Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
2 “£,<&Círitn> 1969. OKTÓBER 11., SZOMBAT Rudé Právo-cikk a szentélycserékről (Folytatás az 1. oldalról.) szervek maguk is képesek biztosítani az irányelvek végrehajtását, akik eddig kár- örvendően szidalmazták a párt egész tevékenységét, akik maguk sértették meg a szervezeti szabályzatot, amelyre most nagy előszeretettel hivatkoznak — írja a Rudé Právo. A lap cikke jól érzékelteti a személycserékkel járó problémákat, de a személycserék szükségességét is. AZ AMERIKAI expedíciós hadsereg saigoni szóvivője közölte, hogy az elmúlt 24 óra harci cselekményei során 9 amerikai katona vesztette életét és 17-en sebesültek meg. NASSZER, az EAK elnöke, Kairóban fogadta — az NDK-* ból hazatérőben — Audallah szudáni miniszterelnököt. WYSZYNSZKI bíboros vezetésével a vatikáni zsinatra Rómába érkezett a lengyel katolikus egyház küldöttsége. Külföldi kaleidoszkóp AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK készen áll arra, hogy amint lehet, folytassa a nagyköveti szinten tartott megbeszéléseket Kínával, Varsóban, vagy másutt — jelentették be Washingtonban. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG pénteken tiltakozott amiatt, hogy amerikai repülőgépek és hadihajók fegyveres provokációkat követnek el a Bac Bo-öbölben halászó kínai hajók ellen. A BRIT KONZERVATÍV PÁRT brightoni kongresz- szusán egyre fokozódik az a félelem, hogy a párt vereséget szenved a valószínűleg 1970 őszén sorra kerülő választásokon. Éhes kiskutyák Ugyancsak nagy volt az élénkség Fell asszony Cape-Town-i otthonában. Két kutyája összesen 17 kiskutyának adott életet. Képünkön az éhes kiskutyák sora. WILLY BRANDT kijelölt nyugatnémet kancellár és Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó-polgármester Bad Münstereifelben megbeszélést folytatott. OKTÓBER (Folytatás az 1. oldalról.) naművek részére készítettek, neve: „Pentele”. Ez az évszak a kirándulások ideje. Éppen ezért a Pest megyei IDEGENFORGALMI HIVATALBAN is sorra csöngenek a telefonok: különböző utakra jelentkeznek a pihenni vágyók. — Legtöbben a Dunakanyart szeretnék megnézni, így minden szombaton autóbusztúrát szervezünk a Duna jobb- és bal partjára. Eddig minden járat tömve volt: hatszázan vettek részt az egynapos úton, melyen az idegenvezető segítségével megismerhették hazánk egyik legszebb tájának műemlékeit. Közkedvelt a szentendrei Danubius Szállóba szervezett egyhetes üdülési programunk is — mondja Aradi Jenöné. — ősszel is sok a vendég, de az igazi szezonunk mégis csak nyáron volt — mondja Tóth B. András, a DUNAKANYAR VENDÉGLÁTÓM* ARI VÁLLALAT igazgatója. — Ilyenkor egy kicsit „lazíthatunk”* Persze azért nem marad esemény nélkül a vidék: még tartanak a megyében a vendéglátóipari napok, sokhelyütt ízletes különlegességek várják az ínyenceket. A TURISTAHÄZAKAT KEZELŐ VÁLLALAT is felkészült a hidegebb időkre. Téliésíti a házakat: új pokrócokat kapnak az ágyak, ellenőrzik a fűtést. A forgalom változatlanul nagy, nincsen szabad hely a budai hegyek és a Börzsöny turistaházaiban. A vállalat készül a télre, renoválnak, építenek, hogy minél több kirándulót láthassanak vendégül jól berendezett szobákban, olcsó szálláslehetőségekkel. A PE.ST-NÓGRÁD MEGYEI HÚSIPARI VÁLLALAT nyári szenzációja volt az azóta népszerűvé vált virslikocsi. Tatár Imre igazgatóhelyettes az őszi forgalomról beszél: — A váci gyáregységünk vétte át a kocsit. Az eddig főtt virslit, kolbászt, felváltotta a sült, s ez sokkal népszerűbb a vásárlók körében. Most még gyarapítjuk a választékot. A kocsi útvonala is megváltozott, a leányfalui rész helyett a Szentendrei-szigetet járja hét végeken. Falus — Tamás IZRAEL a hatnaposnak mondott háború után csak homokot markolt, holott azt hitte, hogy győzelmét a kezében tartja. A homok most kezd elperegni az agresszor kezéből — írja Hejkal, a kairói A1 Ahram főszerkesztője. TÖBB MINT 40 ezer falusi lakóházba vezették be a villanyt az idén Lengyelországban. A lengyel falvaknak jelenleg 85 százaléka villamosított. A MONTREALI 17 órás rendőrsztrájk kétmillió dollár kárt okozott. Gazdagabban fizet a határ (Folytatás az 1. oldalról.) is, növekszik a fürtök cukorfoka. Kakucson. ezen az őszön is megkülönböztetett gond,ot fordítanak a kalászosok elvetésére. Gondosan előkészített talajba, a legkedvezőbb időben akarják földbe tenni a gabona magját. A 320 hold- nyi rozsot már elvetették, most az ősziárpa, meg a búza van a soron. Október 20-ig ezzel a munkával is végeznek. A napokban kerül a vezetőség elé a háromnegyedév mérlege. Mint az eddigi számításokból már kiderült: az idén sem érheti kellemetlen meglepetés a szövetkezet tagjait. A kieséseket, ahogy már említettük is, egyrészt a magasabb hozamok, másrészt a másodnövények pótolják. Tíz vagon almát termett a fiatal ültetvény, a kertészetben — amíg a hajnali dér meg nem lepi a parcellákat — szedik és küldik piacra a paprikát. Kuli Imire szavaival élve: a forint, amit Kaikucso-n erre az évre beterveztek, meglesz. Eddig 99,8 százalékra teljesítették bevételi előirányzatukat. Ami pedig különösen bíztató: nemcsak Kakucson (ahol nagyon szorgalmasan dolgoztak a nyáron, és most is), de a megye legtöbb közös gazdaságában ígéretes az ősz. Fennakadás nélkül folyik mindenfelé a betakarítás. Remény van rá, hogy a termények zöme még a fagyok beköszöntése előtt fedél alá, biztonságba kerül s. p. Vágó szakmunkásokat FELVESZNEK a Pest—Bács—Nográd megyei MÉH Vállalat bajai, budaörsi, kalocsai, kiskunfélegyházi, salgótarjáni, váci TELEPEI. Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés írásban a lap Kiadóhivatalánál „Szakmunkás" jeligére. (9) — De. Csak nem voltak olyan veszekedések. Legalábbis én nem tudok róla, hogy lettek volna. Az édesanyja mindent megküldött nekik Amerikából. Mert oda ment férjhez. Állítólag azért, hogy segítse a lányát. Amikor kiment, úgy tudom, Mancika még nem ismerte a Józsit. Csak a két nagyobbik lány volt meg. Amikör én idekerültem, nagyon tiszta, rendes asszony volt. Bár nagyon sovány, de amúgy dolgos ... Ez a csavargó tette tönkre ... Hol dolgozott, hol nem. Abból akart megélni, amit az anyósa küldött. A Mancika meg nem bírta ezt. A Bözsi nénit tessék megkérdezni, nagyon sokat tud róluk. Hogy aztán elmondja-e? ... Mindenesetre ő ismeri legjobban a Mancit. A Józsit tán nem annyira, mert nem idevalósi ... Én csak afet mondhatom, hogy még most sem tudok nyugodtan aludni. Pedig higgye el, én nem vagyok hibás. Nem érzem hibásnak magam. Mert segíteni is akartam, de hát azt sem tehetem meg, hogy az anyától elszakítsam a gyerekeiket... Nem igaz? Annyira ragaszkodott hozzájuk, hogy a nagylányt, aki gimnáziumba járt, hazahozatta. Tessék elképzelni, hogy a Babucinak milyen jó helye volt a megyei gimnáziumban. Kollégiumban lakott... És kivetette ... — Miért? — Féltette, vagy mi? Most az ősszel volt... Elhallgat. Tűnődik valamin. — Mire gondol? — Minél többet foglalkozom ezzel, annál több a rejtély. Egyébként a rendőrség már lezárta az ügyet. Nem arra gondolok, hogy bűntény történt, hanem olyan dolgokra, amik csak azután derültek ki... Hát persze, nem derült itt ki semmi... Csak a tragédia ... De hogy miért, hogyan, az ma is titok... Beszéljen majd a nagylánnyal, a Bábuéival is ... Mert akkor nap Pestre ment, hogy elhelyezkedjen. Állítólag Manci küldte. Valami ismerősükhöz ment volna, ahol az anyja is dolgozott... De már másnap jött is haza ... És amikor az állomáson megmondták neki, hogy mi történt, nem nagyon izgatta.. Nem tudom, arról hallott-e, hogy Manci állítólag megásatott vele egy gödröt az istállóban? Akkorát, amekkora egy gyereksír __ — És erről a lány akkor nem szólt senkinek? — Nem. Csak a helyszíneléskor, amikor kérdezték, hogy mi az, akkor mondta. — Mit? — Én csak hallomásból tudom, állítólag az anyja ásatta vele, hogy majd oda temeti a kicsit. Mert azt szerette a legjobban. Volt a kicsinek egy ikertestvére, aki nemsokkal a születése után meghalt... Talán ezért is vitte magával mindenhová Manci ezt a kicsit, mert féltette. De hát ki tudja ... ? Én csak azon csodálkozom, hogy az orvosok nem vettek észre rajta semmit. Mert ezt ép ésszel nem lehet megcsinálni... — Maga sem vett észre rajta semmi különöset? — Utólag már sok dolgot másképpen látok ... — Például? — Hát azt, hogy a kicsit mindenhova vitte magával. Még a többi gyerekre sem merte rábízni... Meg a kon- zervek... Persze, az anyjától sok konzervet kapott... Az ember azt gondolhatta, hogy megszokta. Kényelmesebb volt mint főzni. Elég nagy a család ugye, ő meg beteges is volt... Aztán az is furcsa persze most utólag, hogy kiült a padra, a ház elé és csak nézett órákon át, amikor valósággal szaladt a ház... Az ember azt is gondolhatta, hogy Józsi miatt nem törődött már a családdal. Mert bizony amit az megcsinált néha... Különösen olyankor, ha pénz jött az anyóstól... Egyszerűen otthagyta a munkahelyét és úgy költekezett, mint egy milliomos... A taxi? Olyankor a legegyszerűbb közlekedési eszköz volt náluk. Ezt ugyan nem tudom biztosan, de állítólag mindig tartott valakit ... Manci sokszor mondta, de ha azt javasoltam neki, hogy küldje el a Józsit a háztól, mindig azzal állított elő, hogy hiába mondja neki, úgysem megy el... A Józsi szerint Manci követelte tőle, hogy máradjon ki a munkából. Merthogy fél, ha nincs otthon. Bár szegénynek csak akkor kellett félni, ha az ura otthon volt... Nem tud itt az isten sem kiigazodni, tessék elhinni... Egy biztos, hogy az a dolog megtörtént, és az nagyon szomorú ... Rágondolni is szörnyűség. Nem hittem volna ... Amit lehetett megtettem. Ha csak Tanzániai változások Dar-es-Salaaxn, ma afrikaibb és modernebb, mint nyolc esztendővel ezelőtt, amikor a kelet-afrikai ország függetlenné vált. Ez a megállapítás érvényes egész Tanzániára, amelynek elnöke, Julius Nyerere, hétfőn néhánynapos látogatásra hazánkba érkezik. Afrikaibb lett ez a tízmilliós ország, mert megszabadult az angol gyarmati tisztviselőktől, katonáktól, sőt a nagy angol bankoktól, társaságoktól is. A tanzániai földben rejlő kincseket már korábban államosították, s 1967-ben erre a sorsra jutottak a külföldi tulajdonban levő bankok, a külkereskedelem, s egyes vállalatok és ültetvények is. Az „afrikanizá- lás” az élet minden területén elkezdődött, de igazán 1967-ben kapott 'lendületet az „arushai nyilatkozat” alapján. Afrikában sokféle kísérlet kezdődött egy olyan társadalmi rendszer megteremtésére, amely felszámolná a kolonia- lizmus maradványait s a szocialista eszmék felhasználásával a külföldi monopóliumoktól mentes, „nem kapitalista” útra vezetné a kontinens országait. Guineában, az Egyesült Arab Köztársaságban, korábban Ghánában és más országokban történtek ilyen lépések. A Tanzániát kormányzó TANU-párt és személyesen Nyerere elnök, 1967 januárjában Arusha városában körvonalazták a sajátosan értelmezett „tanzániai szocializmus” széles körű programját. Az „arushai nyilatkozat” elvei közé tartozik a fő termelőeszközök ellenőrzése», valamint az államnak az a felelőssége, hogy megakadályozza az ember ember által, vagy a csoport csoport által való kizsákmányolását és a nagy vagyonok felhalmozását. Nyerere elnök tisztán látja a tanzániai realitásokat, azokat a sürgető feladatokat, amelyekre az ország erőforrásait összpontosítani kell, hogy a „modernebb” jelző is általánossá váljék. A gyarmati örökség és a szegénység azonban olyan korlátokat szab a széles körű program megvalósításának, hogy Tanzánia is kénytelen éln* a külföldi segélyek adta lehetőségekkel. A sokfelől elfogadott segélyek és kölcsönök hatásával is számolniok kell, mert e hitelek nélkül, aligha építhetnék meg például a jövőre üzembe lepő 30 ezer tonnás acélhengermüvet, vagy a itiuai hitellel tervezett lluu kilométeres Tan-Zam vasutat, amely a zambiai réznek biztosit tengeri kikötőt. A nagy építkezések mellett azonban elsősorban a mező- gazdaság korszerűsítését kezdték meg. Az ültetvényeken nem ritkaság a traktor, a szivattyú. Az ország hagy részében azonban a rövidnyelű kapa helyett először a vasekét kellett elterjeszteni, hogy mélyebben szántsanak a kukorica és a köles alá. Ugyancsak az egyik legközelebbi teendő a gyapotban gazdag ország saját textiliparának megteremtése: Tanzánia a tervek szerint már 1970-ben önellátó lesz textíliákból. Ezek a modernizálás legfontosabb lépcsőfokai, amelyek kellő gazdasági alapot teremtenek az önálló, progresszív tanzániai külpolitikához is. Tanzánia az afrikai kontinens progresszív erőihez tartozik, s aktívan támogatja a nemzeti felszabadítási mozgalmakat. Dar-es-Salaamban nem titkolják, hogy a moz^mbicque-i és más fegyveres felszabadító mozgalmak biztos bázisra találnak Tanzániában a “portugál kolonializmus és a dél-afrikai —-rliodéziai fajüldözők elleni harcukban. S ha bizonyos kérdésekben — mint például a nigériai—biafrai háborúskodás —• a tanzániai álláspont el is tér más progresszív afrikai országokétól, az Afrikai Egységszervezetben Tanzánia az antikolo- nialista erők összefogásának szervezője. Ez a politika találkozik azzal az igyekezettel, hogy szélesítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Ennek egyik fontos mozzata Nyerere elnök világkörüli útjának moszkvai és budapesti állomása is. Hazánk és Tanzánia kapcsolatainak fejlesztésében sokféle lehetőség nyílik. A napokban nálunk vendégeskedett tanzániai professzorok például hasznosnak vélték a diákcserét, a Dar-es-Salaam-i egyetemen pedig jelenleg is több magyar professzor tanít. Együttműködésünknek új területekre történő kiterjesztése mindkét országnak hasznára válik. Sebes Tibor ESSEN 48 márkás halál 48 márka pénzbüntetésre ítélték Manfried Mutig 31 éves esseni , újságárust, mert megrongált egy telefonfülkét. Mutig elkeseredésében ügyvédéhez rohant és közölte, hogy fel fogja robbantani az ügyészséget. Az ügyvéd komolyan vette a bejelentést és értesítette a rendőröket, akik a helyszínre siettek és elállták az épület bejáratát. Az újságárusnak azonban valahogy mégis csak sikerült bejutnia az épületbe, ahonnan hamarosan robbanást hallottak. Egy felrobbant benzinespalack mellett- a mosdóban megtalálták Mutig összeégett holttestét. gyanítom is, hogy így végződik, hát nem hagyom náluk a gyerekeket... Bözsi néni kancsó ja végig érintetlenül maradt. Nagyivá- nyi Péter nem töltött magának többet. Az első ember volt eddig, akin őszinte megdöbbenést, sőt valami lelkiismeret- furdalást tapasztaltam. ★ Bözsi néni klubszobájába kicserélődött és megfogyatkozott a társaság. Mint jövetelemkor, most sem kellett senkinek bemutatkoznom, mégis valamennyien ismerősnek tűntek. Bözsi néni a fülembe súgta: — Itthon van a Piriké és itt a tanácselnök úr is, ha beszélni akar vele. — A kislánnyal majd később. — A Józsi is jön. Majdnem mindennap meglátogatja ezt a kislányt. — És a többi gyereket? — Azok á megyénél vannak. Ahogy hallom, egy helyen. A Babuci a kis Józsival. Tessék ide ülni, az elnök úrhoz — mutat egy fehér, támlás székre, egy tömzsi, komoly, várakozó tekintetű férfi mellett. — Bögölyös Imre — nyújtja a kezét. — Hallom, hogy milyen ügyben jár? A rendőrség már lezárta. — Tudom. Nem a bűnügyi része érdekel. Az előzmények. Azt szeretném nyomon követni, hogyan jutott idáig a család? — Az a legnehezebb. Hiszen ha mi tudnánk! Vagy ha tudtuk volna, hogy ez lesz belőle?... — Ismerte jól Takácsnét? — Születése óta. Még az apját is. — Milyen asszony volt? — Mit mondjak? Olyan kis hitvány. Kicsike, gyönge teremtés. Amúgy nagyon tudott dolgozni. Emlékszem, amikor még az anyjával járt napszámba ... Volt neki egy húga, de az meghalt.. * — Hallottami — Hogy milyen volt? Kedves, szerény. Volt valami a lábával gyerekkorában. Emlékszem, olyan furcsán rakta az egyiket. Mintha kacska lett volna, de én nem tudom, mi történt, ez valahogy elmúlt... Bözsi népi széktrónjáról odamosolyog. — Azt én intéztem el neki. Megoperáltattam. — Na, ne mondja! Hát ezt nem is tudtam! Én csak arra emlékszem, hogy olyan kis nyomorékforma gyerek volt. Asszonynak sem volt valami termetes, de nem látszott rajta, hogy baja lenne, csak sovány volt. A férjét ismeri? — Csak amióta itt lakik. Amióta elvette a Mancit. Azelőtt soha nem láttam... Igaz, hogy azután annál többet. Bözsi néni a tárgyilagosság hangján közbeszól: — Csak az utóbbi években, mert eleinte nem volt vele probléma. — Volt bizony. Maguk azt nem is tudják. Hát házasságot ígért egy öreg lánynak, mielőtt a Mancit elvette. Felvett tőle egy csomó pénzt, aztán meglógott vele. A Manci fizette visz- sza. Bözsi néni szinte megsértődik, hogy erről semmit nem tudott eddig, de igyekszik leplezni. — No, de eleinte nem voltak bajok a Józsival? — Én legalábbis nem tudtam róla. Talán három vagy négy éve kezdődött... Ügy emlékszem rá, mintha most lenne ... Jön a Manci, hogy kötelezzem a férjét munkára. Az volt ugyanis, hogy ha pénzt kapott az asszony, Józsi már otthagyta a munkahelyét. Bözsi néni mellől szállingóztak a vendégek. Utolsónak a nagy darab, piros arcú erdészt kíséri ki, s visszaszól: (Folytatjuk.)
