Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

äüJl HEGYE! iJiiHap 1969. SZEPTEMBER 17., SZERDA Folyóiratszemle A tudománypolitika kérdé- [ szépprózai anyaggal pei, a Központi Bizottság ülé- | a sét, s az ott elfogadott irány­elveket követően a korábbi­aknál is nagyobb mértékben foglalkoztatják a közvéle­mény egy részét. Az érdeklő­dés kielégítését szolgálja az az interjú is, melyet a köszönti 'KORTÁRS PARTELET szerkesztősége készített Aczél Györggyel, a Központi Bi­zottság titkárával. Az inter­júban a többi között olyan kérdésekről esik szó, mint a tudományos élet pártirányí­tása, a kutatások korszerű irányításának szükségessége. Közli a folyóirat — rövidített formában — annak az elő­adásnak a szövegét, melyet Huszár István mondott el az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján „Tu­dományos-műszaki forrada­lom, társadalmi struktúra és gazdaság” címmel. A párt­munka időszerű kérdései ro­vatban Wirth Adám tollából jelent meg hosszabb cikk. A társadalmi struktúra kérdé­seinek marxista megközelítése címmel. A fejtegetések közül különösen azok érdekesek, melyek az osztályfogalom le­egyszerűsítésének veszélyeire mutatnak rá, arra, hogy az osztályok sohasem léteznek ún. tiszta formában, s különö­sen igaz ez a szocialista tár­sadalomban. Az új iskolaév kezdetével két interjúban is foglalkozik a folyóirat, s dr. Kurucz Imre, aki az általános iskolai pártszervezetek fel­adatairól nyilatkozik, példáit Pest megyéből meríti. Kisebb­fajta irodalmi szenzációval szolgál a NAGYVILÁG e havi száma. Turgenyev egy olyan, Franciaországban nem­rég előkerült novelláját köz­li, melyet mindeddig elve­szettnek véltek. A Pusztulás című rövid remeklés méltó az alkotó híréhez, rangjához, szorongató realitással festi meg a századvég orosz való­ságát, s Talagajevet, a „kis zsarnokot”. A szeptemberi szám szépprózai anyaga a nagy alkotó adta mércéhez igyekszik igazodni; színvona­las írásokat olvashattunk. Alfred Andersch, Bemard Malamud, s Silvano Cecche- rini nevét említjük, mint a nívós anyagból is kiemelke­dők szerzőit. Ceccherini regé­nyének közölt részlete a bör­S nlakóként íróvá lett szer- t valóban írónak mutatja, s nem csupán szenzációkeresés­ből azzá tett valakit. A né­hány hónapja megváltozott szerkesztési gyakorlat jegyé­ben a folyóirat sok, rövidebb tanulmányt és információt közöl, s bár rövid idő telt el, már most megállapítható: szerencsés gondolat volt a változtatás. Gazdag vers és a huszonöt esztendeje felsza­badult Bulgáriát. A megismert alkotók, pontosabban szólva közölt műveik ismét föleleve­nítik azt a jogos, de nagyrészt kielégítetlen, s időről időre hangoztatott igényt, hogy tudjunk, ismerjünk többet a szomszéd testvéri népek iro­dalmából. Jó elbeszélést ol­vashattunk Marron Istvántól. A Sarkantyús vitézek még an­nak ellenére is jó írás, hogy alapszituációja s végkifejlete már-már matematikailag ki­számított. Az anyag, s az írói teremtőkészség azonban erő­szakot tesz a matematikán, s így lesz jó az írás. A folyó­irat Fórum rovatában foly­tatja a könyvkiadás és könyv­kereskedelem megváltozott — új mechanizmusbeli — hely­zetéről kibontakozott eszme­cserét. Varga Sándor cikké csak erősíti a már eddig is megállapítható jellemzőket: a mechanikusan alkalmazott hitelpolitikát, a könyv áru és nem áru volta közötti félre­értéseket •— melyek nem csu­pán elvi síkon léteznek, de nagyonis gazdasági valósá­gukban —, s azt, hogy a mai helyzeten változtatni kell. A Napló rovatban E. Fehér Pál érdekes, mert a kialakult, s közismért képet új vonások­kal gazdagító cikkét olvastuk figyelemmel Gaál Gáborról. A folyóirat szeptemberi szá­mának „slágere” kétségkívül a Visszhang rovat, melyben egy érthetetlenül ingerült jegyzet — Fábry Zoltáné — előzi meg Rényi Péter cikkét a hazafiságról kialakult vita — vita? — lényegéről. Gulyás Mihály Kortárs-beli cikke — Tétova gondolatok a házáról — aligha keltett, volna külö­nösebb hullámokat — s ez legalább annyira elmarasztaló a kritikai életre nézve, mint magára a cikk értékére —, ha a májusi számban közölt írást Rényi Péter nem támadja meg a Népszabadság hasábjain. („Megjelent egy hibás írás ...”) Amennyire a folyóiratszemle szerény keretei engedték, an­nak idején jeleztük, hogy az­zal, amit mondott Rényi, a magunk részéről egyetértünk, ahogyan mondta, már kevés­bé. Nos, látszatra ez az „aho­gyan” támasztotta a vihart, valójában az „ami”. A Kor­társ hozzászólásokat közölt, szerencsétlen tálalásban, s tagadhatatlan tendenciával. Ezekre a hozzászólásokra rea­gál Rényi cikke, illetve most már a probléma egészére, igen alapos, meggyőző, mert érve­lő, elezmő, részletező módon. A folyóirat újabb követke­zetlenségét azonban nem ve­hette számításba, ti. azt, hogy válaszát megelőzi Fábry jegyzete. Mégis, cikke ezt a nem várt, rejtve maradt tá­madást is kivédi — bizonyító erejével. Jó vitaalap ez a cikk a további eszmecseréhez, mely remélhetőleg most már való­ban eszmecsere, s nem rossz eszközökkel, rossz pás­ton megejtett bajvívás lesz. (m) Múzeum — új köntösben Ha nem is roskadozott még a tápiószelei Blaskovits Mú­zeum, de az évek megviselték, falai megrongálódtak, s belső tere is szűk volt az évtizedek alatt felhalmozódott anyag számára. A községi tanács ve­zetői a járási tanácstól kértek és kaptak anyagi támogatást a felújítására: 700 ezer forintot. A munkát tavasszal kezdte meg a TÖVÁLL nagykátai részlege, s már be is fejezték, a műszaki átadás a héten megtörtént. A múzeum nem­csak megszépült, hanem bő­vült is, két újabb teremmel és egy üvegcsarnokkal. Most a berendezők vették át az építőmunkásoktól a terepet. A kelta, római és régi magyar emlékeket, tárgyakat, eszközö­ket — melyek még a harmin­cas években itt végzett ásatá­sok során kerültek elő —, he­lyezik most szép rendben pol­cokra, üveg alá. Az üvegcsar­nokban a Tápió-menti népmű­vészetet bemutató eszközök, hímzések, ruhák kapnak majd helyet. A múzeum ünnepélyes meg­nyitására november 16-án ke­rül majd sor, a község fejlődé­séről rendezett kiállítás bemu­tatásával. Az itt bemutatott Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és díszműbádogos, víz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, lakatos, autószerelő szakmunkásokat, E. 302. kotrógépkezelőt, tehergépkocsivezetőt, kubikosokat, * rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel FELVESZÜNK. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET: A Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. anyag rendszerezését gondos helytörténeti kutatás előzi meg. Ennek a munkának ered­ményét szép kiadású könyv­ben foglalják majd össze. Látogatóban Gorka Gézánál Tegnap ünnepelte 75. szüle­tésnapját Gorka Géza Kos- suth-díjas keramikus, aki több évtizedig élt és dolgozott ve­rőcei műteremházában. Szü­letésnapja és kitüntetése al­kalmából tegnap délután Pest megye és a szobi járás veze­tői keresték fel a művészt bu­dai otthonában, és tolmácsol­ták jókívánságaikat. A megyei tanácsot dr. Csicsay Iván vb- elnökhelyettes, a megyei párt- bizottságot Gere Géza, a'szobi járási tanácsot Bartha Antal vb-elnök képviselte. A vendé­gek szívélyes, baráti eszmecse­rét folytattak a művésszel. KISMAROS—SZOKOLY A—MAGYARKUT Vulkánnyomok a Börzsönyben Dr. Báldi Tamás és dr. Kó- kay József geológusok ősi vulkáni kitörés, vagy kitöré­sek által kidobott anyagokat találtak a Börzsönyben. Kismarosnál például olyan andezit réteget vizs­gáltak meg, amely csak vulkánból, vagy vulká­nokból kerülhetett az egy­kori tengerfenékre. Azok az élőlénymaradvá- nyok pedig, amelyek ebből a rétegből kerültek ki, el­árulják, hogy a vulkáni anyag itt legkorábban körül­belül 14 millió, legutoljára pedig legalább 13 millió éve hullott a tengerbe, ezután azonban a vulkáni tevékeny­ség végleg megszűnt. Hasonló következtetések­re vezették a kutatókat a vulkánkitöréseknek Szo- kolyán és Magyarkúton feltalált nyomai is. Ma még nem tisztázott, va­jon hol lehetett a Börzsöny­ben annak idején működött vulkán, vagy vulkánok krá­tere, tehát a kitörések kö­zéppontja. Bizonyos jelek alapján azonban ennek a cent­rumnak a helyét Kisma­rostól 10—20 kilométer­nyire északra keresik. Egymásra rakódott réte­gekből érdekesen bontakoz­nak ki a geológusok előtt az évmilliók során ezen a terü­leten végbement változások is. Valószínűnek látszik pél­dául, hogy a kitöréseknek legalább egy része eleinte apró vulkáni szigeteken kö­vetkezett be. Később a ten­ger ezeket a szigetecskéket elborította, amit a felületükön kialakult korall-szövedékek bizonyítanak. Akkoriban eb­ben a tengerben még igazi sóis víz hullámzott, rövidesen azonban megkezdődött foko­zatos kiédesedése, úgyhogy a tengerből hamarosan „Pan­non-tó” lett. Az állandó egy­másra halmozódó üledékek azonban ezt a tavat is foko­zatosan feltöltöttek, s így kö­rülbelül 3 millió éve végleg kialakult a Kárpát-medence mai szárazföldi jellege. Élelmiszerbemutató Százhalombattán Élelmiszerbemutató nyílt tegnap a Pest megyei FŰSZERT, a Fővárosi Sütő­ipari Vállalat és a Magyar Édesipar rendezésében a száz­halombattai élelmiszeráruház­ban. A sütőipar új termékei — a többféle „matrieájú” leves­tészták — már a milánói Pá­ván cégtől vásárolt gépsoron készültek. Most jelent meg a boltokban az „Ági” édes tea­sütemény, a Családi sajtos­kavics és az „OTTI” ropogós sütemény is. Ezek az újdon­ságok igen ízléses csomagolás­ban kerülnek a vásárlókhoz. A Magyar Édesipar ismét különleges csemegével jelent­kezett. A már ismert Amigo és a Café do Brasil kávék mel­lett megjelent az Orient Moc­ca is — amelyből 20 deka 26 forintba kerül. MI^IS OFÉLIA Londonban, a független te­levízió csatornáján, új műsor­sorozat adásában láthatják a nézők Shakespeare „Hamlet”- jének modern változatát, afnelyben Ofélia miniszok­nyában jelenik meg a képér« nyőn. ÉPÜL A CIRKUSZ... Hóié helyett: kutak — Legégetőbb problémánk a vízellátás. A község lakóinak 70 százaléka talajvizet iszik — kezdte a beszélgetést Kossuth Pál, a galgagyörki tanács vb- elnöke. — Különösen kritikus a helyzet hóolvadáskor, mert ilyenkor a kutakat elönti a víz. Ebben az állapotban a kútvíz ivásra alkalmatlan. A KÖJÁL már több esetben fel­hívta a figyelmünket a hely­zet mielőbbi megváltoztatásá­ra. A jelenleg próbafúrások si­kerrel végződtek, s olyan ku­tat találtunk, amelyből per­cenként két hektoliter víz kerül a felszínre. A szomszé­dos községekben is a víz a leg­nagyobb gond. A megyei ta­nács — a járási tanáccsal kar­öltve — nagyszabású közmű- vesítési programot dolgoz ki, amely Aszód, Iklad, Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Vác- egres, Váckisújfalu községeket érinti. A terveket a Pest me­gyei Tervező Vállalat készíti. Épül a Városligetben a lebontott Nagycirkusz helyén az új Cirkusz Palota. A kétezer nézőt befogadó építményt vasbeton­ból készítik. A legmodernebb elektroakusztikai és fényberen­dezésekkel felszerelt cirkusz a jövő évben nyitja kapuit. A munkával jól haladnak, jelenleg a zárófödémet zsaluzzák. A hideg idő beállta előtt tető alá kerül az új építmény, és meg­kezdhetik a belső szerelési munkákat. l ABl LÁSZLÓ: Daliás idők (1945-1946J A sors akarta Lakáspöröm egyesztendős évfordulóján felkerestem- el­lenfelemet, vitéz Kelevény Ervint s homlokomat rán­cokba vonva, így szóltam hoz­zá: — Uram, kerek egy éve ve­rekszünk, s a lakás még ma sem az enyém, de nem is az öné. A népjóléti miniszter­től a kerületi rendőrőrszo­báig megjártunk minden fó­rumot s hol maga járta meg, hol én jártam meg. Innen fellebbeztünk oda, amonnan emide, eminnen amoda és amonnan emide. Ám senki sem élhet örökké s egyszer önt is, engem is beutalnak majd az örök vadászmezőkre. Rút öregségünk lesz, há pör­lekedéssel töltjük. Azt aján­lom, döntsül? el a dolgot ha­tározottan, férfiasán és egy- szersmindenkorra. — Mit óhajt tenni? — kér­dezte fagyosan. — Amerikai párbajt javal- lok. Két golyót hoztam ma­gammal, fekete az egyik, fe­hér a másik. Beleteszem ezt a két golyót a kalapomba, azután húzunk. Aki a' feketét húzza, 24 órán belül főbelövi magát s ennek következté­ben a lakás a másiké lesz. — Komolyan beszél ? — kér­dezte izgatottan és felug­rott a helyéről. — Komolyan. Ez így tovább nem mehet s ha ön olyan vitéz, mint ahogyan a név­jegyén áll, az ajánlatomat el­fogadja. Ez némiképpen hatott rá, mert néhány percnyi gondol­kodási időt kért. Mielőtt visszavonult volna, még azt mondtam neki: — Ön vagy a fehéret húz­za, vagy a feketét. Amennyi­ben netántán a fehéret húzná, a lakás az öné lesz s a leg­rövidebb időn belül meghitt családi körben kegyelettel ál­dozhat az emlékemnek. Ha viszont a feketét húzná, hát Istenem... Egy golyó a- hom­lokba s nem kell többé pro­tekció után járnia, nem kell beadványt szerkesztenie, sem­mi gond, semmi izgalom... — Igen, igen... — felelte — de ön? Ügy tudom, hét gyereke van. — Mindegy. Ha én húzom a fekete golyót, nem fogom megszámolni őket. Tudni fo­gom a kötelességemet^ Néhány percig sápadtan nézett maga elé, aztán így szólt: — Noshát rendben van ... Most mindjárt? — Igen. Elővettem a két golyót és beledobtam a kalapba. Lát­tam, hogy vitéz Kelevény szájaszéle remeg, de magam is izgatott voltam. Június van — gondoltam —, arány­lag fiatal vagyok, s jön a fo­rint ... Mégis csak szép az élet... No de ne érzeleg­jünk ... Letakartuk a kalapot egy kendővel, s azután remegő kezekkel egyszerre nyúltunk bele mindketten. Azután ki­húztuk kezeinket. — Nyissa ki az öklét... — mondta Kelevény halkan. — Nyissa maga. Farkasszemet néztünk, az­után mély lélegzetet vettem, és kinyitottam az öklömet. Tenyeremen ott pihent a fe­hér golyó. Üveges szemmel meredt rá, aztán kinyitotta az övét. A fekete golyó volt nála. — Uram — mondtam —, sajnálom. De higgye el, ez a fehér golyó sem főnyere­mény... Még sok szaladgál­ni valóm, lesz az ügyben. Me­gyek is. Nyugodjék béké­ben. És eltávoztam. Másnap délután izgatottan futottam át a lapokat. Meg­írja-e valamelyik rendőri riporter az öngyilkosság hí­rét? De nem írta meg. örül­tem. Magánügy volt. Férfiak személyes ügye, nem tartozik a nyilvánosságra. Harmadnap reggel éppen a lakáshivatalba akartam be­menni, amikor csengettek. Kimegyek, ajtót nyitok. Vitéz Kelevény Ervin áll ott. — Hogy-hogy? — kérde- - zem. — ön még él? — Igen. — Hát akkor? Zsebébe nyúlt és egy iratot vett ki. Átnyújtotta. Kinyitot­tam. A központi lakáshivatal, mint harmadfokú bíróság, úgy . döntött, hogy lője főbe magát, aki a fehér golyót húzta. (Folytatjuk.) \ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents