Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

/* ™’&űrlap 1969. SZEPTEMBER 9., KEDD Kökény néni a magyar tenger partján Egy hete ünnepelték Duna­újvárosban a város legidősebb asszonyának, özv. Kökény Ist- vánnénak 99. születésnapját. A 100. évébe lépett asszonynak az volt a vágya, hogy — mivel még sohasem volt a Balatonon — megláthassa a magyar ten­gert. Kökény néni kívánságát teljesítették. A hét végén a Fe­jér megyei és a dunaújvárosi Vöröskereszt vendégeként vé- gigkocsizták a napos partot és Siófokon a Fogasban látták vendégül. TITO BUSTILLO Sziklarajzok Asturiában (Spanyolország) Tito Bustillo körzetében, egy barlangban történelem előtti sziklarajzokat találtak. A tu­dósok időszámításunk előtti XX. és XV. évezredek közé teszik a rajzok keletkezésének idejét. A fekete, vörös és lila színezetű rajzok a szakembe­rek szerint művészi értékben nem állnak alacsonyabb szín­vonalon az altamiraínál. 100 éves idegenforgalom Nyitány Visegrádon Szombaton és vasárnap igazi fesztiválhangulatban kezdőd­tek meg Visegrád 100 éves idegenforgalmának jubileumi ünnepségei. Az erre az alka­lomra meghirdetett országos jellegű diapályázat zsűrije, a művelődési házban ült össze, hogy elbírálja a beérkezett műveket: 52 versenyző 1250 pálymunkáját kellett átnézni és rangsorolni. Az egyes diák kategóriájá­ban nem osztották ki az ösz- szes tervezett díjat, a színvo­nal itt elmaradt a várakozás­tól. A diasorozat műfajában dr. Varga Gyula pécsi pályázó lett első. A harmadik kategó­ria első díját a Vallomások Pécsről című film kapta, a másodikat megosztva Garami István és Cseke László; (utób­bi a visegrádi Idegenforgalmi Hivatal vezetője), közösen ké­szített Visegrádi elégia című zenés, színes diafUmj ükért. A harmadik kategória győz­teseinek anyagát szeptember 14-én, vasárnap délelőtt 10- kor, a művelődési ház mozi­termében, díszbemutatón vetí­tik le a közönségnek. A bemu­tató után kerül sor az ünnepé­lyes díjkiosztásra. Roham a Pokol-szigeten futás gázálarcban Majd minirakéták — modellek — röppentek a magasba. Az­tán újabb megyei döntő; a mo­toros honvédelmi verseny részvevői rugaszkodtak gé­peikkel az akadályokkal nehe­zített több mint 300 méteres ügyességi pályának... Alig valamivel később, a sziget felett repülőgép jelent meg. A levegőből apró kis pontokként, ejtőernyősök zu­hantak lefelé. Ügyesen manő­verezve, öt-hat méter másod- percenkénti sebességgel a fél­keresztbe, vagy közelébe hup­pantak a földre az országos bajnokság versenyzői. Ködgyertyák sisteregtek a füvön, géppisztolysorozatok csattantak, a harcászati bemu­tatón a helyi alakulat katonái gyors rohammal foglalták el az egyik kapunál befészkelő- dött „ellenség” állásait. S alig oszlott el a füst, lángok lob­bantak, tűzoltók vetették át magukat magas palánkokon, kúsztak a füvön, támadtak poroltóval a tűzre, majd a tűz­oltóautók legénysége verseny­zett gyorsaságból. A délelőtti bemutatók után díjkiosztóra sorakoz­tak fel a versenyzők, akiket Bálint Gyula, az MHSZ megyei titkára köszöntött, s adta át az értékes jutalmakat. —szit-­F oto: Urbán ini'iiiwwilói' I i caaraangiaw TAVI LÁSZLÓ: Ejtőernyősök a futbaiipályán Rakétabamutató, motorverseny A levegőben bravúrosan bukfencező műrepülő, a Du­nán kis komp, a sziget sta­dionjának lelátóin a nézők tö­mege, a stadion mögötti tisz­táson ágyúk és harckocsik. Fentről így festett vasárnap reggel a váci városi és járási honvédelmi nap mozgal­mas helyszíne, mintegy négyezer fiatal randevúzó helye, a Pokol-sziget. Az ünnepélyes megnyitó után nyomban a versenyzőké lett a szó. A pályán felállított starthelyről gázálarcban, pus­kával vállukon vágtak neki 1500, illetve 3000 méteres út­vonaluknak az összetett hon­védelmi verseny megyei dön­tőjének női és férfi részvevői. A gázálarcos „sprintet” ge­rendafutás, kúszófolyosón, mászás követte. A többi állo­máson a lövészet, kézigránát- dobás, kötélhídon függeszke­dés, sebesültszállítás próbáját kellett állniuk az iskolás és felnőtt korú versenyzőknek. Fehér szárnyú gépecskék tán­coltak a levegőben, másfél köbcentis motorok zümmögtek körbe-körbe a pázsit felett: a megye nyolc községéből, városából érkező repülő­modellezők sikló és körre­pülésből tartottak bemu­tatót. Daliás idők Értesítjük a lakosságot, hogy ÜLLŐN, Vörös Hadsereg u. 91. és NAGYKATAN, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. sz. alatt MEGNYITJUK RUHATISZTÍTÓ FELVEVŐHELYEINKET VÁLLALJUK pipere-, kilós-, olajos munkaruha vegytisztítását és festési munkákat. Mindkét felvevőhelyünkön vállalunk autóhuzat külső- és belsőtokaró-készítést, valamint parkettcsiszolást és lakkozást is. PONTOS, OLCSO SZOLGALTATAS Nyitva 7-től 18 óráig. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VALLALAT Bp. XI., Vásárváros. (1943-1946) Nincs lakása? Igényeljen! I. fejezet A Kősó utca 4-ben laktam húsz éve. Ez a ház az ostrom alatt kissé megsérült. Tegnap egy lovaskocsi vágtatott el a ház előtt, mire az egész ház összedült. Rögtön láttam, hogy lakást kell keresnem. A romok alól kihalásztam a kalapomat, a fejemre tettem és elsiettem az elöljáróságra. A portás a XXIX./F. ügyosztályra utasí­tott. Itt megtudtam, hogy a dolog roppant egyszerű. Kér­vényt kell írnom 4 példány­ban, meg kell neveznem, hogy melyik üres, vagy elhagyott lakást igénylem és kész. Máris beköltözhetek. Fütyörészve tá­voztam. Ez igen! II. fejezet Bevittem a kérvényeket. Re­mekül sikerültek, Thomas Mann sem írhatott különbe­ket. Kiderült, hogy az a Lapát utcai lakás, amelyet kértem, nem utalható ki, mert soha­sem laktak . benne, s így nincs akitől elvegyék. Egyébként a kérvények rosszak, mert kevés bennük az új bekezdés. Ezen­felül pedig alá kell Íratnom őket a házbizalmival, a tömb­parancsnokkal, vagy egy olyan személlyel, illetve testülettel, amely, vagy aki helyhatósági és együttes láttamozási — de ez nem tartozik ide. Mindezeken felül bizonyíta­nom kell, hogy a Kősó utcai ház összedült. Csatolnom kell a kérvényekhez egy-egy darab háztörmeléket, GEM-kapocs- csal odaerősítve, két tanú iga­zolásával, hogy valóban a Kősó utca 4-ből valók, mert sokszor megesik, hogy hami­sítják a törmeléket. Ha bevi­szem az így felszerelt kérvé­nyeket és megnevezek egy má­sik lakást, azonnal beköltözhe- tem, mert egyébként jogosult vagyok. III. fejezet Találtam egy elhagyott nyi­las lakást a Ménkű utca 6- ban. Újból megírtam a kérvé­nyeket, s most már teljesen Teleki Pál portréjához Egy most megjelent könyv olvasása után A Magyar Tanácsköztársa­ság megdöntése után elkezdő­dött Horthynak és társainak irányítása alatt a proletárfor­radalom és proletárdiktatúra alsó és felső vezetői ellen a hajtóvadászat. A néphez hű munkások, parasztok és értel­miségiek űzött vadként élték életüket a hazában. 1920-ban zajlott le a népbiz­tosok pere, amelyben a ma­gyar királyi törvényszék „fel­ségsértéssel, lázítással, több- rendbeli gyilkossággal” vá­dolva halálra ítélte Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haub- rich Józsefet és Vántus Ká­rolyt, egykori népbiztosokat Életfogytiglani fegyházbünte­tést kapott: Bajáid Ferenc, Dovcsák Antal, Kalmár Hen­rik, Kelen József, Nyisztor György és Szabados Sándor. A népbiztosok perének igen nagy nemzetközi visszhangja volt. Elsősorban is Szovjet- Oroszország emelte fel nyoma­tékosan a szavát, hogy az el­ítélt népbiztosok életét meg­mentse. 1920. decemberében, az íté­lethirdetés után történelmi je­lentőségű levélváltás zajlott le Csicserin külügyi népbiztos és teleki Pál gróf magyar kül­ügyminiszter között. Az említett levélváltásról a Moszkvában 1921. januárjá­ban megjelent magyar nyelvű Vörös Újságban olvashatjuk többek között a következőket: „Csicserin külügyi nép­biztosnak. — 1920. decem­ber 25. Híreink szerint az orosz tanácskormány egyrészt az Oroszországban levő hadi­fogoly magyar tisztekből 10 túszt vett ki, ezzel a lépés­sel torolva meg a volt nép­biztosok Budapesten bíró­ság elé állítását. Másrészt a tanácskormány ajánlatot tesz arra, hogy az összes hadifogoly tiszteket kicse­réli a Magyarországon visz- szatartott orosz polgárokért. A magyar kormány azt tartja, hogy az orosz kor­mány ilyen viselkedése az ártatlan hadifoglyokkal szemben, teljesen-igazságta­lan, embertelen és a civili­záció törvényei ellen való. A magyar kormány végét óhajtva vetni honfitársai kegyetlen szenvedéseinek, akik börtönökben és kon­centrációs táborokban testi és lelki kínokat szenved­nek — kész tárgyalásokba bocsátkozni a volt népbiz­tosok sorsáról, akik előtt ma hirdették ki Budapesten a marasztaló ítéletet. Ké­rem nevezzen meg helyet és időt a tárgyalásra.” így szól Teleki Pál levele. Persze ebben a levélben nin­csen szó arról, hogy közel 18 hónap óta emberek tízezreit ölték meg Orgoványban, Sió­felszerelve, egy kis kézikocsin elhúztam az elöljáróságra. Úgy látszott, hogy minden rendben van. — Kié volt ez a lakás? — kérdezte a lakáshivatali ügy- segéd-tiszthelyettes. — Malcsák Benő pártszolgá­latosé, aki megszökött Pestről. — És honnan tudja, hogy nyilas volt? — Ott a házban is lelőtt há­rom zsidót. — Ez semmit sem bizonyít. Néró 2000 zsidót öletett le, és mégsem volt nyilas. — De ez a Malcsák zöld ing­ben járt és biztos tudomásom van róla, hogy nem volt római császár. — És hátha csak viccből lőt­te le őket? Bizonyítani kell, hogy nyilas volt. Én is zöld ingben járkáltam, mégis itt vagyok. IV. fejezet A kérvényekhez gemkapocs­csal csatoltam három lakót a házból, akik eskü alatt vallot­ták, hogy Malcsák nyilas volt. így már rendben volt. — A lakás üres? — Tele van Malcsák búto­raival. — Hát akkor? Mit akar ten­ni? Ki akarja dobni a szegény bútorokat, akik nem tehetnek semmiről? — Nem kérem. Az én búto­raimra ráomlott a ház. Igény­lem a bútorokat is. Vigyázni fogok rájuk. Apjuk helyett anyjuk leszek. fokon s az ország számos hely­ségében mozgalmi múltjuk mi­att. Nem szól arról sem a le­vél, hogy az intemálótáborok tele vannak vöröskatonákkal, direktóriumi tagokkal, veze­tőkkel, sem a tiszti különítmé­nyek vérengzéseiről. Ö csupán azt tartja embertelennek és ci­vilizálatlannak, hogy hadifo­goly tiszteket Szovjet-Oroszor- szágban túszként kezelnek. Nem említi a levél azt sem, hogy a marasztaló ítélet: négy halál és hat életfogytiglani büntetés. Csicserin külügyi népbiztos öt nappal Teleki szikratávirata után választ küldött: „Teleki Pál külügymi­niszternek. — Budapest. — 1920. dec. 30. Az orosz kormány vissza­utasítja azt a vádat, ame­lyet önön keresztül a meg­rögzött militaristák kis cso­portja intéz, akik durva erőszakkal tartják csak fenn azt a hatalmat, ame­lyet a románok szuronyai harcoltak ki. Ennek a kor­mánynak, amely gyilkossá­gok és pogromok segítsé­gével uralkodik, s amely a mészárlást, kínzást és ban- ditaságot politikai rend­szerré emelte, mindenki másnál kevesebb joga van az emberiességről és civili­zációról beszélni. A magyar kormánv kény­szerít bennnüket arra, hogy a túszok rendszeréhez fo­lyamodjunk. Kötelessé­günknek tartjuk megmen­teni az áldozatokat. Miután lehetőleg gyorsan el akar­juk érni a célt, elfogadjuk ajánlatukat és azt javasol­juk, hogy a tárgyalásokat Révaiban diplomáciai kép­viselőnkkel, Litvinovval kezdjék meg, aki el lesz látva a szükséges felhatal­mazásokkal, s aki meg­egyezhet az önök képvise­lőivel a tervezett tárgyalá­sok alakjáról és helyéről.” Csicserin népbiztos távira­tának megérkezése után a ma­gyar arisztokrata diplomaták rájöttek arra, hogy az orosz proletariátus nem tréfál, s a túszok sorsa a népbiztosokkal való bánásmódnak megfelelő­en fog alakulni. 1919 végén még merték kivégezni Korvin Ottót és László Jenőt. 1920 vé­gén azonban már más volt a helyzet. Szovjet-Oroszország erejének és európai tekinté­lyének növekedése lehetővé tette, hogy a 10 népbiztosnak az életét a hadifogolycsere akcióval megtartsa. Csicserin és Teleki Pál kö­zötti távirati levélváltás vilá­gos képet ad a húszas évek el­lenforradalmi Magyarországá­ról és annak egyik vezetőjéről, gróf Teleki Pálról is. Kardos Győző gimn. ig. — Aszód — Akkor ez a kérvény nem jó. — Miért? — Mert akkor az árvaszék­hez kell címezni. XIII-as ügy­osztály, alagsor 280. Ott be­nyújtja és kész. Mert egyéb­ként jogosult. És kidobott. V. fejezet Benyújtottam. Onnan át­küldték az iktatóba, onnan a számvevőségi ellenőrzésbe, on­nan visszaküldték nekem az­zal, hogy a kérvény rossz, mert azt, hogy elöljáróság, nagy E- vel kell írni. Egyébként azon­ban jogosult vagyok. VI. fejezet Szerencsémre a Kősó utcai ház udvarán egy fedett illem­hely épségben maradt. Ide be­költöztem és elhatároztam, hogy szakítok az Elöljáróság­gal. Kicsi, de az enyém — gon­doltam. Egészen otthonosan éreztem magam. Ma reggel ki kellett költöz­nöm. Malcsák Benő ugyanis meg­érkezett Grácból és szükség- lakásomat kiigényelte a húga részére. Ugyancsak kiigényelte búto­raimat a romok alól. Az elöljáróság azonban úgy döntött, hogy nekem kell ki­ásnom azokat, mert az enyé­mek voltak. (Folytatjuk.) \ i

Next

/
Thumbnails
Contents