Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

Cél: a külföldi és a hazai piac ellátása Látogatás a gyömrői Szabók Ktsz-ben A műszaki vezető, Bata Já­nos, aki egyben országgyűlési képviselő is, a következőket újságolta: — Július 21-én kezdtük el új­ra a termelést. Az ezt megelőző két hétben az évi szabadságát töltötte az üzem kollektívája. — Ami az első íélévi ered­ményeinket illeti, azokat jó­nak nevezhetem. A második lélévben is nagy terveink van­nak. Versenyképességünk fo­kozása érdekében nagyarányú műszaki fej­lesztést tervezünk. Látta az udvaron azokat a nagy kazánokat? A gőzvasaló­gépek beállításához szereztük be. Van egy érdekes elképzelé­sünk is: ragasztásos technoló­giához bizonyos kellékanyagot magunk állítanánk elő — de nemcsak a saját részünkre. — Mi a ktsz profilja? — A ktsz profilja a férfika­bát, tehát most következik majd a szezon. — Exportra is készítenek? — Most fejeződik be egy 5 ezer tételes szovjet export. Azonkívül bérmunkában is dolgozunk: egy osztrák cég a megrendelő. Mindemellett ter­mészetesen hazai piacra is szállítunk. — Melyek azok a cikkek, amelyek itthon a leginkább keresettek? — Még mindig a szivacska­bátok, azonkívül a teddybear galléros műszőrme bélésű ka­bátok, könnyű súlyú laminált anyagból. GONDOK (?) Régen: honnan vegyünk takarmányt? Ma: hová tegyük a takarmányt ? A napokban tárgyalta a péteri Rákóczi Tsz vezetősége a közös gazdaság szálastakar­mány- és abrak helyzetét. Örömmel állapították meg, hogy gyökeres változás történt ezen a téren is az elmúlt évek során. Míg korábban az volt a gond, hogy honnan vegyenek takarmányt, ma azon törik a fejüket, hogy hová tegyék a fölösleget. Az új kukorica megjelenéséig az öreg kukori­ca bőven elég, az öreg őszi árpa meg talán az idén el sem fogy, annyi van belőle. És mindezekhez még hozzá kell tenni, hogy az ez évi tápfede­zetre a szükséges mennyiséget a tsz még aratás előtt leadta a terményforgalminak. A szövetkezetben az idén az árpatermés nem a legjobb, de nem is olyan nagyon rossz, a tervezett holdankénti 12 má­zsa helyett 12,48 mázsa. A megtermett árpából leadtak már a jövő évi tápfedezetre 15,5 vagont, 10 vagont pedig szabadon értékesítettek. A tsz- tagok, de a kívülállók is kor­látlan mennyiségben vásárol­hatnak őszi árpát a szövetke- kettől 2T0 forintért mázsáját, j Az árpakészlet a jövő évi újig j bőven elég lesz. A szálas takarmány terén is igen kedvező a helyzet. Jelen­leg ugyanis még mindig a ta­valyi szálas takarmányt eszi az állatállomány. A tsz éves szá- lastakarmány-szükséglete 10— 11 vagon. Jelenleg már be van kazlazva 500 mázsa lucerna­széna és 220 mázsa réti széna. A jelenlegi és a még várható termést figyelembe véve, bő­ven lesz szálas takarmány. A fentieken kívül a tsz 15 hol­don termelt silónak való nö­vényeket, melyek besilózása már kész. Jelenleg 2 darab, körülbelül 40—40 köbméteres silógödör tele van. Az állatál­lomány pedig még mindig a múlt évit fogyasztja. A megtermelt szálas- és ab­raktakarmány helyzetre való tekintettel a tsz vezetősége úgy döntött, hogy a tojó baromfi- állományt 2000 darabbal meg­növeli. Elhatározta hízó szarvasmarhák pótlólagos be­állítását is <Mj) Bényei vöröshagyma A bényei Népfront Tsz 16 holdon termel vöröshagymát az idén. A korszerű agrotechnika alkalmazása következtében magas termésátlag várható. Rövidesen megkezdik a hagy­ma felszedését és értékesítését. Elindult a paradicsom A vecsési Zöld Mező Terme­lőszövetkezet megkezdte a konzervparadicsom szállítását a Budapesti Konzervgyárba. Naponta 150—200 mázsa para­dicsomot szállítanak a gyár­nak. P £ STJ E G Y É I H Í R LVA P K Ü L O N K I A D A 5 A XI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1069. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Címzett: a Pilisi ÁFÉSZ Ideje orvosolni a gondokat A szót bizony elég gyakran pusztába kiáltja az ember. Ha leírja, nyoma marad ugyan, de mit ér, ha éppen az illeté­kesek nem figyelnek fel rá? Jó lenne, ha a Pilisi ÁFÉSZ orvosolná végre a bényei gon­dokat. Ezúttal ők a címzet­tek, s az ügyiratra bátran rá lehet tenni a „sürgős” jelzést. Stránszki György, a bényei tanács kirendeltségvezetője nem először panaszkodik, de szerencsére még nem fáradt bele. Most, hogy felkerestük, részletesen beszélhetünk azokról a gondokról, amik — túlzás nélkül mondhatjuk — megmérgezik mind az 1500 bényei lakos életét. A közellátásról van szó, s míg hallgatom, eszembe jut Űri. ahol a kereskedelem vetekszik a monori viszonyokkal, pe­dig az is kis község. Kezdjük a tanácsháza mel­letti kis üzlettel. Két fiatal gombai eladó van a boltban, s most mindketten el akarnak menni. — Gombáról járok fel, esőben, szélben, buszra vár­va... Semmi értelme sincs. — Hogy került ide? — Idehelyeztek. Indok? „Nincs üzletvezető”. Pedig a bényei eladók Gombán van­nak. Ez volt a rövid párbeszéd Jakab Erzsébettel. Kommen­tár nem kell, önmagáért be­szél. A kis üzletnek egyéb­ként akkora raktára van, hogy' megfordulni sem lehet benne. Az üzlet mögött áll egy Sülyből Vajon miért látni olyan sok­szor sülyieket Úriban? Le- száHnwk a buszról, s leginkább két helyre mennek: a vasszak- üzletbe és egy magánházhoz. A vasboltban egy fiatalem­ber — Papp János — alig né­hány hete az üzlet vezetője. épület, ami most üres, lassan életveszélyessé vá­lik. de még nein lenne ké­ső kevés ráfordítással raktárrá alakítani. A tanács kirendeltségvezetői szóltak már ez ügyben az ille­tékeseknek, hiszen megérné, a kis üzlet raktárkészlete egy hónapban többször is cserélő­dik, akkora a forgalom. Hogy mi volt a válasz? „Csak any- nyi árut rendeljenek, ami eb- ben a raktárban is elfér!” Frappáns megoldás lenne, igaz, hogy senkinek sem hasz­nálna. De mit számít az az ÁFÉSZ-nak? És ez még nem minden. Az italbolt vezetője is éppen jó­kor érkezik. Tőle tudom meg, hogy roppant okosan módosí­tották a Cimbora nyitva tar­tási idejét: a déli órákban, amikor hazafelé járnak a földek­ről, egy málnát nem tud­nak meginni, egy szódát nem tudnak venni a bé- nyeiek. Harc az alkoholizmus ellen? Ebéd után igyon mindenki vi­zet, sört nem, mert a Cimbo­ra zárva van. Felvetődik ugyan a gondolat, hogy miért nem lehet inkább hétfőn szün­napot tartani, de sajnos, erre csak mi gondolunk. Az ÁFÉSZ vezetői nem. i S hogy visszatérjünk a rak­tározási gondokra: az italbolt udvarán kor­had, megy tönkre egy 24 ezer forintos lengyel pa­— Semmit sem találtunk itt régen — mondja Farkas Jó- zsefné, az egyik vevő — mióta új vezetőt kapott az üzlet, már vásároltunk itt hűtőszekrényt és mosógépet is. — Ha utánajár az ember, mindent beszerezhet. Rugal­masnak kell lenni — mondja Papp János. nelraktár. Ez vajon kinek jó? Beszélhetnénk még a hús­boltról, ahol nemhogy áru, de most már üzletvezető sincs... Mondják, azért van ennyi gond, mert az ÁFÉSZ minden erejét a monori ABC-áruház- ra pazarolja. Érdekes, ezt nem venni észre. Fehérre festett asztalok, párnázott fedéllel és rekeszek­re osztva — rendeltetésüknek megfelelően — állnak sorban a szoba közepén. Az asztalok mellett szék nincs, fehérre fes­tett, ízléses padok helyettesí­tik őket. Az egyik asztal szé­lén különleges mérleg van, a falakon szemléltető képek. Minden fehér, tiszta és ren­des. Az üllői egészségvédelmi kör helyiségében vagyunk. Dr. Leyler Lóránt vezető orvost kerestük, szabadságon van; helyettesét, dr. Koncz Lajost pedig beteghez hívták ki. A helyiségben Szondy Lászióné vezető védőnőt és Kassay Já­nosáé védőnőt találtuk, őket kértük meg tájékoztassanak bennünket az egészségvédelmi kör munkájáról. — Az egy éven aluli gondo- zottaink száma: 171. De ki­terjed a feladatunk 1—3 éves és 3—6 éves gyermekre is. 72 terhes anyánk van. Az Utóbbi’ időben koraszülés és életkép­telenség következtében csak egy halálozás fordult elő és három halva születés. A szü­letésekről 48 órán belül az intézet értesít bennünket, s mi már várjuk, mikor érkezik haza a kismama a csemetéjé­vel, hogy gondozásba vegyük őket. Az SZTK-tagoknak tel­jesen ingyen 400 forint értékű babakelengyét adunk, a nem SZTK-tagoknak pedig, ha rá­szorulnak, a tanács juttat ke­Ma tanácsülés lesz Gyomron Tanácsülést tartanak ma dél­előtt 9 órakor Gyomron. Be­számolnak a pénzügyi állandó bizottság választás óta végzett munkájáról és a lakosság tü­zelő- és építőanyag-ellátásáról. Cégünk reklámja A Pest megyei Ingatlanköz­vetítő Vállalat látván, hogy irodahelyisége repedezik, om­ladozik, sőt rogyadozik is imitt-amott, s ily módon nem lehet „cégük reklámja”, fogta magát és elköltözött. A vecsé­si viszonylatban legragyogóbb reklámmal ellátott, neonfény­ben tündöklő Állami Biztosító helyiségében lett társbérlő, igaz, hogy egy kis sarokban, eldugott helyen. És mi lett az elhagyott iroda- helyiséggel? A 4-es számú fő­út mentén levő ház továbbra is a könyörtelen elmúlásra emlékeztet. Ráadásul — hogy stílszerű legyen? — feketére festették, hadd emelje a város­kép szépségét a főút mentén... F-né lengyét. A szülők szeretik, ha rendszeresen meglátogatjuk őket, s már várnak bennün­ket. Hárman vagyunk, de a harmadik társunk szülési sza­badságon van, s most ket­tőnkre hárul minden feladat — mondotta Szondy Lászlóné. — A felszabadulás előtt sok­szor láttujk, hogy a „Szent Mi­hály lován” elhelyezett kis koporsót négy, fehér ruhás leány vitte a vállán a teme­tőbe. A temetőben a kis ha­lottaknak külön helyük volt. Ma már erre nincs szükség, ilyen szomorú menetet nem­igen látunk; kis sírok nincse­nek a temetőben, mert az egészségvédelmi körök, az anya- és csecsemővédelem ér­dekében történt szociális gon­doskodás szinte teljesen meg­szüntette a csecsemőhalandó­ságot. Tennivaló azért van. Múlt­kor, amikor az az esős időjá­rás volt, láttam, hogy a ren­delő udvarán áztak a pólyák és a babakocsik! Nincs fedél az udvarban, ami megvédené őket a zuhogó esőtől. Pedig nem kerülne sokba, ha egy műanyag fedéllel ellátott színt készítenének, mely védené a babakocsikat az esőtől, és a babákat a tűző nap sugaraitól. Ügy hisszük, hogy az illetéke­sek meg is találják a megol­dást! <am.) VILLÁMINTERJÚ — Úriba (k. zs.) t I Minden fehér, tiszta... ÁRNYÉKBAN 30 FOK „Hosszú évek óta figyelem a monori-erdei strandot.” így ki lehet bírni a nyarat. LEVELESLÁDÁNKBÓL: „Hosszú évek óta figyelem a monorl-erdei strandot. A ta­nács mindent megtett azért, hogy az ide pihenni jövők kel­lemesen érezzék magukat. Én azt mondanám, pestiek ne iz­zadjatok! Rákosvároson lépje­tek fel a ceglédi vonatra, amely Monori-erdőn megáll. Ott a Gellérthegy magasságában jó levegő, kellemes víz és büfé vár titeket! Urr Dezső Monori-erdő” A rugalmassággal nincs baj, csak szét kell nézni a boltban: magnók (amit Monoron sem lehet mindig kapni) asztali és táskarádiók, mosógép, porszí­vó. zománcedény, üveg, porce­lánáruk ... Valóban nem cso­da. ha Sülyből is ide járnak vásárolni. A magánház csaik kívülről magánház, benn a vecsési Há­ziipari Szövetkezet úri részle­ge van. Huszonnyolc asszony viszi az anyagot — hozza a kész hálóingeket, pizsamákat, köntöst, pongyolát, lányka- és női blúzokat. Kicsi a helyiség, sok a gondja a részlegvezető­nek. Nagy Ántalnénak. Az asz- szonyok örülnek, hogy helyi munkaalkalmat találtak, s megkeresik a havi 1000—1300 forintot. Sülyben nincs ilyen, átjárnak hát Úriba — nekik is megéri. (k. zs.) Fagylalt a Fészekben A monori Hangulat presszó tatarozása elkezdődött, hogy azonban ne maradjunk fagy­lalt nélkül, a Fészek vendég­lőben árusítják ebben az idő­szakban a fagylaltot. Az árusítás kedden délután elkezdődött. A Fészek vendég­lő vasárnap is nyitva lesz a presszó tatarozása idején, tehát vasárnap is kapható fagylalt. A gyömrői művelődési ház­ban nagyüzem van. Éppen a népitánc-csoport próbájára érkeztünk. Három perc szü­net — mondja könyörtelenül Fehér József igazgató, majd felénk fordul. — Gyakorolunk egy héten kétszer is. Készülünk a nagy útra. Augusztusban a tervek szerint külföldi túrára, Jugo­szláviába megyünk, ha csak közbe nem jön valami ... — Egyéb? — A Viktors zenekar elbú­csúzott művelődési h álunk­tól. Fővárosi ifjúsági klubban játszanak ezután. A „Kama­rásokat” szerződtettük most le. Ezentúl is vasárnap lesz az ötórai tea, 6-tól 11-ig. Búcsúzunk. A próba tovább folytatódik. Hiába, külföldi útra készülnek ... <g- j ) SPORT Varga Miklós Phenjanba készül Megerősödve, megférfiasod- va, kitűnő erőnlétben várja a vecsési közönség kedvence, a Csepel NB I-es csapatának tagja az elkövetkező heteket. Varga Miklós messzi útra ké­szül. A repülő Phenjanba, a baráti Korea fővárosába viszi a vecsési fiút, ahol az olimpiai reménységek tornáján Varga Miklós — ezúttal ki tudja há­nyadszor — ismét magára ölti a címeres mezt. A legutóbbi találkozásunk óta sok minden történt. Varga ragyogó játékának szemtanúja lehetett a tv sok millió nézője a magyar—jugoszláv ifimérkő­zésen. Bemutatkozott az NB I- ben is: Szombathelyen játszott az utolsó negyedórában. A Bu­dapest—Vidék találkozón Szol­nokon, majd a salgótarjáni if­júsági tornán csapata egyik legjobbjának bizonyult. Sze­repelt a budapesti nemzetközi ifjúsági tornán, majd az ország legjobb ifjúsági labdarúgóival Tatán készült a phenjani nagy tornára. Varga Miklós alaposan meg­erősödött. Továbbra is szor­galmas, szerény játékos ma­radt. És ez biztosítéka lehet to­vábbi eredményes szereplésé­nek. Varga Miklós eddig bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. Sz. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents