Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

4 ■&£írlap 1969. SZEPTEMBER 7., VASARNAP Magnificat A Magyar Rádió a felsza­badulás 25. évfordulójára meg­hívásos hangjáték-pályázatot rendezett. A bíráló bizottság Hubay Miklós: Magnificat ci- mű művét' 20 000 forinttal, Mesterházi Lajos: Tetemrehí- vás című rádiójátékét 15 000 forinttal jutalmazta. Tíz-tíz ezer forintos díjat kapott Sós György: „A harmadik futó” és Szakonyi Károly: „Ki be­szélt?” című alkotása. Tőke és mtisika Bemard Tristamt, az ismert francia humoristát egyszer megkérdezték, hogy szerinte mi a különbség a tőke és a munka között. így válaszolt: roppant egyszerű: kölcsönké­rek egy ezrest — ez a tőke, s amíg visszaszerzik tőlem — ez lesz a munka! Mesterséges árvaság — hivatali segédlettel Dollárért menni fog? Rejtvény — postán Ml EZ? Nemcsak az olvasók, hanem az illetékesek segítségét is ké­rem,' hogy egyesült erővel ál­lapítsuk meg: Mi ez? A rejlvénj feladvány a kö­vetkező: a napokban a Lenfo­nó és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyárának egyik dolgo­zója postai küldeményt kapott, íme a levél szószerinti szöve­ge: „Irószerkészítő Kisipari Ter­melő Szövetkezet Budapest V., Kálmán u. 21. Drobinoha László villanysze­relő Pomáz, Dobogókői út 29. Javasoljuk: jöjjön közelebb dolgozni lakóhelyéhez. Az író­szer Ktsz pomázi gyáregysége felvesz hőre lágyuló és hőre keményedé műanyagipari auto­matagépek elektromos szerelé­sében gyakorlott, vagy abban gyakorlatot szerezni kívánó vil­lanyszerelőket. Várjuk jelentkezését, hétköz­nap 8—17 óráig. írószer Ktsz Pomázi Ipartelep az üzemvezetőnél.” Nos, kérem ez a rejtvényfel­advány. Mi ez? Nekem már van egy megfej­tési elképzelésem, nem tudom helyes-c: ennek olyan, olyan... csábitól, illata van. Nem tudom, vajon az illeté­kesek mit szagolnák riieg tb* bői? Karácsonyi István A szóban forgó atya — csak idézőjelben „atya”. Furcsa történet ez. Tormási Attila technikus és amatőr marato­ni futó meg sem állt Olaszor­szágig: itthagyta hazáját, ben­ne egy ötéves kisfiút, a felesé­ge előző házasságából szárma­zó Bodai Pistikét. Odakinn, nyugaton eszébe ötlött, hogy ez a gyerek nem is Bodai Ist­váné —, hanem az övé. Most csak kérek A meglepő körülményt le­vélben közölte az itthon ma­radottakkal, az esethez illő stí­lusban: „...Egyet jól jegyez­zenek meg! Én most csak ké­rek. De amit kérek, azt elvá­rom, és amit elvárok, azt meg­parancsolom, és ámít megpa­rancsolok, azt megkövetelem, és amit megkövetelek, azt végrehajtom. A módot és esz­közt magam fogom megválasz­tani ... legfeljebb azt érik el, hogy Pistikét visszakapják, de akkor postára adom a levele­ket, amik az apját a tönk szé­lére juttatják ..(Itt még Bo­dai volt az apuka ...) Pistika ifjú anyukája, amíg belföldön tartózkodott, csak azt tartotta fontosnak, hogy elvált férjétől. Bodaitól meg­kapja a gyerektartást — az, hogy magánál is tartsa a gye­reket, eszébe sem jutott. Csak miután elvált a gyerek apjá­tól és kisfiát hátrahagyva nyu­gatra távozott Tormásival, éb­redt föl benne is a gondos anya; imígy: „...hatéves ko­rára Pistike könnyen kezd a petük vetéséhez, így nem egy bukdácsoló tanulót kapok ben­ne ... a Pistikéből egy szívós tanult embernek kell lenni, ami sohasem lehetne olyan kö­rülmények között, amilyet az apja biztosíthatna neki (már­mint Magyarországon élő ed­digi apja), nála makszimum egy szakmát tanulhat (ezzel szemben odakinn), ha akar. zenésznek is elrnehet, ha vi­szont tovább akar tanulni, le­hetősége van rá. Ezt a jövőt mi biztosítanánk Pistikének • • • Kétdolláros órabérért dolgo­A megye legjobb kombájnosai Tegnap délben a Pest me­gyei Tanács épületében ünne­pélyes keretek között adták át a kombájnotok 1969. évi me­gyei versenyében legjobb he­lyezést elérőknek a díjakat. Jansik Pál, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kombájnosa — a tavalyi baj­nok — az aratás megkezdése előtt versenyre hívta ki a me­gye többi kombájnosát. A Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lya, valamint a területi szö­vetségek felkarolták ezt a kez­deményezést és versenybizott­ságot hoztak létre. A megye termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak kombájnosai csatlakoztak a felhíváshoz — szám szerint 464-en. A versenyben első helyezést ért el Bekő János, a törteli Rákóczi Termelőszövetkezet kombájnosa, aki 954 holdon 118 vagon gabonát takarított be. Jutalma egy Camping tás­karádió. A második helyezett Tóth József, a vérségi Törek­vő Tsz kombájnosa lett, alti 730 holdon 123 vagon gabonát aratóit le. Jutalma egy ezüst tál. Harmadik: Sz. Tóth Jó­zsef, a kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz kombájnosa (739 holdon, 115 vagon), díja: egy centrifuga. Negyedik: Ruzics Illés, a tápiószentmártoni Kos­suth Tsz kombájnosa (780 hol­don, 108 vagon), díja: egy Lidó táskarádió, ötödik: ifj. Hajnal Gyula, az abonyi Lenin Tsz kombájnosa (642 holdon, 88 vagon), aki egy lemezjátszót kapott. A Mecseki Szénbányák és a Kecskeméti Tüzép Vállalat bemutatja az ŐSZI VÁSÁRON a legmodernebb elvek alapján konstruált, családi ház fűtésére és melegvíz-ellátására kiválóan alkalmas Mecsek 15 " szeneskazánt n Megtekinthető, megvásárolható, előjegyezhető az Egyesült Magyar Szénbányák pavilonjában, a 6. számú NIM-pavilon mellett. KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT! Kecskeméti Tüzép Vállalat KECSKEMÉT Nagykőrösi u. 32 zom, ebből a hűje is kiszámít­hatja, hogy nálam a helye, ha most nem adják, később nem kell...” Miután mindez nem érte el a kellő hatást, a disszidens maratoni futó anyja megmu­tatta Bodainak fia levelét, amely szerint Pistike nem Bo- dai gyereke, hanem az övé. Ez volt tehát az új ötlet, amiről előzőleg azt írta: a módot és eszközt magam fogom megvá­lasztani. Végzés és valóság Bodai István most 25 éves. Maglódi lakos, villanyszerelő a pesti Kerámia Téglagyárban. Tizenkilenc éves korában, 1963. július 27-én vette el a 16 éves Barna Fatimát. Házassá­guk mindenképpen tökéletesen megalapozatlan volt, de elvet­te a lányt, mert teherbe esett; január 22-én meg is született Pistike. A házasságra éretlen anyát ez sem változtatta meg — még a felgyülemlett pelen­kát is az ifjú apa mosta. Vég­képp megromlott házasságukat 1965 októberében felbontották. A bíróság Pistikét az anyának ítélte — holott a bontóperi végzés szerint is: „... nem dol­gozott, ennek ellenére a gyer­mek gondozását, a háztartás vezetését elhanyagolta, ezért a gyereket felperes (Bodai) roko­na gondozta”. Ugyanez a nagynéni nevelte és tartotta a kisfiút kis szünetekkel, nyolc- hónapos kora óta. Bodai, la­káskörülményei rendeződése után, 1966-ban ismét kérte, hogy a gyereket nála helyez­zék el. Á bíróság a gyereket ismét az anyának ítélte — aki a gyereket isméit nem tartotta magánál, hanem megint visz. szavitta Bodai nagynéniéhez. Maglódra. Az apa fizetéséből levont gyerektartást Fatime cí­mére kézbesítették — a, nagy­néni csak bírói úton kaphatta kézhez’ a fiatalasszonytól, aki később, 1968. szeptember 1-én fogta ésj elvitte a gyereket. Bo­dai csak utólag tudta_ meg, hogy volt felesége új férjének anyjához vitte a kisfiát Celldömölkre. 1968. októberében emiatt újabb keresetet nyújtott be az apa, gyereke nála való elhe­lyezése ügyében. A bírósági tárgyalás időpontját azonban egy teljes évig nem tűzték ki. így hát az ötéves kisgyerek anyja disszidált, apjától pedig 230 kilométernyire, egy vad­idegen öregasszonynál maradt. Bodai még a gyerek „láthatá­sát” is csak nagy üggyel-báj- jal érte el. Hogy mit jelent ez a „láthatás”? Idézem: „...kö­teles az apa a gyermekért a láthatási idő kezdetétől szá­mított fél órán belül megje­lenni, ellenkező esetben jogo­sult a gondozó a gyermek át­adását megtagadni..(Bodai Maglódon lakik, Pesten dol­gozik, napi három-négy órát utazással tölt, gyerekét ha­vonta egyszer láthatja, a vo­nat menetideje több óra, a láthatási idő előtt három órá­val ér Celldömölkre. Ámde: .,... kötelesek egymást értesí­teni legalább 48 órával előbb, amikor a láthatásnak akadá­lya lesz... a gyermek át és visszaadása Tormásiné kapu­jában történik...” (Utána kó- dorgás a gyerekkel az utcán, holtfárad(an, vagy kínlódás a cukrászdában.) Bodai rendkí­vüli láthatás iránti kérelmét ezzel az indokolással utasítot­ta él a Celldömölki Járási Ta­nács igazgatási osztálya: „... Bodai István körülményei alkalmasak arra, hogy a gye­rek nála huzamosabb időt töltsön, ennek ellenére az apá­nál több napra való elhelye­zést a kiskorú érdekében nem találtam teljesíthetőnek ... ritkán találkozott gyermeké­vel, így nem alakulhatott ki olyan kapcsolat, 'amely huza­mos láthatást lehetővé tenne.” Pistike vidám Ez a döntés okot és okoza­tot kever össze, hiszen éppen így és ezért nem alakulhatott ki más, mint teljes elidegene­dés apa és fia között. Márpe­dig egy apánál, aki méghozzá ilyen kitartóan harcol a gye­rekéért — jobb helyen van a kisfiú, mint könnyelmű, felü­letes, nyugatra szökött anyja által „kijelölt”’(és a hivatalok által szentesített!) idegen öregasszonynál! Bodai 1963. dec. 22-én sür­gősségi kérelmet nyújtott be. Eredeti keresetének benyújtá­sától számított egy évnyire tűzték ki a gyerekelhelyezési tárgyalást — 1969. okt. 6-ra. Bodai a Vas megyei Tanács VB igazgatási osztályához is panaszt nyújtott be — ered­ményképpen megkapta a kis­fiát, két hétre. Meglátogattam * Pistikét Maglódon — otthon érezte magát, vidám volt és mozgé­kony. Bodai élettársának édes­anyja, özvegy Ledniczkyné szereti a gyereket, otthon van, szívesen foglalkozik vele, hat­száz négyszögöles, szép kert­jükben pompásan játszadozik Pistike — és négyéves féltest­vére, Tibi. Van hintájuk, re­pülőjük; minden, ami két kis­gyereknek kell — például a másik gyerek társasaga, és az apa közelléte. Bodai sem hi­bátlan, de igyekezete, gyereke iránti ragaszkodása kétségte­len. Élettársa, Teri, a Kőbá­nyai Textilben dolgozik, ő is szereti a két gyereket. Már kis híján készen van a mama szoba-konyhás, kamrás házá­hoz toldott ötször-hatos szoba is. Talán mégsem sikerül az, amit a nyugatig meg sem állt maratoni futó kiagyalt, és amit Tormásiné így adott Bo­dai tudtára: „a szomszédból is disszidáltatták a gyereket — ügyes ügyvédje van itthon a fiamnak, dollárban hono­rálják kintről; az majd ezt is megcsinálja”. Pereli Gabriella Egymillió naptár A Komárom megyei Nyom­daipari Vállalatnál megkezd­ték a jövő évi naptárak ké­szítését. Az országban ’egyedül ez a vállalat gyártja az asztali naptárakat A Gondolat Könyvkiadó megrendelésére 8 féle naptárt készítenek több mint egymillió példányban. Gondolnak a falusi asszonyok­ra is. A falu leginkább kere­sett, falra akasztható, ételre­cepteket tartalmazó, úgyneve­zett „kosaras” naptárakból több százezret nyomnak. A nagy mennyiségű kiadványt a nyomda dolgozói szeptember végéig elkészítik. Találkozás egy éleire „Találkozás egy életre” cím­mel Alekszandr Koszacsev rendező dokumentumfilmet forgat Leninről és Krupszka- járól. A rendező levéltári anyagokat, fényképfelvétele­ket és filmhirad ó-részleteket is bőségesen felhasznál filmjé­hez. Ejhal Szemétvödör a kukori­cásban? Dehogy, csupán az ültetőgépet hagyták ott Tahi és Kisoroszi között az útszéli táblában. A szépen suhogó levelek, az izmo­sodó csövek őrként állják körül a rozsdásodó gépet. Úgy látszik, sehol nem hiányzik. Dubrovniki nyár Foto: Gábor Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents