Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

a rlap t969. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Konzervüzem lett a MÍK dobosi savonyitótelepe GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGSZÁRITÁS - ÚJ TSZ-TÁRSULÁS Kis savanyítóüzemet nyitott a MEK néhány éve Gyónott, a mai Dabas XII. kerületeben. Ma. is tovább folyna a köz­egészségügyi hatóságokkal a küzdelem a higiénikusabb környezet megteremtéséért, de legfőképpen a forgalomba ho­zott savanyúság' üvegének le­zárása miatt, amit csupán mű­anyag fedéllel zártak le. Ha ... Éppen jókor Az igényesebbé lett kereske­delem az ilyen savanyúüve- get már nem veszi át. Megkö­veteli a légmentes zárást. Vi­szont a MÉK-nek is alkalma nyílott komolyabb beruházás­ra, üzeme nagyobbítására, gé­piit beszerzésére, és amint megnyílt rá a lehetőség, hozzá is kezdett Már tavaly februárban meg­rendelte egy földszintes üzem­épület tervét — és tavaszra az epület meg a. kazánház is el­készült —, gépekkel szintén felszerelték. Sőt mire a ko­vászosuborka idénye elérke­zett már vákuumozással zár­hatták le a fém fedelű kisebb- •nagyobb üvegeket. De múlt nyáron még csak próbaüzem folyt Mintha csak előre látták vol­na az idei bő termést, éppen a legjobbkor indult meg a ter­melés ebben az évben a özemben. Kukoricabefőtt kis Exportcélra gyártanak töb­bek között egész paradicsomot saját levében, paprikasalátát, félérett paradicsommal vegyí­tett darabos uborkát és „finn uborkát”, amelynek fűszerezé­se merőben szokatlan a ma­gyar ínyeknek. Először készült idén az üzemben málna-, sza­móca- és őszibarackfagylalt- alapanyag, különböző gyü­mölcsíz meg befőtt is. A legfrissebb gyártmány pe­dig a kukoricabefőtt.; ötliteres üvegekbe kerül a zsenge csö­ves kukorica, és zamatéból mit sem veszít. Aki megvásá­rolja, ha hidegen szereti, az üvegből csak kivesz egy csö­vet, aki pedig nem, megmele­gítheti. Két éve mindössze negyve­nen dolgoztak az üzemben, ta­valy a próba alatt már nyolc- vanan, idén pedig száznyolc­vanán. Főleg asszonyok meg lányok keresik meg kenyerü­ket. Nagy szó ez olyan község­ben, ahol jelentős' ipari üzem hiányában kevés a munkaalka­lom. Arról nem is beszélve, hogy bár a téli hónapokban keresetük kisebb, mint a sze­zonban, évi átlagban mégis elérik a havi 1600—1700 forin­tot. Ami azonban további üzémfejlesztés nélkül nehezen lenne elérhető. Tovább épül a telep A tavaly emelt épület mel­lett ez idén elkészült még egy, és a harmadik építését meg­kezdték. Egyidejűleg a legfris­sebben elkészült épület belse­jében lázas munka folyik, gé­peket szerelnek. Ide kerül a zöldség- és gyümölcsszárító részleg, amely decemberben kezdi meg üzemét. Egyelőre almát meg hagymát szeletel, szárít, továbbá laskagombát A szárítóüzem tsz—MÉK kö­zös vállalkozás, a kakucsi Le­nin Tsz lépett be társnak. Vagyis a telepen belül közös vezetéssel és munkásgárdával önálló elszámolás mellett dol­gozik az új társulás. Jövőre ez a vállalkozás megkezdi a zöld. Gazdagabb lesz a Háló helyett horog A soroksári Duna-ágon hor­gászó sok ezer fővárosi és Pest megyei ember régi panasza: Ha a ponty nem eszik, kár is tovább békés halra horgászni, mert keszeg úgysincs, kifogják előlük a hálóval dolgozó szelektáló halá­szok. Ez utóbbiak feladata, hogy a ponty táplálék-konkurrensei- nek számító keszegeket ritkít­sák. Ez viszont valóban a nem nemes halak fogási lehetősé­geit rontotta. Ezért a Duna-ági horgászegyesületek és az or­szágos horgász-szövetség, a MOHOSZ is kérte, hogy a sze­lektáló halászatot ideiglenesen vagy végleges jelleggel szün­tessék meg. Munkatársunk érdeklődé-' sére az Országos Halászati Fel­ügyelőségnél elmondták: „Az OHE hozzájárul a szelektálás beszüntetéséhez, azzal a felté­tellel, hogy a horgászok vál­lalják: társadalmi munkában is különös gonddal fognak ügyelni a viz biológiai ál­lapotára. Ezenkívül a horgászok 1970-től az eddigi évi háromszáz má­PESl MEGYEI HÍRLAP » Magjai Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága e* a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztői SUBA ANDOR >vi a (lg* a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VH1-, somogyi Béla u. s. II. em. Kiadóim atal: Budapest, Vili- Blaba Lujza tér 3. Egész oap dívható központi telefont 343-100. 142-220 Geptro szobák: 343-100 230. illetve 143-100 413. Titkárság: 131-248. Egyéb szamok: 141-462. 141-258. Előállítja! Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX 25 064 lerjeszu a Magyar Posta. Előfizet­hető őarmelv postahivatalnál, a kézbesítőknél. * posta Hírlapüzle­teiben es a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V lőzsef nádor tét L «*.>. Előfizetési díj | nőnapra 20 fonat. zsányi potykaivadék helyett 400 mázsát tesznek vízbe. A sze­lektálás 1970 január 1-től szű­nik meg. Addig még heti két alkalommal vízre szállnak a szelektáló halászok is. A Duna- ág halgazdálkodásáról a továb­biakban az OHF 1971. január 1-gyel életbelépő új üzemterve dönt”. A horgászok régi kívánsága teljesül tehát: kizárólagos birtokosaivá válnak e szép vízterület­nek. Valószínűleg részben át is fog­ják venni a szelektáló halászok szerepét, azaz az Idén már egy­re jobb fogási eredményt elérő keszegezők • gondoskodnak majd a keszegállomány egyensúlyáról. Sz. J. KÖRMEND ni mmm Légmentesen záró múzeumi szekrényeket gyárt jugoszláv megrendelésre a Körmendi Mű­szaki Ktsz. Múzeumi bútorok gyártásával világviszonylatban is kevés vállalat foglalkozik. Ezért jövőt lát ebben a kör­mendi szövetkezet. A ju­goszláv megrendelőknek egye­lőre öt mintaszekrényt mu­tatnak be. Berlinből a Hum­boldt Egyetem botanikai mú­zeuma kért tájékoztatást a szekrényekről. Húsz múzeu­mi szekrényt szállított a ktsz a budapesti múzeumoknak is. ségszárítást is, a telepen dol­gozók száma pedig ismét nö­vekszik, éléri legalább a 220 főt. Sz. E. „Aquincum" A Budapesti Történeti Mú­zeum aquincumi múzeuma alapításának 75. évforduló­ját ünnepli. A jubileum, to­vábbá a budapesti művé­szeti hetek és a közelgő mú­zeumi hónap alkalmából nyi­tották meg pénteken az aquincumi múzeum újjáren­dezett kiállítását, kőtárát és a romterület újonnan helyre­állított szakaszát. Megnyitó beszédet Kőmives István, a Fővárosi Tanács vb-elnökhe- lyettese mondott. Buszkék lehetnek a váci Ha jós Alfréd Üttörőház bélyeg körének tagjai tegnap nyílt kiállításukra. A Magyar Öt­törők Országos Szövetségé­nek felhívására, a „Szabad hazában — Lenin útján” mozgalom első megyei be­mutatkozása méltóképpen si­került. Az úttörőház igazgatója örömmel újságolja: A NEB vizsgálata: Kevés az egészséges ivóvíz Több önkéntes társulót! — Csatornázás állami segítséggel — Fertőzött kutak Filmcsillag — orvosnál Egy híres filmcsillag felke­resi az orvost és megkérdezi tőle: — Levetkezzem, doktor úr? — Ne fárassza magát, mű­vésznő — válaszolja az orvos. — Tegnap moziban voltam és lattarp önt a vásznon! A megye lakosságának nem kielégítő a vízellátása, rosszabb az országos átlagnál. Az ásott, de még a fúrt kutakból is jó néhány fertőzött vizet ad. Van­nak községek, ahol olyan nagy a nitráttartalom, hogy már ve­szélyezteti a csecsemőket. Minderről és a segítés módjá­ról tanácskozott a napokban a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A lakosságnak nem egé­szen 30 százaléka iszik csapvizet. A főváros körül 38 százalék, a déli területeken mindössze 16. A települések kétharmadában egyáltalán nincs folyóvíz, ho­lott itt él a lakosság fele. A különbségek a megye öt váro­sában is szembeötlőek. Vácott (tekintetbe véve a mostani be­ruházásokat) teljes egészében megoldottnak tekinthető. Ceg­léd és Nagykőrös egységes víz­müveinek kialakítása most van folyamatban. Szentendre és Gödöllő ellátása még jelentős összegeket igényel. Ott is van probléma, ahol már működik valamilyen, akár tanácsi, akár társulati vízmű. Amikor létesítették őket, pénz­hiány miatt takarékoskodtak a beruházással. Közben az igény egyre nőtt, a fogyasztás nőtt, s a minimális napi 150—200 literes személyenkénti mennyiséget sem tudjak biztosítani. Ezzel kapcsolatban mondta el a KÖJÁL kiküldötte, hogy vizsgálataik szerint a sűrűn la­kott és vízművel rosszul ellá­tót területeken három-négy­szeresen több dizentériás, fer­tőző májgyulladásos betegség fordul elő. Ha valahol szóba kerül a vízszolgáltatás fejlesz­tése, mindenki csak a csőháló­zat kiterjesztésére gondol, ho­lott rendszerint a vízforrást is bővíteni kell. A bizottság jelentése nyo­mán sorra vették a járások gondjait, amelyek közül külö­nösen a budaiak vízhiánya és a monoriak nagy hátránya okoz gondot. Ez utóbbinál jelentős változás, hogy a monori járás vezetői — akik eddig elzárkóztak a vízműtársulás gondolata elől — a NEB-vizsgálat után a negyedik ötéves tervre nagyarányú fejlesz­tést készítenek elő most már a társulás segítségé­vek A budai járásban a pilisi térség gondja nem új, leg­alább tíz éve megoldatlan, A megyei tanács véleménye sze­rint — most, hogy a pilisi bá­nyák beszüntették működésü­ket — a megfelelő vízellátást a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalatnak kell megol­dani. Vagy úgy, hogy vállalja — évi 3 millió forintos befek­tetéssel — a bánya vízmüvei­nek továbbműködését, ahon­nan elegendő és jó minőségű karsztvizet adhatnának, vagy más módon, de végleges meg­oldást kell - találniuk. A megye a negyedik öt­éves tervben vízmüfejlesz- tcsre és csatornázásra 320 milliót kap az Országos Tervhivataltól, hogy céljukat — a lakosság 60 százalékának folyó vízzel való ellátását — elérjék. Egyelőre nincs, aki a terveket elkészít­se. Az országos tervezőintéze­tek monopolhelyzetben fan­nak, néha éves csúszással szál­lítják a megrendeléseket. Fel­tétlenül fejleszteni kell a me­gyei tervezőintézetet. Talán most nyílik rá lehetőség, bő­vítették a keretét, és székházat is kapnak. Ha mindez együtt lesz, további kérdés: ki épít­sen. Jelenleg 32 vízműtársulat dolgozik. Egy részük az épít­kezést már befejezte. A felvi- lágosító-szervező munka azon­ban döcög, igy aztán sokan ér­dektelenek, vagy kényszere­detten, nem önkéntesen lép­nek be a társulásba. Kívána­tos lenne, ha több munkával, jobb agitációval elérnék, hogy a jelenlegi 51 százalék helyett 70—100 százalékos legyen az önkéntes tagok száma. A vízellátás ma már elvá­laszthatatlan a csatornázástól. Sokasodnak a vízmüvek, az emberek mind több vizet pisz- kolnak. A szikkasztók csak át­meneti megoldást adnak. Az élővizek s a talaj hovatovább telítődnek. A megye minimális programja egymaga legalább másfél milliárdba kerül. Már­pedig a jövőben városias jellegű település csak ott épülhet, ahol közmű is van. A NEB véleménye szerint a szennyvízelvezetés magas költ­ségeit a lakosság általában nem vállalhatja, s azt állami erőből kell megoldani. Ahol azonban van erre lehetőség, s megvan a vállalkozó kedv, mint például Visegrádon és Pécelen, minden eszközzel tá­mogatni kell Az ülés részvevői megálla­podtak abban, hogy a fővárost körülvevő hétvégi üdülőterüle­tek víz- és csatornaépítéséből Budapestnek kellő mértékben ki kell vennie a részét, s az illetékeseknek tovább kell folytatni az ez ügyben meg­kezdett tárgyalásokat k. m. — Tényleg szép a kiállí­tásunk és az értéke sem lebecsülni való, hiszen közei 200 ezer forintos gyűjteményt mutat be az 50 kisdiákból álló bélyegkor. Három ju­bileumot ünnepiünk ezzel a bélyegtárlattal: a tablókon szerepel 25 év összes meg­jelent magyar bélyege, a Le- nin-centenáriumi ünnepség­1 re „Lenin, a bélyegeken” és bélyegkörünk 10 éves fenn­állása alkalmából is kiállí­tottunk egy kis gyűjteményt. — Ki a legszorgosabb bé- lyegyűjtő? — Egy kislány. Mindössze 14 éves, de már 8 éve hódol a gyűjtőszenvedélynek. Komoly anyaga van, például az „UPU”-blokk, ami maga hét­ezer forintot ér. És hogy, hogyan lehet a 14 esztendős Kettler Ritának ilyen érté­kes bélyege? Rendszeresen lottózik és nemrégen -négyes találata volt. Ezen a bélyeg­kor vezetőjének — Tomecskó Mihály bácsinak — segítségé­vel bélyegeket vásárolt. — Alkalmi postahivatalunk is működik. Emléklappal és emlékbélyegzővel ellátva ve­hetnek bélyegritkaságokat az érdeklődők. T. E. Százvendéges tsz-lakodalom ' Vác mellett, Cselőtepusztán, találjuk a Naszály-hegyaljai Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet újjáépített székhazát. Az emeletes épület könyv­tártermében nagy eseményre készülnek. Ma termelőszövetkezeti la-r, kodalmat tartanak a tsz- irodaházban. Volentics Anna orvostanhallgató és dr. Ró­zsik János, a termelőszövet­kezet munkaügyi csoportjá­nak vezetője mondja ki itt a boldogító „igen”-t az anya­könyvi teendőket ellátó Pet­ro Józsefné, Kösd község ta­nácsának vb-titkára előtt A váci járásban ez lesz as első tsz-lakodalom. Száz ven­dég számára küldött arany­gyűrűs meghívót a termelő- szövetkezet KISZ-vezetősége, ide várják Balogh Lászlót, a járási pártbizottság első tit­kárát és dr. Vida Gyulát, a járási tanács elnökét. (P. r.) Szénát hordanak... ...a szekerek a sári Fehér Akác Tsz hatalmas. másodvetésű muhartáblájáról. „Menyej hovortye, avat roptye!” — azaz: kevesebbet beszéljetek, többet dolgozzatok! — biztatják egymást a kazlazók. „Tótul” mondják, hogy a riporter ne értse, de aztán csak elárulják a szlovák szavak jelentését — viszont a helyesírásban nem biztosak. Mondják, a környék minden falujában másképp beszélik a nyelvet — s mind ritkábban. , A munka nyelvét egyformán értik: sietnek — s remélik, addig nem lesz eső, amíg széna van a tarlón. Foto: Gábor I 4 „UPU"-blokk és emléklap Kétszázezres bélyegkiállítás Vácott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents