Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
1969. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK “‘TMúrlaP n INDULÁS SZÓFIÁBA pf|j - * ■ * ww1^ iít'ik ' <5 '■' • ' • • m I É ! Tegnapi lapunkban beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy Bulgária felszabadulásának 25. évfordulójára szófiai testvérmegyénkbe Pest megyéből héttagú pártmunkás-küldöttség utazott. A küldöttség term.'i zetcsen nemcsak az évforduló megünneplésében vesz részt, hanem tanulmányozza a bolgár pártmunka tapasztalatait is. A képeken: Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára (képünk bal oldalán) is megjelent a küldöttség búcsúztatására. © Lajtai Vera, a Pártélet című folyóirat főszerkesztője, Barinkai Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára, a delegáció két tagjával: Jámbor Miklóssal, a Pest megyei Pártbizottság titkárával, a delegáció vezetőjével, valamint dr. Mondok Pállal, a Pest megyei Tanács elnökével. O Utolsó munkamegbeszé- lá> elnök és helyettese között. Dr. Mondok Pál, és Nagy Miklós, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, országgyűlési képviselő. (Jobbról balra.) O Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese Antalfia Jenővel, a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkárával. O Repülőgépbe szállás előtt. (Balról jobbra) Papp József, Antalfia Jenő, dr. Mondok Pál, Koller Tamásné, Jámbor Miklós, Suha Andor és Benedek János. Fotó: Gábor GÖDÖLLŐ A 103(Tudósítónktól) Gödöllő város idén két moNemcsak a termelés a fontos- a munkavédelem Is dern . zöldségesbolttal gyarapodott. Júliusban az Ady Endre sétányon, tegnap pedig a János utcában nyitottak zöldségesboltot. A 350 ezer forint beruházásból épült, 100 ezer forintos árukészletű üzletet dr. Galicz Tibor, a városi tanács A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői az idén megyénk valamennyi vállalatánál értékelő, illetve minősítő ellenőrzést tartanak. A baleseti statisztikáktól kezdve, a dolgozók munkakörülményeiig, a technológiákig mindent megvizsgálnak, s észrevételeik alapján megszabott határidőkkel intézkedéseket írnak elő. vb-elnöke vette át a vállalat képviselőitől. Gödöllőn a MÉK-nek hat üzlete van. Cél, hogy az új lakótelepeken tanácsi segítséggel hasonlókat építsenek. A most átadott üzlet Pest megyében a 103. Jövő héten Üllőn és Vecsé- sen adnak át hasonlókat. Csiba József Országos jelenség — Egy-egy minősítés, alaposságánál fogva, valóságos tanulmánynak tekinthető — mondja Frits István munka- védelmi főfelügyelő —, s ez a mostani munka jelentős fordulat az SZMT tevékenységében. Tulajdonképpen azt kutatjuk, hogyan válhatnának a. legbiztonságosabbá a munkaÁllásfcglalás folyamatok, egyúttal éveikre előre meghatározzuk, mint kell ütemesebben és tervszerűbben fejleszteni az üzemi és a szociális létesítményeket, hogy az egyes munkafolyamatokat kísérő veszélyek elháruljanak, következésképp hogy a balesetek minél ritkábban történhessenek. A minősítés tehát lényegében intézkedés, összefoglalja a gazdasági vezetés feladatait, kötelességeit, indokolt esetben figyelmeztet és bírságol, leállít egy-egy gépet vagy akár egy teljes üzemrészt is. dést. A balesetek azonban az utóbbi években mégsem szaporodtak, a balesetek következtében elveszett munkanapok száma fokozatosan csökkent is, ami azt bizonyítja, hogy a dolgozók oktatásával, nevelésével a gyárban megfelelően foglalkoznak. Viszont egyes munkairányítók nem követelik meg, hogy a dolgozók használják a számukra kiadott védőeszközöket. Mellesleg láttam az üzemben korszerű Védőberendezéssel el nem látott gépeket is. * — Hadd jegyezzem meg — veti közbe Frits István —. eredményesen tárgyaltunk a vállalat vezérigazgatójával. Több millió forinttal máris megnövelte a gödöllői beruházások összegét. a termelőszövetkezeten kívüli fog la I koztatásról Két minisztérium — a MüM és a MÉM állásfoglalást adott ki a termelőszövetKezeti munkaerő foglalkoztatásának egyes kérdéseiről szóló rende-' let alkalmazásáról. Eszerint a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége — a gazdálkodás fejlődésére — és a dolgozók személyes jövedelmének gyarapodására gyakorolt kedvező hatás mellett — káros jelenségekkel is járt. A munkaerő-átengedés, valamint bérmunka végzése egyes termelőszövetkezetekben jelentősen meghaladta az indokolt mértéket és indítéka helyenként nyerészkedés volt. A törvényes rendelkezésekkel ellentétben többhelyütt alkalmazottakat vettek fel és őket — éves szerződések alapján — az állami vállalatoknál foglalkoztatták. A két főhatóság hangsúlyozza, hogy a beosztás nél- .kül maradt, valamint a közös munkában . huzamosabb idqn át. nélkülözhető, tagok és alkalmazottak tSz-en kívüli' foglalkoztatására továbbra is kínálkozik lehetőség. A közös gazdaság ■ például az állami vállalattal történő megegyezés alapján csoportosan átengedheti tagjait és ideiglenes jelleggel egyének számára is engedélyezhet munkaviszonyt. A tag által a tsz-en kívül végzett munka — az előzetes munkateljesítéshez kötött juttatások szempontjából (szabadság, háztáji föld, betegségi és szülési segély1) — a tsz-ben végzett munkának minősül. Ennek megfelelően a tsz-en kívül teljesített munkanapokat a közös gazdaságban teljesített munkanapokkal egybe kell számítani. A termelőszövetkezet — tagjain kívül — az alkalmazottak számára is lehetővé teheti a tsz-en kívüli munkavállalást; ilyen esetben fizetés nélküli szabadságot biztosít számukra. Az alkalmazott az állami vállalattal a tsz által meghatározott időre köthet munkaszerződést. ,Mint ismeretes, a tsz-tagok csak meghatározott időre engedhetők át, illetőleg ^kaphatnak munkavállalási engedélyt. A „meghatározott idő” tartamán annyi időt kell érteni, amíg a közös gazdaság — általában idényen kívül — nem tud munkát biztosítani tagjának. A tsz által akár csoportosan, akár pedig egyénenként átengedett tagokkal és alkalmazottakkal az átvevő vállalat meghatározott időtartamra munkaviszonyt létesít és őket állományba veszi. Az állományba vett dolgozók részére a munkabért és az egyéb juttatásokat a vállalat közvetlenül fizeti, illetve biztosítja saját — azonos, munkakörben foglalkdztatptt , dolgozóira vonatkozó szabályok szerint. (Megszűnik tehát az a korábbi gyakorlat, amely szerint a vállalat a tsz részére költségként utalja át a szóhanforgó dolgozók munkabérét és az átengedéssel kapcsolatos egyéb költségeket.) A tsz bérmunka vállalásával is elősegítheti tagjainak és alkalmazottainak folyamatos foglalkoztatását. Indokolt, hogy a tsz elsősorban a helyi felesleges, vagy csak időszakosan \ foglalkoztatható munkaerők kihasználását biztosítsa ily módon. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy a közös gazdaság saját telephelyén bérmunkával foglalkoztassa tagjait és alkalmazottait, de ugyanezt az állami vállalat telepén nem teheti. Kivétel ez alól az élelmiszeripar, a fagazdaság és a nádkitermelés. — Azt is megmondom, mi tette szükségessé — folytatja. — Az önállóságot biztosító új gazdasági mechanizmusban a gazdasági vezetők általában hajlamosak arra, hogy a termelést tartsák csak fontosnak, s pénzügyi forrásaikat is csak a termelés fokozására fordítsák. A munkavédelmi körülmények ezért országszerte alig-alig változnak, a megjavításukat célzó feladatok megszervezése elakadt, az előírásokhoz sem ragaszkodnak szigorúan. Csupán a munkakörülmény ele tervszerű fejlesztésében érezhető némi, de kielégítőnek egyáltalán nem tartható előrehaladás. Túlzsúfoltság, torlaszok Eddig tíz vállalat minősítése készült eL A Ganz Műszer Művek Árammérő Gyárában, Gödöllőin, Bán István munkavédelmi felügyelő tartott ' ellenőrzést. A gyár 1950-ben létesült, azóta dolgozóinak létszáma több mint háromszorosára, össztermelése több 'mint hatszorosára növekedett.; , — A munkaterületek, a szociális létesítmények ’Slá'jiterü- letei azonban nem növekedtek megfelelően — közli megállapításait Bán István. — A női öltöző, fürdő és mosdó alapterülete például 449 négyzetméterrel kisebb az előírtnál. Egyes szekrényeket hárman- négyen birtokolnak. Olykor ruhák, cipők tűnnek el. Sokan munkahelyükön őrzik öltözéküket, de' ott is lába kél ennek-annak, s ráadásul a gépek közelében minden könnyebben piszkolódik is. Nagy az elégedetlenség emiatt. Sok üzemrészben, a túlzsúfoltság következtében, állandó a balesetveszély. Még a folyosókat, lépcsőházakat és előtereket is félkész anyagok, , tárolókosaA művezetők felelőssége — Én a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárát ellenőriztem — veszi át a szót Pláveczky Károly munkavédelmi felügyelő. — A balesetek jó része ott a technológiai f egyelem megsértéséből, munkaíegyel- mi lazaságból adódik, ezért, véleményem szerint, egy-egy baleset kivizsgálása során a csoportvezetők, művezetők felelősségére jobban ki kellene térni, következetesebbé tenni felelősségre vonásukat. Igen rossz körülmények között dolgoznak a tmk lakatosai, esztergályosai, villanyszerelői és asztalosai. Gépekkel 'zsúfolt, szűk műhelyek állnak csak rendelkezésükre, közlekedési útjaik eltorlaszolva. Torlaszok emelkednek a készáruraktárban és a csomagolóban is, olyannyira; hogy azoktól a nehéz fizikai munkát igénylő anyag- mozgatáshoz bitzosított villás- emelőt sem használhatják. A ládajavítók csekély légterű munkahelyén nagy a por. S bizony, a szociális létesítmények is zsúfoltak. A gyapjúja: vító.résfzlegbep'^z.öltözőt^ahol ócska . ruháit, . cipők . hevernet szanaszét ; mindenfeléi egyúttal 1 ebédlőnek is -használják. Mégis, a hibák, hiányosságok ellenére is, minthogy a gazdasági vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek, a gyár munkavédelmi helyzetét nagy általánosságban pozitívan. értékelem. — A szociális létesítmények bővítésére 1970-ig adtunk határidőt. Megígérték, hogy nem lépik túl. Néhány átépítésbe már most belefogtak. A tmk villanyszerelő- és asztalosműhelyét, valamint a raktárhelyiségeket, a zsúfoltság megszüntetése végett ez év végéig átrendezik — jegyzem fel Frits István újabb közbeszólé- sát. Polgár István rész a következő rak torlaszolják el, lehetetlen- j (Befejező né téve a biztonságos közieke- j számban.) 1 t