Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

Újra elkezdjük A városi TS és a váci nő­tanács rendezte és nagy si­kere volt a múlt évben a Sztáron Sándor Gimnázium­ban tartott háziasszonyok testnevelési órájának. Harmos Bélárié érdeme, hogy ez évben újra sokan érdeklődtek, mikor kezdik el e testet-lelket felüdítő tornaórákat. Közöljük azokkal, akik e tornaórákon részt vennének, hogy személyesen vagy leve­lezőlapon jelentkezhetnek a városi TS-nél (Vác, Lenin út 450, vagy Harmos Béláné- nál (Ady E. sétány 8.). A jelentkezési határidő szeptember 25. XIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 9., KEDD Elkészült a 25. évforduló megünneplésének városi programja Bőkezű volt F or luna-asszony Hűtőgép, rádió, lakástextil — 3.30-ért A Széchenyi utcai lottóiroda tájékoztatása szerint a lottó augusztusi tárgyjutalom-sor­solásakor a szokásosnál több váci szelvényre húztak ki ér­tékes tárgynyereményt. Ezek (34. heti) pontos jegyzéke a következő: 1 928 705 (ötezer forintos BÁV-utalvány); 4 092 150 (tás­karádió); 4 116 410 (hűtőgép); . 4 134 834 (háromezer forintos textilutalvány); 4 144 173 két­ezer forintos OFOTÉRT-utal- vány); 4 148 759 (négyezer fo­rintért háztartási gépek); 4 149 336 (háromezer forintos lakástextil-utalvány); 4 149 758 (ötezer forintos ruházati-utal­vány) ; 4181 523 (kilencezer forintos vásárlási-utalvány); 4 209 394 (kétezer forintos vá­sárlási-utalvány) ; 4 367 002 (kétezer forintos vásárlási- utalvány) ; 4 433 131 (ötezer forintos BÁV-utalvány) és 4 441 338 (23 darabos étkész­let). A múlt héten értekezletet j tartottak a városi tanács vég-' rehajtó bizottsági ülésterme- í ben. Ott volt Szüts Lajos, a j városi pb osztályvezetője és ! Povázsai Sándor, a tanács mű- ! velődésügyi osztályának veze­tője is. Napirend: hazánk felsza­badulásának 25. évforduló­ja megünneplésének városi programja. Kismartoni Ferenc népműve­lési felügyelő terjesztette elő a 9 fejezetből álló részletes ter­vet. Elfogadta a rendező bizott­ság a Duna Műhely képzőmű­vészeinek tárlatát, a múzeum­ban rendezendő ipari kiállítást, a filatelisták bélyegbemutató­ját, a Dunakanyar Fotoklub, a Glóbus Klub rendezvényeit, és az iskolai képzőművészeti pá­lyázatra küldött művek bemu­tatását. Pályázatot ír ki a tanács a képzőművészek, amatőr fotó­sok számára is, és ismét meg­hirdetik a nemzetközi audio- vizuál-fesztivált. Pelczéder Tibor, a művelő­dési központ igazgatója ünnepi filmhetet készít elő. December első napjaiban olyan magyar filmeket vetítenek, amelyek külső felvételei Vácott készül­tek. (Gül Baba, Csigalépcső, Pár lépés a határ, Tegnap, Po- j kolrév stb.). Bemutatják a Koller György vezette munka- közösség helyi ikisfilmjeit a város fejlődéséről, a május el­sejei felvonulásokról, a szobor- avatásról. Tervezik több ünnepi ki­advány megjelentetését. A ..Huszonöt éve szabad Vác” című reprezentatív kötet előszavát Nagy Miklós or­szággyűlési képviselő írja — gazdagon illusztrálva mutatja be a város fejlő­dését. Lakóhelyünk, Nyírbogdány \ most ünnepli létezésének 750.1 Műsorfüzetet adnak ki az őszi és tavaszi kulturális esemé­nyekről — a diáknapok, zenei hetek, audio-vizuál-fesztivál műsorairól. December 8-án és jövő év április negyedikén nagyszabá- | sú ünnepségek lesznek Vácott is: Dunakanyar dalos találkozó, Simea úttörőparlament, kato- tonakórus-találkozó, virágkar­nevál stb. A műsorterv utolsó fejezete a vetélkedőket tartalmazza. Diákok, helytörténészek, üze­mi dolgozóik és irodalmi szín­padok mérik össze a tudásu­kat, ezzel is színessé, tartal­massá teszik az ünnepi ese­ménysorozatot. —papp— Ma délelőtt és délután Ki minek mestere, váci versenyzőkkel A nyertes szelvényekkel Vá­cott szeptember 19-ig lehet jelentkezni a lottóirodában. Dunakeszi sporthírek A hét végén újra bajnoki pontokért folyt a küzdelem. Labdarúgás: NB III.: Duna­keszi V.—V. Dinamó 1:0; já­rási I. o. Dunakeszi Kinizsi— Őrszentmiklos 2:0 (ifiered­mény 2:3). Blasz úttörők—Du­nakeszi Kinizsi V. 3:0. Kézilabda: NB II., férfi: Dunakeszi V.—Ganz-M. 28:22. Járási I. o. Dunakeszi Sparta­cus—Váci Kötött 13:2. Asztalitenisz: női: Dunake­szi M.—A bony 6:0. Férfi: Du­nakeszi M.—Kiskunfélegyháza 16:10. A dunakeszi sportolok a mérkőzések alapján 75 száza­lékos eredményt értek el. (s. 1.) A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága, a Magyar Televízió, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium, a Munkaügyi Minisz­térium, valamint a Vas-, Férn­éd,-, yiliamosenergia-ipari.. Dol­gozók Szakszervezete meghir­dette a Ki minek mestere ve­télkedőt a fiatál villanyszere­lők részére. A városi KISZ-bizottságan Nagy Sándor tájékoztat a vá­ci selejtezőről. — A vetélkedő célja: bemu­tatni a közvéleménynek az if­júmunkások legjobbjainak egy újabb csoportját; segíteni a fiatalokat a pályaválasztás­ban, munkaerő utánpótlást biztosítani az egyik legtöbb iparágat érintő szakmának. — Ki vehet részt a vetélke­dőn? — Minden fiatal villanysze­relő, aki szakmunkás, vagy annál magasabb képesítéssel rendelkezik. Aki fizikai mun­kásként dolgozik a szakmá­ban, nem idősebb harminc évesnél és napi munkájával kiérdemli vállalata javaslatát. — Hogyan zajlik le a váci selejtező? — Augusztus elseje volt a benevezés határideje. 15 je­Üdít vagy dühít? Helyszín: a Madách Imre Művelődési Központ büféje; időpont: este nyolc óra. Fősze­replő: egy apa. Harsány zene hullámzott ki a nyitott ablakon a hűvösödó estben, amikor a kultúrház elé ért. Eszébe jutott 14 esztendős leánykája, aki odabent tanulja a modern tánc lépéseit és fi­guráit. Gondolta, bekukkant hozzá egy pillanatra. Éppen szünet volt és kislá­nya kipirulva szaladt hozzá, amikor észrevette. — Szomjas lettem, papa — így a kislány. — Gyere, igyál egy bambit — szólt a készséges szülő. A fokozott szomjazás ténye a bü­fében bebizonyosodott. Vol­tak szerencsések, akik ittak — de még többen, akik csak it­tak volna. De ne vágjunk elé­be! Apa: Egy üveg jaffát kérek: Büfés: Sajnálom, nincsen. Apa: Akkor szamócát, vagy citromvizei. Büfés: Sajnos, gyümölcslé- \ vei nem szolgálhatok. Apa: Akkor egy pohár szó­dát , Büfés: Jelenleg szódánk sin­csen. Apa: Hát akkor egyáltalán mijük van? Büfés: Van kérem konyak és vermut. Apa: Az maginak üdítő!? A kislány ezután is szomja­zott, de ital után vágyott az a gyerek is, akinek ugyan nem volt ott a papája, de pénze sem volt elég konyakra. Aki­nek pedig éppenséggel volt, hát ivott. Miért ne! Hiszen az ember egyszer fiatal. Egy-két féldeci után melyik tizenhét­éves fiú ne érezné magát Herkulesnek, s hazafelé me­net ne lelné kedvét valamiféle duhajkodásban? „Kevés az üdítőitalfogyasz­tás” — olvastam a napokban valamelyik újságban. Valóban megdöbbentő, s mélyen elszo­morító ez a tény. De most- már legalább rájöttem, hogy miért kevés. Ifjúsági szórako­zóhelyek helyett — bizonyára j sztriptizbárokban árusítják! — móritz — lentkezönk van. A verseny le- bonyolításáyal Magosin De­zsőt bíztuk meg. A verseny kedden reggel fél nyolckor kezdődik az Egyesült Izzó­ban. Az elméleti kérdésekre délután válaszolnak a ver­senyzők. A bírálóbizottság? — Kiss Ernő igazgatóhelyet­tes, Horváth Mihály energeti­kus és Pintér Sándor energe­tikus. A szavazatuk dönti el, hogy melyik három versenyző kapja az 500—500 forint érté­kű tárgyjutalmat és képviseli majd városunkat a Pest me­gyei versenyen. (P.) évfordulóját. Az ünnepségso­rozatot előkészítő bizottság városuk mesterét, Váczi György könyvkötőt kérte íel különböző munkák elvégzésé­re. Kérésünket teljesítette, még­pedig olyan műgonddal és művészi kivitelben, hogy arról csak a legteljesebb elismerés hangján szólhatunk! Váczi Györgyre büszkék lehetnek, mert minden műve a munka szeretetéről beszél és arról, hogy a váci kisiparosok jó hírnevét szivén viseli. Mind a mesternek, mind pe­dig tanítványainak erőt, egész­séget, s a jól végzett munkát kísérő öröm gyakori elérését kívánjuk! Nagy István isk. ig., a bizottság elnöke IWII — Milyen vagyok? Foto: Törnek Vendégkönyvben lapozgatva Ünnepélyes csend honol az egykori görög templom kiállt- tólielyiséggé átalakított épüle­tében. Képzőművészeti alkotá­sok borítják a falakat, s a kör­nyezet meglepően hangulatos­sá teszi a kiállítást. A képek harmonikusan olvadnak egybe a derűs, szelíden világító fa­lakkal. A vendégkönyvbe lapozga­tok. Egyéni, érzelmi töltésű be­jegyzéseket keresek, a nézők, a mindenkori Látogatók véle­ményére vagyok kíváncsi. Ho­gyan fogadta a város népe ezt a rokonszenves kezdeménye­zést? íme, következzék néhány sor a vendégek véleményéből: „Köszönet mindazoknak, akik ezt a szép tárlatot létre­hozták. Egyben remélem, gyakran rendeznek itt ilyen ki­állításokat!” — írja T. Zoltán. Mások féltő gonddal, szere­tettel a jobb megvilágításra tesznek javaslatot. Valaki úgy vélekedik. hogy végtelen öröm itt kiállítást látni, s fő­leg ilyen jót”. (Olvashatatlan aláírás) J. János csongrádi lá­togató dicséri a tárlat fiatalos hangulatát. Vidám gondolatnak sincs hí­ján a vendégkönyv. Egy veszp­rémi turista a városzrészletet ábrázoló képből „bajúszos, foghíjas, nevető férfiarcot” vei kiolvasni. Egy lendületes, fia­talos bejegyzés „Rezső” alá­írással imigyen üzen: „Júlia! ha erre jársz, szentelj különös figyelmet Lörincz Vitus mun­káinak!” Ám az idő közben eltelt, s engem még egy kiállítás vár a múzeumban. A szerény, mel­lékutcába rejtett házban már csak az állandó kiállításban gyönyörködhetem, amely a „Vác története” címet viseli. A tanácsköztársasági emlékkiál­lítás időközben „elvándorolt”. Itt is tanúlságos vendég­könyvi bejegyzésekkel talál­koztam. Egy diák őszinte elra­gadtatással írja: „nagyon sok érdekes dolgot láttam és hal­lottam!" Különösen sokan di­csérik a 48-as szabadságharc váci emlékeit. A szakember pedig (T.-né, Cs. Irén. Élet és Tudomány szerkesztősége) így nyilátkozik: „A váci múzeum anyaga feltűnően gazdag, tet­szetős elrendezésű. Országosan — de külföld felé is —, jobb propagálást érdemelne ...” Tisztelt olvasó! Nem én..l ők mondták! Rudolf Ottó Hl ii ii kassza Hasról lopott A 21 éves Budai László, az Állami Építőipari Vállalat­nál dolgozott és annak alsó­gödi munkásszállásán lakott. Amikor kilépett a vállalat­tól, kijelentkezett a régi szálláshelyről is. Ennek el­lenére három nap múlva visszament, és olyan időben, amikor a lakók dolgoznak és üres a szállás. Délelőtt volt, tizenegy óra. Budai tudta, hogy az egyik volt lakótársának van egy értékes táskarádiója. A la­katot nem tudta lefeszíteni, ehelyett egy íatáblát bon­tott ki a ruhásszekrény olda­lából. A résen kiemelte a tás­karádiót. Otthon édesanyja faggatásá­ra azt válaszolta, hogy egy ismeretlen személytől vásá­rolta, 200 forintért. A káro­sult — Soltész Géza — felje­lentést tett a rendőrségen. Hamarosan előkerült a kis- rádió és a tolvaj is. A ügyészség személyi tu­lajdont károsító lopás bűn­tette címén emelt vádat Bu­dai László ellen. A most le­folytatott tárgyaláson a vád­lott azzal védekezett, hogy nem akart lopni, csak a sér­tettnek akart „bosszúságot” okozni. Két tanú kihallgatása után került sor ítélethozatalra. Figyelembe vették büntet­len előéletét és őszinte meg­bánását. Az ítélet: tíz hónap javító-nevelő munka, tízszá­zalékos bércsökkentéssel. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a védelem enyhíté­sért fellebbezett. (p.) Az Izzóban olvastuk A jubileumi évfordulók programjai Elkészült az Izzó 1969/70, évi népművelési programja. Az újság megjelenésének idő­pontjában már a kulturális, és nevelési felelősök birtoká­ban lesznek a programok. Az új eseménynaptár lé­nyegesen gazdagabb az előző évinél. Különösen a nagy ju­bileumi évfordulókról meg­emlékező eseményeket emel­hettük ki a gondos összeál­lításból. Megtalálhatók ezen­kívül a politikai oktatás, a színház-, a könyvtárpropagan­da, valamint a különböző utazásokra vonatkozó ada­tok is. A kulturális bizottság cél­ja a program elkészítésénél az volt, hogy a lehetőségek­hez képest minden izzós dol­gozó megtalálja a tanulásá­hoz, művelődéséhez és szó­rakozásához, egyszóval az igényeihez méltó elfoglaltsá­got. Szakszervezeti könyvespolc Szocialista brigádoknak ajánljuk Mándy Iván (1918—): Egy- érintő. — Az írót József At­tila díjjal tüntették ki. Leg­újabb kötete: elbeszélései­nek gyűjteményes kiadása. Elbeszélésmódja, pergő képei, tömörsége, az egyszerű dolgok költői megfogalmazása nap­jaink legkiválóbb prózaírói közé emeli. Hernády Gyula (1926—): Sirokkó. — Az író korunk nagy történelmi és társa­dalmi konfliktusainak lé­nyegét keresi. Űj regénye is tényekre épül, ha nem is ra­gaszkodik a megtörtént ese­mények valamennyi mozza­natához. (1934-ben meggyil­kolják Sándor jugoszláv ki­rályt, és a vizsgálat szálai a horvát Usztasa csoporthoz vezetnek.) A hős Lázár Markó népének szabadságáról ál­modik. A terrorszervezetnek azonban nem hősökre, haza­fiakra van szüksége, hanem gátlástalan gyilkosokra, a ka­pott parancs könyörtelen vég­rehajtóira. A regény azt a folyamatot kíséri, amelynek során a hatalmi apparátus teljesen átformálja az em­beri lelket, egyéniséget. Tamási Áron (1897—1966): Ábel a rengetegben. — A re­gény az Ábel-trilógia első kötete. Ebben a művében si­került az írónak első ízben megvalósítani sajátos stílu­sát, játékos fantáziája és a székely valóság egybeötvö- zéséből. Az eredetileg 1932- ben kiadott mű többszöri ki­adása is bizonyítja, hogy vál­tozatlanul nagy élményt je­lent olvasóinak. Hemingway, Ernest (1899— 1961): Búcsú a fegyverektől. A Nobel-díjas amerikai író ezt a művét az első világ­háborúbeli személyes emlé­kei alapján, 1926—27-ben ír­ta. A történet főhőse, Fre­deric Henry hadnagy ameri­kai önkéntes, egészségügyi tiszt. Sem lelkesedés, sem gyű­lölet nem fűti, a háborút végtelenül megalázónak tart­ja. Henry nagy szenvedélye a halál árnyékában született szerelem, amely Catherine Barkley-hez, a milánói tá­bori kórház skót ápolónőjé­hez fűzi. Az író e‘ leglíraibb resénve méltán érte el ná­lunk is ötödik kiadását. L. E.

Next

/
Thumbnails
Contents