Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
WeSi tIBCY El kMÍvIííP 1969. SZEPTEMBER lí., CSÜTÖRTÖK ] Emberek, reflektorfényben A RÓNA ötletei A RÚNA mindenhol — legalábbis Cegléden, és az embert ‘Csiklandozó kíváncsiság birizgálja: miért érzi úgy, csupán a város utcáin sétálgatva is, •hogy a RÓNA vendéglátó betört az életébe, miért vonzza ellenállhatatlan mágnes, hogy okvetlenül betérjen a RÓNA valamelyik eszpresszójába, éttermébe, és miért szeretne néhány szót okvetlenül váltani a RÓNA igazgatójával? Mert a szemlélődének az az ei-zése, hogy a RÓNA a legrejtettebb igényeit is teljesíti, hogy olyan szolgáltatásokat kaphat, amit máshol nem — és néhány olyan gondolatot, ötletet az igazgatótól, amely nemcsak távlatokba vesző elmélet, de mindennapi gyakorlat is. Mindez néhány tablónak kö- iszönhető — RÓNA-túrmix, RÓNA közönségszolgálat — amelyek nem hivalkodók, mégis figyelemfelkeltők: a tartalmukkal. Eme közlések szerint öt forintért vacsorát adnak háziasszonyoknak, menüt szolgálnak fel tinédzsereknek másféladagost, mozijegyét beváltanak vacsorára, színházjegyet szereznek, fővárosi autóbusz- és villamosjegyeket árusítanak, meg lovasiskolát nyitottak, dzsesszfesztivált rendeznek, gasztronómiai társaságot alapítottak... És ha az ember betéved valamelyik éttermükbe, vagy eszpresszójukba, ezek után már észre sem veszi, hogy szinte egyetlen új, modem berendezésű üzlettel sem rendelkeznek — ehhez pénz kell — annyira „fel van dobva” — ehhez ötlet kell. Hogyan kezdődött az ötlet- termés? „Valaminek mindig történnie kell” — ez az igazgató, dr. Hajdú Endre alapelve. Amikor 1954-ben elvégezte a közgazdasági egyetemet, egyenesen a vendéglátóiparban helyezkedett el — különben ki nem állhat ja ezt az elnevezési, hogy „ipar”, mert ez nem az, hanem kereskedelem. Csodál- koztak rajta, hogy diplomával, mint szakács és pincér kezdte. Aztán a Gellértben üzletvezető-helyettes lett. Viszont megnősült és lakást szeretett volna, így hát újból elment pincérnek, három évet kötött ki magának, de másfél év alatt összegyűjtötte a pénzt: „ne higgye, hogy raboltam, azt hiszem, jó pincér voltam”. Ezután a Belkereskedelmi Kutató Intézetbe került, ott is a vendéglátás témáival foglalkozott, publikált. így tartott ez öt évig, amikor anyósa megbetegedvén, felesége leutazott hozzá Ceglédre, hogy ápolja — felesége ceglédi, az igazgató nem vallja magát annak, de iskoláit Ott végezte, apja egy ideig a vágóhíd igazgatója volt. Egyszer a felesége felhívta telefonon, hogy a RÓNA élére vezetőt keresnek, mi lenne, ha ... ö gondolkozott, és vérbeli gyakorlati ember lévén, megunván az elméleti munkát, ajánlkozott a megyei tanácsnál. Ott elcsodálkoztak, hogy kutatóintézetiből.., öt évvel ezelőtti bemutatkozása és első másfél éve úgy telt el, hogy megfelelő munkatársakat válogatott ki. 9 Az egy főre jutó termelési értéket tekintve a RÓNA az első az országban a vendéglátóipari vállalatok között. 100 üzletük van, több mint 10 településen — Cegléden, Nagykőrösön, Szolnokon és a négyes főútvonal melletti megyed községekben, sőt még Budapesten is. Az elmúlt évi forgalmuk 100 millióra rúgott — öt évvel ezelőtt 70 millió volt. Évente átlagosan 10 új üzletet nyitnak. Mostanában úgy oldják meg a hálózatfejlesztés egy részét, hogy régi gebine- sekkel tárgyalnak, építsenek saját erőből új üzletet és azt a RÓNA bérbe veszi. Mindkét fél jól jár. így épült már a törteid új presszó és a gyömrői kisvendéglő. Bevett szokás náluk a brainstorming, az „agy bombázás”: időnként összeülnek, ötleteket dobnak fel, egymás gondolatait továbbfejlesztik, elképzelés elképzelést szül — így jöttek rá arra, hogy a ceg- Lédi Kossuth Szálló négyágyas szobáit kétágyassá varázsolhatják, 100 ezer forintból, csak középre ,egy falat kell húzni. Az ötletért a szállodavezető 1000 forint jutalmat kapott. „Nem minden a beruházás, jó a vitamindús gondolkozás is” — így dr. Hajdú Endre. Ehhez viszont megfelelő össz- játék szükséges, amely már kialakult.. Az igazgató rögeszméje a következő: a mindennapi, a tömeges vendéglátás középpontba állítása — „egész vendéglátásunk reprezentatív gőgben él, az szinte senkit sem érdekel, hogy Jani bácsi milyen körülmények között kapja meg pohár sörét.” Hobbyja, a konzervatív fogyasztói szokások leküzdése: „az emberek nagy része munka után hazamegy, levetkőzik, aztán ki se dugja az orrát többé otthonról. Rá kell venni őket, hogy jöjjenek el hozzánk vacsorázni.” Gasztronómiai társaságának az a célja, hogy rég elfelejtett alföldi ételeket felkutassanak, és újból ajánljanak. Volt egy ötlete, a mirelitkonyha, amelyet már több helyen bevezettek, nem kell hozzá más, mint egy mirelit-hűtőpult, ahol 15 féle főtt ételt tárolhatnak — akár minden italboltban is. » Hajdú ezt mondja: „Ma már nálunk a vidékiesség csupán néha csak azt jelenti, hogy rosszabb festékkel festik le a falakat és ezért az hullik ...” Az igazgató mindezenköz- ben előad és vizsgáztat a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán és szaklapokban is publikál helyettesével, Zoltán Zoltánnal együtt. A HÁZTÁJI CAZBASÁSBAN TARTOTT hat hónapnál idősebb sertés, becske balesetből, betegségből eredő elhullására, kényszervágására — pótdíi ellenében a szarvasmarhákra — is érvényes a HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS ' ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Fantáziája néha elragadja, de kuriózumszerű ötleteit is meg tudják valósítani. Például megszerezte művészeti vezetőnek Garai Attilát, az ország legnevesebb dzsess z - zo n gór is tá j á t. Azóta már több dzsesszfesztivált rendeztek Cegléden, amelyet a tv és a rádió is közvetített. Hasonlóan merész elképzelése a RÓNA-revü, amelyet az Egyetemi Színpad fiataljaival szeretne megcsinálni, mert minit mondja: „többen szórakoznak a vendéglátóiparban, mint az összes színházakban együttvéve, tehát nekünk színvonalat kell adnunk.” Emlékszik még arra az időre, amikor a Duna-bárban Mezey Mária szavalt és a Kedvesben Cziffra György zongorázott... Ezután még elmondja, hogy a „Szocialista munka vállalata” lettek — és hogy magánrendezvényeken néha még fel is szolgál. Berkovits György ÉN VOLNÉK SZEMTELEN?! Az istenit! En volnék szemtelen, mivel a „szemeseknél”, jobban lát szemem?: BOLOND SORS Minket bolondul szült a sors. Későn engem, sokkal előbb téged. így vettek el tőlem, — az évek. Veszélyes hűség Ajánlás: Úgy élj, mintha holnap halnál, s naponta különb légy magadnál. Mikor halállá érik majd a lélelem, — i 11 tüzvirágot hajt az aszfalt, és az ósdi mozdony — régóta áll már gőz alatt — ott befut velem: hazám térképe alá. Úgy megyek el, ahogy jöttem, — egyetlen jajkiáltás, « és tompa fájdalom marad mögöttem. Akit szerettem: az öl meg, meri veszélyes még a hűség, így készüljenek, — akik helyemre jönnek. Borbély Tibor Vacsora a dzsesszjesztivdlon ,3, tóST&l / A — Parancsoljon, egy három- szőlamú menü... Őszi vásár fotócikkekből AZ OFOTÉRT huszonegyféle fényképezőgépet, kétféle mozifelvevőt és vetítőt, négyféle objektívet és fototartozé- kokat ad olcsóbban e hét elejétől szeptember 28-ig. Az olcsóbb kisgépek 30—50 forinttal, a drágábbak 400—1000 forinttal kerülnek kevesebbe ez alatt az idő alatt. Leszállították az ORWO-Color fordítós, 6x9-es, s ugyanennek a filmfajtának a Mikroma géphez kapható változatának árát. Forte-filmből három áráért négy tekercset adnak. A fővárosi és megyei boltokban részletes felvilágosítást adnak a sokfajta cikkre kiterjedő árleszállításról. Filmklub két „szakon“ Chaplin, Eisenstein _ Ingrid Bergmann, Kabos Gyula A filmklub és a szentendrei napok: ikrek, A tavalyi szentendrei napok után a fiatalok kérték a szentendrei kultúra bábáitól a művelődési ház vezetőitől és a tanács művelődési osztályától, hogy támogassák a film iránt érdeklődőket, szervezzenek filmklubot. Az ötlet jónak bizonyult annál is inkább, mert Maár Gyula, akkor végzett rendező elvállalta a vezetést. Idén is, a nyári szünet végével, a szentendrei napok rendezvénysorozata után, október 4-én kezdődik a filmklub második „évadja”. Sok mindenben eltér majd az előző év programjától az idei, elsősorban a közérthetőség miatt. Tavaly ugyanis a világ legújabb filmtermésének legnívósabb filmjeit vetítették; s a modern törekvések jegyében fogant alkotásokat nem mindig értette — a filmnyelvet még nem tanult — közönség. A tanulságokat levonták, s most a filmtörténet őskorától kezdve, a különböző fejlődési állomásokat sorra véve — folyamatában mutatják be a filmművészet eredményeit. így kerül majd sor a némafilmek Griffiths-, Eizenstein-, Chaplin-filmjeinek bemutatására, a „Brüsszeli 12” vetítésére. Fokozatosan, lépésről lépésre -jutnak majd el a nézők a modern filmig, kifejezőeszközeinek értéséig, az élmény befogadásáig. Közkívánatra siker-fikneket is bemutatnak, melyek egy-egy nagy színészegyéniség játékára épülnek, mint Ingrid Bergmann, Gréta Garbó stb. A régi magyar filmeket is műsorra tűzik, Kabos Gyula, Jávor Pál főszereplésével. Újdonság az is, hogy idén két „szakot” indítanak, ifjúságit és felnőttet, hogy az eltérő érdeklődés ne okozzon konfliktust, mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő válogatást. A filmek utáni előadás és vita hagyományát folytatják, ezúttal ezeket Vörös Évq, a Filmtudományi Intézet munkatársa vezeti majd. — V — Dokumentumjáték Pest megyéről A múlt héten készült el á Pest megyei Népművelési Tanácsadó legújabb kiadványa. Címe: Üj idők ragyogása ébreszt — dokumentumjáték Pest megye felszabadulásának 25. évfordulójára. Az ötszáz példányban sokszorosított kiadványt a napokban kapják kézhez azok, aüiknek szükségük van rá, akiknek a legtöbb segítséget nyújtja majd. A Népművelési Tanácsadó munkatársai által szerkesztett irodalmi montázs, dokumentumjáték, kész anyag, a feladat — ott ahol felhasználják — már csupán a jó rendezés. A verses, zenés ösz- szeállítást Ladányi István, a Népművelési Tanácsadó vezetője készítette. Azok, akiknek munkáját segíti, bízvást örülhetnek a kiadványnak. Színvonalas, tartalmilag, formailag egyaránt korszerű, irodalmilag értékes; méltó a negyedszázados évfordulóhoz. Presszó az emlékműnél A Budapestről Balaton felé vivő nemzetközi útvonal mentén az Osztyapenkó emlékműnél presszót nyit a ceglédi Róna a Magyar Autóklub szervizépületében. Itt sok nyugati autós túrista is megfordul, ezért a presszó falán elhelyezett fotók — amelyek Dél- Pest megye érdekességeit ismertetik — jó szolgálatot tesznek a terület nevezetességeinek propagálására. A Karamazov testvérek Új, magyarul beszélő, színes, szélesvásznú szovjet filmen láthatjuk megelevenedni Dosztojevszkij halhatatlan regényének hőseit. A ceglédi Szabadság filmszínházban szeptember 25 —28, a nagykőrösi Arany János moziban szeptember 29—október 1, a szentendrei Terem moziban szeptember 19—21, Gödöllőn pedig 22—24 között vevtik a filmet. rA3l LÁSZLÓ: Daliás idők (1945-1946) így dolgozz a közért A Kősó utca 8-ban, ahol lakom, fontos lakógyűlés volt a múlt héten. Megjelentem. Kiderült, hogy új házmegbízottat kell választani, mert a régi megőrült. Úgy volt, hogy sza-. vázunk, de a. szavazás elmaradt, mert valaki elkiáltotta magát: — Éljen Spacek Jenő! Viharos éljenzés következett. Pirulva, szemlesütve álltam ott. Nem számítottam az osztatlan szeretetnek ez impozáns megnyilvánulására. Azonnal szólásra emelkedtem. — Köszönöm — mondtam. — Sajnos, olyannyira elfoglalt ember vagyok, hogy nem vállalhatom a dolgot. A házmegbízott tisztség egész embert kíván. — ön egész ember — mondta Krakovics, a háziúr lelkesen —, ön az egyetlen, aki bölcs körültekintése, demokratikus múltja és megfelelő erélye folytán alkalmas erre a pozícióra. A ház lakói becsülik és tisztelik önt, nincs közöttünk senki, aki ne könnyes meghatottsággal említené e házban Spacek Jenő nevét. Én tehát csak azt mondom, éljen Spacek Jenő! Viharos éljenzés követte. Most1 már , nem szabadkozhattam tovább. Bólintottam, hogy vállalom és átvettem elődöm irattárát, amit a házmester egy ruháskosárban hozott az udvarra.' — Mi lesz a gőzfűtéssel? — kurjantott valaki. — Uraim — mondtam — mindennek utána fogok nézni. Még ma este bebújok a kazánba és bejárom az ösz- szes radiátorokat. — A mosókonyhában csöpög a plafon! — Utánanézek. — A padláson nagyon meleg van! — Utánanézek. A lakógyűlés ezután feloszlott. Mindenki nyugovóra tért. Én pedig nekiláttam, hogy átnézzem a közmunkabevallásokat. ★ Három nappal utóbb furcsa pletyka jutott el a fülemhez. Az a hír járja — mondta informátorom —, hogy én százalékot kapok a kazánjavítótól. A PoÜákék vécéjét pedig azért nem csináltatom meg, mert szerelmes vagyok a Polláknéba és azt akarom, hogy átjárjon hozzám. Nagyon elkeseredtem. Éjt- napot egyebeszőve dolgoztam a közért, és íme! Micsoda rút hálátlanság! Elhatároztam, hogy még többet dolgozom. Hirdetményt szögeztem ki a lépcsőházban, amelyben közöltem, hogy a kazánjavítást a saját költségemen végeztetem el, Pollákéknak pedig repülőgépen Prágából hozattam egy szerelőspecialistát. Kapuzárás előtt felmostam a lépcsőházat, éjféltájban pedig minden lakásba becsöngettem és figyelmeztettem a lakókat, hogy ne feledjék antennájukat földelni. További három nap múlva azt beszélték a házban, hogy azért hozattam szerelőt Prágából, mert jutalékot kapok a légiforgalmitól és azért fizetem a javítás költségét, mert nagyobb mennyiségű hamispénzt tartogatok és ki akarom adni. Beszélték továbbá, hogy viszonyt kezdtem a vicihével, s azért mosom fel magam a lépcsőházat, hogy szerelmemet kíméljem. Ezt már nem tűrhettem. Soronkívüli lakógyűlést hívattam össze. Ám mielőtt beszélni kezdtem volna, valaki felkiáltott: — Dögöljön meg Spacek Jenő! Zengett a ház a helyesléstől. Pirulva, szemlesütve álltam a helyemen. — Panamista! Korrupt fráter! — kiáltotta valaki. — De uraim — hebegtem —, nem ón akartam, hogy megválasszanak! Krakovics úr azt mondta, hogy én vagyok a becsület mintaképe. — Mert lepénzelte! Lemondtam és megválasztották helyettem Nyavalyel Gusztáv tolikereskedőt. Most három napja már ő a házmegbízott. Azt mondják, rendes ember. De én tudom, hogy pénzt fogad el közmunka-mentesítésért. (Folytatjuk.) « I
