Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

PEST HEGYEI K-Júriap 1969. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK DINNYE, BARACK, NAPSUGÁR Mindháromból van már elegendő, itt-ott sok is. A nagy melegben piacot járók dolga most összehasonlítha­tatlanul könnyebb, mint ko­rábban volt. A zöldségfélék mellett az édes, szaftos cse­megék ára is egyre lejjebb száll. Nincs is finomabb, mint a bő levű őszibarack, a jégbe- hütőtt, illatos-zamatos diny- nye. (Foto — MTI)-.ír ■ iföSSM • 1 S W " * 'V< ^ PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága H a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SÜHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, rni. Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili.. Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szobák: 343-100/280. ületve 343-100/413. „ Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I. az.). Előfizetési díj i hónapra 20 forint. Biai napok Közel háromezer vendége volt a biatorbágyi fogyasztási szövetkezet hatnapos kereske­delmi és kulturális műsor­sorozatának. A körzet lakos­ságán kívül a szomszédos Fe­hér és Komárom megyéből is vonzott vendégeket a hagyo­mányos rendezvény. Közel a félmiUiárdhoz A tanácsi ipar idei féléve A Pest megyei Tanács irá­nyítása alá tartozó iparválla­latok igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői és szakszervezeti vezetői tanácskoztak szerdán délelőtt. A megyei tanács dísztermében rendezett érte­kezleten megjelent Lendvai István, a Pest megyei Pártbi­zottság titkára és dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnök- helyettese is. Takács Lajos, az ipari osz­tály vezetője értékelte az el­múlt félév eredményeit. El­mondta, hogy Pest megye ipari karak­terét a nagyvállalatok ha­tározzák meg, de emellett fontos szerepe van a la­kosság igényét kielégítő tanácsvállalati hálózatnak is. A műanyagipar, tőzegkiter­melés, faipar, nyomda, autó­javító és egyéb vállalatok 7400 dolgozót foglalkoztatnak és a 14 helyiipari vállalat össztermelési értéke január— június hónapban 454 millió forint volt. Ez az éves elő­irányzat 45 százaléka. Az. új gazdaságirányítási rendszer hatására a tanácsi ipar is állandóan figyeli a piac igényeit; újabb és újabb termékekkel jelentkezik úgy a hazai, mint a külföldi ve­vőknél. Különösen dicséretre méltó a Szent­endrei Kéziszerszámgyár, valamint a Pest megyei és a Zsámbéki Műanyag­gyárak törekvése az újabb gyártmányok beve­zetésére. Az ipari osztály vezetője beszélt arról, hogy a helyi­iparban is j ?lentkezik a túl-. zott készletnövekedés, ami nem egy helyen pénzügyi za­varokat okoz. Túlzottan növe­kedett az alkalmazotti lét­szám. Tanácsipari vállalataink 80 milliós nyereséget értek el az év első felében. A munka ja­vítása érdekében szükség van a vállalati eszközök hatéko­nyabb kihasználására, a válla­latvezetés színvonalának eme­lésére. Végül értékelte az elkészült 1969/70. évi kollektív szerző­déseket, vázolta a IV. ötéves terv fejlesztési lehetőségeit és kérte a vállalatok gazdasági, párt- és tömegszervezeti veze­EgysniiSió forint bírság A soroksári Duna-ág halállo­mányában minden évben je­lentős károkat okoz a kör­nyező üzemekből beömlő szennyvíz. A horgászok para­dicsomának egyik „szennyező forrása” a Csepel Autógyár, amely eddig a vizek tisztasá­gát védő törvény értelmében évente több mint egymillió forint bírságot fizetett. A nagyüzemet most korszerűsí­tik, s ennék során 57 millió forintos költséggel szennyvíz- tisztító művet is építenek. Többek között a gyár szenny- és csapadékvizének elvezeté­sére 47 kilométer hosszú csa­tornahálózat készül. tőit, hogy méltóképpen készít­sék elő üzemeikben hazánk felszabadulása 25. évforduló­jának megünneplését Papp Rezső IBUSZ-iroda nyílt Cegléden Régi és jogos óhaja Cegléd városának, hogy az idegenfor­galom fejlesztésére hivatott szerv működjön a vidéken. Az IBUSZ augusztus 1-én irodát nyitott Cegléden, amelyet me­gyei jogkörrel ruháztak fel, s a Kossuth. Szálló halijában kapott helyet. A szokásos IBUSZ-utakon túl, az iroda önállóan is ter­vez majd társasutazásokat, túrákat a hazai vidékekre és külföldre. Foglalkoznak valü- tabeváltással, szobafoglalás­sal, jegyelővétellel stb. KETTŐS ÁRRENDSZER A kanadai kormány a bel­földi gabonatermelők irányá­ban kettős árrendszer létre­hozását határozta el. Az új in­tézkedés keretében a kormány az exportra kerülő gabonáért 1,50 dolláros legalacsonyabb árat szavatol vékánként (13 liter) az előző két év során 1,70 dollár volt a szavatolt ár. A belföldi piacon eladásra kerülő mintegy 60 millió vé- kányi gabonával kapcsolatban 1.95 dolláros árat szavatol a kormány. — A Pécsi Porcelángyár kályhacsempe üzemét a köz­ponti fűtés terjedése „ha­lálra” ítélte, az év végéig fokozatosan megszünteti a cserépkályhalapok készíté­sét. Helyette a százesztendős gyár különleges termékét, a pyrogránitot gyártják nagy­üzemi módszerekkel. Amikor drágább a viz, mint a bor... Az elmúlt évben, talán a nagy aszály miatt is, sok­szor foglalkoztunk lapunk­ban a dunabogdányi Úttö­rő Tsz öntözőberendezésé­vel. Megírtuk, hogy a nem kevesebb, mint 4 millió fo­rint költséggel megépí­tett berendezés korszerűt­len, nem éppen a megfele­lő helyen áll a vízkiemelő műve, nyomócsövei a földben vannak, villamos energia helyett pedig nyersolajjal kell motorjait működtetni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, még több a nyomó­csöveken. Elköszönt tőlünk az esős idő és újból öntöz­ni kell. Kiss Kornéltól, a dunabogdányi Úttörő Tsz agronómusától most az 1969-es évi öntözésekről érdeklődtünk. — Mintegy 300 holdat fo­gunk öntözni, illetve máris öntözünk a termelőszövet­kezet földjeiből. Különö­sen sok vizet kíván a ká­poszta, a paradicsom és a paprika, de szívesen iszik a kukorica is. Ebből 12$ holdunk van és gyönyörű termést ígér. Meg kell je­gyeznem, hogy eddig csak­nem minden terményből 20 százalékkal nagyobb hozamot értünk el a ta­valyinál. Sajnos azonban ez sem pótolja majd az — öntözés miatti veszteséget! Dunabogdányban ugyan­is — mint mások is meg­erősítették — olyan érde­kes helyzet alakult ki, hogy minél többet öntöz­nek, annál drágább lesz a termék. Egy-egy működő motor ugyanis egy nap alatt 200 liter üzemanya­got fogyaszt. Tíz órai mű­ködés 700 forintba, a két gépé napi 2000 forintjába kerül a tsz-nek. Évente át­lagosan 100 napig kell ön­tözni, tehát nagy nyeresé­get kell más üzemágakban produkálni, hogy a tsz gazdaságosan tudja szom­jas növényeit öntözni. Az öntözés következtében ugyanis — ha csak nincs rendkívül száraz idő — a termékek hozamai nem tudnak az öntözés önkölt­ségének arányában növe­kedni. Hát igen! Ila a kukorica nem vizet, hanem bort kí­vánna inni, talán olcsób­ban megúszhatnak. De így?... Még így is van megol­dás. A földeket még gyak­rabban trágyázni, hogy az öntözés maximális ha­tást érhessen eL Hosszú időnek keli eltelnie, mire az öntözőmű beruházási költsége visszatérül, még hosszabbnak, mire gazda­ságos lesz működtetése. — sz —d — Koldus az állatvilágban Koldusok és útonállólc a hangyák világában is ismere­tesek. Vérbeli kéregető pél­dául az amphotis-félékhez tar­tozó fényeshátú bogár, ame­lyet 70 évvel ezelőtt fedezett fel Erich Wasmann, a neves hangyakutató. anélkül, hogy kiderítette volna, miért kere­si ez a parányi bogár a han­gyák társaságát, miért fordul elő olyan tömegesen a han­gyák által megtámadott fá­kon. Legutóbb Seri Hölldobler, a frankfurti egyetem állattani ANTIK HIPPIK Hippiket és beatnikeket — ha másképp is nevez­ték őket — már a regi Athénban és a császári kor Ró­májában is ismer­tek. Ezt nemrég közölte Wood- house angol helle­nista a klasszikus tanulmányokat folytató társasá­gok londoni évi kongresszusán, amikor is kifejtet­te, hogy a régi görögök és a ró­maiak sokkal kö­zelebb álltak hoz­zánk, mint a múlt századbeli elő­deink. A múlt század­beliek ugyanis még nem szerez­ték meg nemzedé­künk tapasztala­tait; nagy gyar­matbirodalmak elvesztését, s nem használtak ily mennyiségben ká­bítószereket: sem, mint a mostani generáció. A régi görögök és ró­maiak viszont ha­sonló tapasztala­tokat szereztek, és mindezeknek a hatása hasonló­képpen mutatko­zott meg az ifjú­ságnál is. Már Arisztophanész is panaszkodott ami­att, hogy kora fia­tal emberei túl hosszú hajat hor­danak. nem mo- sakszanak és ki­éhezett benyomást keltenek. intézetének munkatársa fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Szerinte a bogár egyszerűen jól akar élni, lehetőleg mun­ka nélkül, amiért is a hangyák járta utak mentén telepszik le és ott „kéregét”, méghozzá kitűnő technikával, s ennek megfelelően nem is eredmény­telenül. Az erdei hangyák útjai nem­egyszer 20—30 méter távolsá­got is elérnek, s a boly kör­nyékén levő levéltetű-koló- niákhoz vezetnek. Amidőn a hangyák a tetvektől „lefejt” váladékkal útban vannak ha­zafelé. a koldusbogár előbújik rejtekéből (kő alól, vagy va­lami kéreghasadékból) és an­tennájának heves trillázásá­val olyan szívhezszólóan ese­dezik az édes nedvvel teleszí­vott hangyákhoz, hogy az rendszerint juttat is neki va­lamit potroha tartalmából. A bogár jól tudja utánozni a hangyák társadalmában szo­kásos kéregető magatartási, nyilván ez sikerének titka. Különös, hogy a koldusbo­garak kizárólag az erdei han­gyákra specializálták magu­kat, jóllehet — amint ezt kí­sérletekkel kimutatták —, másfajta hangyáknak is meg­esik a szívük rajtuk. Aligha­nem csupán az erdei hangyák illata vonzza őket. Bizonyosat erről egyelőre nem tudunk. Kőműves, ács, asztalos, könnyűgépkezelő, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, víz-, fűtés- szerelő, lakatos, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, autószerelő szakmunkásokat, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodó munkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) üzennél belépéssel felveszünk. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautozási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET A „Prosperitás“ KTSZ Munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. A Szövetkezeti Javító Szolgálat SÁRMILYEN­Háztartási kisgép és villanymotor Ceglédi út 8. Híradástechnikai eszköz Szolnoki út 1. Személy- és tehergépkocsi Ceglédi út 8. Motorkerékpár és kerékpái Ceglédi út 6. GARANCIÁLIS ÉS AZON TÜLI JAVÍTÁSAI VALLALJA Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Hisz ÉJJELIŐRÖKET '"SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*. keresünk felvételre állandó budapesti munkára. Bérezés megegyezés szerint. Vidékieknek szállásról gondoskodunk és utazási hozzájárulást térítünk. ♦ JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: 43. sz Áll. Építőipari Vállalat Budapest XI., Dombóvári út 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents