Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

1969. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK "v^ií/Hap 3 felszabadult Szeged első újságjai „A felszabadult Szeged első újságjai” címmel megjelent a' szegedi Somogyi Könyvtár új kiadványa. Az egykori lapok — a „Szegedi Népakarat”, a „Délmagyar ország”, a „Munka” és más 1944 őszétől kiadott szegedi újság eredeti példá­nyainak másait Péter László tudományos kutató válogatásá­ban adták közre. A kiadvány bevezetője utal arra, hogy az első szegedi lap, a „Szegedi Népakarat” a 1 Kommunisták Magyarországi Pártjának újságjaként, már 1944. október 18-án megjelent. Rövidesen azonban átadta he­lyét az 194’4. november 19-én újra kiadásra került Délma- gyarországnak, a Magyar Füg­getlenségi Front lapjának, amelynek szerkesztő bizottsá­gában Erdei Ferenc, Révai Jó­zsef és Balogh István tevé­kenykedett A nagy hagyomá­nyú szegedi lap akkori első cikkírói között szerepelt Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, Erdei Sándor, Vas Zoltán, Il­lés Béla és sok más neves sze­mélyiség. A harcos korszak emlékeit idéző kiadvánnyal a Somogyi Könyvtár Szeged felszabadu­lásának közelgő 25. évforduló­ját köszönti. Emlékmű Csanádpa lotán Felszabadulási emlékművet avattak a Csongrád megyei Csanádpalotán a község 1944. szeptember 24-én történt fel- szabadulása emlékére. A két és fél méteres szobor Antal Károly Munkácsy-díjas szob­rászművész alkotása. Laskaspóra rönkökbe Vaskerítésből istálló Akácosban gombaerdő Első az országban Szigetes épen az arra tévé­dének szemet szúr, hogy jófor­mán minden ház udvarára vaskapu vezet. A telket, de az előkerteket is vaskerítések vá­lasztják el az utcától. A vaskerítés a jólét tagad­hatatlan jele, hiszen nem ol­csó mulatság, különösen, ha messziről kell szállítani. Csak­hogy négy esztendeje helyben készül a hozzávaló, Szigetcsé- pen. Akad, aki fel is szereli, talán azért is jött divatba. A helybeli Lenin Tsz vasipari ki­segítő üzemében megrendelés­re azonnal, vagy egészen rövid időn belül kapható. Az üzem 150 dolgozója, tekintélyes ré­szük tsz-tag, a Ganz-MÁVAG- nak készít vasszerkezeti mun­kákat, ez a fő tevékenysége ennek az üzemágnak.*A lakos­ságnak szintén dolgozik, és természetesen, magának a tsz- nek is. Most épül — már csak az üvegezése hiányzik — a tsz háromezer négyzetméter felületű üvegháza. Ezen a té­len nagy jövedelmet biztosít már ez is. Hová lesz az üzemek haszna? A még csak egy' esztendős műanyagfeldolgozó mellék­üzem már tavaly is hasznot hozott. Az ott dolgozó 60 em­ber között is szép számmal van tsz-tag. Jelenleg 150 fejőstehenének évi mintegy 400 ezer liter tej­hozamát saját kis üzemében dolgozza fel a Lenin Tsz és a túrót, tejfölt, vajat, gomolya- sajtot közvetlenül értékesíti, részben saját, szigetcsépi bolt­jában. Szigetszentmiklóson pe­dig a MÉK-kel közösen, most (4 0 iífiíiűí'jljiiáiSnj *£ ft'öbl A lepel ABC Ezt túlzás nélkül mondhat­juk: az országban a legszebb ABC áruházat kapta a százha­lombattai lakótelep. Csabaitól a porcelán edényig mindent megtalál itt a kedves vevő, s hogy sokat vesz is, azt bizo­nyítja a múlt havi forgalom, amely közelített a kétmillió­hoz. Az ellátás jő, a tőkehúst frissen Fehérvárról, sok fű­szerárút Budapestről hoznak ide. Szép a kenyér, s általá­ban bőségesnek mondható a választék. A hőerőmű és az olajváros dolgozói keveset jár­nak a fővárosba azért, hogy valamit beszerezzenek. Foto: Urbán A magyar Kalevala sikere Interjú dr. Ortutay Gyulával Dr. Ortutay Gyula akadémi­kus, a MTA Néprajztudomá­nyi Intézetének vezetője — akit a Nemzetközi Népmese­kutató Szövetség bukaresti konferenciáján nemrégiben al- elnökké választott —, kéthetes látogatásról most érkezett ha­za Finnországból, ahol a hel­sinki tudományegyetem rekto­rának meghívására tartózko­dott finn folkloristákkal, nép­rajzi kutatókkal, a finnugor nyelvtudomány rangos műve­lőivel. A finnugor társaságban előadást tartott a finn népme­séről, a finn irodalmi társaság­ban a magyar népköltészeti kutatásokról és a helsinki KIEMELT VALLALAT ÁTKÉPZŐS TANFOLYAMOKAT INDÍT érettségizettek és 8 általánost végzettek részére: központi fűtés, viz-gázszerelő, t villanyszerelő, festő-mázoló, tapétázó, hidegburkoló, műanyag-burkoló, parkettázó, szigetelő, üvegező, kőműves, ács, vasbetonszerelő, műköves, épületasztalos szakmákbaa • Házgyári épületek szerelésénél a legkorszerűbb technológia mellett foglalkoztatjuk. A tanfolyam sikeres elvégzése után minden hallgató szakképesítést kap. A tanfolyam időtartama alatt havi 1600 Ft-os bért fizetünk, majd kiemelt bérrel foglalkoztatjuk. MINDEN SZOMBAT SZABAD. Vidékiek részére szállást adunk, különélést fizetünk, , utazási hozzájárulási térítünk, üzemi ebédet és vacsorát szolgáltatunk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: A 43. s: ÁÉV. szakoktatási csoportiánál Budapeiit XI., Dombóvári út 19. (4, 41, 43, 47-es villamossal). egyetemen a modem magyar népmesekutatás módszereiről. Az előadások mindenütt élénk szakmai vitát váltottak ki. Megérkezése után dr. Ortu­tay Gyula elmondta, hogy a finn—magyar társaságban kü­lönös érdeklődéssel fogadták a Kalevala magyarországi szín­padra viteléről tartott beszá­molóját. Elismeréssel szólt er­ről a színházi eseményről a társaság elnöke, Virolajnen asszony és több finn profesz- szor, akadémikus is. A buda­pesti Körszínház emlékezetes nyári Kalevala-bemutatója — Kazimir Károly rendezésében — annál is inkább jó hírt je­lentett Finnországban, mert a j legnagyobb finn epikus alko­tás színpadra vitelével már a világon sokfelé próbálkoztak, de a korábbi vállalkozások többnyire megbuktak. A finn sajtóban megjelent kritikák mindegyike dicsérő szavakkal illette körszínházi produkción­kat. Rónai Rudolf helsinki ma­gyar nagykövet dr. Ortutay Gyula látogatása alkalmából fogadást adott, amelyen meg­jelentek a finn kormány kép­viselői, a társadalmi és tudo­mányos élet vezető személyi­ségei. építi még ebben az esztendő­ben megnyíló üzletházát, ahol zöldségen, gyümölcsön, kívül saját termékeit és sütnivaló csirkéit is forgalomba hozza. Eddig évente 120 ezer csirkét nevelt. — Valamennyi üzemünk tiszta jövedelmét az utolsó fil­lérig a mezőgazdaságba fektet­jük. Új gépeket veszünk és holdanként átlag 6 mázsa mű­trágyával javítjuk a talajerőt. Teljesen gépesített, új tehén- istállónk mellett már épül az újabb. Néhány éven belül még kettőt szeretnénk emelni — halljuk Németh Lukács fő- agronómustól. Dobó István, a tsz elnöke a most 20 éves Lenin Tsz-nek nyolc esztendeje elnöke. Nevé­hez fűződik az 1964-ig nagyon gyenge szövetkezet fejlődése. 1961-ben egy szántóegységre 642 forint jövedelem jutott, a múlt évre csaknem huszonöt­ször annyi: 15 700 forint. A ta­gok átlagjövedelme 1964-ben 5687 forint volt. Mára megöt­szöröződött, 29 121 forint. Ráckevén, a járási tanács­nál hívták fel figyelmemet a szigetcsépi Leninre. Elnökét dicsérték: kiváló szervező, óvatos ember — mondották. — Óvatossága azonban nem ke­rékkötője semmi újnak. Meg­fontolt vezető, aki mielőtt va­lami nagyba belevágna, előbb kicsiben kísérletezik. Nagy vállalkozás Szigetcsépen harmadik éve gombát is termelnek. — Nekem hobbym a gomba — árulja el a főagronómus. — Hét éve Pesten járt az NDK- ból a nagy gombász, Lutthard professzor. Meghallgattam elő­adását a laska gombáról,,. az-, után átböngésztem az. egész! gomba irodaimat és amikor négy esztendeje ide kerültem, előadtam elképzelésemet az elnöknek. Nem mondott azon­nal igent. En azonban jártam az erdeinket, akad a fákon laskagomba, szedtem a spórá­ját. Kis laboratóriumot ren­deztem be, előállítottam a sza­porító anyagot. Az elnök csak figyelte, érdeklődött munkám iránt. Végül kísérleti telepnek 150 négyszögölet adott akáco­sunkban és vásárolt kétszáz mázsa íarönköt. Azt beoltot­tam, hetek múlva pedig meg­volt az első szüret. Azóta mint erdőben az erdő, gombatermő rönkök sorakoz­nak az akácok árnyékában. A termést pedig a községbeli tsz- bolt értékesíti, egyszerre diva­tos élelmiszer Jett a gombából. Kimegyünk együtt a nyír­fásba, ott éppen most építik három holdon a gombaerdőt. Már beoltott rönkök ezreit ás­sák szép sorban a fák közé. — {larminc vagon rönköt kellett vennünk és a munka­díj is magas. Ennyi pénzt nem vonhattunk el a mezőgazda­ságtól. Szinte egyszerre nyúj­tottuk ki egymás felé kezün­ket a MÉK és mi. Megszüle­tett az első tsz-MÉK gomba, termelő közös vállalkozás. Szüret előtt A laskagomba jó ízű, terme­lése olcsóbb a sampionénál, ára alacsonyabb lesz. Évente 80 nap alatt, amíg három év JT Uj vezetőséget választanak a KISZ-esek Szerte az országban — így Pest megyében is —, a KISZ- alapszervezetek tagjai új veze­tőséget választanak. Két hónap alatt — szeptem­ber 15-től november 15-ig —, a megye' 1200 alapszervezeté­nek 34 ezer tagja járul az úr­iakhoz. A jelölő bizottságokat már korábban megválasztot­ták, s azok elkészítették a je­löltek listáját. Nemcsak a ve­zető posztok betöltésére tesz­nek javaslatot, hanem a kül­döttek személyére is. Az ifjú­sági szervezet demokratizmusa szerint az alapszervezetek kül­döttekkel képviseltetik magu­kat a járási, városi és nagy­üzemi vezetőségválasztó gyű­léseken. Eddig közel 50 alapszerve­zetnél tartották meg a válasz­tást, tegnap Cegléden az ŰT- GÉP-nél. Miután befejeződnek a vá­lasztások az alapszervezetek­ben, megkezdődnek a járási, városi és nagyüzemi választá­si gyűlések. múlva a rönköket fel nem éli a gomba, körülbelül két és fél vagon megterem a három hol­don. Októberben kezdődik a szü­retelése. Azaz Németh Lukács olyan laskagombát ■ is talált és szaporított, amely már augűsz- tus végén terem. Plusz 15 és mínusz 5 fok között él meg ez a gomba. Sokszor még. kará­csonytáján is szedhető. Egyéb­ként Németh Lukács most azon kísérletezik, hogy a las- kagomba termesztési idejét egész évre meghosszabbítsa. Ez lesz az ország első igazi laskagomba nagyüzeme, és Pest megyében is az első. Búcsúzásnál azonban hang­súlyozzák : nemcsak gombát, egyebet is termelnek. 270 hold Bezosztája búzájuk például átlag 19,53 mázsa termést adott holdanként. Idén elsők lettek a járásban. Szokoly Endre 4500 népességi térkép A Technika Házában szer­dán befejeződött a nemzetkö­zi népességi térképkiállítás és tanácskozás. A bemutatón 35 ország több mint 4500 népes­ségi térképét láthatták az ér­deklődők. A tudományos kon­ferencián 17 ország szakem­berei fejtették ki véleményü­ket. A szakemberek azon fá­radoznak, hogy a megfelelő ábrázolási módszerrel kidol­gozott térkép ne csak a pilla­natnyi állapotot tükrözze, ha­nem a várható fejlődésről is tájékoztasson. Éremhullás 17 szarvasbikát — köztük 3 arany, 2 ezüst és 2 bronz­érmes agancsát — lőttek a vadászvendégek a Tolna me­gyei hőgyészi erdészetben. A telekspekuláció alkonya A Minisztertanács augusztus végi határozata a telekgazdál­kodás egyes kérdéseinek ren­dezéséről felrázta a közvéle­ményt, szóra bírta az embere­ket. Megjelenése után jó pár hi­vatalban, üzemben hangosan is elmondták a kollégák azt, amit eddig csak suttogtak — de tudtak — egyik-másik munkatársukról. Ritkán hasz­nált, úgy tűnt egy időben, hogy már elfelejtett fogalom volt az, amit emlegettek: te­lekspekuláció. Ennél? talaját — bármily furcsán hangzik — a fejlődés teremtette meg. Amint javult az életszínvonal, úgy határoz­zák el egyre többen, hogy nem várnak állami lakásra, bármily fáradtság árán családi házat építenek. Ezek többnyire-kis­városi, falusi emberek. A váro­si lakosság körében viszont a zaj, a füst, a vegyianyagok használatának fokozódásával párhuzamosan nő a szabad le­vegő iránti igény. Kellene egy kis telek, valami kellemes völgyben, fák között, vagy víz­parton. És akadtak emberek, akik ezt a leendő igényt jóelőre megszimatolták, felkészültek az Itt előbukkanó üzleti lehe­tőségek kihasználására. Ezek a telekspekulánsok. Két fajtá­juk van. Egyik típusuk ízig- vérig mai ember, kitűnő kap­csolatokkal. Beszélnek például valakiről, aki meghallotta, hogy a Dunakanyarban hat­van négyszögöles telkeket par­celláznak, négyszögölenként 30 forintos áron. Kapcsolatai ré­vén megszerzett ebből az ak­cióból 25 parcellát, azaz csak­nem egy katasztráíis hold föl­det. Öt-hat évvel ezelőtt, négy­szögölenként 30 forintért. Ami­kor kezdett divatba jönni a Dunakanyar, hallgatott és várt. Mikor a divat már magasra csapott, kezdte eladogatni a parcellákat. Négyszögölenként 200 forintért. Állítólag van ne­ki még most is néhány darab, de ezt már csak jóbarátoknak adja — 350 forintjával. A másik típus ízig-vérig régi­vágású ember volt. Volt valami családi birtoka, öröksége. En­nek egy részét elsodorták az idők, egy része azonban vala­mi ravaszkodás eredménye­ként, sokszor merő véletlen- ségből, megmaradt. Szántóföld volt a telek, a háború előtt még jelentéktelen helyen. De közben a hely divatba jött, kö­zelében utat építettek, vízveze­téket húztak, villanyt kötöttek be. A mi régivágású emberünk pedig megérezvén a történelem parancsát, elkezdte szeletelni a földet. Erden, vagy a soroksá­ri Duna-ág valamelyik szige­tén, vagy a Velencei-tó mel­lett, vagy a Balaton túlsó vé­gén. ahol csak most indult meg a fejlődés. Az a két-három holdas terület 40 esztendeje mindenestül se ért meg ezer pengőt. Ma már van olyan da­rabja. amit négyszögölenként 3000 forintért kérnek. Eddig nem adta. A Minisztertanács határoza­tának célja éppen az, hogy ad­ja és ne kapjon érte három­ezer forintot ölenként. Hogyan akarják ezt elérni? Már most érvénybe lépett a határozatnak az a része, amely szerint egy családnak, illetve egy felnőtt állampolgárnak legfeljebb egy lakótelke és egy víkendtelke lehet. Január 1-töl pedig érvénybe lépnek a járu­lékos rendelkezések is. Ezek értelmében a telekhalmozók maximális esetben négyszög­ölenként 40 forint adót is fi­zethetnek évente. Ezenkívül, ha egy területen kommunális beruházásokat valósítanak meg, akkor a telektulajdono­soknak meg kell fizetniük a költségek méltányos részét. A járda, a villany ugyanis az ő vagyonuk értékét növeli. A cél világos: ne legyen ki­fizetődő telkeket halmozni, akinek van, az bocsássa áru­ba. a kínálat pedig törje le áz árakat; A közvélemény őszinte egyetértéssel fogadta a határo­zatot. Az első lelkesedés el­múltával azonban ideje már megmondanunk, hogy pusztán a papírtól csodákat nem vár­hatunk. Van nálunk telekspe­kuláns. de nem sok. Afféle „mini-tőkések” ezek, ha min­dent felkínálnak eladásra, az se változtatja meg gyökeresen a telekpiaci helyzetet. Az ér­deklődés kielégítéséhez ennél sokkal többre van szükség., Mert ha marad a „szabad le­vegő” divat és marad a csalá­di ház építkezési kedv — miért ne maradna —, akkor a telket keresők továbbra is fel fogják verni az árakat. A telekügyek gazdája a ta­nács. A megoldás kulcsa is jó­részt a tanács kezében van. Lakóházépítésre, levegőszip­pantásra alkalmas hely ugyan­is több van még Magyarorszá­gon, mint gondolnánk. A Ba­dacsonyban például vagyonba kerül egyetlen tőke szőlő tulaj­donjoga is, néhány kilométer­re onnan, a Szentgyörgyhe- gyen pedig száz holdszámra pusztul az ugyanolyan jó bort termő, jó levegőt kínáló talaj. Befektetés kell hozzá, meg ügyes propaganda és a tanács könnyen kifoghatja a szelet a telekspekulánsok vitorlájából. Fejlőnő falvak, városok hatá­rában mindenütt akad nagy­üzemi művelésre alkalmatlan, dirib-darab, de lakótelepek ki­alakítására egyébként alkal­mas terület. Ha ezeket bekap­csolják a település vérkeringé­sébe, azután parcellázzák, is­mét növekszik a kínálat. Az új határozat emeli a kisajátítási árakat. Ez már lehetővé teszi, hogy a városok, falvak belte­rületén terpeszkedő, nemegy­szer több holdas magántulaj­donú portákat célszerűbben hasznosítsuk. Sok a lehetőség, de ezeket a tanácsoknak kell felkutatniuk és a lakosság ér­dekében célszerűen, a nyerész­kedés mellőzesével hasznosí­taniuk. A Minisztertanács döntése határozott, de nem drákói. Nem beszél például kisajátí­tásról, elkobzásról vagy telek­ár maximálisról. Gazdasági eszközökkel igyekszik egy ká­rossá, hovatovább kórossá fa­jult jelenséget kiiktatni éle­tünkből. Továbbá gazdasági eszközökre van szükség, hogy ez a szándék valóban elérje célját. Földeáki Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents