Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
1969. AUGUSZTUS 7. CSÜTÖRTÖK PARK UTÁN SPORTPÁLYA, MEDENCE Izbég i diáktáborozok Lengyel—magyar vendégcsere A szén tend re-izbégi Lenin j úti iskolának híre van. S ezt a hírét elsősorban úttörőcsapata-! nak, cserkésző gyerekeinek j köszönheti. Egész nyáron, de a [ téli, tavaszi szünetben is, járják az országot, „önellátó gazdálkodásra” berendezkedve, azaz, egy gördülő ládában viszik magukkal a tábori felszerelést a konyhával. együtt, s ott telepednek le, ahol megtetszik neki a hely. Csakhogy Déri György, ének-zenetanár,' a csapat vezetője, s a gyerekek még ezzel sem elégedtek meg. Az iskola előtt, helyben is tábort akartak létesíteni, hogy játékért, táboréletért ne kelljen mindig a „szomszédba” ZÖLD A ZEBRÁNAK Foto — MTI Óvja egészségét Szívjon bolgár füstszűrös cigarettát EXPORT Plovdiv ZIGARETTEN ingyenes művezetőm tonfolyamra jelentkezhetnek kőműves és ács szakmunkások, KŐMŰVES SZAKMUNKÁSKÉPZŐ tanfolyamra betanított kőművesek és kőművesek mellett dolgozó segédmunkások, építőipari GÉPKEZELŐKÉPZŐ tanfolyamra pedig férfi és női segédmunkások. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőség. Fizetjük az idénypótlékót, különélési pótlékot, családi pótlékot, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást. Adunk munkaruhát, ebédet, és munkásszállót. 44 órás munkahét. Minden héten szabad szombat. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a megfelelő tanfolyam közlésével. 8ÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPAR! VÁLLALAT Kecskemét, Klapka utca 34. menniük, s hogy a nagy túrákra való felkészülést itt gyakorolhassák. S ma, már kész az úttörő- park. Több mint egy holdnyi terület, fákkal, fűvel, virágokkal szépen beültetve, nagy játszótérrel, sportpályával, külön sátorverő, és tábortűzrakó hellyel. De ez nem elég. Az idei feladat az volt, hogy az iskolából kivezessék a vizet, hogy az újonnan, most felépült' fedett tábori konyhába, a főzéshez ne vödörrel kelljen hordani. Hiszen hetven gyereknek ugyancsak sok kell, úgyhogy a nagy kondérban így is reggeltől rotyog a. halleves, a gulyás. így már érthető. miért érezte olyan jól magát az egy hónapig vendégül látott, ötventagú lengyel cserkészcsapat. S mindez nem felnőttek munkája, a Lenin úti iskola úttörői, maguk csinálták társadalmi munkában. A minden széppel, jóval felszerelt úttörőpark az ő kezük nyomán alakult ilyenné. Hogy megérte-e? Ha _ csak azt néznénk, hogy egész évben ki tudják használni, s olyan ideális játszó, sportolóhely, amivel kevés iskola dicsekedhet, akkor is. De ennek fejében. a lengyel pajtásokkal cserélve, most ők utaztak el vendégnek hozzájuk, s ott töltenek egy hónapot, egy lengyel- országi táborban. S még tovább is szeretnék bővíteni a helyi tábort, egy úszómedencét, és egy új épületben még egy ebédlőt építenek a következő nyaralási idényre. Úgy tervezik, hogy ezentúl minden nyárra egy-egy baráti ország úttörőcsapatát hívják meg. Akik jövőre jönnek, már helyben is fürödhetnek, ha kedvük tartja, vagy ha túlságosan hidegnek találják a Duna vizét. S este, a tábortűz mellett felváltva hallani maid bolgár, lengyel, szovjet, cseh. román, jugoszláv dalokat A postás is sűrűbben jön majd az izbégi iskolába, a leveleken pedig külföldi bélyeg lesz... V. V. — Mintegy tízmillió forint értékben készít modern vonalú lámpákat szovjet és NDK megrendelésre a szarvasi Vas és Fémipari Ktez. Uszoda hat óra alatt Az Amerikában és világviszonylatban is első helyen álló alumíniumtársaság, az Alcoa, különös területen szilárdítja meg pozícióit: szétszedhető fürdőmedencéket gyárt. A társaság maximális tartósságú alumínium csöveket és zománcozott alumínium lemezeket készít, amelyekből három munkás hat óra alatt 6 méter széles és több mint 1 méter mély medencét állíthat össze és szerelhet szét. Az amerikai Delphin Pools társaság négy év alatt a fürdőmedencéből eddig 20 ezer példányt adott' el az amerikai piacon. — Jövőre már hetente 4- szer indulnak Csehszlovákiába a Bábolnai Állami Gazdaság speciális csibekamionjai és légkondicionált autóbuszai. A sír üres volt... A Habsburg dinasztiából származó III. Frigyes császár síremléke a bécsi Szent István székesegyházban a késői gótika egyik legimpozánsabb alkotása. Ez a síremlék öt évszázaddal III. Frigyes halála után nagy meglepetéssel szolgált a történészeknek. A szarkofág, amelyről azt hitték, hogy a császár. földi maradványait tartalmazza, üresnek bizonyult ... A régészek a Szent István székesegyház valamennyi síremlékét tudományos vizsgálatnak vetették alá és ekkor került sor III. Frigyes szarkofágjának vizsgálatára is. Mivel a sír 9 tonnás fedőlapjának felemelése nagyon sokba került volna és ami a fő, azzal a kockázattal járt, hogy az értékes műemlék megsérül, ezért a történészek a röntgent hívták segítségül. A kutatók négy óra 20 percen át röntgensugarakkal világították át a sírboltot, és a vizsgálat szenzációs eredménnyel járt: a röntgenfelvételek teljesen sötétek voltak, ami azt bizonyította, hogy a szarkofág üres. A tudósok egyelőre még nem tudnak magyarázatot adni a különös felfedezésre. A történészek teljes bizonyossággal állítják, hogy a császár földi maradványait a katakombából más helyre szállították. Nem tartják meggyőzőnek azt a feltételezést, hogy az évszázadok folyamán a szarkofágot kifosztották és az ékszerekkel együtt kiemelték a császár földi maradványait is. A síremléken ugyanis semmilyen nyom nem mutatja, hogy felnyitották volna. „Lészen ágyú Emlékezés Gábor Áronra SZÁZHÚSZ ÉVVEL ezelőtt esett el Gábor Áron, az 1848— 49-i szabadságharc legendás hírű ágyúöntő hőse, Háromszéken a körösi hídnál. A végzetes percben is mellette volt hűséges árnyéka, a mindmáig titokzatos Jusztina, akit Jókai Mór „Aranyhajú Lóra” néven örökített meg az irodalomban. Honvédruhába öltözve kísérte a csaták füzében a hőst. Lőszeres szekéren ülve látták, amint a töltényeket adogatta, vagy tüzes kanóccal kezében ágyúk között szorgoskodott, miközben körülötte golyók süvítettek. Ó zuhant a lehulló hősre, kétségbeesett sikollyal ennek elestekor. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom éveiben, amikor a megtorlástól való félelmében szinte mindenki igyekezett eltitkolni szabadságharcbeli szereplését. ő büszkén vallotta magát Gábor Áron rajongójának. GÄBOR ÄRON a szabadság- harc kitörésekor fogadalmat tett. hogy „lesz ágyú” a védekezésre: „Ha ágyúm elhasad, lövessenek főbe, s ha a kitett célt nem találom, ágyúm elé állok, golyóbisát lőjjék keresztül rajtam”. Az ágyúöntő műhelynek matéria kellett. És jött a mindenféle érc, a hasadt harang, a hamuimé üst mindenfelől Gábor Áron műhelyébe. És jöttek a mesterek is: szitálók, rostálok, fuvarosok, lőporve- gyítők, üstmesterek, mintázok. kovácsok és kerekesek, asztalosok és esztergályosok, majd tüzérek — megannyi munliatárs és barát. TURÓCZI MÓZES, Gábor Áron leghívebb barátja, kinek kézdivásárhelyi műhelyében annak idején az első ágyúöntödét berendezték, megannyi dokumentáló írást Őrzött meg a legendás hős élete körülményeiről. Ezek jó sokára kerültek el a budapesti Országos Levéltárba. AZ ÁGYUÖNTÉSRE vonatkozó kortörténeti becsű okmányok mellett Bösödi György romániai, magyar író, áld Gábor Áronról és koráról regényt alkotni készül — mint arról a romániai írószövetség Kolozsváron megjelenő hetilapjában, az „Utunk”-ban beszámol — áttanulmányozva egy sereg árjegyzéket, nyugtát, és kimutatást, a Jusztina-rejtély nyitjára bukkant és ez összefüggésben oly felfedezést tesz, amely a valóságnak megfelelően egészíti ki a Gábor Áronról ismeretes képet. A kutatók úgy vélik, Turóczi azért nem tette közzé annak idején ezeket a NEGATÍV ÁMOKFUTÓ A z autóbahnom a pihenő és parkoló sávban egy rozoga Renault közlekedett körülbelül 30—40 kilométeres sebességgel. A rendkívül óvatos fiatalember szinte iszonyattal vette tudomásul, hogy mellette 140—150-nel suhannak el a kocsik. Az autót ajándékba kapta párizsi barátjától és azért késett a Pestre való visszautazással két hetet — itthon disszidálásra gyanakodtak — mert várta, hogy a kocsit kijavítsák. Akkor barátja belültette, megmagyarázta, hogy ez a volán, ez a kuplung, ez a fék, ez a gázpedál... Megkerültek egy háztömböt négyszer és örömmel vette tudomásul, hogy az utolsó körnél már nem tévesztette össze a gázpedált a fékkel. Ezután útra kelt. — Hogy lehet, hogy neked még nincs kocsid? — kérdezgették tőle az utóbbi időben gyakran. — Tegnap vettem egy inget, ja és megittam három konyakot egy jó helyen. Ez utóbbi többször ismétlődik — válaszolgatta rendszerint. Ezekre a beszélgetésekre gondolt és ilyenkor könnyelműen 50 kilométerrel is hajtott. Időnként megállt, aggódva körüljárta a kocsit, megtapogatta mindenhol. A nyugatnémet határ közelében egyszercsak lassítani kezdett az autó és hirtelen megállt. Kétségbeesve integetett talán egy órát is, amíg valaki megszánta. Szerény francia szókincsével elmondta, hogy bedöglött a kocsi. Az idegen megnézte, majd csodálkozva rámeredt és dühösen kifakadt: — Ember! Kifogyott a benzin! Nem látja a benzinórát? — mindenesetre később megenyhülhetett, mert a legközelebbi benzinkúttól vontatót küldött érte. Éjszakánként kihúzódott az út szélére, ilyenkor felbontott egy konzervet is, megvacsorázott és lefeküdt a hátsó ülésre aludni. Leállt akkor is, amikor rendőröket látott és csak akkor indult tovább, ha eltűntek. Egyszer ez egy egész délelőttjébe került. Ilyenkor azon morfondírozott, hogy milyen gyakran mondták neki: — Neked soha sincs pénzed, bizonyára kocsira gyűjtesz. — Kocsira? Vámra! — hazudta, mert nem tudta megállni, hogy valami ilyesmit ne mondjon. Negyedik napja hajtott, közeledett az osztrák határhoz. 36 márkája maradt. A fő tápláléka a tej, a kenyér lett, a konzerv elfogyott. És most ismét megállt a kocsi, pedig benzin az volt. Most két órahosszát integetett, amíg megálltak. Németül nem tudott, így mutogatott, mint a süketnémák. Az ember matatott a kocsin, nézegette, majd lemondóan egy vízszintes vonalat húzott a levegőbe. Ezután olyasmit magyarázott, hogy vontatni kell. Eltelt néhány óra, amíg megérkezett egy autómentő. Behúzta a legközelebbi műhelybe, amely egy kis faluban volt. Ott 80 márkát kértek a vontatásért. Mutogatta, hogy ennyi pénze nincs. Akkor itt marad a kocsi, addig, amíg nem fizet és kegyetlenül bezárult előtte a garázs ajtaja. A kkor elkapta a sírás és elkezdett rohanni, mint gyerekkorában, ha világgá akart futni. Amikor egy kicsit lecsillapodott megkérdezte a faluban, hogy lakik-e itt magyar. Hogyne, és odavezették. A szánalmas, szerencsétlen honfitársat megsajnálva pénzt adott a vontatási díjra és 200 márkát a javításra. Ugyanis megrepedt a főtengely. Két nap után ismét útnak indulhatott. Átcammogott Ausztrián, át Hegyeshalomnál. Budaörsnél járt, amikor két rendőr leállította, mert lassúságával akadályozta a forgalmat. Igazoltatták. — Nincs jogosítványom — mondta egykedvűen. — Honnan jön? — kérdezték a francia rendszám láttán. — Párizsból. — Kérem hatósági közegekkel ne tessék viccelni, vagy talán hívjam a mentőket? Berkovits György dokumentumokat, mert a bem nük foglaltak az akkori társadalmi felfogás szerint hátrányosan alakították volna az idealizált Gábor Áron portrét. Egy nyugta szövege: „Gábor Áron három hetes fiúcska temetéséért járandó fizetés. A harangozásért 6. a három pappali temetés 5, ösz- szesen 11,— F. Kénfa 9. Maii 1849. Körösi Ferentz plebár niai helyettes.” Egy bolti számla: „Gábor Áron major úr fija tisztességére adatott bolti portékák összvesen — 9 f. Jalcab Ferentz Kézdivásárhelyi kereskedéséből. Hat és háromnegyed sing atlasz pánt, sing- jét 15 krajcárral számítva, keskenyebb, aminek singje 12 krajcár volt. É,s más eféfe holmi. Viaszgyeity'ai egy és háromnegyed fontot vettek 5 forint 50 krajcárért.” Mindezekből egy nagy tisz- tességgel végbement temetés — kántálással, három pappal, kelmékkel, csipkékkel — körvonalazódik. MIT JEGYZETTEK FEL azóta megkopott matrikulák- ban az oly korán, ki tudja, mi okból eltávozott kisgyermeke ről? Sepsiszentgyörgyön ösz- szegyűjtve őrzik a megye anyakönyveit. Az 1846—1856, gyűjtemény harmadik kötete megemlékezik a temetésről. Halálozás napja: máj. 7. Temetés napja: máj. 8. Eltemető pap: Kollár Lajos. A halott vezeték- és keresztneve: Gábor Áron. Most már csak az volt hátra, hogy a kutató a három héttel korábban datált születési bejegyzést Is megtekintse: Születés ideje: ápr. 13. Keresztelés: ápr. 15. Keresztelő: Kollár Lajos. Keresztelt neve: Áron, Bitang. Szülei vezeték- és keresztneve: Serestyi Jusztina. TEHÁT A GYERMEK TÖRVÉNYTELEN. Anyja neve: Serestyi Jusztina, nem más, mint Gábor Áron hűséges árnyéka. A temetéskor a pap már Gábor Áron néven írta be a gyermeket a hivatalos anyakönyvbe, tehát nem az anyja vezetékneve után, ahogy a törvénytelen származásúakat szokás. Hogy Gábor Áron és Jusztina, a „nép egyszerű leánya” — ahogyan a róla emlékezők beszéltek róla — időközben összeházasodtak vagy sem, feljegyzés nem tanúskodik. „Csak egy kérésem van Önhöz — olvasható Gábor Áronnak Túróczihoz intézett egy üzenetében —, nézze meg a kis tüzért és engem tudósítson róla levélben, mit Kolozsvár, vagy Nagyváradra czímez- zen.” Ki volt a „kis tüzér”? — nem kétséges immár. Gombos László
