Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

1969. SZEPTEMBER 2., KEDD HtOi ti ■ Itl . ■TELETEK ÉS VÉGREHAJTÁSOK Akik várják a kisajátítást Jogcím nélkül - Helyben önállóan Szükséglakás-tömbök ? Az államigazgatási-közigaz­gatási szervezetek munkáját sokrétű szempontok és adott­ságok befolyásolják; a munka színvonalát a meg nem fel­lebbezett határozatok is do­kumentálják. E határozatok betetőzését azonban csakis a végrehajtás ténye jelentheti. Csakhogy ezt sokszor gátolják az adottságok. Dr. Lapusnyik Andrástól, a Pest megyei Tanács igazgatá­si osztályának vezetőjétől kér­dezem: — Melyek azok a tanácsi határozatok, amelyek nagy számmal megrekednek a végrehajtatlanság fázisá­ban? Köztudottan ide tar­toznak ugyanis bizonyos lakásügyi — építésügyi, birtokháboritási, gyám­ügyi, szanálási — határoza­tok. — Hozzánk csak a kisajátí­tás ténye elleni tiltakozás ke­rül. Ez pedig ritkaság, hiszen a szanálások szükségességét belátja a lakosság. Ezen a te­rületen a kétoldali kártalaní­tásra jogosult tulajdonosok ügye a bonyolultabb; a lakott ingatlanaké, amelyekért pénz­beli és lakásbeli megváltást is kell nyújtani. Megyénkben a kérdésnek ez a része nem ve­tődik fel élesen, mert szét- szórtabb a. település — egy­két kisebb családi ház —, te­lek ötven-száz lakásos lakóte­lepnek is elegendő, tehát számszerűen kevés igényt kell kielégíteni. A felajánlott cse­relakások minősége pedig rendszerint annyival jobb a szanálandóénál, hogy sok he­lyütt alig várják a kisajátí­tást. _— Miféle orvoslati lehe­tősége nyílik az olyan ház- tulajdonosnak, bérlőnek, akinek lakását távollété­ben feltörik, jogtalanul be­leköltöznek, esetleg nem fizetnek, vagy garázda mó­don teszik lehetetlenné az életét, és akinek épülete életveszélyessé válik, de lakóinak nem tud másik lakást biztosítani? — Ez a legégetőbb pont. Ez az államigazgatási tevékeny­ség Achilles-sarka. A perma­nens, és szinte hallgatólag el­fogadott ügyvitel első-másod­fokú határozattal indul — és sokszor végérvényes végre- hajtatlansággal záródik; azaz stagnál, bizonytalan ideig. Ősrégi lakásügyi helyzetek dermednek meg olyan álla­potban, amelynek jogtalansá­gát a hatóság kimondta ugyan, megfellebbezhetetlenül — de valójában maradnak, amint voltak. — Vagyis a birtokhábo­rító, zárfeltöréssel behato­ló, összeférhetetlen, vagy nemfizető elemmel szem­beni eljárást kérő jóhisze­mű állampolgár szegé­nyebb lett egy csomó idő­vel, költséggel — az életét tönkretevő renitens pedig gazdagabb lett egy jelző­vel. Megkapta a „jogcím nélküli” minősítést. Azon­ban közismerten éppen ezek az emberek nem ké­nyesek a jelzőkre. Mi hát a megoldás? A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára FELVÉTELRE KERES tízéves gyakorlattal rendelkező SZERSZÁMKÉSZÍTŐT FIZETÉS; megállapodás szerint. — A válasz, sajnos, egyér­telmű. Ha lakás nincs, nincs hová behelyezni a kilakolta- tottat. Még azokat sem, akik munka nélküli pénzszerzési lehetőségként fogják fel az ál­lamtól kapott új lakást, áruba bocsátják, tönkreteszik, vagy olyanra „cserélik” vissza jó pénzért — amilyenből az ál­lam kiszabadította őket. Ut­cára senkit, semmilyen kö­rülmények között sem teszünk ki. — Kérdés, hogy az egy­oldalú humanitás — amely éppen a tisztességes állam­polgárokat hozza hátrányo­sabb helyzetbe azokkal szemben, akik szocialista együttélésre való alkalmat­lanságukat sokoldalúan be­bizonyították — valóban humanitás-e? Megyeszerte számtalan változatát isme­rem a hasonlóan egyoldalú „humánus” türelmességből eredő helyzeteknek. A tisz­tességes, bért és adót fize­tő emberek húzzák a rövi- debbet ilyen esetekben. A lakott épületek OTP útján történő eladása is új ár­nyalattal gazdagította ezt a rendezetlenségében meg­rekedt területet. Eladhatat­lan, tanácsi kezelésből ki­került házak „senkiföld je” - szerű állapota is ezt bizo­nyítja. — Csak az ugrásszerű la­kásépítkezés adhatja meg a papíron hozott határozatok aranyfedezetét. — Sok száz vagy sok ezer magántulajdonú ház és bérlakás megy tönkre a szemünk előtt az évtizedek folyamán — lakások, ame­lyek a műszakilag meg­menthetők közé tartoznak, rendbehozhatók, bővíthe­tők, korszerűsíthetők, jogos tulajdonosuk szánna is rá­juk — ha jogát érvényesít­hetné. Vajon nem jelente­ne-e legalább átmenetileg megoldást — ha a fejlesz­tési alap bizonyos megha­tározott hányadából csök­kentett méretű és komfor- tú szükséglakás-tömböket építenének? Nemcsak jog­szerű és szociális megol­dást jelenthetne ez, hanem a gazdasági hasznon túl még morálisan is pozití­vum lenne. A végre vég­rehajtott jogerős határoza­tok tekintélye, súlya, rend­szerünkhöz illő valóság­alakító hatása is érvényre jutna. — Lehetséges, hogy meg­oldást jelentene. Egy évre. Ennyi idő alatt termelődne újra az a réteg, amely a kila- koltathatatlan birtokiháborí- tók legfőbb alkotóeleme. Is­métlem: a radikális orvosság csakis a gyorsuló ütemű la­kásépítkezés. Ennek a techni­kai feltételei egyre inkább biztosítottak — házgyár, pa­neles építkezés. Szervezeti szempontból is egyre több a különböző társas építkezés. Ez áttételesen is segít: a fel­szabaduló bérlakások tanácsi kezelésbe kerülnek, és alkal­masakká válnak a kilakoltatá­sok foganatosítására. — A községi, járási ta­nácsok önállósodási ten­denciája ígér-e valami közbenső javulást — addig is, amíg a lakásépítkezés az igényekhez felzárkózik, ami (tudjuk) egy-kettőre nem megy? — Talán paradoxul hangzik első hallásra. De így igaz. Szinte megrögzött hiedelem — lakosság és hatóság körében is —, hogy csakis és minde- nekfelett a felsőfokú határo­zat hozza meg a megoldást. A reális helyzetet ismerve azon­ban meg kell állapítani, hogy a felsőfokú határozat sokszor csak rangosabb papírt jelent­het. A helyi intézkedés gyor­sasága késedelem, bizonyta­lankodás nélküli és cselekvő formája sok jogtalan beköltö­zést meghiúsíthat. Az utóbbi időben — a reform örvende­tes hatására — egyre gyako­ribb a helyi tanácsok mozgé­kony, önálló intézkedése. Amint zá rfel törés es birtokhá­borítást észlelnek (és ha ezt időben jelentik!) nyomban visszatelepítik a betolakodó­kat. Érden például számos azonnali intézkedés történt mostanában. Az ügyintézés körén belül tehát a követen­dő: a helyi, gyors, cselekvő intézkedés. Ez sokban hozzá­járul a jogtalan cselekedetek csökkentéséhez is. Péreli Gabriella 1461 borminta — országból Hétfőn, a Mezőgazdasági Múzeumban dr. Gergely Ist­ván mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes megnyitotta a 6. budapesti nemzetközi borversenyt. A 16 tagú nemzetközi zsűri tíz nap alatt 22 ország 374 cégének 1461 bormintáját bírálja el. A verseny résztvevői között ott vannak a borexport-import­ban legelőkelőbb helyet elfog­laló országok, így Algéria, Franciaország, Olaszország, Szovjetunió, Chile, Magyaror­szág, Románia, az NDK, Cseh­szlovákia, az NSZK, Argentína és mások. A borokat különböző kate­góriákba sorolták. Az első há­romba például a kommersz borok tartoznak, a másik há­romba a minőségi borok. Kü­lön csoportban bírálják el a csemegeborokat. A rendezők az 1972-ben Ma­gyarországon sorrakerülő 1. borvilágverseny főpróbájának tekintik a mostani rendez­vényt, amely felett a Nemzet­közi Szőlészeti és Borászati Hivatal vállalt védnökséget A MÉM Váci utcai élelmi- szeripari bemutatótermében valamennyi borfajtát kiállít­ják és az érdeklődők naponta figyelemmel kísérhetik a ver­seny eredményeit. A különbö­TV-FIGYELO A középszer jegyében A keddi fő műsoridő érdekes színházi estét jósolt: a témafelve­tésből ítélve időszerű konfliktus bonyodalmait és megoldását vár­tuk. Méhes György romániai ma­gyar szerző hárcmfelvonásosa a Harminchárom névtelen levél, saj­nos, nem váltotta be várakozásain­kat. Az izgalmas téma veszélyte­lenné szelídült, és ehhez még hoz­zájárult a furcsa szerepfelfogás: a színészek egyike-másika bohóctré­fába illő fogásokkal csikarta ki a nevetést a nézőtérről. Kár . .. A Közöny, vagy félelem? című péntek esti riport elérte műfaji célját: Vajek Judit vérlázító kö­zönyt szemléltető riportja olyan szívszorító felháborodást ébresztett a nézőkben, — amilyenre ott, a fa­luban lenne szükség. Jó lenne az ilyen természetű esetek szenvedő alanyainak további sorsát is nyo­mon követni, hogy megtudjuk, használt-e a feltárás. Az ugyanezen a napon, 20.50-kor sugárzott amerikai tévéfilm, a Va­dászat az elharapódzó véres műfa­jok egyike. A seriffet alakító Mickey Rooneynek nem tett jót az idő: nem markánsabb lett, hanem színtelenebb. Századszori megnézés után is tiszta szívvel örültünk a szombat délután sugárzott Chaplin-bur- leszknek (Charlott, a vándormu­zsikus). Kár, hogy a film már rendkívül kopott, — és hogy a be­mondószöveg túlbeszéli a műfajá­ban néma, tehát szó nélkül is be­szédes filmeket. A Szerb Antal eredetileg sem túlzottan életerős regényéből „té- vésített” VII. Olivér megismételte a hasonló próbálkozások tévedé­sét: kitűnő színészekre bízta a fő­szerepeket, — és bennük volt min­den reménye. Darvas, Bárdi, Ma­jor, Garas, Márkus, Bánhidy, Ki- bédy, — és még nagyon sok kva­litásos színész vonult fel a sze­replőlistán. A jobb sorsra érdemes gárda erőlködéséből azonban csu­pán az erőlködés tényét érzékel­hettük. Jónéhányszor sikerült már kép­ernyőre átmenteni a klasszikus orosz drámaírók darabjainak spe­ciális atmoszféráját, és ez — szá­molva a technika szürkítő hatásá­val — nem kis teljesítmény. A va­sárnap esti Turgenyev-darab, a Vidéki asszonyság, stílusosan zárta a heti tévéműsorok sorát: tempója ennek is lassú volt. P. G. ző országok borait fajták sze­rint külön-külön vitrinbe cso­portosítva mutatják be. Járható lesz az utca Ipolytölgyes kis falva széles Pest megyének. Amikor tíz éve először szerettem volna meglá­togatni, éppen esett. A gépko­csivezető a nagy sár és a mély kátyú láttán megtorpant, nem mert letérni az országútról, be­fordulni a község központjába vezető rövid útra. Ott álldogált a főútvonal mellett épülő kul- túrház közelében, míg én a sárral küszködve gyalogszerrel kísérleteztem. De visszariad­tam, amint a lábam bokán fe­lül süppedt a sárba a járdán. Legközelebb aztán száraz idő­ben az útba vájt sűrű kerék­nyomok mélysége megint meg­akasztott. Ezúttal a sofőr rugó- töréstől tartva fékezett, amint ráfordult a járhatatlan bekötő útra. 1960. végére aztán kiépült végre az út. Csak a járda ma­radt járhatatlan esős időben. Idén azonban betonlapokkal fe­dik le, járható lesz és ennek szívből örülök. Mert a járható utcákon és utakon át is vezet leginkább a falvak és városok közti különbség csökkentésé­nek és eltüntetésének útja. Ezért kell időnként, mint most is megemlíteni, ha „járdásít” egyik község, hogy a másiknak is kedve támadjon hozzá. Ezért nem unalmas írni a jár­daépítésről, s talán olvasni sem. Sz. E. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: A Gyermekrádió műsora. 8.55: Franck: D-moJl szimfónia. 9.35: A Belügyminisztérium Duna művészegyüttesének népi zenekara játszik. 10.05: Az én könyvtáram. Beszélgetés Sinkovits Imrével. 10.35: Fúvósindulók. 10.47: Bizet: Dzsamile. Egyfelvonásos opera. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsi­ka tíz percben (élő). 12.30: Melódia­koktél. 13.45: Törvénykönyv. 14.00: Mai témák — mai dalok. 14.09: A Zsoldos-együttes játszik. 14.22: A visszhang titka. Rádiójáték gyer­mekeknek. 15.10: Vallomások a népdalról. V. rész. 15.29: Kinek a számlájára? 15.44: Operettdalok. 16.05: Magyar zeneszerzők művei­ből. 16.31: Mesterek — mestermű­vek. Iványi Grünwald Béla. Amb­rus Tibor műsora. 16.52: A Fáklya­vivők dalaiból. 17.05: A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemze­ti ünnepén. Hajdú János műsora. 17.30: Üj felvételeinkből. Britten- dalok. 17.42: Előzetes a Budapesti őszi Vásárról. 17.53: Könnyűzenei híradó. 18.23: Erich Leinsdorf há­rom Mozart-szimfóniát vezényel. 19J25: A Szabó család. 19.55: Le­mezmúzeum. 20.15: Népdalcsokor. 21.00: Dupla, vagy semmi (élő). A Magyar Rádió játéksorozata a mu­zsika jegyében. 22.20: A csárdás­királynő. Részletek Kálmán—Gá­bor operettjéből. 22.58: Éjszakai Rádiószínház. A vaduzi ügynök. Szypulski rádiódrámája. 0.10: Ope­raáriák. PETŐFI RADIO 8.05: Bruschino úr. Részletek Rossini operájából. 9.00: Részletek Offenbach operettjéből. 9.33: Régi naplók nyomában. I. rész. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: A bi lincsbevert növényvilág. III. 12.00 Cigánydalok. 12.25: Brahms: H- moíl klarinétötös. 13.05: A moszk vai kamarazenekar felvételeiből 13.45: Időjárás- vízállásjelentés 14.00: Tánczenei koktél. 14.50: Ta lálkozás a stúdióban ... (éló) 16.36: Csúcsforgalom. 18.10—19.53 Fiatalok hullámhosszán. 20.25: De bussy-müvek. 20.57: Harangoznak Rádiójáték Szabó Pál regényéből 22.10: Kamarazene. 23.10: Nóták 23.46: Kórusok magyar költők ver­seire. URH 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Századok balettmuzsikája. 19.42: Láttuk, hallottuk... 20.02: Kama­razene. 20.29: A dzsessz kedvelői­nek. 20.59: Macbeth. Részletek Ver­di operájából. 21.59: Életem, emlé­keim. Somló István emlékezése. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv. (ált. isk. 6. o.) Köszöntünk iskola. 13.10: Orosz nyelv (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Készítsünk együtt filmet! VII. 19.05: Esti mese. 19.15: Esti muzsika. 19.35: Dunakanyar. Ma­gyar kisfilm. 20.00: Tv-híradó. Hanoi egy napja. Ünnepi műsor a Vietnámi Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának évfordulóján. 20.40: Viet-rock. Beat-musical. Az Irodalmi Színpad előadása, felvé­telről. (14 éven felülieknek). 21.45: Tv-híradó — 2. kiadás. HÍREK+HÍREE-fHÍREK+HÍREK-HHÍREK :+HÍREK + HÍR£Kf HÍEEKf HÍREKf HÍ1 M A, 1969. szeptember 2, ‘Úri. kedd, Töhötöm napja. A nap kél: 5.03, nyugszik: 18.23 órakor. A hold nyugszik: 12.23, kél: 20.44 órakor. KINEVEZÉS Vörös Gézát, a Pest megyei Tanács művelődési osztályá­nak főelőadóját szeptember elsejei hatállyal népművelési csoportvezetővé nevezték ki. Kevés felhő, száraz, mérsé­kelten meleg idő. Gyenge, napközben kissé megélénkülő, változó irányú szél. Reggeli párásság, egy-két helyen köd. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 24—28 fok között. kádár János BEFEJEZTE ÍVI RENDES SZABADSÁGÁT Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára _ be­fejezte évi rendes szabadságát. — Üj emlékbélyeg. A XXII. nemzetközi művé­szettörténeti kongresszus megnyitása alkalmából szep­tember 15-4n 1 forintos bé­lyeget hoz forgalomba a posta. Az „Évfordulók — események 1969” bélyegsoro­zat legújabb értéke Remb­randt „Asztala mellett ülő tudós” című tollrajzát ábrá­zolja. — Eredményesen működ­nek a Kőbányai Textilmű­vek nemrég létesített üzem­egységei Kiskun] acházán, Mendén, Monoron és Pilis­boros jenőn. — Szigetvárott új város­központot alakítanak ki. A költő, Zrínyi Miklós szobra körül 350 személves film­színház, 2 és 3 emeletes hi­vatali épületek és lakóházak sorakoznak majd. — Megszűnt a Gödör kocsma Tápiószecsőn, he­lyette impozáns kisvendéglő nyílt a Pesti úton, a tanács­háj» mellett. MISKOLC Déli Hírlap Hétfőn új politikai napilap­pal gazdagodott Miskolc. A dé­li órákban huszonötezer pél­dányban megjelent az iparvá­ros új sajtóorgánuma, a Déli Hírlap. A jelenleg egyetlen vi­déki déli lap szép kivitelben, több színű nyomással hétfőn nyolc oldalon, a hét többi napján pedig hat oldalon jele­nik meg.­,Ki minek mestere" Elődöntő Zajlanak az elődöntők, ösz- szecsapnak a városok, járások legjobb villanyszerelői, hogy a több órás írásbeli és gyakorla­ti feladatok során eldöntsék: közülük ki érdemli meg a me­gyei döntőn való részvételt. Vasárnap Solymáron, a Pest megyei Műanyag, Játékáru és Tömegcikkipari Vállalatnál tartották meg a budai járás „Ki minek mestere” elődöntő­jét. A szeptember 14-i döntő­be innen az első három helye­zett került, név szerint: Fé­nyes Lajos, Nedorovszky Sán-* dór, mindketten az Ipari Sze­ÉLETMENTŐ KITÜNTETÉS Ez év március 14-én Zebe- gényben, a községet átszelő megáradt patakból Dombó­vári Sándor kőműves, saját életének veszélyeztetésével ki­mentette Márki Sándor két és fél éves kisgyermeket, s így megmentette a vízbefú- lástól. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ha­tározata alapján „Életmentő Emlékérem” adományozásával jutalmazta Dombóvári Sán­dort a Pest megyei Tanács vb-elnöke. A kitüntetést hét­főn délután 4 órakor dr. Mon­dok Pál vb-elnök adta át. A stréber relvény- és Gépgyár fiatal vil­lanyszerelői, és Kői László, a Mechnikai Művek dolgozója. A fájdalomtól megrendültén tudatom, hogy forrón szeretett férjem ORBÁN VILMOS agrármérnök az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt két évtizeden át volt osztályvezetője váratlanul el­hunyt. Gyászolják még testvére, ro­konai, számos igaz, őszinte ba­rátja, akik szerették és tisztel­ték. Mérhetetlen gyászunkban a részvétlátogatások fogadására nincs erőnk. Temetése 1969. szeptember 3- án, szerdán délután 2 órakor lesz a rákoskeresztúri temető­ben. (Kozma u. 6. sz.) i a- ^ — (Kertész László rajza) AZ UTEPIT0GEP JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES • LAKATOS • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKASOKAT, • segédmunkásokat, • gyors- és gépírót. Kereset megegyezés szerint. Heti 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. CEGLÉD, KDLSÖ KATAI U. 35/a. LEHEL hűtőgépek garanciális és garancián túli javítását A RÁCKEVEI, A MONORI ÉS A ŰABASI JÁRÁS TERÜLETÉN IS VÁLLALJUK. Hib-ibei^lentési eleton. 3'3—993 yddtor HűtőgépjaVító Ktsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents