Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-30 / 226. szám
V fi “'^Mírlap 1969. SZEPTEMBER 30., KEDD Megszépítő messzeség Ady írta egyik versében, mennyire szükséges a szerelthez, vagy a szerelemhez a megszépítő messzeség. A napokban érdekes könyv ■került a kezembe, amely a J Német Szövetségi" Köztársaságban jelent meg. A könyv ■szerkesztője Hermann Kesten. •A könyvben 35 kiváló emig- ;ráns író- és költőegyéniség indokolja meg, miért nem él a 'Német Szövetségi Köztársaságban. Érdekes az írók között Max Brodnak, a nemrég ■elhunyt világhírű írónak a nyilatkozata. Brod megemlíti, hogy ő sosem volt a Német Szövetségi Köztársaság lakója, mindig, mint vendég tartózkodott ott. Brod nem azonosítja a németséget a hitlerizmussal. ^Véleménye az, hogy két egymásba ékelt nép (akárcsak két egymáshoz tartozó ember) között akkor igazi, bensőséges és- tartós a vonzalom, ha bizonyos távolság váltja fel az együvé- tartozást. Brodnak külön kifejezése van erre a fogalomra, amelyet 6 használ. „Distanzliebe” és két teljes oldalon magyarázza meg,- mit ért ő ez alatt. Minderről eszünkbe jut Ady zsenialitása. Ady is gondolt erre a fogalomra, de neki elegendő volt e két szó: „megszépítő messziség”... S ezt min- jdenki érti. Ez Ady művészete. ' Szavai -szállóigévé lettek. Érdekes játéka a művészetnek, hogy míg a költő egy verssel, esetleg két szóval is beéri, egy bölcs író, mint Brod, két oldalt is szükségesnek talál, hogy gondolatát megértesse, megindokolja. — L — g. Kialakulóban a laboratóriumi hálózat Bővül a repülőgéppark Helikoptereket kapnak a növényvédők Évről évre gyorsabb tempóban fejlődik a vegyszeres növényvédelem. Amíg például tavaly másfél milliárd forintot fordítottak hazánkban a mezőgazdaság kemizálására, addig már az idén egymillióhatszázezer forint értékű vegyszert használtak fel eddig védekezésre. Mindez persze, növekvő gondokkal is jár. Kevés a szakember, gyakori a veszélylehetőség, hozzáértés hiányában a hatékonyság is változó. Ezekről a problémákról, a vegyszeres növényvédelem fejlesztésének legsürgősebb tennivalóiról tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit dr. Nagy' Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Mint többek között bejelentette, a jövő év márciusától kezdve, a nagyüzemekben csak szakképzett növényvédők felügyelete mellett használhatják, az emberre és állatra veszélyes mérgező szereket. Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen szerezhetik be az ehhez szükséges képesítést a mezőgazdasági vagy erdőmérnökök. A nappali tagozaton két félév, a levelező tagozaton négy félév szükséges ehhez. Ugyancsak nagy gondot fordítanak a középfokú oktatásra, valamint a növényvédő szak- és betanított munkások képzésére. Tavaly kezdték kiépíteni az országos növényvédő előrejelző hálózatot. Jelenleg közel 600 szakember továbbítja a központokba a körzeti megfigyeléseket. Az elkövetkező években el akarják érni, hogy szinte minden egyes gyümölcsösben, üzemben a legfontosabb károkozókra vonatkozó megfigyelő eszközök rendelkezésre álljanak, Hazánkban ma már az évente felhasznált vegyszerek mennyisége eléri a 60—70 ézer tonnát, míg a választék a kétszázat is meghaladja. Közismert, hogy e szerek alkalmazása milyen kockázatokkal jár. A fogyasztók, és a lakosság érdekében miniszteri rendelet szabályozza az alkalmazott hatóanyagok élelmiszerben és takarmányban még megengedett szennyezésének mértékét. Az ellenőrzéshez feltétlenül szükséges, hogy rendszeresen vizsgálják a forgalomba került terményeket. Ennek érceikében központi laboratóriumot hoztak létre, s 1975-ig a megyei növényvédő állomásokat is ellátják a vizsgálatra alkalmas műszerekkel és szakemberekkel. Alkalmatlanság esetén a veszélyes növényi szerekre zárlatot is elrendelnek. Hangoztatta a főosztályvezető, hogy ezek mellett az intézkedések mellett, természetesen nem nélkülözhetik a növény- védelem korszerű gépekkel való ellátását sem. A repülőgépes növényvédőállomás (melynek központ Budaörsön működik, még az idén két helikoptert kap, jövőre pedig az újabb repülőgépeik munkába állítása mellett, még néhány helikopter segíti majd a nagyüzemi vegyszeres növényvédelmet. S. P. Folyóiratszemle Speciális magyar gépkocsik Egyiptomnak A MOGÜRT á közelmúltban megállapodást kötött a Budapesti Köztisztasági Hivatallal, hogy együttműködnek különféle speciális kommunális járművek kialakításában, exportjában. A járműveket, mint új exportcikket, a zágrábi vásáron és egyiptomi önálló bemutatóján ismertette meg a szakemberekkel a MOGÜRT. Az alexandriai köztisztasági hivatal máris elküldte a MO- ©ÜRT-höz első megrendelését: láz darab Csepel alvázra épített, cseretartályos szemétszállító kocsit vásárol. HUSINK! KÉT TÖMEGSÍR A lengyelországi Gusinki közelében két újabb tömegsírra bukkantak. A hitleri bűntettek kivizsgálásával foglalkozó bizottság tagjai lengyel szemtanúk segítségével találtak rá két tömegsírra, amelyekben több. mint tízezer szovjet hadifogoly holttestét hántolták el. A kommunista világmozga- lom történetének fontos állomása voJt az 1969 júniusában Moszkvában megtartott értekezlet, amelynek jelentőségével és tanulságaival Nemes Dezső cikke foglalkozik a TÁRSADALMI SZEMLE szeptemberi számában. A folyóirat másik vezető anypga Friss István tanulmánya, Gondolatok népgazdaságunk hosz- szú távú tervezéséről címmel. A szerző napjaink sokat vitatott kérdései, így a tervezés és jóslás különbsége, az ágazati és a komplex tervezés ellentmondásai stb. elől nem tér ki, sőt, ezeket állítja vizsgálódása középpontjába. Az őszinte számvetés nem hallgat arról, miféle nehézségekkel kell megküzdeni a hosszútávú tervezés esetében, s eddigi tapasztalataink, benne kudarcok is, mire figyelmeztetnek. Elmélet és gyakorlat szoros kapcsolata jellemzi dr. Burger Kálmánné cikkét, mely A mezőgazdaság eszközigényessége és az áralakulás címmel kétségtelenül fő helyet elfoglaló, s nagy vitákat kiváltó témát dolgoz fel. A cikk legfőbb megállapítása: miközben fokozatosan nő a mezőgazdasági termelés eszközigényessége, csökken az eszközök hatékonysága. A „főszezon”' közeledtét jelzi a folyóiratban Kiss Jenő cikke: a népművelés téli I főszezonja alkalmából tekinti át az elért eredményeket s I azokat a lehetőségeket, melyek a munka további tökéletesítését szolgálják. Az egyetemi de_ I mokrácia és a tanulmányi fe- : gyelem kérdéseiről hat interjút közöl a folyóirat, s az érintett kérdések egyben a teendőket is összefoglalják. Gazdag a szeptemberi szám Eszmecsere rovata: a szerkesztőség összefoglalja a művészet irányításáról folyt vita legfőbb tanulságait; dr. Halász József, a tanácsok munkájával, dr. Kiss Arthur pedig a bürokrácia és a társadalom közötti összefüggésekkel foglalkozik. A közelmúltban elhunyt marxista közgazdaság- tam-tudós, Vajda Imre cikkét közli a valóság Üj irányzatok a világgazdaságban . és a világkereskedelemben címmel, vezető anyagként. A szerző nagy anyagismerete teszi lehetővé, hogy valóban az új irányzatok legfőbb jellemzőit emelje ki. Higgadtan érvelő, mégis szenvedélyesen elkötelezett cikket írt Huszár Tibor a marxista gondolkodás nagy alakjáról, Gramsciról, Gramsci és vitapartnerei címmel'. Az árnyalt, az alakot és tevékenységét sok oldalról bemutató kép lehetővé teszi, hogy közelebb jussunk Gramsci igazi megértéséhez, s hogy életművéről ne érzelmi okok, hanem annak valódi értéke alapján ítélkezhessünk. A sokoldalú vizsgálódás jellemzi a folyóirat egy másik, Mád Aladár tollából származó cikkét is, mely 1919 válasz- útja címmel jelent meg. Mód nem kezeli tabuként azokat a tévedéseket, melyek egyrészt a párt, másrészt maga Kun Béla tevékenységéhez tapadtak, hanem éppen ezek bemutatásával ad reális hátteret az események megértéséhez. Hónapról hónapra kétségtelenül a folyóirat Magyar világ rovata kínálja a legtöbb izgalmat. így van ez most is. Két cikk a munkaerővándorlás okairól, jellemzőiről, s a tévhitekről, melyek ma sem vesztek még ki. Nagylélegzetű riport Salamon Pál tollából Törvényes keretek és életünk törvényei címmel, s bátor vizsgálataként annak, miként béklyózza meg a fiatalos alkotói lendületet a kisszerűség, az irigykedés, a legrosszabb hivataloskodás. Ugyancsak e rovatban találjuk még Hatvani Dániel riportját a kevésbé ismert „szent helyek” egyikének, Petőfiszállás—Pálosszent- kút búcsújáróiról, ahová pünkösdkor Pest megyéből is szép számmal kelnek útra. A folyóirat egyéb anyagai kö- zül még egyet említünk: Nemes Károly ritkán tárgyalt kérdésről ír, a fotoriport- ról. A legutóbbi két hónap szegényebb szépírás anyagát pótolván, az új írás mostani száma gazdag választékot nyújt, ám végső soron csak két írás marad /fönn a rostán. Az egyik: Munkácsi Miklós Útközben című elbeszélése, mely rövidsége ellenére is tökéletes képe egy adott szituációnak. A másik: Mészöly Miklós kisregénye, Pontos történet, útközben címmel. Mészöly mesterségbeli tudását aligha kell különösebben méltatni, s e tudást mostani műve is igazolja. Mint ahogy igazolja azt is, hogy e tudás sűrűn jóval lehetőségei alatt érvényesül, a — téma miatt. Kisregénye témája is a Mészölytől már megszokott zárt, öntörvényű világ, melyben sajátos alakok mozognak, már amennyiben a vegetációt mozgásként foghatjuk fel... A fiatal írók és költők helyzetéről kezdeményezett eszmecsere záróakkordjaként a folyóirat szerkesztősége most kritikusok véleményét adja közre. Érdekes módon mintha éppen a végére fogyott volna el a szufla: kevesen szólalnak meg — főként a korábban megszólalók számához s méreteihez mérten —, s csupán két vélemény — Almási Miklós és Faragó Vilmos — esetében éreztük, hogy a valódi problémákról esik szó. Az egyéb anyagok közül — elsősorban témája miatt — Major Máté cikke érdemel említést: a népi építészet helyzetéről ír. (m> Engedményes vásár október 18-ig PÁLMA FÜRDŐPAPUCS férfipapucs női papucs gyermekpapucs 50,— Ft helyett 38,50 Ft helyett 27,- Ft helyett 35,- Ft 27,- Ft 19,- Ft ÁRUSÍTJÁK: Budapesten, valamint Pest, Komárom és Nógrád megyében az ILLATSZERBOLTOK, A HÁZTARTÁSI BOLTOK, A CENTRUM ÁRUHÁZAK, AZ ABC ARUHAZAK, A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK. Levél Kölnből Köln, azoknak a harcoknak volt közel másfél évszázada a színhelye, amelyeket akkor, a német liberalizmus vívott a reakciós poroszsággal. E Imre színhelyére tette át működésének helyét Marx Károly. A Rajná-pidék politikai helyzete bonyolultabb volt, mint Poroszország bármely területéé. Itt jelent meg a Kölnische Zeitung, amely a Rajnavidék legelterjedtebb és legbefolyásosabb lapja volt. Hogy ennek a befolyásos lapnak erejét megtörje, az ellenzék a „Rajnai Általános Újságot” indította meg. Ehhez a laphoz szegődött el Marx Károly. A lap 1842. január elsején indult meg és Marx Károly belső munkatársa, később pedig annak fő- szerkesztője lett. Erkölcsileg a lap eredményes volt, olyany- nyira eredményes, hogy 1843 márciusában a lapot a cenzúra betiltotta. Marxot sem sújtotta le a lap korai halála. Terveit, Jennyvel való házasságát, illetve ebbeli terveit a lapnál viselt fizetéses állás megszűnte nem érintette. Szellemi szempontból pedig egyenesen felüdítő volt, hogy Marxnak távoznia kellett a városból, mert a város kispolgári légköre csak nyomta az ő szárnyaló szellemét. Ezt maga Marx írta egyik levelében. Marx rövid kölni tartózkodása mégis jelentős volt, mert itt nagymértékben alakult ki világnézete és egész életfelfogása. Köln közelében van Bonn, a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi fővárosa. Bonn nem nagy város, de tiszta, rendes. Nagy politikai súlyt .kölcsönöz neki az, hogy a német kormány székhelye. Sokkal kisebb, mint Köln, olyasformán, ahogy Washington is kisebb, mint New York. De Bonn súlyából és jelentőségéből ez a kisebb kiterjedés mit sem von le. Bonnba mentünk át, mert ott van az a híres egyetem, amelynek Marx Károly egykor hallgatója volt.^_ Tudnunk kell, hogy Marx, miután elvégezte középiskolai tanulmányait, Bonnba ment, az egyetemre, ahol a jogi karra iratkozott be. Marx ekkor — 1835. októberében — 17 éves volt. Célja nem a jog tanulása volt (bár ebben is kitűnt), mint inkább az, hogy egyetemi hallgató legyen. így aztán alkalma volt a jog mellett bölcsészetet és történelmet is tanulmányozni. Es nem volt idegen tőle az irodalom és a matematika sem. Ezenkívül görög és római klasszikusokat fordított, költeményeket és novellákat is írt. Bonnból Marx távozni kényszerült. így került Berlinbe, ahol az egyetemen már az ifjú hegeleianusok egyik kimagasló személyisége és később Hegel kritikusa lett. A berlini években tanulmányozta közelebbről Hegel műveit s innen küldte a szülői házba kritikai észrevételeit is Hegelt illetően, akinek idealista beállítottsága nem nagyon tetszett neki, de akinek dialektikus beállítottságát nemcsak felfedez- te, de később meg is magya-. rázta. ! Mindent összevéve, Marx Károly egyéniségére a bonni és berlini diákévek és tanulmányok döntő jelentőségűek voltak. Nem kis mértékben hatot-, tak a későbbi Marx kialakulására a Kölnben telt újságírói tapasztalatok, a lapbetiltás és az ellentétes erők (liberalizmus, és jobboldáliság) harcai. Úti jegyzeteinket tulajdonképpen Trier városával kellett volna kezdenünk, amely nem messze van Kölntől, a Mosel- vidéken fekszik. Itt született Marx Károly 1818. május 5-én. Ebben a kis, akkor alig néhány ezer lelket számláló városkában született szerény, kispolgári szülőktől a világ dolgozóinak nagy tudósa, tanítómestere és cselekvő vezére, Marx Károlynak atyja ügyvéd volt s azt szerette volna, hogy tehetséges Károly fia is az legyen, azért íratta jogra. Ebben a kis városkában szerette meg Marx gyermekkori játszótársát, a szépséges Jenny v. Westfalent, későbbi feleségét. A Marx és a Westfalen családok szomszédok wvoltak, de Marx atyja nem nézte jó szemmel ezt a barátságot, illetve a későbbi — szinte titkos — eljegyzést. Attól tartott, hogy a nagy hírű Westfalen családnak nem lesz elég előkelő a polgári Marx család. A történelemből tudjuk, hogy Westfalen, Jenny atyja, maga is szabadelvű gondolkodású volt és azt is tudjuk, hogy Jenny v. Westfalen mily csodálatos és hű élettársa volt férjének, követte öt a legnagyobb életpróbákon át. íme a felismert eszme. har.. talma. Marx Károly hamvai ma ott pihennek egy csendes londoni temetőben. Sírjához a világ minden részéből a zarándokok ezrei vándorolnak. Eszméi pedig bejárják az egész világot, s ezek az eszmék zászlói mindannak, ami ésszerű, ami haladó, aitii forradalmi ezen a világon. A Rajna-vidéki Németországot járó turista szemében Trier, Bonn és Köln az a háromszög, ahonnan elindult a világ leghatalmasabb tudósa és munkásvezére, Marx Károly. . K. H. Vérfertőzés Bodrogolasziban < A. múlt héten tömeges meg- megbetegedés történt a Borsod megyei Bodrogolasziban levő MÁV Fiúnevelő Otthonban. A Borsod megyei KÖJÁL laboratóriumi vizsgálata nem igazolta azt a korábbi gyanút, hogy a tömeges fertőzést étel- mérgezés okozta. A „gyanúsított” madártejből és más étel- ■ féleségekből nem tenyésztődött ki kórokozó, a betegek székletéből' kitenyésztett baktériumok azonban arra mutatnak, hogy vérhasfertőzés történt. A KÖJÁL szakemberei azt is megállapították, hogy a fertőzést nem gondatlanság okozta. A járványos fertőzés okának kiderítésére a vizsgálatot tovább folytatják. ABALIGET Spórák a Az 'abaligeti cseppköves barlangban a természeti adottságok szerencsés találkozása és a villanyfény hatására a barlangok világában páratlan flóragazdagság alakult ki. A 200 éve ismert, csaknem fél kilométer hosszú barlang a Mecsek egyik vonzó idegenforgalmi érdekessége. Szépségének bemutatására vezették be a villanyt tíz évvel ezelőtt, s jelenleg hetven izzótest világítja belsejét Dr. Vöröss László Zsigmond docens, a pécsi Tanárképző Főiskola tanára, aki egy évtizede vizsgálja hazai és külföldi barlangokban a villanyfényben élő zöld növények életfeltételeit, érdekes megállapításokat tett. Míg a mesterséges világítás előtt az aba- ligeti barlang mélyében sem mohák, sem Parasztok nem éltek, most 15 fajt lehet megkülönböztetni, s ezekből 11 csak itt található. Ez álért különleges, mert másutt az egy helyen található faj ok száma alig egy-kettő. Dr. Vöröss L. Zsigmond azt is vizsgálta, hogyan kerülnek a spórák útján szaporodó mohák és harasz- tok az a bal igét: barlang mélyére A természet: adottságok ritka találkozása segített: a fő szélirány és a barlang irányának egyezése a spóraérés idején a szél és barlangszél irányának egybeesése, valamint a klíma. így lesz a több száz kilométer távolsásból érkező spórák „otthona” az abaligeti barlang.
