Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

A minap a Tormásban, az egyik szövetkezeti házban új kamráikat építettek — helye­sebben szólva kamrapalotát, mert villannyal, hatalmas ab­lakkal látták el. Egy kis jóin­dulattal akár lakóháznak is használhatnák építőik. Na és, kinek mi köze hozzá — teheti íel a kérdésit bárki, mint ahogy ezt a szerkesztőségbe befutó levelek némelyike konkrétan M is veti. Oda építek, ahol nekem tetszik. Örüljön a vá­ros, hogy a saját pénzemet költőm. — így van-e, igaza van-e a levélíróknak ? — kérdem Pusz­tai Ferencet, a városi tanács építési és közlekedési osztályá­nak vezetőjét. — A levélíróknak eleve nincs igazuk. Építeni joguk van. ezt sen­ki nem tiltja, de ha ilyen munkákhoz fognak, építési engedélyt keli kérniük. Az emberei? többsége tudja ezt s nemcsak azért fordul hozzánk engedélyért mert is­meri a rendeletet, hanem azért is, mert egy ház felépítéséhez az állam 15 évig adókedvez­ményt ad. — Mégis, hogy lehet, hogy az emberek egy része megkí­sérli, hogy olyan helyen épít­sen kamrát mellékhelyiséget, stb., ami a városrendezési ter­veknek ellentmond? — A melléképületek építé­séhez nem kell építési en­gedély, de bejelentési kö­telezettséggel jár. Ezt nagyon sokan úgy értelme­zik, hogy oda építek, ahová nekem tetszik. Szó sincs erről! Először is, a városrendezési tervek, de a jó ízlés, no meg a higiéniai követelmények is be­leszólnak abba, hogy melyik melléképületet hová építhetik. Ilyenkor a szomszédok jogát is figyelembe kell venni, nem le­het őket hátrányos helyzetbe szorítani. — Az emberek úgy véleked­nek: ha már felépítettem, nincs olyan szerv a világon, amely arra kötelezne, hogy le­bontsam, hiszen nekem szüksé­gem van rá. — Valóban nagyon ritkán élünk a kényszer lebontás le­hetőségével, azonban ez ko­rántsem jelentí azt, hogy az il­lető olcsón megússza. Legutóbb például Nagy Zoltán (Táncsics u.) fáskamrát, nyári konyhát stb. építtetett bejelentés nél­kül; 800 forintjába került. Ez a 800 forint büntetés azon­ban addig ismétlődhet, amíg az illető nem tesz eleget o ha­tározatnak. Nem hiszem, hogy lenne bárki ebben a városban, aki olyan „dühös” lesz a ta­nácsra, hogy 800 forintos bün­tetését hatványozza a végtelen­ségig. Inkább belátja tévedé­sét, megjegyzi a „drága tandí­jat” és legközelebb betartja kötelezettségeit. — Sok vitás ügy merül fel az építkezéseknél, az emberek — akiknek egy kerítés, nyári konyha stb. építése nagy ügy, hiszen kényelmüket szolgálja •rasMit mondják, ho|y., annyiféle, az álláspont, ahány élőadó van a műszaki osztályon. Például megkapja a kérelmező írásban a hozzájárulást egy kerítés fel­építéséhez, meghatározva an­nak felépítési módját, illetve méterben a távolságot. A levél az osztályvezető aláírásával érkezik. Ekkor kimegy hely­színre az építési intéző, aki az­tán esetleg egy méterrel bel­jebb vagy ldjjebb jelöli ki a kerítés vonalát. Hogyan lehet­séges ez? — Itt nem arról van szó. hogy az osztályon minden előadónak más lenne a véleménye a törvényes rendelkezésekről. Sajnos, előfordul — és szeren­csére, most már az amberek ezt szóvá is teszik —, hogy egy ilyen ügyben — mondjuk — az én előadómnak nincs igaza. Ha valóban tévedett, helyreigazít­juk a tévedést, de ehhez az kell, hogy tudjunk is róla. Él­nek az emberek ezzel a joggal, hiszen ez legtöbbször a húsuk­ba vág — nem hallgatják el. Egyébként nagyon sok sza­bálytalanságot éppen az em­berek segítőszándéka hoz tudo­másunkra. E bejelentések egy­általán nem rosszindulatból születnek, hanem a városféltés, szépítés érdekében jutnak el hozzánk. — Élnek-e a szabálytalanko­dókkal szemben szankciókkal? — Igen, bár, mint mondot­tam, egyre kevesebb a számuk, de legutóbb is megbüntettük Tivadar Jánost (Tündér utca) és Kiss Ferencet (Derfeovits u.), mert engedély nélkül építkez­tek mindketten. Ezer forint büntetést kaptak. (takács) Megnyílt az 1969. évi nagykőrösi múzeumi hónap MÚZEUMAINK Vasárnap délután az Arany János Múzeum előcsarnokában megnyílt az idei múzeumi hó­nap. A megnyitó beszédet Freitág Béla, a múzeumok ba­ráti körének elnöke tartotta. Bevezető szavaiban rámutatott, hogy ez a rendezvénysorozat majdnem egybeesik a város felszabadulásának 25. évfordu­lójával. Jövőt építeni csak úgy lehet, ha ismerjük a múltat; ehhez nyújtanak segítséget a múzeumok. Mi, körösiek, büsz­kék lehetünk, mert a múlt fel­tárásában három múzeum ve­télkedik. A városi múzeum Ezután ár. Balanyi Béla, az Arany János Múzeum igazga­tója ismertette a városi mú­zeum kiemelkedő adatait. A múzeum alapjait 1928-ban Dezső Kázmér, a város akkori polgármestere rakta le, saját régiséggyűjteményével; fej­lesztését Nagy Lajos polgár- mesteri titkár egyengette, és támogatására Tittel Károly, akkori főmérnök múzeumkört alakított. 1942-ben Nagy Lajos eltávozott Kőrösről és a mú­zeum ügyét dr. Balanyi Béla városi tisztviselő vette át; az ő érdeme, hogy a múzeum leg­több értékét átmentette a há­borús idők viharain. A városi múzeum nagyobb arányú fejlődése a felszabadu­lás után indult meg. V. Faragó Eszter óvónő sok régiséggel gyarapította. Dr. Balanyi Béla igazgató kezdeményezésére Nyársapáton, Földváron és több más helyen ásatásokat végeztek; értékes régiségek ke­rültek elő, melyeik a XI. szá­zadtól kezdődően adatokat szolgáltattak az itt lakók éle­téről. A kutató munkát a vá­ros támogatta. A múzeum ma a megye legforgalmasabb mú­zeuma, 6 ezer 117 leltári tárgy van benne, s alakulása óta 61 ezer 498-an látogatták meg. Az Arany János emlékmúzeum Dr. Törös László igazgató az Arany János emlékmúzeumról beszélt. Arany János tízéves nagykő­rösi tanársága mély nyomot hagyott a körösiek lelkében. Eltávozása után is kapcsolatot tartottak vele és családjával. Halála után szobrot kívántak emelni a nagy költőnek, ami 1910-ban meg is valósult. A gimnáziumban a felszabadulás előtti időkben dr. Győré János tanár a költő körösi emléktár­gyaiból kis Arany-szobát ren­dezett be, amelyet fáradhatat­lan munkálkodással dr. Törös László igazgató fejlesztett Arany János emlékmúzeum­má, s amelyet már nemcsak hazánkban, hanem külföldön is ismernek. Midőn Kőrösre ért a háború vihara, dr. Török László igaz­Kl ALAKULÁSA gató a legértékesebb Arany- emlékeket a Népbank páncél- szekrényébe zárta. Mikor a vá­rost a szovjet csapatok felsza­badították és a parancsnok megtudta, hogy a páncélszek­rényben irodalmi kincsek van­nak, biztosította annak sértet­lenségét. Az emlékmúzeum látogatá­sát a gimnázium mostani nagy rekonstrukciója során is csak kevés ideig szüneteltették. Most pompás világítással és központi fűtéssel felszerelve ismét a látogatók rendelkezé­sére áll. A konzervgyári múzeum a legfiatalabb. Ez a konzervgyár történetét ismerteti. A gyár igazgatója, Kovács Sándor hozta létre. 1968-ban nyitották meg, s mint vezetője; Kádár András tanár mondotta, a gyár és a városi ipari fejlődését do­kumentáló múzeum az idén új helyet kapott, s állandóan fej­lődik. Vidéki és helybeli ven­dégek gyakran látogatják, s a látogatóknak 632 múzeumi tár­gyat mutat be. A múzeumi hónap további eseményei Október 4-én, szombaton délután 5 órakor a művelődési INGYEN FELÜLVIZSGÁLJÁK A HÁZIPATIKÁKAT Október elsejétől — folya­matosan — megkezdik az Arany János (központi) gyógy­szertárban a háztartásokban felgyülemlett házipatikák készleteinek felülvizsgálatát. Nagyon sok házipatikában már lejárt határidejű gyógy­szerek találhatók, amelyeknek használata súlyos következ­ményekkel' járhat. Bizonyára van olyan gyógyszer is egy- egy ilyen patikában, amely­ről már nem is tudják, mire kapták. Aki gyógyszerkészletét fe­lülvizsgáltatni kívánja, na­ponta du. 2 és 4 óra között viheti be a gyógyszertárba, ahol ingyen elvégzik a szüksé­ges selejtezést. Csatlakozunk a versenyfelhíváshoz? Csökkentik a selejiet a Transzformátor Ktsz-ben A felhíváshoz egyre több üzem csatlakozik városunkban. Egyik fiatal üzemünkben a Transzformátor Ktsz-ben ts megtartották a röpgyűlést a minap és a következő felajánlá­sokat tették a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára indított munka verseny ben; Vállalták, hogy éves termelési tervüket — amely 20 mil­lió forint — maradéktalanul teljesítik. Ezenkívül, mivel egy ilyen fiatal üzemben a selejt még gyakran előfordul — fo­kozottabb figyelemmel dolgoznak, hogy az eddig megenge­dett 2 százalék helyett I százalék alá tudják szorítani a selejtet. A transzformátorok tekercselése és gyártása még új munka, ezért elhatározták, hogy munkaidő után szakmailag továbbképezik magukat, hogy minél tökéletesebben megis­merjék az új gyártmányok technikáját, kevesebb selejtet gyártsanak és emellett a gyártás is gyorsabb legyen. Negy­ven munkaórát szánnak munkaidőn túl arra, hogy képezzék magukat. A telephely, amely nemrég még csak mocsár volt, most újjávarázsolódik e nemes vetélkedés nyomán. Még most ősz­szel negyven fát ültetnek a telep köré és parkosítják. Ezek­ben a munkákban — a felajánlás szerint — e kisüzem vala­mennyi dolgozója szívesen részt vesz. KOTKODÁCS... ... minden napra egy tojás! — mondja a gyermekmondóka. A Dózsa Termelőszövetkezet tyúkfarmjában azonban más a norma, a tyúkok itt átlagosan 165 tojást tojnak egy évben. Ez éppen elég, hiszen fő a mi­nőség, hogy szép, egészséges házban kiállítás nyílik, a körö­si képzőművészek munkáiból, amelyet Rácz József festőmű­vész-tanár nyit meg. Október 5-én (vasárnap) is­meretterjesztő autóbusz-kirán­dulás lesz a megye északi ré­szébe; az autóbusz reggel fél 7 órakor indul a művelődési ház elől. Október 13-án (hétfőn) este 7 órai kezdettel dr. Törös László: Bala Gergely élete és munkás­sága címen tart előadást, a művelődési központ klubter­mében. Október 19-én. vasárnap dél­előtt 10 órakor ifjúsági vetél­kedő lesz a gimnáziumban vá­rosunk felszabadulás utáni éle­téről, Tóth Tibor igazgatóhe­lyettes vezetésével. Október 20-án (hétfőn) este 7 órakor dr. Balanyi Béla: Visz- szaemlékezés 1945—46-ra cím­mel tart előadást a művelődési ház klubtermében. Október 26-án (vasárnap) Arany János emlékünnepség lesz az Arany-szobornál, a ta­nulóifjúság részvételével, ahol Miklós Róbert, az Irodalmi Múzeum munkatársa tart ün­nepi beszédet. Október 27-én (hétfőn) dél­után 4 órakor a városi mú­zeumban a két múzeumi igaz­gató beszámol a múzeumi hó­nap eredményéről, és Freitág Béla, a múzeumok baráti kö­rének elnöke bezárja az idei múzeumi hónapot. (kopa) | legyen a tojás, mert a Ply­mouth tojóknak ez az egyet­len feladatuk. Utódjaikból lesznek a G—65 fajtájú hús­hibridek. I A nehéz kötelesség teljesí­téséhez mindent megkapnak: gondosan összeállított étrendet, napfényes lakóhelyet és nyu­godt tojófészket. Foto; Kiss Birkózósikerek Hat egyesület 42 sportolójá­nak részvételével Monoron rendezték meg a megyei út­törő- és serdülő birkózó kivá­lasztóversenyt. A Kinizsi-fiúk remekeltek, mert 9 körösi fiú indult s közülük heten (!) súlycsoportjuk legjobbjának bizonyultak. Az úttörők között Túri Jó­zsef, Szécsény Imre, és Nagy Ferenc első, Szécsény Balázs második helyen végzett súly­csoportjában. A serdülőknél Szécsény Dé­nes, Bundi Péter, Istráb László és Túri László súlycsoportja legjobbjának bizonyult, míg Fehér István a második he­lyen végzett. A pontversenyben: 1. Ceg­lédi VSE 39, 2. Nagykőrösi Ki­nizsi 31, 3. Monori SE 27 pont­tal. Atlétika Negyvenkilenc fiú és leány indult a Nagykőrösi Gimná­zium és általános iskolák atlé­tikai sportiskolájának felvé­teli válogató versenyén, ame­lyet a Kinizsi-sporttelepen V —VI. osztályosok részére ren­deztek. Számonként a követ­kezők érték el a legjobb ered­ményt: V. osztályos leányok. 60 m. (11 induló): Medgyesi Katalin (Rákóczi iskola), 8,9 másod­perc. Távolugrás (11): Med­gyesi Katalin (Rákóczi) 380 centiméter. Kislabdadobás: Nagy Klára (Petőfi) 23 méter. V. osztályos fiúk. 60 méte­res síkfutás (13): Ágoston Gé­za (Arany) és Szöllösi Ferenc (Kossuth) 9—9 másodperc. Tá­volugrás (13); Szabó Tibor (Kossuth) 385 centiméter. Kis- labdadobás (13): Monori Ba­lázs (Rákóczi) 51,50 méter (!). VI. osztályos leányok. 60 méteres síkfutás (8): Szerencsi Ildikó (Kossuth) 9,5 másod­perc. Távolugrás (8): Szebelé- di Zsuzsa (Kossuth) 330 centi­méter. Kislabdadobás (8): Mo­nori Klára (Kossuth) 32 mé­ter. VI. osztályos fiúk. 60 méte­res síkfutás (16): Szőke László (Rákóczi) 8,8 másodperc. Tá- volugrás (17): Raffael Ferenc (Kossuth) 374 centiméter. Kis­labdadobás (17): Kulik István (Kossuth) 45,30 méter. A sportiskolái felvételhez nemcsak a sportbeli, hanem a tanulmányi eredmény is szá­mít. SZERDAI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra 30 perc: Nagykőrösi Kinizsi I— Nagykőrösi Kinizsi ifi barát­ságos mérkőzés. Sulyok Zoltán MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Karamazov testvérek. I—II. Dosztojevszkij világhírű regé­nye, magyarul beszélő színes szovjet filmen. Másfél helyár! Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Előadás kezdete: 5 órakor. Vásároljon szaküzleteinkben és őrizze meg blokkjait, mert az október 1-től december 24-ig nagykőrösi szaküzleteinkben vásárolt áru összege után, a blokkok alapján december végén 1% visszatérítést nyújtunk. PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Felépítem és kifizetem a büntetést ürbanizálódás kisüzemi módszerrel? XIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1969. OKTOBER 1., SZERDA

Next

/
Thumbnails
Contents