Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
KACSA Mindenki nagy figyelemmel kíséri a Március 15 téri bor. bár, azaz Révkapu építkezését. Várjuk, mikor nyitja meg kapuit ez a reprezentatív borozó. Még nincs kész, viszont már rémhírek is terjednek róla. Mondják: elöntötte a víz és már abba is hagyták a munkálatokat. — Mi igaz a kósza hírből? — kérdeztük az illetékestől Kovács Lászlótól, az ÁFÉSZ igazgatósági elnökétől. — Egy szó sem. A vízzel már nincs semmi gondunk, ; munka nagyján már túljutottunk. Szívünik szerint november 7-én fogadjuk az első vendégeket. Ha nem szól közbe valami... magyar-csehszlovák VB SELEJTEZŐ - 30 ÉVEN ALULIAKNAK Az Ifjúsági Express Iroda szervezése lehetővé teszi, hogy a váci fiatalok is jelentkezzenek arra a különvonatra amely a magyar—csehszlovák VB-selejtező mérkőzésre viszi a szurkolókat Prágába. A vonat szeptember 12-én 21 órakor indul és 15-én reggel lesz a visszaérkezés. Útiköltség, ellátás'és stadionbelépő 670 forint + 300 forintért költőpénz is igényelhető. Harminc éven aluliak jelentkezhetnek 8-ig. hétfő délig a Városi KlSZ-bi- zottságon, 400 forint előleggel. Ma, szerdán egész nap: beiratkozás a dolgozók isko'ájába Az előzetes felmérések szerint kellő számú jelentkező lesz ahhoz, hogy az 1969—70- es tanévben tovább tanítsanak a dolgozók általános iskolájában. A beiratás ma, szerdán lesz délelőtt 10-től este 19 óráig az Árpád út 85. számú felsővárosi iskolában. Piaci jelentés A keddi piacra sok árut hoztak a környékbeliek. Bőven volt választék gyümölcsből is. Az árak a következőképpen alakultak. A burgonya 3, a papriká 2,50—4, a paradicsom 3—4,50, a zöldbab 5, a fejtőbab 12, a sóska és spenót 6, a káposzta 1,50, az uborka 2 forintba került kilónként. A múlt heti eső meghozta a gombát, kilóját 15—25 forint között árulták. Az őszibarackot 3—7, a körtét 2—4, az almát 2—5, a szilvát 2—4. a szőlőt 8—10, a görögdinnyét 1, az új diót 12 forintért mérték. A csirke kilója 28—30 forint volt, a tojást 2 forintért adtait. VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Országúti vándorok XIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 3., SZERDA Napirenden: az öregek napközi otthona Mi lesz a kisváci kultúrház sorsc? Érdekes vizsgálatot fejezett be a Váci Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Tárná László vezette munkacsoportja. Jelentést adott a NEÜ-nek a Vácott működő öregek napközi otthonának helyzetéről. A városi tanács 1965 februárjában rendezett be 30 öreg számára napközi otthont a Tragor Ignác utcában. Tavaly júniusban átköltöztek a Mártírok útja 61. szám alá. Itt két helyiség — egy társalgó és egy étkező áll az öregek rendelkezésére. Ezenkívül van egy kisméretű mosogató- helyiség is. Huszonhárom nő és hét férfi látogatja az otthont. Hétfőtől péntekig fél kilenctől délután ötig, szombaton délután kettőig tartózkodhatnak az otthonban. 400 forint nyugdíj határig a szolgáltatás ingyenes. A fehérhajó öregek elégedettek az ételek minőségével és meny- nyiségével is. Könyv, kártya és sakk szórakoztatja őket. Szükségük lenne azonban legalább 10 nyugágyra vagy kényelmesebb fotelokra. Az épület külső-belső képe is eléggé elhanyagolt. A NEB megállapítja: helyes kezdeményezés volt a napközi otthon alapítása. Az öregek hasznosan és pihenve töltik idejüket az otthonban. További bővítésre is lenne mód a szomszédos épület megvásárláI sával. Ehhez társadalmi össze- [fogás és további tanácsi segít ség kellene. A népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén javasolták a Il-es számú napközi otthon felállítását. A kisváci kultúrotthon sorsa ma is kérdőjel. Módot kellene találni, hogy a Kőkapun túli öregek is méltó környezetben tölthessék nyugdíjas napjaikat. — papp — Tiszán innen — Dunán túl Csütörtökön délután nem tanácstagok ültek a városi tanács dísztermének padsoraiban. A végrehajtó bizottság meghívására eljöttek vagy százan azok, akiknek közreműködésére számít a rendezőség a 25. évforduló során megrendezésre kerülő „Tiszán innen — Dunán túl” vetélkedőben. Arany István vb-titkár elmondta, hogy Pest megye a legutóbbi vetélkedő során a rangos második helyet érte el. Most Borsod-Abaúj-Zemplén megye'lesz ellenfelünk, és decembert 12-e az első forduló napja. Szeptember 20-án Szentendrén lesz a két város közötti próbavetélkedő. Ismertette a megyei tanács elgondolását huszonkét bizottság megalakításáról. Kérte mindazok segítségét, akik valóban szeretik városukat. Kismartoni Ferenc népművelési felügyelő részletes tájékoztatást adott a megalakítandó csoportok munkájáról. Ipari, mezőgazdasági, műemléki, régészeti, munkásmozgalmi stb. csoportok életrehívását javasolta. Közölte, hogy ezek a csoportok segítenek a 25. évforduló kiadványainak összeállításában, és egyéb műsorok megszervezésében. Kérik olyan váciak segítségét is, akik elkenitek a városból, de nem feledkeztek meg régi lakhelyükről, szülőhelyükről. Soraikban van dr. Dercsényi Dezső Kos- suth-díjas, Marton Károly, az Országos Filharmónia főtitkára, Lendvai István, a megyei pártbizottság titkára, Kőműves István, a fővárosi tanács elnökhelyettese. Stefaits István múzeumigazgató a szentendrei vetélkedő előkészületeire tett hasznos javaslatokat. Galambos Ferenc tanár az ipari üzemek adatgyűjtéséről, Dániel Kornél fes tőművész a csoportok együttműködéséről beszélt. Povázsai Sándor, a művelődésügyi osztály vezetője szeptember 11-re hívta össze a csoportvezetőket. Kérte, hogy mindenki legjobb tudásával segítse az országos nyilvánosság előtt zajló vetélkedő sikerét. Papp Rezső Egy kis statisztika A váci járásban 1968. január 1-én 8365 — 1968. december 31-én 9422 — 1969. június 30- án 10 720 volt a televízióelőfizetők száma. Járásunkban 1968. december 31- én 15 916 — 1969. június 30-án 16 168 volt a rádióelőfizetők száma. A járás művelődési otthonai 1968-ban 1 206 000 forintos bevétellel dolgoztak, amelyből 237 0Ö0 volt az állami támogatás összege. Járásunk területén 7 normál széles, 3 keskeny széles és 11 keskenyfilmcs filmszínház működik. <-ö) Hajnalban, hajnal elölt Szeptember elején már nagyon hidegek a hajnalok, jómagam is igencsak fáztam, pedig több réteg ruha melegített. Így el tudom képzelni, mennyire vacoghattak azok, akik felöltő vagy kohót nélkül mentek ki hajnali ötkor az utcára. Meglepő, hogy milyen sokan járnak már ilyen korán a városban. És ami külön érdekesség, nemcsak munkává me- nőkkel-jövőkkel találkozhatunk, hanem ... Például sokan mentek ilyenkor sétálni(l). Vem a napfelkeltében kívánnak gyönyörködni, hiszen az Vácról talán nem is olyan szép. mint mondjuk, a Pokol- szigetről Akikről én szólok most, azok egyszerűen csak sétálnak. Kovács Katalin — mint elmondta — azért, mert szerinte csak akkor lehet egész nap friss, ha hajnalban körbejárja a várost. Ez a séta annyira hasznos, hogy ezután még az sem árt, lia visszafekszik az ágyba. Annál kevésbé szánja frissítőnek reggeli útját Nagy Vincéné. Ö a piacra megy bevásárolni: — Három gyerekem ran, na és, természetesen. férjem. Szeretnék nekik valami nagyon finomat főzni. És a legjobb árut reggel kapom a piacon, lehet, hogy nem most, hanem hét órakor, de hátha ... nem szabad elszalasztani az alkalmat. De már Laci dolgozni megy a piacra. Igaz, engedélye nincs, de az ő munkájához nem is kell. — Ha azt látom, hogy valakinek nagy csomagja van, megkérdem, segíthetek-e? Ha engedi, akkor biztosan csurran- cseppen egynéhány forint .. . — És jól megy az üzlete? — Hát... Nem annyira, mint én szeretném és bírnám, de soklcal jobban, mint gondolja. Nem lehet olyan hideg, hogy a Marx tér padjain ne találnék valakit. A többség — az eddigi tapasztalat szerint —. lány. Régebben úgy gondoltam, hogy aki ide leül, csupán átutazó vendég, és vonatra vagy buszra vár. Csalódtam. — Reggel hétre megyünk dolgozni és egész nyáron csak így, és itt randevúzhatunk. Mindig fél hatkor találkozunk ennél a pádnál, és azt hiszem — mondta a két lány, akinek nevét kérésükre nem írom meg —, ma egy keveset késnek a fiúk. Ez bizonyára komoly szerelem, ha már ilyen nagy áldozatot kell, illetve lehet érte hozni. Talán húsz év múlva ezek a sorok számukra szép emléknek számítanak, mert Ka ebből házasság lesz — a lányok szerint az lesz —, akkor ez a cikk bizonyára bekerül a családi naplóba ... Es az újságíró örül ennek. Nagyon örül, mert abban a tudatban hagyja abba a riport írását, hogy valakinek kedveskedhet vele. Ugye, kedves olvasó, kívánhat a két csinos kislánynak boldog házasságot: Mészáros Sándor URH-s Petőfi Hétfőtől, a középhullámon kívül egy ultrarövidhullámú adó is sugározza a Petőfi rádió műsorát. Az URH adót reggeltől egészen műsorzárásig a 66,62 megaherzen lehet venni. Ezzel egyidőben az önálló URH-műsor vételi frekvenciája 67,4 megaherzre változott; a sztereo kísérleti adások folytatásaként hétköznap 18 órától, szombaton és vasárnap 16 órától ezen vehető az URH-műsor. A posta, rádió és televízió műszaki igazgatóságának és a Magyar Rádió műszaki vezetőinek együttes intézkedése a rádióelőfizetők régi panaszát orvosolja, enyhíti az úgynevezett áthallási problémákat, a fővárosban és környékén javítja a Petőfi rádió és egyben az ultrarövidhullámú rádió műsorának vételét. Ingyenes jogi tanácsadás Szeptember 4-én, csütörtökön 17 órától ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin' úti tömegszervezeti székházban. Ez alkalommal dr. Török Ferenc tart ügyéletet a Váci Ügyvédi Munkaközösség képviseletében. Testvérek Foto: Törnek Ma már ritkábban találkozni az országutakon igazi vándorcigánnyal. Kivesztek a fakó ekhós szekerek is. Az ember azt hinné: eltűntek, elhulltak a nagy világégésben ők is. Am egy-egy sokadalom, búcsú vagy vásár idején kiderül, hogy semmi híjuk, közöttünk élnek még. Igen, vannak — az országban mintégy 200 ezren, — és itt élnek. Nagy részük még azt a régi, évszázadokkal ezelőtti, elmaradott életformát folytatja és csak egy kicsi, elenyésző, töredékük illeszkedett be dolgos társadalmunkba, és munkával tesz eleget élete követelményeinek. Eredményeink ellenére is vannak még megoldatlan feladataink, Ezek között is leghatalmasabb az ember átalakítása. Képéssé kell tennünk az embert arra, hogy elvégezhesse azt a munkát, aminél nagyobb még nem állt egy társadalom előtt sem. Ebből a munkából hiányzik minden kéz, ehhez nagyon kellene az a pár százezer is. Türelmes nevelőmunkával sokat el lehetne érni, — azonban az idő gyorsan múlik, és ők, a cigányok, nem az idő, hanem elmaradottságuk szekerére ültek, és ki tudja, mikor szállnak át önként egy gyorsabb járműre? A szocialista humanizmus nem ismer — mint ahogy nincs is! — emberek közötti különbséget, ami azonban sokszor elég problematikusnak tűnik. A bűnözés, és az egészségügyi statisztikában ott szerepelnek, a még fellelhető analfabétizmus is az ő számlájukat terheli. Mi a teendő? Nagyon sokan keresték már a megoldást, ám tudtommal még senkinek sem sikerült megtalálni. Emlékszem, szülőföldemen, Baranyában egy főherceg kész cigányfalut épített számukra, ám egy tél elmúltával felkerekedtek, odahagyták a biztos fedelet, és élték tovább régi, kóbor életmódjukat. Talán ez ma már nincs. De megtalálható a sivár nyomor, a reménytelen putrik nyomora, ahonnan még ma képtelenek vagyunk kiszakítani a cigányokat. Még akkor, is, ha ingyen telket biztosítanák részűkre helyenként, akkor is, ha elég szép számban akad olyan is közöttük, aki becsületesen és állandó munkahelyen dolgozik. Csak a közbiztonságot szolgálók az elmond- hatói, hogy energiájuknak sokszor még fölös részét is hányszor kell miattuk bevetni? Feladatunk a következetes és szívós nevelőmunka. Az, hogy a kultúrából, ha kell cseppenként is, mind többet próbáljunk adni nékik. Az, hogy tartsuk állandó egészség- ügyi ellenőrzés alatt telepeiket. Az a feladatunk, hogy olyan emberekké tegyük őket is, amilyennek magunkat tartjuk. Emberré, mert ha a körülöttünk levő világot át tudjuk alakítani, nem tarthatunk még mutatóban sem egy embercsoportot, amely a régi nyomorra emlékeztet minduntalan. Nem lehet sokáig fenntartani a csatamezéi telepet, az ottlakó cigánycsaládok is állampolgárai e hazának, — csakhogy erre meg kell tanítani őket! Csanlsó Lajos A vendéglátóiparról annyi rosszat írnak, gúnyolása szinte divat... Kötelességemnek tartom, hogy egy kellemes meglepetésről számoljak be: A Siketnéma Intézet építkezésénél tartottam tervezői rhű- vezetést a minap, és betértem a Fehér Galamb vendéglőbe. Itt ért a meglepetés. Kellemes, tisztán tartott, kitűnően terített söröző-étterem fogadott. Mondhatom, hogy mindez nemcsak jó volt. hanem elsőosztályú szállodaéttermeinkkel vetekedő. A kenyér friss, a leves forró, a sült, köret párolgó, papírcsipke alátéttel tálalva, a finom vonalú talpas pohár harmatos. A kiszolgálás és számlázás kifogástalan. Jó érzéssel és bizakodással jöttem ki az étteremből, azzal a meggyőződéssel: a valamikor nemzetközi hírű magyar vendéglátóipar nemcsak a múlté. Ennél az étteremnél nemcsak a beruházást használták fel jól, de mindent meg is tesznek vendégeik érdekében. Malomsoky József főépítész A kása ?? Tanácsköztársaság bu- után kivégzett munkásmozgalmi mártírokra emlékeztek vasárnap a Somogy megyei Marcaliban. Az 1919. augusztus 31-én meggyilkolt kommunisták emlékművénél délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rendeztek, ahol Andrássy Antal, a megyei pártbizottság munkatársa méltatta a tanács- hatalom, az első magyar proletárállam jelentőségét. Ezt követően a Noszlopy Gáspár Filmszínházban ősbemutatót tartottak Gyöngyössy Imre ll „Virágvasárnap” című alkotásából, amelyet rendezője 1919 hőseinek szentelt. A film Simon József sze- nyéri katolikus pap történetét dolgozta fel, akit az ellenforradalom darutollasai gyilkoltak meg, mert tetteiben közösséget vállalt a néphata- lommal. A bemutatón ott voltak a mártír pap hozzátartozói, s az alkotók közül Gyöngyössy Imre, Frantisek Velecky, Tóth Benedek, Koncz Gábor és M edgy esi Mária. A Zöldfa-malom kapui Művészettörténeti szempontból városunk műemlékei közül kiemelkedik a fehérek templomának tornya. Építészeti formái klasszikusan világosak, fegyelmezetten zártak, stílusa tiszta, arányai mintaszerűek. A tornyot jól keretezi a piac kapuja, a Lőwy Sándor utca felől. A kapu két pillére, középen a toronnyal, egyike a legszebb városképi részleteknek. A kapu, amelynek párja a piac túlsó oldalán található már a harmadik, de egyben a legjobb helyén van. A két ka put 1755-ben készítették az ugyancsak abban az időben épített Zöldfa-malom számára, amelyet a törökök vízvezetékével üzemeltettek. Később a malmot a váciak Isten malmának nevezték. A malom a múlt században az enyészeté lett, a két kaput pedig az egyik közeli gazdaságba vitték. Innen kerültek nemrégiben jelenlegi helyükre. A kapukat épp úgy, mint a Mártírok útja 21. számú házat már nem sok választja el a barokk-klasszicizmustól, azaz a copf stílustól. Formáik le- :gyszeiűsödlek, le-, vagy talán méginkább feltjsztultak, kevesebb lett a díszítés. A pillérek tetején levő kőurnák nagyon kezdenek hasonlítani a copf urnákhoz Az oldalkapu felett levő nyújtott voluta már csaknem szögletes, mint ahogyan a copf stílusban az 1760— 70-es 'években valóban szögletessé is vált Ami azonban a leginkább jelzi a barokk végét a kapukon, az a formák nagyvonalú egyszerűsége, amely szép arányaival együtt méltóképpen állítja oda a kapukat a legszebb váci épületek mellé. é 1
