Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
4 1969. OKTOBER 11., SZOMBAT x& aBad omaT REMBRANDT-EMLÉKKIÁLLITAS nyílik ma a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítás rendezői a sajtó képviselőinek már bemutatták a tárlat anyagát. A Katona József Színház bemutatója: Erdélyi Sándor: Mozaikok A nézőtér szinte felzúg, morajlik, ujjong némely mondat és kifejezés hatására, s ennek akusztikai színezete a legnagyobb mérvű egyetértés jele. Az első darabját író fiatal I szerző Erdélyi Sándor — civil- iben mérnök — olyan megdöbbentő eseménysorozatból alkotta drámáját, amely tulajdonképpen nem is olyan megdöbbentő: a közönség morajló reagálásából ugyanis nem a döbbenet hangja szól, hanem inkább a ráismerés az ismerős hősökre és helyzetekre. A Mozaikok igazi tragédiáéi szagú dráma. Egy kémiai kn- , tatóintézetben becstelen maffia működik, amelynek keze 'valóban mindenhová elér. Mivel csak látszateredményeket érnek el — ugye ismerős? —, . ellopják egyik jelentéktelen kollégájuk jelentős találmányát és úgy adminisztrálják, mintha az ő felfedezésük lett volna — ugye ez sem ismeretlen. A csalásból vizsgálat sarjadt, tengerikígyóvá dagadt — hallottunk már ilyet —, amelyből megtisztulva emelkedett ki a bűnszövetkezet, hiszen a hierarchiában olyan presztízs- zsel rendelkezett és olyan kényelmes és renyhe pártfogókkal, akik megmentették őket — mintha hasonlóról már értesültünk volna. A keménykezű és szilárdan naív új igazgató ismét vizsgálatot indít, lilába figyelmeztetik, hosv úgyis belebukik — és belebukott, öngyilkos lesz. Íme a nézők ujjongó reagaiasánaK titka: az író és Közönségének agya hasonló hr.lyzeiekkel és lellemekkel volt betáplálva, mert egyazon levegőt szívják. De fogadhatta volna meredt esend is a szerző nyílt nyersességgel kimondott tételeit, esend, és az ebben gyűrűző gondolatok, meg az ebből alakot öltött döbbenet. A döbbenet elmaradt, mert mi sem tudtunk magunkban mást elraktározni, mint amit a színpadon láttunk. Erdélyi Sándor művében hiába ja szódott igazi dráma — ezt a drámát, illetve az ebből leszűrt találó és elégedetlen gondolatokat már előbb magunkévá tettük, újabb impulzusokat pedig nem kaptunk. Az impulzusok születését a valóság nihetőségén túl a művészet ereje ihleti. A művészet ereje azonban megtört Erdélyi nőseinek leegyszerűsített egysíkúságán. A hősök színpadi megjelenésének első perceiben megismert, csupán egy-két tulajdonsággal jellemezhető vonásaik nem gazdagodtak, eleve elrendelve, a jellemzés egyszerűségénél fogva túlságosan könnyedén rohantak vesztükbe, vagy dicsőségükre. A szerző erejét túlságosan igénybe vehette a szerkesztés. Ezt az erőfeszítést azonban siker koronázta: a dráma izgalmasan, lebilincse- iően, pergőn bonyolódott. Mindenesetre tehetséges író művét üdvözölhettük, akinek ereje az igazi téma celismeré- sében és főleg a rendkívül ügyes szerkesztési módban találtatott. Babarczy László rendező is elsősorban a dráma eme erényeit aknázta ki sikeresen. Pezsgő színpadot teremtett, a darab összeütközéseinek súlypontjait hatásosan használta ki. A szereposztás telitalálatnak bizonyult: Sipkovits Imre, Kállai Ferenc, Balázs Samu, Csernus Mariann, Avar István, Sinkó László egyenletes, jó színvonalú alakítást nyújtott. Berkovits György Fonal fonás nélkül Megkezdte próbaüzemelését a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi jutaáru gyárában az olasz gyártmányú nagyteljesítményű fonócentrifuga. A több millió forint értékű korszerű gép centrifugális erővel alakítja ki a fonalat. Termelékenysége többszörösen meghaladja a hagyományos fonógépekét. Az utóbbi hetekben elhanyagoltam,1 a múzeumok nyújtotta programok ismertetését, amit most igyekszem jóvátenni. Az időjárás is kedvező a sétához, kiránduláshoz és közben, egy-egy múzeum érdekesebb összeállításának megtekintésére. Akik a hét végén Budapesten lesznek és szeretik a kamara jellegű, egy-egy ember életét bemutató összeállításokat, azoknak ajánlanám a Bajor Gizi emlékmúzeum megtekintését (XII. Stromfeld Aurél út 16.) ahol nemcsak Bajor Gizi, hanem rangban méltó elődeinek, Jászai Marinak és Márkus Emíliának emlékszobája is látható. Megyénkben sokan hódolnak a bélyeggyűjtés szenvedélyének azoknak ajánlanám a Dob utca 75—81. alatt levő Bélyegmúzeumot, ahol többek között kiállították a Magyar Tanácsköztársaság emlékbélyegeit, valamint a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára kiadott bélyegeket. Sok érdekességet kínál a budai várban levő Hadtörténeti múzeum is. A sok összeállítás közül felhívnám a figyelmet a Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában és a Magyarország felszabadítása, az antifasiszta ellenállás cí- műekre. Akiket pedig már szíven ütött és .megfogott Jó' zsef Attila emberi és költői nagysága, azok keressék fel a Gát utca 3. szám alatt levő József Attila emlékszobát. A várható derűs, szép őszi szombat és vasárnap kirándulásokra is kitűnő alkalmat nyújt, ezért felhívnám olvasóim figyelmét a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal turistarendezvényeire. A kirándulókat elviszik megyénk egyik legszebb részére, a Dunakanyarba. Ha már a Dunakanyarnál tartunk, ugorjunk át a másik oldalra — érdemes —, mert a váci Madách Imre művelődési központ szombatra izgalVENDÉGLÁTÓ NAPOK 1969. október 7-től 31-ig Október 11-én: CUKRÁSZATI BEMUTATÓ ÉS VERSENY Vácott, a Duna eszpresszóban HALVACSORA KÜLÖNLEGES HALÉTELEKBŐL Nagymaroson, a Maros vendéglőben HÁZI DISZNÓTOROS EBÉD ÉS VACSORA Vácott, a Pokolcsárdában Jó étvágyat és kellemes szórakozást kíván a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat FELVESZÜNK HEGESZTŐ, KŐMŰVES, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, KŐMŰVES ÉS ÁCS szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat váci és budapesti munkahelyre. 9 Kereset megállapodás szerint # • Minden héten szabad szombat 9 Munkásszállásról és üzemi étkezésről gondoskodunk, hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZÉS A Gép- és Felvonószerelő Vállalatnál Budapest VI., Szondy utca 100. (naponta) vagy Bácsa Gusztávnál Vác, Május 1. utca 12. j (naponta délután 4 órától, szombaton egész nap). Felvétel esetén az utazási költséget megtérítjük. Berlinből jelentkezem Énekes madár Vácott A „Fekete bula” más kémfümet vetít majd, Berlinből jelentkezem címmel, vasárnap este pedig az Állami Déryné Színház mutatja be a művelődési központ színháztermében Tamási Áron bűbájos vígjátékát: az Énekes madarat. Táncolni természetesen me- gyeszerte lehet. Nagykátán éppenúgy, mint Szentendrén vagy Monoron. Hiszen egyetlen művelődési otthon, ház és központ sem feledkezik meg arról, hogy a fiatalságnak ilyen igénye is van. Ebben a rádió szombaton, a Kossuth adón sugárzott közismert „Táncoljunk” című műsora is segít, ami 22 óra 20 perckor kezdődik, és az éjféli hírek után 1 óráig folytatódik. A Petőfi adón szombaton 21.40- től sugározzák Házasság és környéke címmel a Karinthy Frigyes műveiből összeállított műsort. A televízió szombat esti műsorából kiemelkedik a Déry Tibor novellájából készített Simon Menyhért születése című film, valamint a 20.40-kor vetítésre kerülő „Mai módra..című Kolozsvári-Grandpierre Emil műveiből összeállított műsor. Mindazok, akik ismerik az író latinosán derűs, franciásan pikáns regényeit, azok már előre tudják, hogy jó szórakozást fog nyújtani az összeállítás. Ízelítőül a címekből: Udvarlás mai módra — avagy a „fekete bula”; Leánykérés mai módra. Vasárnap a rádió a Kossuth adón Csíki Gergely Mákvirágok című négyfelvonásos színművével kedveskedik hallgatóinak, a tv pedig vasárnap 18 óra 05-kor folytatja a Zorra című több részes kalandfilmet. Természetesen a tv is igyekszik valamit újítani és ennek köszönhetik majd kedves olvasóink, hogy vasárnap 20.20-kor végignevethetik Moliére klasszikus vígjátékénak, A nők iskolájának tv-változatát. Azoknak, akik úgy döntöttek, hogy a hét végét otthoni pihenéssel töltik, felhívnám a figyelmüket az Európa Kiadó gondozásában megjelent könyvre, Szesztalov: a Kék vándorutak-ra. Ügy vélem, befejezhetem műsor- és szórakozási javaslataimat, s már csak egy feladatom van: kellemes és pihentető szórakozást kívánni. • Karácsonyi István Egyetemisták ajándéka: Televízió, szüreti keresetből Székely Sándor KlSZ-titkár- tól kaptuk az alábbi levelet: „Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem IV. éves matematika-fizika szakos hallgatói vagyunk, pedagógusok leszünk. Talán ezért is éreztük át, a ívfinden iskolának egy televízió-mozgalmat, s ezért tartjuk olyan nagyszerűnek a kezdeményezést. KlSZ-alapszerve- zetünk is elhatározta, hogy kétnapos munkán veszünk részt. Felvettük a kapcsolatot a Pest megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályával, amely a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetben biztosított számunkra elfoglaltságot, kereseti lehetőséget. Nem is akármilyen munka volt: szüretelünk. Szombaton, és vasárnap hetvenhatan álltunk a tőkesorok1 közé, és 400 mázsa szőlőt szüreteltünk le. A munka ellenértékéből vásároltunk egy televíziós készüléket a ceglédi tanyán levő, Budai úti általános iskolának. Ezúton hívjuk fel Pest megye, de az ország más felső- oktatási intézményeinek KISZ alapszervezeteit, kövessék példánkat, kapcsolódjanak be a nemes mozgalomba.” A penci igazgató Penci táj rajzi múzeum. Ja- kus Lajos iskolaigazgató. Aki az egyik nevet ismeri, az a másikat is ismeri. Édesapja is tanító volt. Ö 1935-ben végezte a képzőt Sopronban. Nem régi, soproni találkozójukon kiderült, huszonegy évfolyamtársa közül csak ketten tudtak elhelyezkedni annak idején iskolákban, a többiek évekig fizikai munkásként dolgoztak. Jakus Lajos is két évig pékségben. Az óhajtott tanítói állás végre az akkori Esztergom megyében üresedett meg számára. Hat évet töltött ott. A háború után Pencen telepedett le. írjuk ide, hogy ez a kedves falu a váci járás szelid dombjai között fekszik — kis község, a távolabb élő olvasó biztos nem ismeri helyét. Jakus Lajos először csak tanítóskodott itt, később levelezőn elvégezte a debreceni egyetem magyar-történelem tagozatát. Ma iskola- igazgató, s a penci tájrajzi múzeum igazgatója. Többet személyéről — tőle, meg nem tud az idegen! 1948-ban egy „falunapra” kiállítást rendezett az iskolában, az anyagot a községbeliek adták össze. Később az iskola két termét már állandó helyrajzi bemutató foglalta el. 1960-ban a penci múzeum kapott egy műemlék házat. Azt azután mintegy háromszázötvenezer forint ráfordítással és nagyon sok társadalmi munkával rendbe hozták. Hat helyiségében négy szomszédos község, Penc, Rád, Kösd és Csővár történelmi, néprajzi, régészeti s leg- újabbkori emlékei, érdekességei kapnak most helyet. Nemsokára megalakítják a múzeum baráti körét; az érdeklődés, a segítésre való készség hívja életre. Eddig is rengeteget köszönhet neki a múzeum: nemrég különálló házat emeltek anyagtárolás s irodalmi munkák céljára. Próbáljuk legalább érzékeltetni, mi mindenért érdemes érdeklődők százainak, iskolák egész osztályainak kirándulást tenni a nevezetes penci múzeumba. A Rádon talált szkitha kardnak csak galvanoplasztikai eljárással készített másolata látható itt, az eredetit a Nemzeti Múzeumban őrzik. E Magyar- országon páratlan leletre az ÁFESZ-hulladéktelep vezetője bukkant ócskavasak között ... A hunkori germán kancsót az, aki rálelt, széttörte, nincs-e benne aranypénz? Pénz nem találtatott, de a kancsó összeragasztva is nagy érték... „Én vagyok a juhászlegény” — i hirdeti egy rádi juhászbot, melyre lentebb az egyszeregyet faragták ki... Leletek, emlékek a csővári várból. Magyar- ország egyik legszebb lovagvára lehetett. Mátyás király idejére átépítették reneszánsz stílusban, falai között akkor a humanista szellem munkálkodott. • Aztán a törökök elpusztították. Az őrlődő, morzsolódó falmaradékok köré a nép fantáziája balladát szőtt, Ráskai Margit várúrnő és Tarczai Gyula históriáját... Okiratok. A csőváriak panasza Rákóczihoz Ujfalusi Ferenc kuruc tiszt és katonái ellen. A faluban mulató harcosok, mikor nem kapták meg a követelt pálinkát, a községi elöljárókat erővel megitatták egy hordó vízzel. A penci zsellérek negyvennyolcas óhajtásai. A •szőlőmívelő zsellérséget nem mentette fel a forradalom a dézsma alól, erre kérnek orvoslást. Jakus Lajosi mintegy húszhuszonött Petőfi-tanulmányt irt az elmúlt esztendőkben. Petőfi iránti érdeklődését szintén e Vác környéki vidék hívta életre, mert a tájhoz rengeteg emléke fűződik a költőnek. Anyai nagynénje, Hruz Éva ugyanis Pencen éLt, sok aszódi iskolatársa pedig," kiket a poéta később is gyakran látogatott, a környéken... E tanulmányok közül a kelte szerint legutolsó, fényt derít Petőfi apai ágú leszármazására. Jakus Lajos ugyanis a nyáron, Szlovákiában megtalálta a költő apai nagyatyjának születési anyakönyvét — ötszáz kilométert utazott érte, motoron... A Petőfi-dolgozatok mellett egy sereg más tanulmányát is őrzik levéltárak, múzeumi értesítők, kiadványok, folyóiratok. „Galga-völgyi iskolák a XVIII—XIX. században.” „A penci tájmúzeum négy községének helynevei” és a többi. Jelenleg a közeli napokban háromszáz éves fennállását ünneplő csővári iskola történetén, egyúttal egy ottani kiállítás megrendezésén dolgdzik. A négy község közül mindegyikben átlag két-két előadást tart évente. Az egyik legutóbbin ott volt szinte az egész falu — Csővár —, hogy meghallgassa a magyar kollégiumokban nevelkedett, Rákóczi seregében is harcoló szlovák Rózsa Sándor, Jáno- sik történetét, akit Liptó- szentmiklós piacán akasztottak fel, s akire nemcsak szlovák, de magyar községek, vagy vegyes falvak magyar lakói is emlékeznek hagyományaikban. Egy csővári családnál is például Jánosik-té- mát feldolgozó üvegfestményt találtak... Vagy, hogy halljon a nagy hírű Diószeghy Tádé egykori penci pandúrpa- rancsnokról, számtalan betyár kézrekerítőjétől, azelőtt negyvennyolcas honvédről, meg Györgyei János penci tanító meggyilkolásáról, vagy Sisa Pistáról, az utolsó környékbeli betyárról, aki a kilencvenes években halt meg, végrendeletében egyéb javai mellett fiatal feleségéről is intézkedvén... A múzeum fennállása. 1960 óta rendezett számos kiállítás közül csupán kettőről szóljunk. Az épükén, a Klapka-légió emlékkiállításán egyúttal a családja révén Penc községhez kötődő Grisza Ágost ügyvédre, negyvennyolcas honvéd századosra is emlékeztek, Grisza Ágost a szabadságharc bukása után megjárta Angliát, Amerikát. Az 1866-os kö- niggrätzi csata után Bismarck biztatására megalakult Klapka-légió zászlóa l j parancsnoka lett — a kiállításon bemutatták a zászlóalj ezerötszáz magyar honvéd nevét tartalmazó törzskönyvét is... A párizsi koromün alatt egy vöröskeresztes kórház gazdasági vezetője Grisza Ágost Franciaországban, a forradalom bukása után Győrök Leó magyar kommünárddai való kapcsolatai miatt majdnem kivégezték... A másik a kosdi szénbánya történetét dolgozta fel. A bányát 1905-ben alapították francia—belga tőkével. 1922- ben a kosdi bányászok egyhónapos bérsztrájkkal juttatták munkaadóik eszébe a nem is távoli 1919-et. 1931ben a sok gyereket, fiatal lányt is foglalkoztató bányát, miután egy vízbetörés következtében hat bányász halálát lelte benne, örökre bezárták. A kiállítást rendezője a hat elpusztult kosdi bányász emlékének ajánlotta ... Hat terem. Kiállítások, előadások, tanulmányok. Bennük négy község, egy szelíd, dombos vidék élete, sorsa, történelme. S talán arról is sok mindent elárul ez az élő múzeum — ahogy magamban neveztem az érdekes, a szemlélőre valóban hatni tudó anyag, és izgalmas, jelenhez szóló kezelése, bemutatása miatt — aki önmagáról oly keveset volt hajlandó szólni. Jakus Lajos negyedszázad óta itt élő, dolgozó iskolaigazgatóról, múzeumigazgatóról. Padányi Anna
