Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-28 / 225. szám
WT MEGYEI HÍM AP különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1969. SEPTEMBER 28., VASÁRNAP Október: múzeumi hónap Kiállítás ceglédi dokumentumokból ESTI ÜGYELETÉT IS TARTALAK Jtóég néhány nap és ránk köszönt az október. Vannak, akik régóta várják ezt a hónapot, évek óta hagyomány ugyanis, hogy ősszel kerül meghívásos fotopályázat első helyezettjét jutalmazzák, a pályázat képeiből pedig kiállítást rendeznek. Gyula után először, most dárról Szilágyi Miklós múzeumigazgató tart előadást. Novemberben nyílik a város felszabadulást követő első éveit bemutató dokumentum-kiállítás, „Az új élet megindulása Cegléden” címmel. Egyúttal ösz- szejövetelt tart a ceglédi múzeumbarátok köre is. A város iskoláinak történelem- tanárai számára tartanak ezután a múzeumi hónap keretében ankétot, melynek tárgya: hogyan lehet az oktatónevelő munkában felhasználni az itt látható kiállítások anyagát. Októberben egyébként minden csütörtökön este 6—8 óráig ügyeletét tartanak a múzeumban, hogy azok is megtekinthessék a kiállításokat, akik napközben a munkájuk miatt ezt nem tudják megtenni. Számítanak az üzemi szocialista brigádok és a KISZ- alapszer vezetek csoportos látogatására, kérésükre idegen- vezetőt is adnak. FOGADÓÓRÁK A járási tanács épületében, hivatali helyiségében fogadóórákat tart kedden délelőtt 8 órától déli 12 óráig Erdélyi Gábor vb-elnökhelyettes. Liszt tanítványa Jénában Liszt Ferenc korában egy fiatal, ismeretlen zongoraművésznő Jénában hangversenyt adott. Az impresszárió, aki attól félt, hogy a terem nem telik meg egészen, felkérte a művésznőt, hogy a hangversenyt hirdető plakátokon nevezze magát „Liszt-növendéknek”, mert ez mindig „vonz”... A művésznő megfogadta a tanácsolt, ámde pontosan a hangverseny napján Liszt Ferenc éppen Jénába érkezett. A fiatal művésznő rettenetesen megijedt. Hirtelen elhatározással felkereste a mestert, és meggyónta neki a „Liszt-tanítvány” esetet... A barátságos és jóságos Liszt Ferenc egyáltalán nem háborodott fel, sőt így szólt a megszeppent hölgynek: „Nos, mi sem egyszerűbb, mint ez! ön most rögtön néhány darabot játszik el ma esti programjából. Es aztán bátran állíthatja, hogy „Liszt-növendék”! A fiatal hölgy a szálló zongorájához ült, és néhány darabot játszott Lisztnek, aki néhány megjegyzést tett és bizonyos helyesbítéseket javasolt. Maid így szólt: „Na látja: most már ön valóban Liszt-tar.ítvány! Tanácsaim pedig bizonyára hasznára válnak ma esti hangversenyén”. sor az országos múzeumi hónapok megrendezésére. Ez az eseménysorozat a ceglédiek számára is tartogat érdekességeket. Székely Aladárnak, a realista portréfotó első hazai mesterének emlékére 1986- ban emlékplakettet alapított szülővárosának, Gyulának tanácsi végrehajtó bizottsága. A plakettel minden évben egy Cegléden mutatják be — a múzeumi hónap megnyitó eseményeként — az országos fotókiállítás anyagát. Az ünnepi megnyitó beszédet Réti Pál, a Népművelési Intézet munkatársa tartja. Október 8-án, délután hat órakor a realista portréfoto- művészetről és Székely AláTv-t kapott az iskola A Magyar Televízió felhívása nyomán az Abonyi Gépjavító Állomás Leonov brigádjának kezdeményezésére a gépállomás dolgozói egy Olympia televíziót ajándékoztak a Szelei úti iskolának. Választásuk azért esett erre az oktatási intézményre, mert az ott tanuló gyerekek többségének szülei a gépállomáson dolgoznak. Az iskolában lezajlott ünnepélyes átadáson az üzem vezetője, párttitkára, szakszervezeti és KlSZ-titkára is jelen volt. Nagy örömmel fogadták és köszönték meg a kedves ajándékot, mivel így órarend szerint egyszerre két osztálynak nyílik lehetősége az iskola-tv műsorának megtekintésére. Az átadás ünnepélyes pillanata Irta és fényképezte: Gyuráki CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Jó kereseti lehetőséggel hegesztő szakmunkásokat felveszünk. Rákóczi Mgtsz. Cse- mő. Jelentkezés a tsz melléküzemében. Cse- mő. Azonnali belépéssel olajtüzelésű vagy kazánkezelői vizsgával rendelkező kazánfűtőt. valamint portást keres a Ceglédi Tejüzem. Házhelyek eladók a téglagyárral szemben. Érdeklődni Szöllő utca 21. alatt. Csomó, 1. kér., Oncsa dűlő 3. számú azonnal beköltözhető ház eladó. Villany, nagy kert. termő gyümölcsös van. Eladó újszerű jugoszláv kombinált szekrény. neobarokk ülőgarnitúra. zongora. — Széchenyi út 14 b. A Ceglédi Dózsa Népe Mgtsz, faüzemében készült akác- és tolgyparkettát, valamint hajópadlót és sárlécét bocsát a vásárló- közönség rendelkezésére. Ugyanott tűzifa- hulladék is KAPHATÓ. Az áruk mérete, minősége és ára után érdeklődni lehet: Cegléd, Reggel u. 2—4 sz. Telefon: 82—92. Két éjjeliőrt felvesz a M£K ceglédi kirendeltsége. Jelentkezni lehet: MÉK kirendeltség, Cegléd, Kossuth Ferenc utca. Terményforgalmi Vállalat váltó gépkocsi- vezetőt vesz fel. Jelentkezés: Kölcsey tér 1. (Közraktár.) Menyasszonyi ruha kölcsön kapható. Ur- bán Pál utca 2. szám. Eladó 5—6 hl használt boroshordó, borkorcsolya. Malom u. 11. 6 hektós boroshordó eladó. Törtei, Aranykalász Tsz, Ondó Mihály raktárosnál. Kölcsön kiadó három boroshordó. — Cegléd. Bokor u. 14. Eladó Kossuth Ferenc utca 49. számú ház beköltözhetően. Akkor hát szüret! A harmatos, hideg hajnalok, borús napok után ismét napfényes idő következett. Hangos zsivajjal jöttek a szőlőkbe a fiatalok, elégedett, csendes do- hogással a gazdák. Immár két hete tart a szüret. Az őszi verőfényben lassan úszik az ökörnyál, megakad a gazdák kalapján, felpántlikázza a szőlőkarókat. Szaporán hajlik a derék, Zetorok. lovas kocsik viszik a szőlőt. Édes must csurran a présből. Mi fő a bográcsban? Ilyenkor ősztájt vannak szüreti hetek, szüreti napok és — áldás arra, aki kitalálta —, vannak szüreti ebédek is. Ha ezekben a napokban az emoer a határban sétál, egyszeriben — iránytű nélkül — meg tudja mutatni azt a helyet, ahol éppen a szüreti munkák folynak. Mert a bográcsgulyás, no meg a jóféle birkapörkölt illata ugyancsak korgásra készteti a gyomrot — ha már egyszer az ember beleszippantott a szüreti levegőbe. Mert — így tartották a régi öregek, és így tartják ma is — nem szüret a szüret birka nélkül! Nem is nagyon mutatkozik a szüretelek előtt az a gaz- dasszony, akinek bográcsában nem rotyog paprikától pirosló szaftos pörkölt, és mellé egy kevéske krumpli. Ez így illik, mert különben nem vennék komolyan a szüretesek a szives kínálást: „feketéjét szedjék, kedveskéim”. És mit szedjenek a früstök- nél? Inkább szeljenek, mint szedjenek. Nagy darabot a tavalyi avas szalonnából, mellé egy gombócnyi juh tárót, s ha birkák legelésznek a tanya körül, bizonyára akad egy kis juhsajt is a házi kenyér mellé. S mire a nap utolsó „bönge- csókja” is elcsattan, a kunyhó kéményfüstje biztatja a derekukat egyre gyakrabban egyengető szüretelőket: lesz vacsora is! Leginkább déli maradék. És ez a legkapósabb, mert minél többször melegítik azt a pörköltet, annál jobb az ízei Amikor jól „megágyaztak”, nagyot húznak a sor vér gén levő bütykösből. A jó gazda időben gondol a szüretesek szomjúságára. (csat —) A csinos ceglédi* berceli lányoktól hány csók jár a puttonyosnak az elhagyott „böngé- kért”? Erről nem szól a krónika. Az azonban biztos, hogy legény legyen a talpán, aki egész nap puttonyozik. A szorgos kezek munkája nyomán gyorsan megtelik a legnagyobb kád is. „Atlasz — szüret idején” — ez lehetne alsó képünk címe. Gazd’ urunkat piacról hazafelé tartva kapta lencsevégre a fotós. Foto: Péterffy István Hajdani szüretekről ÖKÖRNYÄL ÜSZIK a levegőben, az út- szélen piroslik a kecskerágó. Lombját vetkező öreg diófa alatt beszélgetünk az enyhe délutáni napsütésben. A vénasszonyok nyarára terelődik a szó. A vénasszonyok nyarának gazdasági életünkben nagy szerepe van. A gyümölcsök érlelésében, a paradicsom pirulásában, a szőlő cukrosodásában az őszi csendes napsütésnek felmérhetetlen a jelentősége. Az idei termés bőséges, de gyenge, kevés volt a napsütés s az éjszakák augusztus dereka óta egyfolytában nagyon hűvösek. A szüret a ceglédi határban jó két hét óta tart. Persze nem így volt régen: a szüret idejét a községi elöljáróság határozta meg és dobszóval tudatta a lakossággal. 1878-ig helyi statútumok tiltották a napkelte előtti, a napnyugta utáni, meg a szombat délutáni szőlőimunkát. Szigorúan büntették a szőlőkben megesett veszekedést,- káromkodást, verekedést. Nyár derekától kezdve tilos volt a szőlőkben csirkét, tyúkot tartani, jószágot legeltetni — szigorú büntetés terhe mellett. VENDÉGLÁTÓM idős ember. Gyerekkorától kezdve gyakorolja a szőlőmunkát. Szépen kezelt háztáji szőlejét nézve eszembe jut a vidékünkön sokat emlegetett mondás: a szőlő a görbe embert szereti. Aztán arra terelődött a beszéd fonala, hogy jeles szőlő- vidékeken a szőlők patrónusárjak Orbánt tartják. A ceglédi szőlősök csak azt figyelik, hogy rázza-e a szakállát. De jeles napok Donát. Vince, Balázs és Gergely is. Ha Balázs napján a szőlőpászta négy sarkán egy- egy tőkét megmetszenek, „a szent megvédi a termést a kártevő madaraktól”. így tudom meg azt is, hogy a hiedelem szerint Jakab napján (július 25-én) abbahagyja a szőlő a növést A SZŐLŐS VIDÉKEKEN valamikor csőszöket tartottak. Bizalmi állás volt ez. A csőszfogadás napját a hatóság hirdette meg. Jelet hagyott a csősz kerülő útján a kunyhóknál. Igen, de akkor még a szőlőpás-ztákat szépen körülgereblyézték, hogy jól lehessen látni az idegen dézsmálok lábnyomait Ma már ez sem divat, akárcsak néhány fontos szőlőmunka: a lapjázás és az érés alá kapálás. Régen a kádár kádat készített, a pintér hordókat. Százados hagyományt őriznek e mai napig is megmaradt elnevezések: csöbör, kármentő, tátiké, iődöklő, káforka, cso- moszló, taposó. Ki ismeri napjainkban a taposóasztalt, a taposózsákot, az akasztót, a kapaszkodót? AMIKOR MÉG nem épült tele lakóházakkal a szőlővidék, a kunyhók körül zajlott az élet. A népi építkezés számos érdekes darabja tönkrement, a Kossuth Múzeum raj-, zokban, fotókban örökítette meg a legszebb példányokat, de feldolgozásukra eddig nem került sor. A szedés napestig tartott Akkor az asz- szonynép indult a városra. Ki gyalog, ki kocsin. A férfiak kint maradtak és éjfélig is húzták a faorsós sutut. Közben iszogattak és dallikáztak. Tüzet gerjesztettek s tőkékre ülve hosszan nézték a lángokat és az izzó parazsat. Az újbort Márton napján, november 11-én este lámpagyújtáskor illett először megkóstolni. Ilyenkor próbálták ki apáink és nagyapáink, hogy van-e benne nóta. ... Mire idáig értünk a beszélgetésben, a nap erőser meghanyatlott. Csípős széltől lett libabőrös a karunk. Meghúztuk a rökk- fejes prést. Felettünk a felhőtlen égen vad- ludak kiáltoztak. A szabályos V-alak dél felé igyekezett. — ÜGY LÁTSZIK, hideget éreznek a libák! — mondta a gazda s merígetni kezdte a kármentő bikavérnél sötétebb tartalmát, az öreghegyi, oportóval vegyes, jófajta kadarkát. Szomorú István Vásároljon szaküzleteinkben ás őrizze meg blokkjait, mert az október 1-től december 24-ig ceglédi szaküileteinkben vásárolt áru ősszege után, a blokkok alapján december végén 1% visszatérítést nyújtunk. PfcST MEGYE! RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT * 4 *
