Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

Átadták a konzervgyár új iparvágányát 100 ezer forint költséggel épült, mintegy 20 vagont be­fogadó képességű új göngyö­leg-iparvágány szeptember 1- én került átadásra a konzerv­gyárban. M. Kiss Józsefet, a konzerv­gyár vasúti összekötőjét ar­ról faggattam, milyen előnyö­ket jelent a gyárnak az új létesítmény? — Azért előnyös számunk­ra, mert a helyi fuvarozás volumene és költségei jelen­tősen csökkennek és az ér­kező anyagok közelebb es­nek a raktároló helyhez. Az érkező üres göngyöleget ki­rakodás után közvetlenül vil­lamos targoncákkal, azon­nal a helyükre tudjuk szál­lítani. , Mivel többnyire tö­rékenyek a küldemények, a rakodás így biztonságosabb, mint eddig volt. — Mik kerülnek ki- és be­rakodásra? — "Valamennyi visszatérő csomagolóeszköz; a konzerv- készítmények kivételével min­den segédanyagot ezen az iparvágányon fogunk berakni. Még az építési anyagokat is. — Jelent-e a vasúti dolgo­zóknak valamilyen megterhe­lést az új iparvágány? Csapó Ambrus tolatásvezető és bri­gádja éppen dolgozott, őket kérdeztem. — Szerintünk több munkát jelent az iparvágány üzem­behelyezése. A rendezésre for­dított időt növeli az a tény, hogy nincs sorompó és na­gyobb körültekintést igényel a vasúti kiszolgálás. Ennek el­lenére, nagyon őrölünk, hogy éppen a mi brigádunk „avat­hatta” fel az új iparvágányt. (L. T.j KÉSZÜL A CIPŐ Tartós, jó cipőket készíienek a Cipőipari Ktsz-nél, főleg üzletek számára. Magánosok már ritkábban keresik fel a ktsz-t, mert bár tartós és szép a rendelt cipő — de bizony drága. 1st- ráb László végzi a ktsz-nél a cipők sarokcsiszolását. (Fotó: Kiss.) £5 vagon kék szilvát exportáltak A MÉK és a fogyasztási szö­vetkezet városunkból 15 vagon kék szilvát exportált a Német Demokratikus Köztársaságba. Most hazai fogyasztásra és szeszipari célra vásárolják az idén elég szép termést hozott kék szilvát. mit látunk ma a mohban? Hívd a férjem találkára! Azok a ravasz nők... színes amerikai film víg játék. Fősze­repben: Rex Harison. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: 39. Világmaga­zin. Lövészet. Előadások kezdete: délután 4, fél 6 és este 8 óra. A PEFfÄUfrVEI HÍRLAP KLt/LŐfr) K.1 S-A> XIII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 19G9. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ahogy a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója látja a járdaügyet Előző cikkünkben ismertet­tük az egyre bonyolultabbá váló „járdaügyet”. Hogyan vélekedik róla a legilletékesebb, a gyártó vál­lalat igazgatója? — Tavaly télig a városi ta­nács saját maga is gyártott járdalapokat — kezdte a be- szélgatést Kovács Ambrus. — Csak a múlt év tavaszán vet­tük át ezt a munkát. Járdala­pokat már azelőtt is készítet­tünk, az általunk gondozott és épített állami vagy magánhá­zak burkolásához. Ezekből a lapokból készültek a járdák is — például a városi tanács előtti rész — mert a mi gyárt­mányunk jobb volt a városi tanács által készített lapoknál. — Milyen szabvány alapján készültek a járdalapok? Erre nézve nem kötöt­tünk és nem is köthettünk megegyezést. Mi a saját használatunkra ké­szült járdalapokat gyártottuk, csak nagyobb mennyiségben, egyébként is a városi tanács, miután a megrendeltést adta erre a munkára, a cementlap­készítő brigádjait is átadta. . -A szabványoknak megfe­lelő lapokat már csak azért sem gyárthattuk, mert mint utánanéztünk, azok ára 10 fo­rint 70 fillér, és mi a lapokat 7 forint 30 fillérért gyártottuk. Ezenkívül megegyeztünk, hogy csak az egész lapokat adjuk, illetve veszik át. — Hogyan készültek ezek a lapok? A kérdésre Vaszkó Mihály építésvezető válaszol: Kézműves módszerekkel. A kézzel kevert betont kézzel formáztuk és elő­fordult, hogy a munkások a minőség rovására növel­ték a termelés tempóját. A pincehelyiségek, ahol a gyártást folytattuk, nem vol­tak alkalmasak s a legmini­málisabb követelmény a jó la­pok gyártásához, a rázóasztal — s ez sem volt nekünk. — Miért vállalták ezt a munkát, hiszen a körülmények semmi jóval nem bíztatták a vállalatot arra nézve, hogy vállalását hibátlanul teljesíte­ni tudja? — A Városgazdálkodási Vállalatot kötelezték erre — mondja Kovács Ambrus. — A városban kellett a járda, a la­pokat máshonnan nem tudták beszerezni, s mivel mi egyéb­ként is gyártottunk cementla­pokat, tőlünk rendelték meg. — Hány lapot készítettek, a vállalásukat teljesítették? A CEGLÉDI UTCÁN vé­gighúzódó szennyvízlevezető csatorna két árkának ásása közben, július 31-én a mar­kológép faragott köveket emelt ki. Egyéb tárgyak is kerültek már ki az árok földjéből. A helyszínre sietve, Tóth Barna a csatornaépítést ve­zető mérnök mutatta a kő­fal-maradványokat az árok függőleges metszetében. Há­rom sor faragott kő jól lát­szott. A kövek kötőanyag nélkül voltak egymásra he­lyezve. A falszélesség egye­zik a XV. században készült épületek falszélességével. (0,9 méter.) Az alsó széle a boly- gatatlan talajon áll. A kiemelt köveket megfi­gyelve megállapítható volt, hogy azok budai mészkőből vannak faragva és Budáról szállították szekéren Nagy­kőrösre. Valószínű, hogy az egész építmény ilyen fara­gott kövekből épült. Amíg a megfigyeléseket és méréseket végeztük, a markológép újabb kőfalmaradványok kö­veibe harapott. Nem sokat kellett várni, hogy ez az újabb fal is metszetében megfigyelhető legyen. EZ A FAL MAR HELYI EREDETŰ kőből készült. Nagykőrös város XV. századi kapuja Ügy, mint a másik, a boly- gatatlan talajrétegen állt. A szélessége 0,9 méter, a kö­vek között itt sem volt kötő­anyag. A falak az árok vo­nalára merőlegesen halad­nak és az árok mindkét met­szetében egyformán láthatók voltak. Behaladnak az út burkolata alá, de az útbur­kolat túlsó szélén nem vol­tak észlelhetők. A másik ol­dalon járda irányában ha­ladtak, hogy meddig, megál­lapítani nem lehetett. A fa­lak alapozásának a jelenlegi mélysége 2,5 méter, az ere­deti talajszinttől 1,5 méterre. AZ UTAT EGY METER VASTAGON TÖLTÖTTEK föl az elmúlt évszázadok ele­jén, így keletkezett a 2,5 mé­ter töltött és szürke, kilúgo­zott üledékes réteg, a boly- gatatlan réteg felett. A második falmaradvány felett a töltött földréteg aljá­ban. a fal irányával egye­zően. elszenesedett fatörzs- darab került ki. Ezt a fát — Számszerű szerződést nem kötöttünk, csak folyama­tos gyártást vállaltunk. Ami­kor láttuk, hogy nem tudjuk egyéb nyereséges munkánkhoz a munkaerőt biztosítani, leál­lítottuk a gyártást és a meg­rendelést vásárolt lapokkal akartuk teljesíteni. Sajnos, 7 forint 30 fillérért nem tudtuk beszerezni azokat, s ráfizetés­sel pedig —'érthető njódon —, nem vásárolhattunk. — A járdalapok selejtnek minősültek, hiszen az ÉMI vizsgálatai szerint közforgal­mi járdák burkolataként nem szabad beépíteni. Mi lesz a la-( pok sorsa? Jórészt már nem lapokról van szó, hanem elkészült járdákról. Sajnos, a lera­kás olyan fejetlenül ment, hogy ez csak tovább ron­totta a kialakult helyzetet. A „Cs”-lakáshoz jutók, hozzá nem értők rakták a járdákat, műszaki vezetés nélkül. így még a jó minőségű lapok is el­törhetnek, ha szakszerűtlenül építik be. — A kész járdák állapotát megvizsgáljuk és megvizsgál­tatjuk, hogy világosan láthas­suk, rendeltetésüknek megfe- lelnek-e. Egyébként a törött lapokat kicseréljük, mert a járdák karbantartása külön­ben is a Városgazdálkodási Vállalat feladata — fejezte be Kovács Ambrus, a vállalat igazgatója. A járdaügynek még csak az elején járunk, egyet azonban már láthatunk, a huzavoná­nak minden résztvevője rosz- szul járt, különösen a város, mert a megígért, jó minőségű helyett hepehupás, töredezett, rossz járdát kapott. Szabó Mária Minden a fűtésszerelőkön múlik A tormási szolgáltatóház építkezésén már kívülről dol­goznak a Lakáskarbantartó Ktsz kőművesei, vakolják a falakat. Sajnos, a belső bur­kolással nem haladnak, mert a gödöllői TÖVÁL fűtésszere­lői igen lassú tempóban vég­zik a munkájukat. Ígérik, hogy a határidőn belül az is elkészül, sajnos a fűtésszere­lés után még bőven lesz mun­ka — mázolás, festés —, s nem lenne jó, ha mindez az utolsó pillanatra maradna. SEGiTfTT \ S/0ÜLISM BRIGÁD özv. Kovács Fér énen é 20 évig dolgozott a konzervgyár­ban, most nyugdíjas és Ceg­léden lakik. Nagy gondja volt, hogy szerény nyugdíjá­ból miként hozatja rendbe kis családi házát. A Varga szocialista brigád tagjai közül Varga György, Fodor István és Tóth Balázs elhatározta, hogy segítségére siet az idős asszonynak. Az elhatározást tett követte, s nemrég egy meleg hangú kö­szönőlevél érkezett Ceglédről, Kovács Ferencné háláját tol­mácsolta ' a gyorsan nyújtott segítségért. A szolgáltatóház átadási ha­tárideje október 31. A ktsz- nek mindössze három-négy­hetes munkája van még hátra, minden a fűtésszerelőkön mú­lik. ★ Az ÁFÉSZ vezetői is szem előtt tartják az átadási határ­időt és készülnek arra, hogy átvegyék, az új üzlethelyisé­geket. Szeptemberben megér­keznek a megrendelt hűtőap­parátusok, a bi^gtpóba két hű­tőpultot, süteményes hűtő­szekrényt és fagylaltfagyasz­tót helyeznek el. A berendez­kedés után, ha az épületet időben megkapják, december­ben már megkezdődhet az árusítás. Szerelik a gázt A város gázhálózatának épí­tése már nem vágyálom. Az igények felmérése után, most folyik a tervezés, szeptember 15-ére elkészülnek a tervek. Mintegy 30 állami lakóház 111 lakásában végzik el a szere­lést. a munkákat az év végén kezdi meg a Városgazdálkodá­si Vállalat szerelőbrigádja. 1970-re a Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat szolnoki íőld- gázszolgáltató üzemegysége megépíti a gázvezetéket. Ak­korra a 111 lakásban már min­den készen áll a rákapcsolás- hoz. A gázprogram első lépésére 300 ezer forint az előirányzót^ összeg. Fémzárolt gülbabo A fogyasztási szövetkezet jövő évi termelésre az idei őszön is hozat vetőourgonyái, tagjainak és a lakosság részé­re. Államilag termeltetett fém­zárolt gülbaba — rózsa és fe­hér — vetőburgonyát a szövet­kezet Mentovich utcai felvá­sárlási irodájában és a szövet­kezet boltjaiban lehet elője-, gyeztetni. 40 ezer forint jutalom Hat brigád startolt a szocia-. lista brigád megtisztelő cím elnyeréséért folyó versenyben a Faárugyárban. Egy brigád­nak sikerült a feladatot telje­sítenie. Augusztus közepén a versenyben részvevőknek ki­emelkedő munkájukért 40 ezer forint jutalmat osztottak ki. Mirelit a Tormásban Amióta beszerelték a mire­lit-áruk tárolására is alkalmas hűtőpultot a Tormás utcai ÁFÉSZ-boltban, a környék háziasszonyainak nem kell be- gyalogolniok a városközpont­ba, ha friss csirkét vagy pe­csenyekacsát akarnak vásá­rolni. Hetente kétezer hoznak friss árut, mert a BOV rendszeres szállításán kívül két bolt ve­zetője „összeszövetkezett” és hétfőn külön hoznak friss árut. így nem csoda, hogy a mire­lit-áruk forgalma hetente 5—7 ezer forint. azért tették ide, nehogy a le­bontott fal helyén maradt törmelékrétegbe esős időben mélyen belesüllyedjenek a szekérkerekek. A kövezett utcák 100 évvel előbb még az alföldi városokban isme­retlenek voltak. Ha azt akar­ták, hogy a kerekek ne sül­lyedjenek mélyen a sárba, akkor fadorongokat, rozsét, vagy faderekakat tettek az úton keresztül. Megállapítást nyert, hogy a két fal egyugyanazon épü­let két fala, mely egymástól 2,2 méter távolságra állt. Nagy a valószínűsége, hogy a város Cegléd felőli XV. századi kapujának maradvá­nyai kerültek elő. AZ EMLÍTETT FALMA- RADVANYOKTÖL mintegy 30 méterre, ugyancsak az árok földjéből, a szürke-ré­tegből egy eldeformálódott vasgömb került ki. A vas­gömb vastagsága fél centi­méter, a belsejét szürkés, agyagos föld tölti ki. Robba­nó-golyó volt, melyet az el­lenség a város kaputornyára lőhetett ki. A vas oxidálásá- ból megállapítható, hogy több évszázad óta volt már a földben. Lehet, hogy a tö­rökök lőtték ki még 1526- ban, amikor visszavonultak a hazájukba. AZ ALFÖLDI VAROSOK középkori védőműveit még senki nem tárta fel. A csa­tornaépítések földmunkái során csak részeredmények kínálkoztak. A Ceglédi úti csatornaépítés alkalmával előkerült leletek indokolták a városkapu alapjainak a teljes feltárását. Az útbur­kolat 6 méter hosszan, az út teljes szélességében való fel­törését kellett volna elvégez­ni. Nagy és költséges munka lett volna. Kisebb erőkifej­téssel lehet ezt a munkát a Kossuth Lajos utcán elvégez­ni, ha majd a csatornaépí­téssel a volt Budai kapu kő­ből készült alapozásáig eljut­nak. Ha a szándékot sikerül megvalósítani, akkor egy ré­gi kérdés megoldódik. Az említett leleteken túl, egy vontatöláncszem, állati csontok, rőzsemaradványok kerültek elő. ! j i Dr. Balanji Béla S ■ P :::: I 1 :u: V7 ;;:í Asztalitenisz RiT A vidéki DC-bajnokságért Kecskeméten két napig küz­döttek, a Nagykőrösi Kinizsi versenyzői közül az Erdei— Pusztai kettős 3:0-ra győzött egy kecskeméti Fémmunkás­páros ellen, majd a 8-as dön­tőbe jutásért az NB I-es Ka­posvári Sere—Nagy kettőstől kaptak ki 3:0-ra. Kőházi és Czagány egy tiszakécskei ket­tős ellen 3:0-ra nyert, majd Balázstól és Szeiferttől (Pécsi Ércbányász) 3:0-ra kikaptak a 8-as döntőbe jutásért vívott küzdelemben. 32 kettős indult a küzdelemsorozatban. Kosárlabda Vasárnap délelőtt 3 női csa­pat küzdött a „Négy város kupájáért a sportotthon ud­varán a következő sorrendben: Nagykőrösi Gimnázium SE 1— Nagykőrösi Gimnázium SE II. 79:19 (33:11). Első csapat: Kollár Zs. (6), Szekfű E. (14), Szarvas (11), Bűz (6), Kovács (2) . Csere: Páhán K. (2), Váj­tál (4), Sallai (14), Máté (12), Kollár E. (8). Második csapat: Becset (2), Pászti (2), Vajda (3) , Tóth 1. (7), Czira (5). Cse­re: D. Kovács G. Az első csa­pat időnként jól játszott, a mezőnyben küzdőképes kicsik ellen. Nagykőrösi Gimnázium SE 1 —Váci Közgazdasági Szakkö­zépiskola 81:22 (47:15). Nagy­kőrös: Kollár E. (22), Kovács (2), Szarvas, Máté (26), Kollár Zs. (2). Csere: Szekfü E. (3), Páhán K. (10), Vajtai, Bűz (12), Sallai (4). A jó erőben levő gyors össz- játékot nyújtó körösi kezdő­sor a mezőny legjobbja, az agilis Máté vezérletével meg­érdemelte az ilyen arányú győzelmet is a nagy melegben lejátszott mérkőzésen. Nagykőrösi Gimnázium SB II—Váci Közgazdasági Szak- középiskola 50:36 (14:15), Nagykőrös: Becser (10). Pászti (4), Vajda (16), Tóth 1. (7), Czi- ra (9). Csere: D. Kovács G, (4). Az elején a mezőnyben a második félidőben eredmé­nyességben is jobbak voltak a szívvel-lélekkel játszó körö­siek a náluk magasabb vá­ciaknál. Végeredményben a Nagykőrösi Gimnázium SE I. lett a győztes, második Nagy­kőrösi Gimnázium SE II., har­madik Váci Közgazdasági Szakközépiskola. Nagykőrösi Gimnázium SE I —Nagykőrösi Gimnázium SE 11. 122:24 (50:13). I. csapat: Dénes (6), Mitru (27), Zsákai (41), Almást (10), Farkas (9). Csere: Ábrahám Z. (18), Ma- rosfi (11). II. csapat: Spindel­bauer (4), Molnár Cs., Vad (9), Rovó (5), Rutin er Gy. (2). Cse­re: Marton (2), Horkai (2), Boros. A megyei bajnokságra ké­szülő körösi férfiak barátságos találkozóján az ügyeskedő, de a második félidő vége felé ki­fulladó, kicsik időnként állták a sarat a gyorsabb és rutino­sabb első csapat ellen. (Sulyok Zoltán) Dr. Mohácsi György orvos- sebész szakorvos magánrende­lését megkezdte. Rendelési idő: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek du. 5—6-ig. IV., k.. Csonka u. 3. sz. alatt. Köszönetét mondunk mindazok­nak a testvéreknek, rokonok­nak, sógoroknak, munkatár­saknak és külön a Ládaipari Vállalat vezetőségének és dolgo­zóinak, akik felejthetetlen, drá­ga jó férjem, édesapánk ifj. Kollai Lajos temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkon rész­vétükkel enyhíteni igyekeztek. Gyászoló felesége és gyermekei. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents