Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

1 ttrSap 1969. SZEPTEMBER 27.. SZOMBAT Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) Az Egyetemes Posta Egyesület 1874-ben alakult, célja elősegí­teni az országok közötti külön­böző postaszolgálatok megszer- * vezését, tökéletesítését, elmé­lyíteni az együttműködést. Magyarországot, amely a pos­taegyesületnek megalapítása óba tagja, 1964-ben beválasz­tották az egyesület végrehajtó tanácsába. A Minisztertanács a küldöttség vezetőjévé Horn Dezsőt, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első helyettesét, a Magyar Posta vezérigazgató­ját nevezte ki. A Minisztertanács határoza­tot hozott az Állami díj és Kossuth-díj bizottság összeté­teléről. A bizottság elnökévé ár. Ajtai Miklóst, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét ne­vezte ki. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta-» nácsának elnöksége tájékoztat­ta a kormányt a munkaidő- csökkentés tapasztalatairól. Az előterjesztők megállapították, hogy eddig az iparban és az építőiparban mintegy 2 millió dolgozó munkaidejét csökken­tették és ezeknek a dolgozók­nak azonos kereset mellett Ahmedabad Az elmúlt napokban olyan méreteket öltöttek az ahme- dabadi véres hindu—muzul­mán zavargások, hogy most már Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony is a helyszínre sietett. Pénteken meglátogat­ta Deszai volt miniszterelnök­helyettest, aki öt napja éh­ségsztrájkot folytat abban a reményben, hogy tettével jobb belátásra bírhatja a szembenálló hindu és muzul­mán csoportokat és véget vet­het a zavargásoknak, amelyek egy hét alatt ötszáz ember életébe kerültek. évente huszonöttel több sza­badnapjuk van. A kormány megállapította, hogy megfelelő ütemben halad a munkaidő csökkentésére ho­zott határozat végrehajtása és ezzel javultak az érintett dol­gozók életkörülményei. Gondot okoz, hogy a vállalatok sok esetben nem szervezik meg a hét végén a vasúti kocsik ra­kodását és ezzel nehezítik az áruszállítás zavartalan bonyo­lítását. A Minisztertanács elemezte a megnövekedett szabadidő felhasználásának tapasztalatait és megállapította, hogy , na­gyobb gondot kell fordítani a kultúrált pihenés feltételeinek biztosítására. Felhívta a szak- szervezetek, az ifjúsági szerve­zetek, a tudományos intézetek, a közművelődési intézmények és vállalatok vezetőit: fordít­sanak erre nagyobb figyelmet. Az építésügyi és városfej­lesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter közös előter­jesztése alapján a kormány- rendeletben újra szabályozta az állami tulajdonban álló ház­ingatlanok eladásának feltéte­leit. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy társasházzá történt átalakítás ütán a 12 lakásosnál nem nagyobb épületekben le­vő lakásokat magánszemélyek öröklakásként megvásárolhas­sák. Az átalakításról az illeté­kes tanács — illetőleg az el­adásra jogosult állami szerv — gondoskodik. Magánszemé­lyek megvásárolhatják a ve­gyes (részben állami, részben személyi) tulajdonban levő társasházakban levő öröklaká­sokat is. A vásárlásra elsősorban a bérlők jogosultak. Állami in­gatlant azonban csak az vásá­rolhat, akinek — illetőleg csa­ládjának — a vásárlás után legfeljebb egy állandó lakása és egy üdülés céljára szolgáló házingatlana lesz. Az ingatlanok vásárlói ár- kedvezményben részesülnek, a vételárat részletekben fizethe­tik. Ez esetben az összeg tíz százalékát a szerződés megkö­tésekor fizetik ki, a többit évi 3 százalékos. kamat mellett a b.entlakók 25, a másutt lakók pedig 15 év alatt törleszthetik. A megvásárolt házingatlanra 5 évre szóló elidegenítési és ter­helési tilalmat kell a telek­könyvbe bejegyezni. A vételár­ból származó bevételt a taná­csok (állami szervek) elsősor­ban lakásépítésre és az állami lakóépületek .javítására hasz­nálhatják fel. Állami szervek, irodai, gaz­dasági, szociális, kulturális, testnevelési, sportolási, üdülte­tési célra felhasználható ház­ingatlanukat — amennyiben már nem tartanak igényt rá­juk — eladhatják társadalmi szervezetnek, szövetkezetek­nek. A rendelet intézkedik az ilyen épületek vételárának megállapításáról, a fizetési fel­tételekről és az eladásból szár­mazó bevételek felhasználásá­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 31. sz. ÁSlami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyeire 5 napos munkahéttel, azonnali FELVÉTELRE KERES: 9 FESTŐ 9 BURKOLÓ 9 SZIGETELŐ SZAKMUNKASOKAT ÉS O SEGÉDMUNKÁSOKAT Bérezés megegyezés szerint. A vállalat szállásról, étkezésről és hazautazásról gondoskodik. JELENTKEZÉS: Budapest III., (Óbuda) Harrer Pál u. 19. sz. Kekkonen Budapesten PRÁGA (Folytatás az 1. oldalról.) tek több vezetője és tagja, to­vábbá a magyarországi finn kolónia tagjai. Negyed kettőkor tűnt fel a repülőgép, amelyet a határtól a magyar légierők vadászgép­köteléke kísért Budapestre. Losonczi Pál szívélyes, ba­ráti kézfogással elsőként üd­vözölte a repülőgépből ki­lépő finn államelnököt és kíséretét. Díszjel harsant, a díszzászlóalj parancsnoka je­lentést tett a Finn Köztár­saság elnökének, majd fel­csendült a finn és a magyar himnusz. Közben 21 tüzér­ségi díszlövést adtak le a finn államfő tiszteletére. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszön­tötte az egységet. Úttörők vi­rágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek; akik ezután a fogadtatásukra megjelent ma­gyar közéleti vezetőket, s a diplomáciai képviseletek ve­zetőit és tagjait üdvözölték. Dr. Urho Kaleva Kekkonen Losonczi Pál társaságában el­haladt a fogadtatására meg­jelent fővárosi dolgozók so­rai előtt, s barátságosan inte­getve köszöntötte őket. Ma­gyar és finn zászlócskák emel­kedtek a magasba, a fogad­tatás résztvevői meleg szere­tettel köszöntötték a test­véri finn nép képviselőit. Ezután Losonczi Pál mon­dott üdvözlő beszédet, mely­re Kekkonen elnök válaszolt. A díszegység díszmenete után a vendégek gépkocsik­ba ültek és a magyar állam­férfiak társaságában szállá­sukra hajtattak. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken délután az Országház Munkácsy-termé- ben fogadta dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztár­saság elnökét. A finn állam­elnök ezután látogatást tett Fock Jenőnél, a Miniszterta­nács elnökénél. NIXON amerikai elnök saj­tóértekezletén kijelentette, hogy az USA „jó úton jár Vietnamban, olyan úton, amely véget vet a háborúnak”. DR. BÍRÓ JÓZSEF magyar külkereskedelmi miniszter pénteken befejezte kanadai lá­togatását. ELUTAZOTT Moszkvából a Todor Zsivkov vezette bolgár küldöttség. Elutazása előtt Zsivkov találkozott Brezsnyev- vel és Kosziginnel. RUHAELLÁTÁS (Folytatás az 1. oldalról.) csak a közelmúltban megkö­tött szerződés alapján Vácott, Cegléden, Nagykőrösön, Gö­döllőn, Szentendrén és Aszó­don tartanak fenn közös bol­tokat, ahol a legújabb model­lekből áll majd gazdag válasz­ték a vásdWók rendelkezésére. Sikerült a kiskereskedelmi vállalatnak a kis szériában készülő modellekből is biz­tosítani a boltok részére, úgyhogy a legigényesebb vevő is megtalálja majd azt; amit keres, ősztől kezdve a kiske­reskedelmi vállalat boltjai már árusítani fogják a keresett mű­velúr férfikabátot. Bőségesen állnak majd a ve­vők rendelkezésére, többek kö­zött a keresett kasmilon puló­verek, kardigánok és szettek. „ODERA­NEISSE 69" Az „Odera— Neisse 69” had­gyakorlaton: szov­jet helikopteren érkezett csehszlo­vák katonák tá­madásra indulnak a feltételezett el­lenség ellen a re­pülőtéren. (Folytatás az 1. oldalról.) az önök országát is. Ezt soha­sem kívánhatja vissza egyet­len józan eszű, tisztességes szándékú állampolgárunk sem. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy sajnos, mégis meg­van a háború kitörésének ve­szélye, s ennek góca a Német Szövetségi Köztársaság. Az egyetlen állam, amely támadja, nem ismeri el a fennálló határokat A CSKP KB plénum Húsz év harca a békéért A prágai vár Spanyol-termében tanácskozik a CSKP KB plénuma. Prágában folytatta munká­ját a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának csütörtökön megnyílt plénuma. Megvitatták a CSKP Központi Bizottsága elnökségének beszá­molóit a jelenlegi helyzetről és a párt további feladatairól, va­lamint a szervezési és személyi intézkedésekről. A pénteki ülésen Jan Pillér és Stefan Sadovsky, a Közpon­ti Bizottság elnökségének tag­jai elnököltek. Pénteken a vitában eddig Karel Neubert, Vaclav Slavik, Antonin Krcek, Vilem Novy, Leopold Koválcik, Jan Fojtik, Marie Mikova, Karel Polacek, Alexander Dubcek, Evzen Er- ban és Vasil Bilak szólaltak fel. A Központi Bizottság plénu-. mának munkabizottságai foly­tatják munkájukat. A vitában felszólaltak első­sorban a párt jelenlegi munká­jával összefüggő fő kérdések­ről mondták el véleményüket és nézeteik kifejtésével, vala­mint tapasztalataik ismerteté­sével elősegítették az elmúlt időszak fejleményeinek alapo­sabb megismerését. Többségükben egyetértettek azokkal a következtetésekkel és értékelésekkel, amelyeket a központi bizottság elnökségé­nek a jelenlegi helyzetről szó­ló beszámolója adott, és támo­gatták a pártvezetőség által ja­vasolt személyi és szervezeti intézkedéseket. A CSKP Központi Bizott­ságának plénuma folytatja munkáját. A plénum határozatait a rádió és televízió szeptember 28-án az esti órákban ismer­teti. A KB-elnökség két beszá­molójának teljes szövegét és az elfogadott dokumentumo­kat a szeptember 29-i (hétfői) napilapok közlik. MERT MINDENNEK TÖRTÉNETE VAN.„ Október elsején 100 éves a levelezőlap Már annyira hozzászoktunk a levelezőlapokhoz, hogy eszünkbe se jut megkérdezni, honnan származik. A levélbeli közlés egykorú az írott szóval, de a levelezőlap csak 100 éves. Az osztrák postai adminiszt­ráció hozta forgalomba ezt az újítást 1869. október t-én. A siker rendkívüli volt. Mindössze három hónappal később, az év végén, az oszt­rák postahivatalok több mint 3 000 000 levelezőlapot • árusí­tottak ki. Britannia követte a példát és rövidesen a rendőrség se­gítségét kellett kérnie, hogy helyreállítsa a ren­det. akkora tömeg ostro­molta meg a londoni fő­postát a levelezőlapokért. Más európai országok is ha­marosan bevezették a talál­mányt. Kezdetben a levelező­lapokat országonként a belső forgalomban használták, és csak 1874-ben, a bécsi nemzet­közi postai megállapodás alá­írásakor engedélyezték kül­földre küldését. Ebben az év­ben létesítették az általános postai uniót is. A levelezőlap feltalálója, dr. Emanuel Hermann osztrák közgazdász, a bécsi és grazi politechnikai iskolák előadója volt. Hermann javasolta, le­gyen a levelezőlapok postai díjszabása két krajcár (nem öt, mint a leveleké) és a bélyeget nyomtassák rá a lapra. Mind­két javaslatot elfogadták, és a levelezőlap világsikert aratott. Négy évvel korábban az észak-németországi postai konföderáció igazgatója, von Stephan vetette fel a levelező­lap gondolatát, de a csökken­tett tarifára nem is gondolt, és ezért a terv kudarcot vallott. Az első levelezőlapokat barna papirosra nyomtat­ták (hogy kevésbé lássék rajtuk a piszok), és személytelenek voltak, mint valami hivatalos űrlap. A höl- gyekt nem vásárolták, mert nem ~ tartották esztétikusnak, no meg — elég diszkrétnek. Akkoriban még nem létezett telefon és a levelezőlapnak az volt az előnye, hogy bármit kevés szóban, praktikusabban, kevésbé ünnepélyesen közölje­nek, mint levélben, amelyet szépírással kellett írni és ez bizony sok időbe tellett. Az eltelt 100 év alatt két új találmány rendítette meg a levelezőlap egyed­uralmát — a telefon és a képes levelezőlap megje­lenése. 1894-ben „határátlépési enge­délyt” kapott a képes levelező­lap is. Akkoriban, századunk elején, szerte a világon szen­vedélyesen gyűjteni kezdték a képeslapot. Csupán Angliában hetenként 16 millió képes le­velezőlap került a postaládák­ba, 1904-ben. A két világhábo­rúban ismét hasznosnak bizo­nyult a „levlap”. Segítségük­kel kaptak szűkszavú értesü­léseket a legközelebbi hozzá­tartozók a fronton küzdő ka­tonákról, hadifoglyokról. A háború alatt nyomtatott képeslevelezőlapok, a tájképe­sek és a humorosak, a fizetett válaszlevelezőlappal kombi­náltak, a reklám- és propa­ganda célúak, az érzelgősek, a művészi reprodukciók, az újévi üdvözletek, a fekete-fe­hérek, a színesek, a többé vagy kevésbé ízlésesek — Emanuel Hermann találmá­nyának, a kis téglalap alakú kartonnak utódai — elszapo­rodtak és biztos a jövőjük. Az üzenetváltás legolcsóbb eszkö­zei. és 2 millió hétszázezres, jól ki­képzett hadsereggel rendelke­zik. Nem indokolja az önvéde­lem, hiszen ki bántja az NSZK-t? Annál inkább nyil­vánvaló az agresszív szándék. Az NDK nagyütemű gazdasági fejlődésével, korszerű • iparfej­lesztéssel jelentős állama Eu­rópának, s mint ilyen, képvi­selője az emberek békeakara­tának. — Azzal azonban mindany- nyian tisztában vagyunk, hogy sem a szándék, sem az NDK ereje egymagában nem elég. “Ezek a törekvések csak a szocialista országok szo­ros összefogásával diadal­maskodhatnak. Egyúttal ez az erő, amely az agresszív szándékoknak gátat emelhet. Egy utat látunk, amely a megfelelő célhoz ve­zet: ez az európai biztonsági konferencia összehívása. Az ügy közös, magyarok és néme­tek ügye egy. Nagy taps köszöntötte a be­szédet és virágcsokor a ven­déget. Bogdányi kisdiákok ad­ták át. Aztán a komoly témát felváltotta a vidámabb hang. Kis műsort rögtönöztek a muzsikusok, iskolás kis tán­cosok. Német zene, német tánc, magyar muzsika, magyar tánc váltotta egymást. A végén már együtt dúdoltak az emberek az éneklő, trom­bitáló fúvósokkal. T. Gy. » * r

Next

/
Thumbnails
Contents