Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Ifl PEST uecvKi kMMtm 1969. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A jövedelem-megtérítésről.., Az örökségről... Egy lakáskérdésről... ...és a családi pótlékról Tartalékos katonai szolgálatra behívott dol­gozó igényt tarthat-e ke­reset (jövedelemi-kiesé­sének megtérítésére? N. I. váci olvasónk sérelme­zi, hogy katonai szolgálatra történt behívása ellenére a munkáltató nem fizette meg az átlagkeresetét, és tőlünk kér­dezi, hogy mi ezzel kapcsolat­ban a jogszabály. A munkáltató olvasónkkal szemben helytelenül járt el. Ha 10 napot meg nem haladó tar­talékos katonai szolgálatra vo­nul be a dolgozó, akkor illet­ményt a hadseregtől nem kap, de a munkáltató az átlagkere­setet, illetve az átlagjövedel­met köteles kifizetni. Tíz na­pot meghaladó szolgálat tarta­ma alatt a katonai szolgálat teljes idejére a bevonult dol­gozó a fegyveres erők által fo­lyósított illetményben és ter­mészetbeni ellátásban része­sül. Ezenkívül megilleti őt a munkaviszonya vagy szövetke­zeti tagsága alapján a mun­káltatótól, illetőleg a szövet­kezettől átlagkeresetének (át­lagjövedelmének) mértékéig terjedő kereset-, jövedelemki­egészítés. Tehát ha olvasónk 10 napot meghaladóan volt tartalékos katonai szolgálat­ban, akkor a katonaságtól ka­pott illetmény és az átlagke­reset közötti különbözet össze­gét köteles a munkáltató kifi­zetni. Forduljon panaszával a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. Az örökhagyó életé­ben adott kisebb aján­dékai beszámítanak-e az örökségbe? Ny. I. jelenleg kórházban le­vő olvasónk apja elhunyt. Ap­ja életében alkalomszerűen pénzsegítségben részesítette, de most özvegy édesanyja az apai örökségből ezt a pénzösszeget le akarja vonni. Kérdezi; jo­gos-e a levonás? Ha az elhunyt édesapa részé­ről az ajándékozás rendszere­sen megismétlődő és összeg szerint is jelentős volt, abban az esetben az összes körülmé­nyek figyelembevételével a törvényes örökrészből (köteles­részből) levonásba kerülhet. Egyébként azonban a köteles­rész alapjához nem tartozik hozzá a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék. Ami az ingóságot és a lakást illeti, a túlélő házastárs eseté­ben az ingóságokat általában csak akkor szokták a hagya­téki leltárba felvenni, ha azt kérik. Ha ezt az özvegy édes­anyja elmulasztotta volna, és olvasónk úgy látja, hogy ér­tékesebb ingóság is maradt, kérheti a hagyaték leltározá­sát, az eljárás lefolytatását. Ha azonban az életfenntartáshoz, a mindennapi szükséglet ki­elégítéséhez nélkülözhetetlen holmikról van szó, akkor an­nak haszonélvezeti joga az öz­vegyet illeti, és azzal létfenn­tartásához szükséges mérték­ben szabadon rendelkezhet. Olvasónk azt is írja, hogy az elhunyt apja barátja pedig jo­got formál az írógéphez, ami jelenleg olvasónknál van. Mi­vel vitás, hogy az írógép az elhunyté volt-e, ezért a tulaj­donjog kérdése csak polgári bíróság előtt tisztázható. Szabad rendelkezésű lakássá lehet-e alakítani a tanácsi rendelkezésűt? M. J.-né ceglédi olvasónk bérlakásban lakik, és a ház- tulajdonos a tanácsi rendelke­zés alatt álló lakás egy szobá­jából konyhát és előszobát épí­tett. Miután szabad rendelke­zésűvé vált a lakás, hozzátar­tozója beköltözött, majd pe­dig apróbb bosszantásokkal igyekszik nehezíteni az együtt­lakást. Amennyiben a lakás átalakí­tására az építésügyi hatóság engedélyt adott, akkor nem kifogásolható, hogy a koráb­ban tanácsi rendelkezés alatt álló házból szabad rendelke­zésű lett. Ennek következté­ben üres vagy megüresedett lakrészbe a tulajdonos, hoz­zátartozója vagy általában ki­jelölt személy beköltözhet jog­szerűen, azt viszont nem tehe­ti meg, hogy olvasónknak mint bérlőnek jogait csorbítsa, il­letve megakadályozza abban, hogy a bérleményt rendelte­tésszerűen használhassa. Azt sem teheti meg, hogy elzárja a vizet a bérlőtől, mert az bir­tokháborítás, és jogosan for­dulhat a tanács igazgatási osz­tályához. Meghalt dolgozó férfi jogán egy gyermek után jár-e családi pótlék? O. L.-né gödöllői lakos férje meghalt, házasságukból egy gyermek maradt. Olvasónk kérdezi, jár-e utána családi pótlék. Egy gyermek esetén a dol­gozó férfi jogán akkor állapít­ható meg családi pótlék, ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatkozású, és emiatt állan­dó ápolásra, illetve felügyelet­re szorul. Hasonló ügyben fordult hoz­zánk L. M.-né váci olvasónk, akinek férje halála után szü­letett az első gyermek, és ké­telyei vannak, hogy kaphat-e családi pótlékot. Az elhunyt férj jogán sem a dolgozó, sem más eltartó családi pótlékra nem jogosult. Az egyedülálló dolgozó nő azonban egy gyer­mek után is jogosult családi pótlékra. Ilyen módon olva­sónknak kedvező választ ad­hatunk, mert bár nem a férje, hanem a saját jogán jogosult a családi pótlékra. Ez vonatko­zik a gödöllői olvasónkra is. Dr. M. J. Az a felnőtt, aki gyermekko­rában megszerette a könyvet, jó barátot szerzett magának egész életére. Soha nem unat­kozik., A könyvben felüdülést talál ha fáradt, ismereteket gyarapit, távoli világokat jár be és jobban megérti a közelé­ben élőket is. Hogy mit jelent a könyv, az olvasás, arról már nagyon sokszor írtak és még nagyon sokat lehetne írni. Mindenki, aki szereti a köny­vet. ezt át is érzi. Aki viszont nem leli örömét az olvasás­ban, annak nehéz megmagya­rázni értékét. A nevelők, nép­művelők, pszichológusok, mind ismerik a jelentőségét az irodalmi élményeknek. Tudják, hogy a tartalmas, az igazi könyv sokszor erőteljesebb hatást gyakorol a gyermekre, mint a nevelő hosszas rábeszélése. Az olvasmányok hősei követendő példákat jelentenek, hasonlí­tani akar rájuk. Nincs is talán ember, aki egy-egy könyv ha­tására, valamit ne változtatott volna önmagán is. Különösen a serdülő gyermeknek ad jó irányítást a könyv. Élettapasz­talata még kevés, új és új kap­csolatait elsősorban a könyvek alapján szerzi meg, itt éli át azokat az érzelmeket, amiket valóságban nem élt át. Olvas­ni azonban meg keli tanulni! Ezalatt természetesen nem azt értem, hogy a betűk olvasásá­nak készségével kell rendel­keznie. Az irodalom olvasása nem pusztán a készségek meg­szerzésétől függ, hanem az iro­dalom iránti tartós értelmi és érzelmi hatást is feltételez. Ez a hatás jóval előbb kezdődik, mint az olvasási készség elsa­játítása és elsősorban a csalá­di környezet hatására alakul ki. Még beszélni sem tud a gyermek, amikor először kerül kapcsolatba a könyvvel. A me­sekönyv szép, színes képein fedezi fel saját játékait. Rög­zíti az első tanult szavakat. „Baba”, „pipi”. Azután már nem elég a képeket mutogatni. Kérdez. Miért van ott a baba, mit csinál? János kétéves, még szókincse meglehetősen korlá­tozott. Mondatot jiem fűz ösz- sze, egy-egy szó azonban mély történéseket rejt. Előszed egy képet, amin egy romantikus őszi kertrészlet van. „Bambi, tütü, erdő”, mondja és kis uj­jaival bökdös a képre, majd simító mozdulatot tesz. Ma­gyarul a történet így hangzik. „Bambi, az őzike befutott a kertbe, egyszer csak jött egy autó és dudált, az őzike meg­ijedt és visszafutott az erdőbe, GYERMEKNEVELES A könyv és a gyermek most azért nem látjuk”. Ezt a j mesét anyu találta ki egyszer, j amikor a valódi Bambi könyv j nem volt kéznél. János azóta j mondatja a mesét. De szereti a többi könyvet is, a képeket nézi, amikor mesélnek, össze­csengő rímeket ő mondja. Még nem tud beszélni, de ért és szereti a könyvet. Vigyáz rá és hosszan nézegeti, elfoglalja magát velük. A kifejezésre ke­rülő egy-egy szó elárulja, hogy most újból átéli a történést, dolgozik fantáziája. Még mielőtt beszélni tudna a gyermek, a történés, a mese már érdeklik. Először csak az egyszerű rövid történetkék. A hősök úgy mozognak, úgy cse­lekszenek, ahogy a kisgyer­mek. Újból éli saját élményeit. Az óvodás gyermek már bonyolultabb emberi kapcsolatok megérté­sére is képes. Igényli az árnyal­tabb jellemű hősöket, a bo­nyolultabb kalandokat. Nem csak saját életének történéseit akarja újból átélni, a mese olyan cselekményt hozzon, amit ő még nem képes telje­síteni, de szeretné tenni. Tu­lajdonképpen igénye az iroda­lommal már hasonló a felnőtt igényével. Esemény, változatos esemény, tisztán értelmezhető jellemek azok, amelyek neki megfelelnek. A jó, egyértel­műen jó legyen, a rossz felis­merhetően rossz. Amíg nem tud még olvasni, az irodalom, a könyv élményét mi nyújtjuk. A könyvek, a szép képes könyvek felidézik számukra az elmondott mesé­ket. Ismételgetik, mondogatják olyankor is, amikor mi nem érünk rá. Felidézi az élmény az ismert anyagot. Az a gyer­mek, akit ilyen pici korban az irodalomhoz szoktatnak, job­ban elmarad magában is, mert gazdagabb a fantáziavi­lága, tartalmasabbak a játé­kai. Szókincse, kifejezésmódja sokkal jobb, mint annak a gyermeknek, akinek nem me sélnek. Az olvasás kezdeti szakában olyan könyvet kell adnunk, ahol még sok a kép, kevés a szöveg, könnyű olvasni. Óvo­dás és iskoláskorú gyermeknél még nagyon fontos a könyv külalakja is. Nagy betűs, szép kiállítású könyvet szívesebben olvas. Ebben a korban kell megta­nítani a könyv megbecsülésé­re is. Nem tépjük a könyvet, nem hajtogatjuk be a lapjait, piszkos, zsíros kézzel nem nyúlhatunk hozzá. Erre ne­künk kell példát adnunk. Amikor elkezdődik az önálló olvasás időszaka, a gyermeknek még szüksége van irányításunkra. Mivel a könyv pedagógiai ha­tást jelent, nem mindegy, hogy milyen könyvet kap kézhez. Minden könyvet, amit gyere­künk kezébe adunk, nekünk is ismernünk kell. Ahhoz ugyan­is, hogy a gyerek mélységében értsen meg egy könyvet, meg kell tanítani úgy olvasni, hogy élvezni tudja az'irodalmi kife­jezéseket, észrevegye a jellem­ábrázolást, rendezni tudja azo­kat az új ismereteket, amit a könyv adott Ezt csak akkor érjük el, ha beszélgetünk a gyerekkel olvasmányairól, ha mi is értékeljük. Az irodalmi ízlés kialakítása a kicsiknél j kezdődik, de a 10—13 évesek- ! nél mélyítjük el igazán. Észre- | vetetni velük, hogy az esemé- 1 nyék, a cselekvés nem függet­len az emberektől, akik véghez viszik. Miért bátor, miért tesz helyesen vagy helytelenül. A mély összefüggések feltárására tanítani kell. Az első regény élmény. A közös megbeszélés után azt is fel tudjuk mérni, hogy mit ért meg gyerekünk, mi érdekli és ez újabb ötlete­ket adhat nekünk a könyvek válogatásánál. Ez nem azt jelenti azonban, hogy cselekménytelen, unal­mas könyvet adunk a gyerek kezébe. A kalandos könyv is irodalom, ha avatott tollú író írta. Rábeszélés nélkül olvas az a gyerek, akinek családjá­ban megvan a könyv becsüle­te. Dr. H. A. A rádió és televízió műsora vasárnap KOSSUTH RADIO 6.10: Kellemes vasárnapot! 7.25: Múzeumok és kiállítások program­ja. 8.10: Édes anyanyelvűnk. Lő- rincze Lajos műsora. 8.15: Jó reg­gelt vasarnap! 9.45: Hanglemez M. K. 9.50: Béládi Miklós könyv­szemléje. 10.05: Jelentés az öttusa VB-ről, Budapestről. 10.10: A Du­kes Dixieland együttes műsorából. 10.22: Rekord. Rádiójáték gyerme­keknek. 11.05: Jelentés az öttusa VB-ről, Budapestről. 11.15: Csanádi Imre, Csoóri Sándor, Toldalagi Pál versei. 11.29: Georg Kulenkampff és Solomon lemezeiből. 12.10: Je­lentés az öttusa VB-ről, Budapest­ről. 12.15: Kulenkampff és Solo­mon lemezeiből c. műsor folytatá­sa. 13.04: Nem azért mondom... Hámos György műsnra. 13.14: A Magyar Néphadsereg Közp. Mű­vészegyüttesének énekkara nép­dalokat énekel, Bige József furu­lyázik. 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Jelentés az öttusa VB-ről, Buda­pestről. 14.05: Részletek Offenbach a Varázshegedű és Suppé A szép Galathea c. operettjéből. 14.50: Firenzei levél. FeladŐ: Szécsi Éva. 15.08: Jelentés az öttusa VB-ről, Budapestről. 15.15: A dzsessz ked­velőinek. 15.25: Színházi Magazin. III. évfolyam 7. szám. 16.25: Bemu­tatjuk a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának új felvé­teleit. 17.05: A Stúdió 11 játszik. 17.20: Közvetítés az atlétikai EB- ről, Athénből. Beszél: Gulyás Gyu­la. Közben: Könnyűzene. 17.35: Ra­vel: Tzigane. 17.45: írók fóruma, jankovich Ferenc írása. 18.00: Fa­luról — falunak muzsikával. Sár­mellék. Béres János műsora. 19.10: Lily Pons operafelvételeiből. 19.28: A zene nem ismer határokat. .. Szórakoztató zenei műsor. 20.03: Budapesti művészeti hetek. A Rá­diószínház bemutatója. Élő holt­test. Lev Tolsztoj színművének rádióváltozata. 21.32: Üj lemeze­inkből. 22.10: Sporthírek és totó- eredmények. 22.46: Imádság Ma­rilyn Monroeért. Ernesto Cardenal nicaraguai költő versei. 23.04: Szeptember — Könnyűzene. 0.10: Artur Rubinstein három Chopin noktürnt zongorázik. PETŐFI RÁDIÓ 7.30: Bach-orgonaművek. 8.00: Miska bácsi lemezesládája. 8.30: Operakalauz. Gluck: Orfeusz. 0.30: Újpest kulturális hagyományai. Dr. Szalay György jegyzete. 9.40: Szívesen hallgattuk. Darvas Iván szerepeiről (ism.). 10.36: Vasárnapi koktél. Komjáthy György táncze- : neműsora (ism.). 12.06: Jó ebédhez • szól a nóta... 12.57: Bator fája. Mesejáték. Mongol népmese (ism.). 14.00: Táskarádió. 15.00: Szerelmi bájital. Részletek Donizetti operá- jábóL 15.35: Mit hallunk? Érdekes­ségek a jövő hét műsorából. 16.05: Találja ki, hol járunk? Földrajzi fejtörő. 16.20: Népi muzsika. 16.55: Moldvai képeskönyv. Nagy Piros­ka műsora. 17.25: „Jártam kinn a zivatarban . . .*» Száz éve született. Poldini Ede. Albert István össze­állítása. 18.05: A Rádiószínház Mú­zeumából. A viterboi lányok. Gün­ther Eich rádiódrámája (ism.). 19.39: Operettdalok. 20.10: Beetho- ven-művek. 21.05: Legyen a Hor­váth kertben Budán ... A Budai Színkör zenés regénye (ism.). 21.57: Nagy siker volt — Hallgas­suk meg újra. 22.40: Hajdúsági Mű­vésztelep. Furkó Zoltán riportja. 23.10: Brahms: I. szimfónia. URH 16.05: Csak fiataloknak! Kom­játhy György tánczeneműsora. 17.35: Hanglemezparádé. 18.05: kapcsoljuk a 22-es stúdiót (élő). Közben: 18.50: Szeptember. Ver­sek (ism.). 19.35: Zenekari muzsi­ka. 20.33: Jugoszláviai népzenei té­mák — dzsesszben. 21.04: Vivaldi: Tizenkét hegedűverseny. Op. 4. 21.59: Schönberg: Két egyfelvoná- sos opera I. Várakozás, II. A sze­rencsés kéz. TELEVÍZIÓ 9.25: Felsőfokú matematika. Vek­tor algebra II. rész. 10.05: Angol nyelvtanfolyam haladóknak. A fo­lyón. 'Walter és Connie-sorozat. 10.20: Zebra. Közlekedési műsor gyerekeknek. 10.35: Támadás a ki­rály ellen. Sakktanfolyam gyere­keknek. 11.00: Mi újság a Futrinka utcában? A hurkabőrke körbejár. 11.30: „Erőt, egészséget”. Részle­tek a BM tanintézeteinek évzáró ünnepségéről, felvételről. 12.15: Francis a nagyvadak országában. 34. Különös barátok. Francia ter- mészetfilm-sorozat. 12.30: öttusa- VB. Lovaglás. Közvetítés Buda­pestről. 15.55: A képzőművészet története. III. Az ókori Mezopotá­mia művészete (ism.). 16.25: Rek­lámműsor. 16.30: Telesport. 1. At- J létikai EB közvetítése Athénből. 2. Súlyemelő VB Lepkesúly. Közvetí­tés Varsóból, felvételről. 17.45: Most margarétás záporok .. . Mai bolgár líra. 18.10: A világ térképe előtt. Heti külpolitikai összefogla­ló. 18.25: Rinalöo Rinaldini. Ma­gyarul beszélő nyugatnémet rövid- játékfilm-sorozat. 12. Rozália. 18.50: Esti mese. 19.00: „Röpülj páva...!” A felszabadulási népdalverseny ünneDi megnyitója. 20.00: Tv-hír- adó. 20.20: Triptichon. Tv-film. 21.30: Lyra ’69. Csehszlovák köny­nyüzenei film. 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Operák Shakespeare drámái nyomán. 9.10: Rövidebb úton. Ri­port. 9.25: A hét előadóművésze: Suzanne Danco. 10.05: Jelentés az öttusa VB-ről. 10.10: Janika. Go da Gábor elbeszélésének rádióvál­tozata. 10.30: Mozart: G-dur vo­nósnégyes. 11.00: Iskolarádió. 11.35: Alexandra. Részletek Szirmai— Martos operettjéből. 12.30: Jelen­tés az öttusa VB-röl. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Nóták. 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 Édes anyanyelvűnk. Lőrincze La jós műsora, (ism.). 14.05: Suzanne Danco Bach-múveket énekel. 14.16 Szolovjev Szedői filmzenéiből. 14.28: Pol-beat. 14.39: A fecskék fészket raknak. Móricz Zsigmond regénye folytatásokban. IV. rész, 15.05: Jelentés az öttusa VB-tőI. 15.10: Harsan a kürtszó! 15.43: Já vor Ottó: Hotel de Transsylvanie Rádiójáték. 17.20: Jelentés az öt­tusa VB-ről. 17.25: Lemezmúzeum Kirsten Flagstad énekel. 17.42 Van új a nap alatt. 17.57: Húszas stúdió. 18.55: Jelentés az öttusa VB-ről. 19.25: Jelentés az öttusa VB-ről. 19.30: Szereti ön Bartókot 20.12: Szunyoghy miatyánk ja. Gár donyi Géza regénye rádióra. II. rész. 21.15: Népdalok. 21.39: Beszél­gessünk a zenéről. 22.20: Dzsessz lemezparádé. 22.45: A kor embe­re... 23.00: Zenekari muzsika, 0.10: Lakatos Lajos cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Boross Lajos népi zenekara játszik. Boross Jolán énekel. 8.49 Fúvósindulók. 9.00: Ezeregy dél előtt. 11.45: Élni tudni kell. 12.00 Olasz muzsika. 13.05: A művelődés politikai műsor. 13.20: Rimszkij Korszakov áriák. 14.00: Ez is, az is — kettőtől hatig ... 18.10: Jelen tés az öttusa VB-ről. 18.15: Köz kívánatra... 20.25: Jelentés az öt tusa VB-ről. 20.30: Üj könyvek (ism.). 20.33: Ambrus Kyri és Koós János énekel, a Bergendi-együttes játszik. 20.50: Beethoven-müvek. 21.40: „Komlóbul vasfazékban fő zetik”. 22.00: Vénusz selyemben, Részletek Stolz operettjéből. 22.25 A hét előadóművésze: Suzanne Danco (ism.). 23.10: Könnyűzene. URH 18.10: Tánczenei koktél (ism.) 18.55: Századunk kamarazenéié bői. 19.30: A dzsessz kedvelőinek. 19.55: Händel: Judás Makkabeus — háromrészes oratórium. KERESZTREJTVÉNY MEGY AZ EKE Illyés Gyula versének két sorát rejtettük el a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorokban. VÍZSZINTES: 13. írországi város, a Dundaiki-öböl közelében. 14. Ve­rő. 15. Esély, idegen szóval. 16. Tadzsikisztáni helység, a Szurhob folyó mellett. 17. Ai megállapító. 19. Füzet (+*). 20. Vissza: nagy költőnk. 21. Törökország autójel- zése. 22. Sír. 24. Egy, németül. 25. A. I. 26. Női becenév. 28. ... Twain, amerikai író. 30. Mélyen tisztelt. 31. Értesülés. 32. Szörny. 34. Feke­te tinta. *36. Algériai kikötőváros. 40. Fanév. 42. Gyorsan mozgat. 43. Ital. 45. Szín. 47. Nem vak. 48. S. V. 49. Fogasolás. 50. Személyes névmás. 51. Zetor eleje. 53. Ilyen érték is van. 54. Nyílás. 55. Vízben él. 56. Férfinév. 59. Előirányzat. 60. Divatos hangszer. 62. Német névelő. 64. Ütötte. 65. Lengyel- német határfolyó. 67. Villám, né­metül. 69. Néma gém! 71. M-mel fiú becenév. 73. Táplálkozó. 74. Duplázva: veszedelmes légy fajta. 75. Japán város Osaka mellett. 77. Dél-olaszországi kikötőváros (+’). 80. Érzékszerv. 81. Pusztító. 83. Fénytelen kőszén. 84. Kenőanyag. 83. Alarm. 87. Invitál. 88. Észak­olasz folyó. FÜGGŐLEGES: 2. Fővárosi fut­ballcsapat beceneve. 3. Helység Zágráb mellett. 4. Iratkapocs. 5. Burmái tengerparti város. 6. Za­var. 7. Aki utazik. 8. Vízpára. 9. R. S. 10. Majdnem naív! 11. Visz- sza: férfinév. 12. Norvég városka az Oleren-tó mellett. 17. Kárt tesz. 18. Időegység. 21. Kopasz. 23. Pusz­tít. 26. Szenvedés. 27. Betűt vet. 28. Római kétezer. 29. Tehén, németül. 31. Épület. 33. Kerek időszak. 35. Téli ruhadarab. 37. Ráüti. 38. Mo­hamedánok szent könyve. 39. Iluha tartozéka. 41. Futbailvétség lábbal. 43. Két vége van. 44. Táncot Jejt. 45. Veszteség. 46. Végtelen kása! 52. Szerencsejáték. 55. Szív, németül. 57. Ilyen hegedű is van. 58. Téli sport. 59. Épület tartozéka. 61. Lus­ta. 62. Orosz igen. 63. Házőrző. 64. Sportoló. 66. Ijed. 68. A Szovjet­unió egyik népe. 70. Női név (for­dított ékezettel). 72. Kis báránjd,. 74. Orogon (USA) állambeli város. 76. Vissza: női becenév (—’). 78. NSZK-beli folyó. 79. Dél-francia­országi folyó (+’). 80. Fém (—’). 82. Költői mű. 84. Olaj, angolul. 86. Vissza: állóvíz. 88. Mint vízszintes 50. számú. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok meg­fejtése. A SZEPTEMBER 7-1 KERESZT- REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Rim­baud : A részeg hajó c. verséből: (vízszintes 1.) És most a nap moha és azúr nyála föd be, (függőleges 13.) Költőknek ritka és zamatos jó falat”. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Varga Ilona Pilis, Haleszi I. d. 7., Harkai Gyuláné Budapest vili., Népszínház u. 49., Maczelka Tibor Cegléd, IV., Géza u. 1. Polity György Budapest XIV7., Paskál u. 5/b., Zoltánka Ernő Gödöllő Rónaá D. u. 13., Susits Lászlóm; XI., Ber­talan Lajos u. 20., Frankó Jánosné Érdliget, Latorca u. 8., Bálint An­na Budapest XII., Szalóki u. 38.,, Molnár Endréné Budapest VIII., Baross u. 98., Veperdi László Bu­dapest VIII., Üllői út 16 b. GYERMEKRE.)TV ENY Pajtások! Rejtvény-kirándulá­sunk újabb állomása a szomszédos Jugoszlávia. VÍZSZINTES: 1. Hüvelyes nö­vény. 4. Jugoszlávia államfője. 8. Zseblámpa tartozék, lü. Télen vec a hideg ellen. 12. Milliókat tanít, nevel, szórakoztat. 14. Törökország fővárosa. 15. Mezőgazdasági épület. 17. 1. E. N. 19. Nyújt. 20. A köz­rend biztosítása a feladata. 23. Lap-szélek? 24. Jugoszláv város, magyar neve: Újvidék. 25. Aranka becézve. 27. Képtelen a beszédre. 28. A jugoszlávok aprópénze. 29. Kerék németül. FÜGGŐLEGES: 1. Jugoszlávia fővárosa, saját nyelvükön. 2. Mo­szat. 3. Svájc fővárosából való. 3. Szintén. 6. Csehszlovák gépkccsi- márka. 7. Folyamatosan cseppfo­lyóssá váló. 9. Az egyik hivatalos nyelv Jugoszláviában. 11. Duna- partok ! ! ! 13. Kórházban a beteg adatait tünteti fel. 16. Súlyos, de nálunk ismeretlen fertőző , beteg­ség. 18. Nőtestvér. 21. Egyforma mássalhangzók. 22. A Sajó egyik mellékfolyója. 26. Tollat, vagy ce­ruzát használ. Pajtások! A vastag betűkkel sze­dett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és 1969. szeptem­ber 28-ig küldjétek be a szerkesz­tőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a szeptemberi jutalomsor­solásban. Az 1969. szeptember 7-i rejtvényünk hegyes megfejtése: Graz. Kőolaj. Österreich. Wien. Mozart. Linz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents