák legeltek. Mert a község lakói a sűrű, bozótos erdők, náddal benőtt mocsarak mélyén talájtak menedéket Szulimán szultán török martalócai elől — olvassuk a megyei levéltár hiteles adatait tartalmazó, Pest megye múltjából című értékes könyvből. Ebből kitűnik az is, hogy Üllő a váci káptalané, a váci püspöké volt, s nem csoda így, hogy ez a község ebben az időben a váci járáshoz tartozott. A kontyos vitézek ,150 évig tartó uralma miatt, akik gyakran végigportyázták a vidéket, úgy tűnt, hogy a nagy múltú község végleg eltűnik a föld színéről. 1647-ben azonban már egy portával rendelkezett, ami azt jelenti, hogy a visszatért lakosság négy ekével és négyhat igavonó marhával bírt. Gomba ebben az időben 1 és fél, Gyömrö 3, Úri szintén 3 porta után adózott. 1686-ban a község Gyömrö- vel együtt újra lakatlanná vált, és csak 1693-ban tért vissza három család „nyomorgó lakos” (miseri incoli), és fizette a dézs- jnát garázda császári hadaknak és a püspök árendásának, aki a következő évben márköTankönyvvel a volán mögött Megszokott kép az utcán: az intézmény előtt hivatali személygépkocsi, benne a sofőr i/agy szundikál, vagy olvas. Vígh Mihály, a járási párt- bizottság gépkocsivezetője, tanul a volán mögött. Életútja tulajdonképpen „tipikus”. Sövényházán született, apja meghalt a háborúban, anyja dolgozni ment, a nagyszülőkhöz került, a nagyapa gazdasági cseléd volt, aztán a felszabadulás, tanulás, gépko- csivezptői tanfolyam az MHS- ben, sofőr a határőrségnél. Párttagjelölt lesz. Leszereléskor parancsnoka ajánlására a Belügyminisztériumba megy gépkocsivezetőnek, itt veszik fel a párt tagjainak sorába. De hogy került Monorra? Közbeszólt a „magánélet”, mondja tréfásan. Itt lakott a nagynénje, ide járt hozzájuk szombatonként. a nagynéni mosott, vasalt rá. A vonaton feltűnt neki egy szép vasadi kislány, valamelyik pesti gyárban dolgozott . . . Gyakran találkoztak, házasság lelt belőle 1964-ben. Akkor Monorra kérte magát a MÁVAUT-hoz. Lelkiismeretes, pontos, jó gépkocsivezetőt ismertek meg benne, és megbízható, jó elvtársat. Amikor megalakult a pártszervezetük, Vígh Mihályt választották alapszervi titkárnak. Pártmunkája során került kapcsolatba a járási pártbizottság munkatársaival, s 1967 februárjában átkérték gépkocsivezetőnek az egyik megüresedett állásba. Munkáját itt is — mint előtte mindenütt — a pontosság, megbízhatóság jellemzi. Párt- csoportbizalmi az itteni alapszervnél, s most, ha a volán mögött ül, és várakoznia kell, kézbe veszi a mezőgazdasági technikumi tankönyvet. Beiratkozott a ceglédi technikumba levelező hallgatónak. Hogy jutott erre a döntésre? Sokszor fordult meg az utóbbi években a járás mezőgazdasági üzemeiben, s talán emlékek is bukkantak fel közben a gyermekkorból, felidéződött a nagyapai ház, a szabad természet, mezőn a jószágok, jó illatú búzatáblák... Most kóstolgatja a tananyagot, minden kedd délután elutazik Ceglédre, az elméleti órákra, este vissza. Szombatonként szakmai gyakorlat a Cifrakertben. Minden szabad időt kihasznál, mert hiszen otthon a család, a srác, a tv... Sikerülni fog ez az iskola is, mert Vígh Mihály pontos, megbízható ember, így ismerik őt mindenhol. (fogarasi) rözvénnyel, mentesség ígéretével hívta vissza az elmenekült lakosokat. Ennek eredménye annyi volt, hogy 1696-ban. mar 25 helybéli jobbágy, 3 zsellér és 2 jövevény jobbágycsalád a lakosság. Monoron ebben az évben 7 zsellér, Gyomron pedig 9 jövevény jobbágycsalád élt. A községen élősködő császári uralom ellenére Üllőn 1696-ban már 139 igásökör, 47 hámosló, 183 fejőstehén és 139 egyéb szarvasmarha mellett 140 juh is találtatott. A községnek 254 pozsonyi merő búza, 93 köles- és 90 mérő zabvetése is volt. Négy évvel később az igásökrök száma 239-re, a hámoslovaké 67-re, a fejősteheneké 242-re, az egyéb szarvasmarhák száma 140-re és a juhok száma 612-re emelkedett, s 86 sertés egészítette ki a község jószágállományát. Búzát 554, árpát pedig 251 pozsonyi mérővel vetettek el. Úri lankáin a bortermés négy év alatt 33 akóról 107 akóra emelkedett. — A. 'szorgalmasan végzett nehéz munka gyümölcse jórészt idegen * kezekbe vándorolt. Igen útban vagyunk — írja Dékány Mihály monori bíró —, az alá- s feljáró németek visznek, amit érnek, annak ellenére, hogy Üllő 500 forint évi cenzust, 1—2 hízót fizet, s minden jobbágy 4 tyúkot, • 20 tojást, 1 ludat és évi 8 nap robotot is leszolgál. 1705 július 3-a után, amikor j a Nagyságos Fejedelem, Rákó- ; czi, Üllő alatt, a gyömrői réten í elmondotta az emlékezetessé \ vált beszédét, és továbbvonult seregével, Öcsa felől nyomon követte HerbeviUe császári vezér 25 ezer fős seregével. Élelem, fedél és takarmány ne- lyétt már csak port és hamut talált nemcsak Üllő, de Monor helyén is. 1710 nyarán Laczkovics labanc kapitány 1—1 erős négy- ökrös szekeret követelt már fej vesztés és felégetés terhe mellett Üllő, Monor és Gyömrö visszatért lakóitól. Akik a Nagyságos Fejedelem hadában is dicsőségesen helytálltak Hatvani főkapitány, Szabó Máté parancsnoksága alatt, üllőiek voltak: Szappanos Andris, Gonosz Mátyás, Gare Márton, Kis Miska, Dömötör Miska, Alszegi Andris, Egerszegi György, Varga Gyurka, Kis Jankó, Nagy Istók, Üllei György, Kis Gazsi. Az 1700-as évek elején kezdetét vette a „népvándorlás”. Jöttek Nógrádból, Csehből, Karinthiából, Ausztriából, s tanyát ütöttek a sík vidéken, ahol akkor már az „őslakók” a szükségleten felül felesleggel is rendelkeztek, különösen az állatállomány volt sok. Farkas János gyömrői számadó juhász 500 forint árendát fizetett, 400 anyajuha mellett 2 jármosök- re és 2 hámoslova is volt. Bok- bély Márton Üllőn még gazdagabb volt, 6 jármos ökör, 3 hámosló, 4 fejőstehén, 40 anyajuh, 26 mérő búza, 15 mérő árpa, 10 szekér széna és 5 akó saját termésű bor után fizette az adót. Monor 1282 csordabeli állatát 21 számadó gondozta. A munkaerő már kezdett hiányozni. 1750 táján megkezdődött a legelőknek használt területek hivatalos betelepítése. Üllő, Vecsés és Péteri községekkel új szomszédokat kapott. Vecsést Grassalkovich Antal, Péterit pedig 1742-ben Bohus Dezső telepítette le. Üllőn ekkor már 76 adózó család élt, amelyek közül 15 család Püspökszilágyról költözött ide. Úriban 139 volt az adózó családok száma, s a még mindig az egri káptalanhoz tartozó Monoron 74, Gyomrán 86, Gombán pedig 85. Mindez Dékány Mihály monori bíró szavait bizonyítja: — Igen, útban vagyunk. S ezt a történelem számtalanszor be is bizonyította. Kiss Sándor még ebben az évben nagyobb tároióképességű, új gázcseretelep biztosítja a jobb gázellátást. Az oktatási intézmények korszerűsítésére, karbantartására 511 ezer forintot fordítottak, illetve fordítanak, a telepi iskola új tetőt kapott, a Munkásőr úti iskolát tatarozták, felújították a zeneiskolát, s új hangszereket is beszereztek. A szennyvízelvezetés megkezdésének első üteme már jövő évi feladat — nagy feladat! — több mint 10 millió forintba kerül majd. Tovább folytatják a szilárd burkolatú járdák kiépítését a sportpályán április 4-ig elkészül az öltöző jó része, a tervdokumentáció már készen van. A mérlegház és a hagyományos piac áthelyezésével — a vásártérre — megkezdődik a jelenlegi piactér korszerűsítése, ikerpavilonos árusítóhelyek lesznek (s nem csúf bódék). Végrehajtják Monori-erdö villanyhálózatának teljes korszerűsítését is, s ezeken a feladatokon kívül — a IV. ötéves terv meghatározásától függően — biztosítják a járási rendelőintézet és a járási művelődési központ felépítéséhez szükséges területet, (k. zs.) Postafiók 51. Elment az autóbusz Kedd délután a monori MA- VAUT-pályaudvarról 16.40-kor Gyömrőre induló autóbusz 10 perces' késéssel indult. Még ez nem lett volna olyan rendkívüli, a baj ott volt, hogy a farmotoros teljesen megtelt, nyolc utas sehogy sem fért fel rá. A MÁVAUT-kirendeltség vezetője megnyugtatta a lemaradókat, lesz autóbusz! A farmotoros kigördült, aztán a för- galmista legnagyobb megdöbbenésünkre közölte, lesz autóbusz, persze, a legközelebbi 19.35-kor. D. J. Gyömrö Tanácstagi fogadóóra Számvéber Ervinné járási tanácstag ma délelőtt 10-től 12 óráig tartja fogadóóráit Ecseren, a községi tanácsnál. Koncz János tanácstagi beszámolót tart ma este 6 órakor Vecsésen, a Martinovics téri. iskolában. Ötperces beszélgetés Cserháti Lajossal „BÜSZKE VAGYOK A FIÚKRA" A minap Pesten, az egyik villamosmegállóban régi ismerőst fedeztem fel, Cserháti Lajost, aki sikerekben gazdag sportpályafutásának egyik nagyon szép évét töltötte Vecsésen. Ekkor lett bajnok a VI- ZÉP labdarúgóesapáta, a megyei bajnokságban. — A kislányomért megyek — mondta —, már úgy megnőtt, hogy azt hiszik, a menyasszonyom. — Jó ízűén nevetett, jellegzetesen „digis” nevetéssel. — Már általános iskolába jár. Reggel elkísérem, délután érte jövök. Amióta nem focizok, még többet lehetek vele, de még így is keveset. A kezében levő Népsporttal gesztikulált. — Nehéz meglenni foci nélkül. Egy kicsit el is híztam. Néha kimegyek megnézni a Szállítók mérkőzését, de kevés az időm. Ha több lenne, lti- mennék Vecsésre is, azt hiszem, most érdemes ... Ki játszik most? Ki rúgja a gólokat? Hogyan csinálják? Alig győztem válaszolni. Figyelmesen hallgatott és megjegyezte: — Kalmár, Krausz, Kalász, Bogár jó focista, de a többiek som lehetnek rosszak. Jövőre az NB II-ben nehezebb lesz ... Közeledett a villamos, még gyorsnr megjegyezte: — Minden kedden lázasan nezem. hogy mit csináltok, büszke vagyok a fiukra. Mondom is, lám Digi, te is játszottál itt. Sok sikert a srácoknak! Szidóniái János A monori járás is részt vesz Az idén először
